Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 1997. JAN. 17. HAZAI TÜKÖR 7 Ez már Svájr A

tyánk fia-hazánk fia elindult egyszer a nagyvilágba. Fáradt volt, álmos volt, reggeltől estig csak gurult, de fölvillanyozódott, amikor földerengett előtte valami kis bódé. Megátalkodott kötelességtudatból gyűjtötte a pöcsétet minden határon, ki is szállt a kocsijából, hogy beüttessen egyet itt is. Keleti útjairól maradt benne annyi tapasztalás, az a jó, ha minden lépéséről van dokument. Az álmosság vissza se jött a szemébe, úgy ment tovább. Beért valahová, hát lássatok csodát! Mire megfordult kocsijával, nyolc bankot számlált meg, pedig egyiket se kereste. Hívogató volt mind, mint a mennyország kapuja, mert mindet a nemzetközi tőke aranyfedezete forgatta. Ez már Svájc! Nyolc bank, egy téren! Egyikbe se lépett be, de mindegyikbe belesett. Okos ember csóróként is lehet kíváncsi. Azóta már itthon is lehet svájci Ha csak a Széchenyi teret kerüli is meg, kivan a nyolc. Változatlanul csóró szegény, és itthon már a nyála se csorog a műfényesség után, mert tudja, ennek nincsen aranyfedezete se, és az árát ő fizeti meg. Az önzés áll tőle legmessszebb, ide sorolja a személyes névmásokat is, a világ öt nyelvén: én, te, 6, mi, ti, ők! És azt is gyanítja, nem a mennyek országának kapuit látja, lehetnek azok a pénzvilág poklának a bugyrai is. Hatalmas pénzekért Bokros-receptre tángálják életre némelyiket, mégis megbukogatnak. Nemzetközi ráfizetés forgatja az ajtajukat. Hej, te szépséges Svájc! Hogy elkajszultál, amíg hazánkba betagozódtál! Horváth Dezső Mérlegen az oktatási stratégia O Az SZBK - európai szerepkörben Az új főigazgató lobbyt szervez Dudits Dénes: „A szegedi szellemi tőke egyedülálló érték". (Fotó: Karnok Csaba) • MTI Press Megjelentette közoktatási stratégiáját a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A tanulmány két fő pillére a középiskolai oktatás kiterjesztése és a tartalmi szabályozás. Hogy mennyit ér a stratégia, azt Kozma Tamástól, az Oktatáskutató Intézet főigazgatójától kérdeztük. - Szögezzük le: az oktatásügy elsősorban kormányzati feladat. Ezért az oktatásügyi szakértő hivatalból lojális a kormányzathoz és szolidáris a többi szakértővel. Én is az vagyok. 0 Magánvéleménye sincs? - De van. Ameddig a kormányzat nem dolgoz ki olyan stratégiát, amely az oktatásügy egészét - óvodától az egyetemig - fogja át, addig az egyes részterületekre sem lehet megbízható fejlesztéseket kidolgozni. Közoktatást nem tudunk a szakképzés, szakképzést a felsőoktatás, felsőoktatást a felnőtt képzés nélkül fejleszteni. Számos részterületen most már van stratégiánk. A lehető legsürgősebb, hogy ezeket egy átfogó oktatásügyi koncepcióba illesszük. 0 Miért baj az, ha egyre többen, és egyre hosszabb ideig járnak iskolába, mégha sokba is kerül? - Nem egyre többen. A közoktatási stratégia abból indul ki, hogy a fiatalok létszáma fogy, ezért a következő korosztályokból mind nagyobb arányban járhatnak majd középiskolába. Ehhez én hozzáteszem, hogy az ország területén nem egyenletesen fogy. Vannak térségek, ahol bővíteni kellene majd a középiskolákat vagy pedig közelebb telepíteni őket a helyben lakókhoz. A tanár pedig azt mondja bennem, hogy a tanítás minőségét is biztosítani kellene. Különben a jövő középiskolája már nem a hajdanvolt, világszerte híres gimnáziumi képzés lesz. Inkább egyfajta meghosszabbított általános iskola. 0 Mit kellene tenni a „középiskoláztatás" kiterjesztése helyett? - A középiskola kiterjesztése a hetvenes évek feladata lett volna. Ha most pótoljuk ezt az elmaradást, egyúttal azt is elő kell készítenünk, hogy hová menjen a sok érettségizett fiatal. Más országok példája alapján nyilvánvaló, hogy felsőfokon akarnak majd továbbtanulni. De ennyi egyetemünk nincs. Nyissunk tehát új egyetemeket nekik? Vagy legyen továbbra is szigorú felvételi vizsga az egyetemeken, és akik nem férnek be odá, menjenek főiskolára, felsőfokú szakképzésbe? Vagy pedig ösztönözzünk minél több fiatalt arra, hogy érettségi után szakképzést szerezzen és csak utána jelentkezhessen egyetemre? Úgy hiszem, ez a jövő évszázad stratégiai kérdése. 0 Visszatérve a stratégiára, számos új iskolatípusnak ad létezési lehetőséget. - Magyarországon háromezer egynéhányszáz önkormányzat tart fenn háromezer egynéhányszáz „iskolarendszert". Ez a Kádár-rendszer természetes visszahatása, amikor a közigazgatást erősen centralizálták. Tulajdonképpen örülhetnénk az iskolák megnövekedett önállóságának (nem a kiszolgáltatottságuknak). Mégsem örülök, mert ez az önállóság nagyon drága és nagyon kezelhetetlen. A tanárok ki vannak szolgáltatva a helyi törvényhozásnak; a szülők nehezen igazodnak el a sokféle tanterv között; a tankönyvek és taneszközök nagyon megdrágultak. A megoldás egyszerű: előbb-utóbb szabványosítanunk kell őket, ahogy az az iparban történt az elmúlt ötven esztendőben. Csakhogy most már nem lesznek elegendők az országos szabványok. Sietve meg kell kezdenünk az „euroharmonizációt". 0 Más stratégiát dolgozott volna ki? - Máshová tettem volna a hangsúlyokat. Ez fontos, alapos, szakszerű anyag. A célok azonban, amelyeket megjelöl, nem a holnap céljai, hanem a tegnapé. Sajnos, nekünk ma kell megoldanunk őket. Navák Gábor Ma is modellértékűnek tartja Közép-Európa legnagyobb molekuláris biológiai kutatóhelyének, az MTA Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) negyedszázada kialakított struktúráját és működési módját az új főigazgató, Dudits Dénes akadémikus. Meggyőződése: az SZBK minden tekintetben alkalmas arra, hogy a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködés kelet-európai centruma legyen; megbízatásának három évében ennek előkészítésén kíván dolgozni. Dudits Dénes főigazgatói teendői mellett továbbra is vezeti a Növénybiológiai Intézetet. 1990-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd az Európai Akadémia is a tagjai közé választotta. A Széchenyi-díjas kutató az elsők között igazolta, hogy rendszertanilag távoli növények a testi sejtek fuzionáltatásával hibridizálhatók. Az általa kidolgozott génátviteli módszert világszerte alkalmazzák nemesítési alapanyag előállítására. Munkatársaival transzgénikus növényeket állítottak elő és olyan növényi géneket izoláltak, amelyek a sejtek osztódását, illetve differenciálódását szabályozzák. 0 Az Akadémia igen aktív új elnöke, Glatz Ferenc a kutatóintézetek konszolidálását szorgalmazza; mit jelent ez az SZBK számára? - Azt remélem, anyagi konszolidációt, az állami támogatásunk növekedését. Az államkasszából az idén 600 milliót szánnak az akadémiai kutatóintézetek konszolidációjára. Van okunk feltételezni, hogy míg bizonyos akadémiai kutatóhelyeket fel kell számolni, az SZBK az eddigi teljesítménye alapján a fejlesztendők közé soroltatik. Szeretném elérni, hogy az idei 600 millió forintot ne csak az átszervezésekre költsék, hanem a jól működő kutatóintézetek, Vasárnap délutánonként nyolc-tíz ember foglalkozásukat tekintve orvos, tanár, könyvtáros, nyugdíjas gyógyszerész, általános és középiskolás diák, valamint egyetemista - gyűlik össze a Lechner téri görögkatolikus parókián, s festeget átszellemülten ikonokat. A kör tagjai megalakulásuk óta körülbelül huszonötharminc képet alkottak. A legutóbbi vasárnap öten jöttek össze a parókia nagytermében. A festékes üvegekkel, fatáblákkal, ecsetekkel és egyéb eszközökkel telerakott asztalnál imádsággal kezdték el a munkát, amely után volt, aki a fatábla felületét karcolgatta módszeresen éles pengéjével, míg más az enyves krétaalap-réteget „tükrösítette". A kör vezetője, Tornyi-Molnár Zita elmondta, hogy 1995 nyarán egy táborban tanulta meg az ikonfestészet technikai alapjait. Ezután alapították meg köztük az SZBK állami támogatásának növelésére is jusson belőle. 0 Mire elég az a pénz, amit jelenleg az Akadémiától - az állami büdzséből - kapnak? - A költségvetésünknek kevesebb mint a fele, 43 százaléka az állami támogatás, ez még a bérekre sem egészen elég. Vagyis a működési költségekre a kutatási célú pályázati pénzekből vagyunk kénytelenek elvonni. 0 Aki nem sikeres pályázó, azt eltartják a többiek? - így is mondhatjuk. Ezért szorgalmazom, hogy a publikációk mellett a teljesítmény másik fő mutatója a pályázati aktivitás legyen mindegyik intézetünkben. 0 Volt létszámcsökkentés, az utóbbi öt évben csak csökkent a rendelkezésükre álló pénz reálértéke; alig elképzelhető, hogy ez nem ment a teljesítmény rovására. Pályázni viszont csak nemzetközi összehasonlításban is helytálló teljesítménnyel lehet. Nem érzik magukat ördögi körben? - Tagadhatatlanul megindult a visszaesés a teljesítményben is, bár ez egyelőre — a külföldi együttműködéZsombor testvérrel, dr. Bene " Zsuzsannával, dr. Fedor Istvánnal és Szaplonczay Miklósnéval az ikonfestő kört. Anyagilag a „Szegedi Görög Katolikus Egyházközösségért" Alapítvány segíti a kört. Szellemi atyjuknak, mesterüknek Kisléghi Nagy Ádám festőművészt tekintik. Tornyi-Molnár Zita szerint az ikonfestő olyan, mint a pap. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi szavakban, míg az előbbi képekben fejezi ki Istent. Dr. Fedor István elmondta, hogy a körben nem maga az alkotás, nem az újszerű dolgok kipróbálása a cél. S abban az értelemben, ahogyan ezt ők művelik, az ikon nem műalkotás, hanem inkább a vallásos élet egyfajta megjelenítési módja. „Ragaszkodunk a régi formákhoz, kötődünk ahhoz a szimseknek köszönhetően - nem látszik. További létszámcsökkentés azonban biztosan nem jöhet szóba, mert akkor a már megnyert pályázatainkat sem tudjuk teljesíteni. Nincs más út, csak előre: a stratégiánkba be kell építeni a folytonos pályázást - a hazaiak mellett a külföl-. di forrásokért. Meggyőződésem, hogy ez a Közép-Európában egyedülálló szellemi és infrastruktulális kapacitás, amelyet az SZBK négy szegedi intézete képvisel, okkal tart számot az Európai Unió érdeklődésére. Ha hozzágondoljuk a szegedi felsőoktatási intézményeket is, azt állíthatjuk, itt rendelkezésre áll egy közép-európai kutatási és oktatási programok szervezésére, összehangolására, irányítására és megvalósítására képes regionális központ. Az Európai Unióban hasonló célú és funkciójú nagyberuházásokban gondolkodnak - ez készen áll. 0 Ajánlkoztak már? - A mi tervezett európai vállalkozásaink sorsa nem választható el a politikától, vagyis Magyarország EUcsatlakozásának folyamatától. Föltett szándékom, hogy a hazai lehetőségeket és a már meglévő külföldi kapbólumrendszerhez, melyet az évszázadok során hoztak létre, s aminek a révén az Isten képmása jelenik meg az ikonokon. Az ikon ugyanis a láthatatlan, az elképzelhetetlen isteni világnak a tükröződése. Ebből a szempontból ikont alkotni imádságot jelent. " Dr. Fedor István szerint a körben senki sincs megáldva komoly művészi tehetséggel, ettől függetlenül teszik a dolgukat, gyakorolják az ikonfestészet technikai részét. S hogy hogyan készül egy ikon? Nos, abba Tornyi-Molnár Zita avatott be bennünket. Először is bekarcolják a kemény fatábla felületét, hogy a rákerülő enyv még jobban odatapassza a vásznat, majd négyöt réte$ krétaalap-réteget tesznek rá, amit simára csiszolnak. Ezután előrajzolják, s eldöntik, hogy a kép mely csolatainkat is felhasználva keresem a módját, hogyan készíthetnénk elő: az SZBK nemzetközi oktatási és kutatási regionális központtá váljon. Mégegyszer hangsúlyozom: alkalmas erre. Szerencsére 25 évvel ezelőtt úgy alakították ki a szervezetét, hogy az egy helyen lévő intézetek egymással együttműködve korszerű, interdiszciplináris kutatásokra képesek, ugyanakkor az irányításuk, az adminisztrációjuk, a gazdálkodásuk, az infrastruktúrájuk - közös. Ez ma is példaértékű, mert gazdaságos szervezeti modell. Ha pedig azt vesszük számba, melyek azok az értékek, amelyek Magyarországot vonzóvá tehetik az európai közösségben, akkor az első helyre a szellemi tőkét, az oktatási és kutatási eredményeket kell tennünk. 0 Lobbyzni fognak? - A csatlakozási folyamatokhoz igazodva, tudományos és egyéb csatornákon, itthon és külföldön. Úgy vélem, a nemzetközi régióközpont-szerep elnyerése nem egyszerűen az SZBK, hanem Szeged, az ország és a többi EU-ba tartó kelet-európai állam érdeke is. Sulyok Erzsébet részét aranyozzák bé. Ezt követően újabb ragasztóréteggel kenik le a képet, s ráteszik az aranyutánzatot, a vékonyka metál lapot. Ezután fölviszik az alapszíneket, melyekre később a világosabb vagy sötétebb tónusok kerülnek. Az ikonfestészetben mindennek megvan a szigorú szabálya. Nem lehet például akármilyen színnel megfesteni Mária ruháját. Az ikon ugyanis nemcsak egy kép, hanem szimbolikusan az is, akit ábrázol. Megtudtuk: az elkészült ikonokat barátoknak és ismerősöknek ajándékozzák. Nem akarnak iparosok lenni, s eladásra termelni. Azt, hogy hogyan haladnak egy-egy munkával, nagyban függ attól, milyen kapcsolatban állnak Istennel. Az idő nem sürgeti őket. Terveik szerint jövő nyáron belekezdenek egy ikonosztázia festésébe. Az ikonokból álló képes falat a Lechner téri görögkatolikus templomban állítanák fel. Sz. C. Sz. A szegedi éremverde Budapesten • DM-információ A Néprajzi Múzeumban ma, pénteken délután 3-kor dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg a „Mesterveretek Szabó Géza műhelyéből - a szegedi éremverde" című kiállítást. A tárlatot az érdeklődők február 13-ig tekinthetik meg. Mimózák a Kárászon • DM-információ Holnap, szombaton este rendezik meg Szegeden, a megyeházán az adriai hangulatot idéző mimóza-bált. A rendezvény előprogramjaként látványos felvonulás lesz délután fél 1-től a Kárász utcán. A Dugonics térről a Klauzál felé vonulnak majd a montenegrói majorette csoport táncosai a szegedi MÁV fúvószenekar kíséretében, hogy előadásukkal, mimózákat osztogatva kedveskedjenek a város lakóinak. Jobboldali zászlóbontás • DM-információ A szegedi MIÉP és Magyar Út Körök ma, pénteken délután 17 órakor a Kálvária sugárút 14. szám alatt megbeszélést tartanak a tagsággal az általuk tervezett és szervezendő Csurka IstvánGiczy György-Torgyán József találkozóról, melynek helyszíne, terveik szerint, az újszegedi Sportcsarnok lesz, s megelőlegezett neve: Zászlóbontás a jobbgidaion. Az operaénekes képei • DM-információ Pénteken délelőtt fél likőr Bajtay Horváth Ágota operaénekes képeiből nyílik kiállítás a KőröSy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola első emeletén. A megnyitón közreműködik: Somló Gábor színművész. Kép és tat Az ikonokat - melyeken Krisztust, Szűz Máriát, az angyalokat, a szenteket vagy a szent történetek eseményeit jelenítik meg - az V. század óta használják a hódolat kifejezésére és az áhítat segítésére, főként a görög és az orosz ortodox egyházban. Jellegzetesen bizánci stílusban készülnek, olajfestékkel festett fatáblák, gyakran gondosan megmunkált arany- vagy ezüstborítással díszítve. Az Úr áldásának közvetítőit látják bennük. Az ikonosztázia a keleti egyház templomaiban a hívek számára kijelölt hajót és a liturgikus cselekmények részére fenntartott szentélyt elválasztó festett fal. Az ikon több mint kép