Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

SZERDA, 1997. JAN. 15. EGY SZÁZALÉK III. • CB Bróker befektetőiskola Amit a kötvényekről tudni érdemes • Munkatársunktól A kötvény egy olyan - jellemzően hosszabb távú - hitelviszonyt megtestesítő okirat, amely a kibocsátóját ar­ra kötelezi, hogy előre meghatározott időpont­ban, vagy időpontok­ban a kötvény névérté­kének megfelelő össze­get, valamint az esedé­kes kamataikat megfi­zesse. A kötvények ki­bocsátására jogosultak köre: az állam, költség­vetési szervek, pénzin­tézetek, gazdasági tár­saságok. A kötvények főbb típusait a szakemberek több szem­pontból is osztályozzák. Ki­bocsátási mód szerint meg­különböztetünk nyilvánosan és zárt körben kibocsátott kötvényeket. Jellege szerint bemutatóra és névre szóló kötvényeket ismerünk. Ka­matozás módja szerint létez­nek fix és változó kamatozá­sú kötvények. Az előbbiek­nél a befektetés időpontjá­ban vállalt kamat az egész futamidőre érvényes, mtg a változónál azt a pénzintézet mind lefelé, mind felfelé módosíthatja. Mostanában, az általános kamatcsökkenés idején lassan inkább lefelé tendálnak. Említést érdemelnek még az úgynevezett átváltható kötvények. Ez a kötvénytí­pus tulajdonosának bizo­nyos többletjogot is biztosít. Leggyakrabban használt formája az, amikor a köt­vény futamidejének a vé­gén, a tulajdonosnak lehető­sége lesz a kibocsátó cég részvényeit elóre meghatá­rozott feltételek mellett megvásárolni. Talán nem mindenki tudja, de a legnagyobb köt­vénykibocsátó maga a magyar állam. Jellemzően 1-15 éves futamidejű állam­kötvényeket bocsát ki, ame­lyek változó, vagy fix ka­matfizetéssel kerülnek a for­galomba. Az államkötvé­nyek névértékére és annak kamataira soha el nem évülő állami garancia vonatkozik, egymillió forint felett is! Az állam mellett igen ak­tív szereplői a kötvénypiac­nak a pénzintézetek és a kü­lönböző gazdasági társasá­gok is. Ezekhez a kötvé­nyekhez nem társul állami garancia, a visszafizetésre a kibocsátó vagyona, üzleti te­vékenységének eredménye a garancia. A magasabb koc­kázattal általában magasabb kamat is jár, ezeknek az ér­tékpapíroknak a kamata jellemzően 1-5 százalékkal meghaladja a hasonló futa­midejű állampapírok kama­tát. Természetesen, ahogy csökkennek a kamatok, úgy csökken az abszolút mértékű • különbség is. A kötvényeket magánsze­mélyek, gazdasági szerveze­tek, egyéb intézmények egyaránt megvásárolhatják, illetve eladhatják az érték­papírforgalmazó brókercé­geknél, illetve nagyobb pénzintézeteknél. A nyilvá­nosan kibocsátott kötvények kamata magánszemélyeknek adómentes! • Millió dollárban mérhető forgalom Céhlegényként Kanadába Gedey József ponto­san harminc esztendeje érettségizett a szegedi Radnóti gimnáziumban, majd 1969-ben került az olajiparhoz. Szakterülete szerint anyaggazdálko­dással, olajipari, energe­tikai eszközökkel foglal­kozott. s közben tanult is, piackutatással kap­csolatos felsőfokú tanfo­lyamra járt az ipari mi­nisztériumba. Elsők kö­zött nyitott ügynöki iro­dát közvetítő nagykeres­kedelemre 1982-ben, majd Kanadát megjárva, ma újból itthon váltako­zik. Tíz esztendővel ezelőtt, mint egy régi céhlegény, el­indult a világba. Olaszorszá­gon keresztül vitt az útja, majd Kanadában kötött ki. (Gondolkodott azon is, hogy Szaúd-Arábia felé vegye az irányt, de ott túl szigorúnak tartotta az előírásokat, ame­lyek az alkoholfogyasztáshoz kötődtek - mondja, egészsé­ges humorérzékről árulkod­va.) Nem hirtelen jött ötlet volt mindez, hiszen előtte - a piackutatás mellett - nyelve­ket tanult. Családja végig itt­hon volt, fiai is a Radnótiban végeztek, s a közeljövőben államvizsgáznak a jogi ka­ron. Kanadában, Calgaryban kormánytámogatással tanult kis- és középvállalkozói me­nedzserismereteket, ami ott felsőfokú végzettséget jelen­tett. Ezután átment a keleti partra, hogy New York köze­lében legyen, s az úgyneve­zett torontói „Walt Street"-en Gedey József: ez egy családi vállalkozás. (Fotó: Nagy László.) létesített egy ügynökséget, az Export-import Huntert. Saját hidat akar kiépíteni Kanada és Magyarország között ­mondja. A torontói Bay Streeten irodával rendelkezni több volt, mint státusszimbólum, szomszédjában például a ka­nadai olimpiai bizottság el­nöke dolgozott. A cím a név­jegykártyán is sokat nyomott a latba, s bár nagyon gazdag nem lett, tapasztalatokban je­lentősen gyarapodott. Még fontosabb volt az a kapcso­latrendszer, amit sikerült ki­építenie - egyebek között a Dow Chemical Canadával, il­letve Petro Canadával. Miután 1995-ben hazaér­kezett, Canexim néven Ma­gyarországon is céget alapí­tott, de a kanadai is megma­radt. Ezt a kettőt akarja együtt működtetni, a gyere­kek lesznek majd a kinti iro­davezetők, miután elvégzik a kanadai MBA-t - mondja a mind nagyobbra növő családi vállalkozásról, bizakodva. Magyarországra visszaér­kezve természetesen felmele­gítette a régi kapcsolatrend­szert, s ennek első kézzel fogható eredménye az volt, hogy rábízták a Lenti Olaj­ipari Gépgyár dél-magyaror­szági kereskedelmi képvise­letét. Ebbe az export- és az importügyintézésén kívül az is belefér, hogy bérmunkát szerez külföldön, illetve „ki­viszi" a világba a céget. Egy másik láb a szerteága­zó vállakózásban a Dow Chemical leányvállalalta, a tömítéstechnikában világhírű Dow Corning képviselete, az ITB-n keresztül. A Petro Ca­nadának a közelmúltig csak Esztergomban volt kirendelt­sége, Gedey úrnak köszönhe­tően ma már itt délen, a hár­mas határ közelében is van. (A szerződést a torontói ke­reskedelemi főkonzulátuson tavaly, az október 22-i ün­nepségen véglegesítették.) Ha már a képviseleteknél tar­tunk, a kenő-, ragasztó-, kor­rózióvédő anyagokat forgal­mazó, svájci Nicro már ko­rábban megjelent Magyaror­szágon, a szakemberek is­merték is, ám 1989-et köve­tően, a konkurensek érkezté­vel, gyengülni kezdtek a po­zíciói. Újra fel kell tehát fe­dezni, s erre, pontosabban a Csongrád megyei területi képviseletre, a Canexim vál­lalkozott.Alkalmazottak nél-. küli családi vállakózásról be­szélünk, amely, bemutatóte­remül szolgáló irodából kom­munikál a hazai és a világpi­accal. Az indulás döccenői­vel együtt másfél év alatt mégis több mint egymillió dolláros forgalmat produkál­tak. Mi lesz, ha majd a gyere­kek igazán felnőnek? Kevác* András ELŐZETES Munka és „környéke" (Január 22.) Tervezeti tartalom Kamarák, érdekvédelmi szervezetek, munkaügy, fogyasztóvédelem, vásárok, képzés, fejvadászat, település­gazdálkodás, önkormányzatok. Pótkerék ­Technika (Január 29.) Tervezett tartalom Autó- és motor­technika, autós szolgáltatások, helyi és távolsági közlekedés. Számítás- és híradás­technika, távközlés. Hozam (Február 5.) Tervezett tartalom Bankok, biztosítók, brókercégek, lízing­cégek, adó, társadalom­biztosítás, nyugdíj­pénztárak, lakás­takarék-pénztárak. Energia ­Szolgáltatások (Február 12.) Tervezett tartalom Energiaszektor, építés, környezetvédelem, egyes lakossági szolgáltatások. • Szegeden olcsóbb a meleg, mint máshol? A lakék is óvhatják a pénztárcájukat! Természetes, hogy egy olyan nagyváros­ban, ahol 27 ezer lakás működik távfűtési rend­szerben, állandó téma a lakosság körében a táv­hőszolgáltatás, különös­képpen annak ára. Bár­mennyire is meglepő, a Szetáv Kft. összehason­lító adataiból az derül ki, hogy a hazai nagy­városokban csak Győr­ben és a Szolnokon ol­csóbb a távfűtés, mint Szegeden. Az már kevésbé jó hír vi­szont a fogyasztóknak, hogy ja­nuártól ismét 13 százalékkai nőtt a távfűtés és a melegvíz­szolgáltatás dfja. Az árakat a szegedi önkormányzat határoz­za meg a mindenkori ráfordítá­sok figyelembe vételével. Jó hír viszont, hogy januártól ismét választhatnak a panellakók: 12 egyenló részletben fizetik meg a szolgáltatás árát, vagy csak a fűtési idényben - persze havon­ta magasabb összegekkel - kí­vánják rendezni a számlát. Lássunk egy példát, hogyan alakul az áremelés után egy át­lagos, 53 négyzetméteres panel­lakás fűtési díja. A 136 köbmé­teres lakás fűtése 38 ezer 624 forinta keríti évente, amit még 12 százalékos áfával kell meg­toldani. Ehhez járul a használati melegvíz éves dija, ami alig több mint 17 ezer forint. Ez összesen évi 56 ezer, áfástól 62 ezer forint. így havonta, 12 részletre osztva 5 ezer 200 fo­rintot kell fizetniük a lakóknak. Ekkora összeg kifizetése mellett óhatatlanul felmerül a polgárokban: hogyan lehetne takarékoskodni? Jó tudni, hogy a szegedi, távhővel fűtött laká­sok 90 százalékát az elmúlt években a Szetáv felszerelte hőmennyiségmérővel. Ez azt jelenti, hogy mérik az épületek hőfelhasználását és csak a tény­leges fogyasztás után kell fizet­niük a lakóknak. Az igazi az lenne persze, ha minden ügyfél megoldhatná, hogy lakásonként mérjék az elhasznált hőt. Lás­sunk egy példát! Az Erős János utcában, Phare-támogatással valósították meg azt, hogy laká­sonként szabályozható legyen a hőfelhasználás, majd leszigetel­ték az épületet és a nyílászáró­kat is. Kiderült, ha átalánydíjat fizettek volna a lakók, úgy havi 5371 forintjuk bánta volna a te­let, (gy azonban 2629 forintra jött ki a havi számla. Micsoda különbség! - mondhatnánk. Kétségtelen, ez a jövő útja ott, ahol takarékoskodni szeret­nének a lakók. Csakhogy ez több tízezer forintnyi befekte­tést igényel családonként. Sok­kal olcsóbb, ám némileg mégis hatásos a nyílászárók szigetelé­se is. A húsz-huszonöt éves há­zakban jócskán rászolgáltak már a radiátorszelepek is cseré­re. Egy lakásban átlag 15 ezer forintból fel lehet újítani tgy a fűtési rendszert, ami gyorsan megtérül. Ráadásul, ha a lakók­nak karbantartási szerződése van a Szetávval, akkor a cég in­gyen felszereli az általa forgal­mazott Danfoss-szelepeket. Bár egyre kevesebb helyen, néha mégis előfordul, hogy a túlfűtött lakásokban ablakot nyitnak a lakók. Utcára engedik azt a meleget, amit kifizettek. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne például elzárni néhány ra­diátort a lépcsőházban - ott ugyanis kár 26 fokon fűteni. Az is meggondolandó, hogy éjsza­kára szüksége van-e a lakókö­zösségnek 23-24 fokra a laká­sokban. Egészségesebb és ol­csóbb is éjjel mondjuk 20 fok­ban aludni - állítják a hozzáér­tők. Ez is megoldható egy kis figyelemmel. A Szetáv minden­esetre igyekszik odafigyelni ügyfeleire és tájékoztatni őket. A hőmennyiségmérők adatairól kéthavonta, leolvasás után rendszeresen tájékoztatják a kö­zös képviselőket. Mit tehet az, akinek gondja akad a fűtéssel és nem tudja, mit csináljon? Forduljon bátran munkaidőben a Szetáv Vevő­szolgálati Irodájához (Csongor tér 1.), vagy hívja telefonon a 488-588-as számot, ahol a szakemberek készségesen vála­szolnak minden kérdésre. (x) Az ú| távfűtési és használati melegvíz dlfak Fűtési célú hőfelhasználás mérés alapján történő elszámolásnál (Fűtési dfj: Ft/GJ) 1118 Fűtési célú hőfelhasználás átalánydíjas elszámolásnál (Fűtési díj: Ft/légköbméter/fűtési idény) 284 Fűtési célú hőfelhasználás átalánydíjas elszámolásnál közös helyiség és terület után (Fűtési d(j: Ft/légköbméter/fűtési idény) 221 Használati melegvíz d(ja mért és átalánydíjas elszámolásnál (Ft/köbméter) 237 A fenti dijak a 12 százalékos áfát nem tartalmazzák. • A KÉSZ Kft. 75 esztendeje Az építőipar csapatmunkát kíván A szegedi KÉSZ Kft. az ország első tíz leg­eredményesebb és legnagyobb forgal­mat lebonyolító építő­ipari cége közé vere­kedte föl magát 15 év alatt. Éves árbevétele ma már eléri a 8 milli­árd forintot. Nevét az egész országban is­merik: szinte vala­mennyi külföldi érde­keltségben lévő ben­zinkút a Könnyűszer­kezet Építő és Szolgál­tató Kft. hírnevét öregbiti. De az üzem­anyagtöltő állomások összeszerelése csak egy volt a megannyi elnyert pályázat kö­zül. Tizenöt évvel ezelőtt, 1982 januárjában alakult meg a KÉSZ Kft. elődje egy géemká formájában. A mai tulajdonosok egyike, Varga Mihály hozta létre a társas­ágot, és 5-6 barátjával együtt hétvégeken szerelték össze a megrendelők számára a ki­sebb létesítményeket. A mai­hoz képest „őskori" módsze­rerekkel. A géemkából ­ahogy változott a szabályo­zás - 1986-ban kisszövetke­zet alakult, a cég újkori tör­ténetét pedig 1991-től szá­mítják: ekkor jött létre a kft. A cég mind a mai napig olyan magánszemélyek tulaj­donában van, akik egyben a KÉSZ alkalmazottai is. A KÉSZ igazi sikertörté­nete a benzinkút-dömpinggel indult, 1992 és 1994 között. Négy és fél hónap alatt 20 ezer négyzetméter. A Penny Markét elosztóközpontja Alsónémediben amikor is két év alatt hozzáve­tőlegesen 70 üzemanyagtöltő ál­lomást építettek föl az ország­ban. Ennek hatása még ma is érezhető: az Esso például olyannyira elégedett volt a sze­gedi cég munkájával, hogy azt ­a kiszolgáló létesítmények épí­tőjeként - egy Európára kiírt nemzetközi pályázatra is meg­hívta a közelmúltban. A benzinkútépftés mellett el­kezdődött a határátkelőhelyek korszerűsítése. Hegyeshalom, Nagylak, Tompa építményei a KÉSZ Kft. minőségi munkájá­ról tanúskodnak. Ezeknél a megbízásoknál a hagyományos építészetet és a könnyűszerke­zetes építési elemeket együtt al­kalmazzák a különböző beszál­lító cégekkel együttműködve. A KÉSZ Kft. többek között a profi csapatmunkának köszönhetően tud piacvezető lenni. „Az építő­ipar csak csapatmunkában vé­gezhető - vallják a KÉSZ-nél -. amely akkor jó, ha mindenki tudja a feladatát." Egyik embe­rük hozzátette, ő akkor tud jól dolgozni, ha a szive is KÉSZ. Mindeközben mezőgazdasá­gi és ipari üzemek, középületek, szociális létesítmények, közmű­vek készültek el a kft. kivitele­zésében. (Csongrád megyében a benzinkutak mellett felépült a CPC Rt. raktára Röszkén, a sze­gedi kamionparkoló, s elkezdő­dött a makói kézilabdapálya le­fedése.) A pályázatokon ke­mény feltételeknek kellett meg­felelni. Hogy a KÉSZ gárdája általában nyertesként került ki, abban főszerepet játszott, hogy minőségben és árban is a leg­jobb feltételeket kínálták. A KÉSZ-től - érdekeltsége­ikkel együtt - jelenleg 850­1000 ember visz haza fizetést, a szűk szegedi stáb viszont csak 30-40 fő. Az „érdekeltségek" közé tartozik többek között a német BUTZBACH céggel ipa­ri kapuk forgalmazására alapí­tott vegyesvállalat, valamint a kecskeméti Cooptraverz Kft., amely acélszerkezeti gyártóbázis. A KÉSZ Kft. kizárólagos jogokat kapott a holland HUNTER DOUG­LAS cég válaszfalainak, ál­mennyezeteinek, a METSEC angol cég acélprofiljainak, a francia PETITJEAN térvilá­gító oszlopainak, valamint a német ZAMBELLI tetőszer­kezeteinek beépttésére, gyár­tására és értékesítésére. Emellett - erről különben még kevesen tudnak az or­szágban:- a KÉSZ Kft. fog­lalkozik tervező és gyártó szoftverek forgalmazásával is. A cég egy évvel ezelőtt kapta meg az ISO 900l-es minőségbiztosítási tanúsít­ványt. A KÉSZ Kft. nevét az el­maradt világkiállítás egyik legnagyobb kárvallottjaként is felkapta a sajtó. Az általa kezdeményezett per eddigi ítéletei szerint van rá esélye, hogy a jogosan megítélt, ám később pontosítandó kárát megkapja. Az építkezést ugyanis nemcsak elkezdte a cég. hanem fejlesztéseket is elindított a nagy megrende­lésre való tekintettel. Az ex­po lemondása azonban - bár érzékenyen érintette őket ­mégsem volt „halálos döfés" a kft. számára. A fejleszté­sek nem hiába történtek, sőt még többet invesztálva az­óta sikerült nagyobb munká­kat befejezniük, mint amek­kora az expo lett volna. Pél­da erre a tatabányai Souftec Kft. fellnigyára a maga 40 ezer négyzetméterével. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents