Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JAN. 16. BELFÖLD 3 röviden Költözö pilóták • Veszprém (MTI) Elfoglalta új állomáshe­lyét az a harmincöt pilóta, aki a taszári leépítés után is a honvédség keretein belül kíván szolgálni. Pápára és Kecskemétre kerülnek, de egyelőre igen sok nehézség­gel találkoznak. A katona­családonak ugyanis nem tud­tak lakást felajánlani, így a pilóták Kecskemét-Taszár, illetve Pápa-Taszár között ingáznak. Az év végén beje­lentett elbocsátásokat az idén újabbak követik, de ez már nem érinti Pápát vagy Kecskemétet. Megszüntet­nek viszont egy alföldi és egy dunántúli alakulatot. Örökölt a város • Mezőtúr (MTI) Nem várt vagyont örökölt Mezőtúr egy Németország­ban elhunyt idős hölgytől, aki ily módon fejezte ki tisz­teletét szeretett szülővárosa iránt. A Heidelbergben élt Elisabeth Bender Bíró Er­zsébetként 1909-ben a túri városban látta meg a napvi­lágot, majd onnan került kül­földre. Öröksége kereken 4 millió márka. Ennek egy ré­sze készpénz, más része be­tét és kötvény, míg a fenn­maradó hányad ingatlan és festmény. A kapott vagyon fejében az örökbe hagyó elő­írt bizonyos kötelezettsége­ket. így például az önkor­mányzatnak létre kell hozni egy, az idős hölgy és élete párja nevét viselő alapít­ványt. A pénz felhasználását is megszabta, még pedig oly módon, hogy azt a mezőtúri idős és beteg emberekről gondoskodó szociális otthon fejlesztésére szabad fordíta­APEH­nyomtatvány • DM/DV-információ Az APEH Csongrád Me­gyei Igazgatóságának tájé­koztatása szerint az adóala­nyok támogatásigényeiket január 20-a után kizárólag az APEH/217, ragszámú, illet­ve az APEH/218, ragszámú nyomtatványokon nyújthat­ják be. Az átvezetési kérel­met és az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés vissza­tartását pedig az APEH/219, ragszámú nyomtatványon kezdeményezhetik. Rendőrügy • Nyíregyháza (MTI) Bűncselekmény elköveté­se, illetve annak gyanúja mi­att egy rendőrt elbocsátottak, hármat pedig - a vizsgálat idejére - felfüggesztettek ál­lásából a Nyíregyházi Rend­őrkapitányságon. Három rendőr gázolaj-csempészés gyanújába keveredett. Egyi­kőjük esetében már bebizo­nyosodott a bűncselekmény elkövetése, őt azonnal el­küldték a rendőrségtől. A másik kettőre is hasonló sors vár, amennyiben a bűncse­lekmény igáznak bizonyul. Az érintettek ugyan csak né­hány tíz liter üzemanyagot hoztak be az egyik szomszé­dos országból saját felhasz­nálásra és az általuk okozott, illetve feltételezett adókár mértéke is csekély, ez azon­ban nem adhat felmentést a részükre. • Rapcsák András nem tart pártszakadástól „Kétféle" kereszténydemokraták Pálfi Dénes, Rapcsák András és Leitner Gábor (balról jobbra) nem tudott „megegyezni" abban, hogy szakad-e a KDNP... (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Amennyiben Giczy György pártelnök nem tér vissza a demokrácia útjára, elképzelhető a pártszakadás a Keresz­ténydemokrata Nép­pártban - mondta Leit­ner Gábor keresztény­demokrata országgyűlé­si képviselő azon a szer­dai sajtótájékoztatón, amelyet két frakciótár­sával - Pálfi Dénessel és Rapcsák Andrással - kö­zösen tartottak a Képvi­selői Irodaházban. Pálfi Dénes is valósnak tartotta a pártszakadás ve­szélyét, Rapcsák András azonban nem osztotta képvi­selőtársai ezen véleményét. Arról, hogy miért írták alá mindhárman a bírósági kere­setet, Rapcsák András úgy nyilatkozott: ők a Baranko­vics által megfogalmazott azon elvhez tartják magukat, miszerint egy demokráciát nem lehet antidemokratikus eszközökkel építeni. Nem támogatja az országos vá­lasztmány újbóli összehívá­sát mindaddig, amíg nem is­métlik meg a tisztújítást azokban a megyékben és vá­rosokban, ahol a küldöttek mandátumának legitimitása - a választásoknál tapasztalt szabálytalanságok kapcsán indított perek miatt - még kérdéses. A Kereszténydemokrata Néppárt vezetősége nem kérdőjelezi meg az Új Ma­gyarország keddi számában megjelent, a Magyar Szocia­lista Pártnak tulajdonított dokumentum hitelességét, mivel szerintük az MSZP cselekedetei alátámasztják a dolgozatban foglaltakat. Ezt Giczy György, a KDNP el­nöke mondta szerdán, Fü­zessy Tibor alelnökkel közö­sen tartott rendkívüli sajtótá­jékoztatóján. A pártelnök úgy véleke­dett: a dokumentumban fog­laltak bizonyítják, hogy a szocialisták nem tudnak, és most már nem is akarnak vá­laszt adni a társadalom konk­rét problémáira. Ugyanezt az ellenzéki pártokról is el akar­ják hitetni a közvéleménnyel, és kizárólag a hatalom meg­tartására törekednek. Giczy György kijelentette: a nyilvá­nosságra került dolgozatnak az a kitétele, miszerint vágy­álom egy teljeskörű ellenzéki összefogás, arra kell hogy felhívja az ellenzéki pártok figyelmét, nincs esély a koa­líció legyőzésére a teljes összefogás nélkül. Megtiszte­lőnek nevezte, hogy a doku­mentum nagy figyelmet szentel a szocialista párt KDNP-vel szemben követen­dő stratégiájának. - Mivel az anyag szerint az MSZP jónak tartaná, ha növekednének az ellentétek a Keresztényde­mokrata Néppárton belül, így akarva, vagy akaratlanul a párt ellen bírósági eljárást kezdeményező képviselők eszközeivé váltak a szocialis­ták célkitűzésének - mondta a pártelnök. Füzessy Tibor megje­gyezte: az írás kitér arra is, hogy hangsúlyozni kell az ellenzék jobboldaliságát. La­torcai János és Isépy Tamás ilyen értelemben is segítette az MSZP teTveit, hiszen többször is nyilatkoztak úgy, hogy a KDNP jobbra toló­dik. Leszögezte: természete­sen nem feltételezi, hogy említettek tudatosan együtt­működnek a szocialistákkal. A Leitner Gábor, Pálfi Dé­nes és Rapcsák András kora délutáni sajtótájékoztatóján elhangzottakkal kapcsolat­ban az alelnök egyebek kö­zött demagógnak tartotta azt a kijelentést, hogy Leitner szorgalmazza Giczy György és Latorcai János megegye­zését. Később ugyanis Leit­ner elismerte, hogy erre nem Iát nagy esélyt. Füzessy sze­rint a pártvezetés párton be­lüli ellenzékének nincsenek építő jellegű javaslatai. Fü­zessy Tibor beszámolt arról is: az Új Magyarországban nyilvánosságot kapott anya­got egyébként mintegy két hete ők is megkapták, de tit­kosan kezelték, és nem ők továbbították a napilaphoz. • Budapest (MTI) Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal mentesíti az egyéni vállalkozókat az adózási mód változtatásával kapcsolatos bejelentési köte­lezettség alól. Január l-jétől ugyanis az egyéni vállalkozó nem tartozhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá. A Mentesített vállalkozók vállalkozónak a személyi jö­vedelemadózás szabályai szerint kell eleget tennie adózási kötelezettségének. Erről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoz­tatta a sajtót. A bejelentési kötelezett­ség azokat az egyéni vállal­kozókat terhelné, akik ko­rábban a társasági adó hatá­lya alá tartoztak. Mivel időközben a törvény meg­változott és megszűnt az egyéni vállalkozók korábbi választási lehetősége, az ez­zel kapcsolatos adminisztrá­ciót az APEH önállóan el­végzi. Az adóhatóság nyil­vántartásában hivatalból tör­li az érintett adózóknál az 1997. évre előírt társasági adókötelezettség összegét. Az egyéni vállalkozóknak az idei évre társaságiadó-elő­legfizetési kötelezettsége MOSZ-közgyülés, rendszerváltozás előtt • Budapest (MTI) A falu- és az agrárpo­litikában a mostani kor­mány hatalomra kerülé­se nem jelentett áttörést, ugyanis a koalíció gaz­dasági filozófiája és a kormányprogram vidék­politikája nem képez szerves egységet ­mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Or­szágos Szövetségének elnöke szerdán Buda­pesten, a MOSZ közgyű­lésén. Nagy Tamás úgy vélte, hogy a rendszerváltás a me­zőgazdaságban még nem fe­jeződött be. Az 1990-94. közötti drasztikus vissza­esést követően az elmúlt két évben sem történt érdemi változás ezen a területen, a felhalmozódott feszültségek nem csökkentek. Kitért arra: a rendszerváltást követő há­rom évben több mint egy­harmadával csökkent ha­zánkban a mezőgazdasági termelés. Egyes területeken még az átlagosnál is nagyobb volt a visszaesés. Az alapvető ága­zatokban, a gabonatermesz­tésben és az állattenyésztés­ben a termelési szint az 1938-asra zsugorodott. A magyar agráriumban tíz éve nincs érdemi műszaki fej­lesztés. Az agrárolló nyilása, azaz az agrár- és az ipari termé­kek árkülönbsége több mint százmilliárd forint árveszte­séget okozott az agrárium­nak. így a mezőgazdasági termelés nem biztosít jöve­delmet a modernizációhoz és dolgozóinak csak szegényes megélhetést nyújt. Figyel­meztető jelként értékelte, hogy e gondok nem átmeneti jellegűek, hanem tartós álla­potról tanúskodnak. A me­zőgazdaság 1994. óta is stagnál, a válság tünetei nem enyhültek. Nagy Tamás kitért arra, hogy az Európai Unió felé tartó kelet-európai országok többségében már megindult a mezőgazdasági termelés növekedése. Hazánkban azonban a GDP 0,7-1 száza­lékos növekedéséről lehet beszélni, ami szinte a mérhe­tőség határán van. A mező­gazdasági termelők helyze­tére a tartós bizonytalanság, a kiszolgáltatottság jellemző. Ez a helyzet független attól, hogy a termelés családi, szö­vetkezeti vagy más társas vállalkozásban folyik. A helyzet okai között említette: a mezőgazdasági termelés­hez szükséges intézmények és struktúrák hiányát; a föld­tulajdon és a használati vi­szonyok rendezetlenségét; az állami szabályozás kiszá­míthatatlanságát; a kárpótlás szövetkezetekre gyakorolt hatását, a tulajdonjogi rende­zetlenséget. Az elnök eredményeket csak a napi gondok megol­dásában tudott felsorolni. Ezek között a legfontosabb­nak tartotta, hogy az idei agrártámogatás összegét si­került megemelni. Jelezte, hogy a MOSZ egyetért az­zal a politikai stratégiával, hogy Magyarország csatla­kozzon a fejlett országok­hoz. jegyzet Közös rigészen a rendszerváltásig ment a szekér a ma­M2j gyar mezőgazdasággal. Az egyik oldalon állt a lábán a „közös", amely már kicsit kapitalistábban termelt akkor is, mint az állami nagyvállalat. Hisz valóban csak azt oszthatta el, amit megtermelt, rá­adásul különböző támogatásokat is élvezett. Az egyén pedig, akit úgy hívtak, termelőszövetke­zeti tag, a „közössel" a háta mögött - és annak védel­mében - hasznosította a téeszben szerzett tapasztala­tait otthon, a háztájiban. Ha kellett a traktor, hogy szántson, hát adott kölcsön a szövetkezet, ha a per­metezésnek jött el az ideje, a közös gép elkanyarodott egy kicsit a háztáji felé is. A magyar falu eközben so­sem látott fejlődésnek indult, épültek az emeletes há­zak, szaporodtak a gépkocsik, a kedvező adózás miatt pedig a bankban maradhattak a forintok. Ez az európai tapasztalatokat magába szívó, sőt, a nagyobb táblákkal szervezettségben még élen is járó magyar mezőgazdaság omlott össze szinte egyik nap­ról a másikra. Akkor, amikor beütött a kárpótlás, a részarány, a privatizáció. S hogy a baj ne járjon egyedül, felfelé kúszott az infláció, megdrágultak a gépek, a vetőmagvak, a növényvédő szerek, egyszóval minden. Amiket most már az egyéni gazdának, a me­zőgazdasági kistermelőnek - „közös" htján - magá­nak kell beszereznie. És ráadásul küszöbön áll az Európai Unióhoz való csatlakozás, az igazi verseny­helyzet. csoda, ha kongatják a vészharangot. A 1V MOSZ által nyilvánosságra hozott adatok le­hangolóak. A gabonatermesztésben, az állattenyész­tésben a termelési szint az 1938-asra zsugorodott. A mezőgazdasági termelők helyzetére a tartós bizonyta­lanság, a kiszolgáltatottság jellemző, miközben min­den stagnál Pedig mindössze három dolog hiányzik: pénz, pénz és pénz. LINDAB márkakereskedés Sík, trapéz, cserepes lemezek, csatornák gyári áron MODUL MU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. T^r°62/3n-W27, NIKECELL* 'SOUTH, TEL HŐSZIGETELŐK Európa hullámhosszán • Munkatársunktól A Szegeden 1996-ban megrendezett eurorégió-ta­nácskozáson már megfogal­mazódott a politikai szándék egy határmenti és határokon átnyúló eurorégiós együtt­működésre, mely érinti Ma­gyarország, Románia és Ju­goszlávia egymás határos te­rületeit. Ezt az elképzelést váltja most valóra a Magyar Rádió szegedi stúdiója, amely „Eu­rópa hullámhosszán" cím­mel többnyelvű műsort indít. A havonta egyszer jelentke­ző 55 perces magazinban a „több nyelvet" kezdetben a magyar és a román jelenti, később azonban szeretnék ezt szerb nyelvű adásokkal kiegészíteni. Az új műsor a József Atti­la Tudományegyetem euro­régiós Phare-programjához csatlakozik, s külügyminisz­tériumi támogatással készül. Az első adást január 18-án, szombaton 10-11 óra között sugározzák magyarul, a ro­mán változat pedig délután a nemzetiségi műsorban hang­zik el. A magyar nyelvű maga­zin a szegedi 94,9 MHz-en, valamint a szentesi, keleti URH-sávba tartozó 66,29 Mhz-es, Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád és Jász-Nagy­kun-Szolnok megyékben, a Vajdaság északi területén, Arad és Temes megyék egy részén fogható frekvencián hallgatható. A román nyelvű változat a szentesi 66,29 és a kornádi 66,14 MHz-en szól a határ mindkét oldalán élő hallga­tókhoz, 30 perces rövidített kiadása pedig mindig az adás másnapján a Kossuth rádió országos URH-hálóza­tán fogható. Az agrárpiaci szabályozásról • Budapest (MTI) A napokban döntött az FM miniszter az 1997. évi agrárpiaci szabályozásról és a szabályozást segítő támo­gatásokról (kvóta, garantált ár, védő ár, export támoga­tás stb.). Az agrárrendtartási rendeletről tart előadást dr. Demeter János, az Agrár­rendtartási Hivatal osztály­vezetője január 17-én, 14 órakor Hódmezővásárhe­lyen, a DATE Mezőgazda­sági Főiskolai Karán (And­rássy u. 15.). A rendezvényen ismerte­tik saját piacpolitikájukat a Pick Szeged Rt. és a Sze­gedtej Rt. vezető szakembe­rei is. A rendező megyei FM Hivatal és az Agrárklub minden érintett érdeklődőt vár a tájékoztatóra.

Next

/
Thumbnails
Contents