Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11 / 9. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1997. JAN. 11. • Baka István idézése A költő igazi képe Sas Mihály emlékezete Baka Tünde, a költő felesége, Baka István szobájában (Fotó: Miskolczi Róbert) Televíziós nívódíjak • Budapest (MTI) Várhatóan e hónap közepén kiíiják a pályázatokat a Magyar Televízió Rt. (MTV) vezetői posztjaira. Erről Peták István elnök nyilatkozott a távirati irodának azt követően hogy az „Álljunk meg egy szóra" című műsor 500. adása alkalmából nívódíjakat adott át pénteken a készítőknek: Grétsy László nyelvésznek, Vágó István műsorvezetőnek, Orbán Ágnes rendezőnek és Almási István gyártásvezetőnek. Peták István méltatva a nyelvművelő műsor készítőinek munkáját reményét fejezte ki, hogy az „Álljunk meg egy szóra" megszokott igényességével a továbbiakban is anyanyelvünk védelmére, ápolására buzdít majd. Módosul a betegbeutalás • Munkatársunktól Az ágyszámcsökkentés mértéke és területi elosztása szükségessé tette a megyei betegbeutalási szabályzat módosítását. Az új változat ugyan még nem a végleges betegbeutalási rendet tartalmazza, de annak érdekében született, hogy a beteget addig se küldözgessék feleslegesen egyik intézményből a másikba. A Csongrád Megyei Tisztiorvosi Szolgálat információja szerint a belgyógyászati ellátásban a következő változás lesz. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikájától tízezer 14 éven felüli szegedi lakos ellátását átveszi a szegedi kórház belgyógyászati osztálya. Ez a változás a Debreceni utcai háziorvosi rendelő 4 körzetének lakosságát érinti. A SZOTE a dél-magyarországi régió, Csongrád megye illetve Szeged város legbonyolultabb onkológiai esetei számára biztosítja az ellátást, a szegedi betegek alapszintű onkológiai ellátása a szegedi kórház feladata. A szegedi kórház látja el továbbá Makó és térsége onkológiai betegeit. A szentesi kórház pedig Szentes és Hódmezóvsárhely onkológiai betegeinek ellátásáról gondoskodik. A pszichiátriai betegellátás Szegeden és vonzáskörzetében változatlan marad. A betegek felvétele nem területi hovatartozás alapján történik, hanem attól függően, hogy melyik intézmény - a kórház vagy az ideg-elmegyógyászati klinika - az ügyeletes. A szentesi kórház látja el saját területén kívül Hódmezővásárhely és vonzáskörzetének Szenteshez közeli élő pszichiátriai betegeit, a makói kórház pedig a hozzá közelebb eső hódmezővásárhelyi területek pszichésen beteg embereit. A fül-orr-gégészet területén csak Szeged és vonzáskörzetének gyermek fül-orrgégészetei sürgősségi ügyeleti rendszere szorul változtatásra. A szegedi Gyermekkórház ad sürgősségi ügyeletet kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. Az OrrFül-Gégészeti Klinika vasárnap és hétfőn. Szeged felnőttlakosságának fül-orr-gégészeti ellátása a SZOTE klinikájára hárul. Baka István talpalatnyi szobája olyan, ahogyan 1995-ben végképp elhagyta. A család szeretete megőrizte írói szobának, a polcok a költő könyveitől, hanglemezeitől roskadnak, még a kötetek helye sem változott a polcon. Aki Baka István életében is járt itt, úgy érzi, a szobának már nincsenek mindennapjai, csak örök világa van, amelyet egy gondos, ám tapintatos asszonyi kéz tart rendben. Baka István felesége, Baka Tünde nyelvszakos tanár. Tanár, de egy ideje irodalomtörténész, filológus, szerkesztő, népművelő és ha kell egyéb is - amire a hátrahagyott életmű gondozásáhaz és megismertetéséhez szükség van. Kezdő egyetemista korától végigkísérte Baka István életét, és meggyőződésem, hogy egy szerkesztőségnyi filológusnál jobban érzi ennek a többforrású, különlegesen gazdag gondolatiságú írásművészetnek a titkait. Ahogyan hallgatom, nincs kétségem afelől sem, hogy az ő számára bátorságot és odaadást fakaszt az, hogy kétség nélkül kimondhatja: Baka István nagy költő volt. Baka Tünde tehát kitartással és filológusi gondossággal gyűjt. Összeszedte Baka István valamennyi fellelhető versét, prózáját, töredékét, zsengéjét, később nem vállalt, kötetbe fel nem vett Írását, publicisztikáját, interjúját, a neki ajánlott írásokat, a róla szóló írásokat: egyszóval minden betűt, amely Baka István művészetével kapcsolatos. Célja nem egyedül az írói hagyaték rendezése (amellyel többékevésbé már elkészült), hanem annak széles körű megismertetése is. Felemás helyzetben hagyott itt bennünket, foglalja • Budapest (MTI) Szabadlábra helyezték azt a honvéd őrnagyot, aki kedden Óbudán pisztolyával rálőtt egy autósra. Turi András, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal csoportvezető ügyésze pénteken elmondta, hogy az emberölési kísérlettel gyanúsított, büntetlen előéletű 55 éves Kirschner Róbert honvéd órössze véleményét Baka István irodalmi elismertségét illetően: pályatársai közül sokan a legnagyobb magyar költők közé sorolják, a nagy „névsorolvasásoknál" azonban rendszerint kimaradt. „Kanonizációs zavar" (Ágoston Zoltán szavai) van az életműve körül; ennek csak egy mozzanáta, hogy míg Lászlóffy Aladár a legnagyobbnak tartja, és Nagy László is szerette, sőt, állítólag a Vázlat A vén cigányhoz című versét kívülről tudta, Kormos István, majd Határ Győzó pedig maga jött el, hogy találkozzék vele Szegeden - addig Kulcsár Szabó Ernő negyvenöt utáni irodalomtörténetében szinte meg sem említi a nevét. E zavarnak ma egyik ,fő oka, hogy a könyvkiadás piaci viszonyai következtében a versek nem jutnak el kellőképpen az olvasóhoz. A költő gyűjteményes kötete (Tájkép fohásszal, Jelenkor Kiadó 1996.) például mindössze 1200 példányban jelenhetett meg, és az országnak volt olyan nagyvárosa, ahol nem is árulták. A Bakaéletmű azonban ma már megkerülhetetlen, s az utóbbi időben valóban sok esemény készült, ami a közönséghez eljuttatás folyamatát elősegíti. Elsősorban a Forrás és a Tiszatáj emlékszámának megjelenése említhető meg: a korábban napvilágot látott Forrás-szám azóta alapműnek bizonyult a Baka-filölógia számára s ez Ilia Mihály és Fűzi László szerkesztői munkáját külön is dicséri. A Jelenkor Kiadó posztumusz kötetben kívánja kiadni Baka István publicisztikai írásait. A könyvet Bombitz Attila fiatal irodalomtörténész szerkeszti és gondozza majd. A Jelenkornál megjelenés előtt áll Baka István Brodszkij-fordításkötete is. (A pozsonyi Kalligramm sorozat Szigeti Lajos Sándor Baka István kismonográfiánagyot azért helyezték szabadlábra, mert nem kell tartani szökésétől, valamint a bűnismétléstől sem. A nyomozás eredményességét sem veszélyeztetheti, hiszen már ját készül megjelentetni) Jelentős kiadatlan anyag gyűlt össze a műfordításokból is. Baka István több mint 500 sor Viszockij-verset fordított, s e mennyiségből alig egy-két vers jelent meg. Halála előtti utolsó munkája egy Puskin-kötet volt - tíz nappal elhunyta előtt még Puskint fordított. Ezt a kötetet a JATE Szlavisztikai Tanszék készül megjelentetni, Fejér Ádám gondozásában. Szőke Katalin irodalomtörténész kezdeményezésére pedig szó van arról is, hogy oroszra fordítják Baka István Pehotnij-kötetét. A Baka-életmű olvasókhoz juttatásának újszerű módjaként, az Internet nyújtotta számítógépes lehetőségeket kihasználva hamarosan virtuális Baka István kiállítás jelenik meg a JATE Egyetemi Könyvtár homepage-én Vida Andrea gondozásában. A számítógépen megtalálható majd az életmű részletes bibliográfiája, amely Erdélyi Ágnes és Baka Tünde munkája, továbbá a költő Tájkép fohásszal című gyűjteményes kötetének teljes anyaga. Az internetes kiállítás különlegessége lesz Baka István összes kötetének tartalomjegyzéke, valamint kötetbe fel nem vett, később nem vállalt verseinek gyűjteménye. A költő felesége nehezen jutott döntésre, hogy e verseket közreadja. Férje halála után úgy gondolta, csak a Baka István által megjelentetett írásokat közli. Később azonban az egyik magyar lap - megkérdezése nélkül - leadott e versekből jónéhányat. Ekkor, mivel a kötetbe fel nem vett írások között azoknál fontosabb írások vannak, úgy döntött, a filológusok és irodalomtörténészek rendelkezésére bocsátja az otthoni verseket. Baka István alakjának felidézésében a Magyar Rádió szegedi stúdiója is fontos szerepet játszik. Balog Jóminden bizonyítékot begyűjtöttek. Az ügyész arról is tájékoztatott, hogy a katonatiszt egyébként valóban súlyos beteg, többek között szívpanaszai miatt kórházi zsef Költők, sorsok, kortársaim címmel hétről-hétre felvételt készített Baka Istvánnal, és neki köszönhetően több kötetnyi Baka-vers maradt meg a költő hangján. A novemberben nyílt Fekete-házbeli Baka Istvánemlékkiállftásnak akkora sikere volt, hogy a nagy érdeklődés miatt több mint két hónappal meghosszabbították (január végéig még látható). Ez a kiállítás Szegedről Szekszárdra, a Babitsházba költözik majd. Ugyancsak szekszárdi hír, hogy a költő szülővárosa létrehozott egy hagyatékgondozó kuratóriumot, s a város nagy összeget szavazott meg Baka István síremlékének felállítására. Ugyancsak az életmű alaposabb megismertetésére hirdette meg a Juhász Gyula Művelődési Központ tavaly decemberben Tényi Jánosné szervezésében a Baka István szavalóversenyt. A kétnapos versmondó találkozóra a vártnál is többen jelentkeztek. A verseny megragadóan sikerült, a középiskolás, egyetemi és főiskolás előadók átélése s a versmondások színvonala azt jelezte: Baka Istvánt felfedezik a fiatalok. A talpalatnyi szobában lassan beesteledik. Eszembe jut: valakitől azt hallottam, Baka István a halál árnyékában lett nagy költő. Semmi sem szól hamisabban ezen a hedyen, mint egy irodalmi közhely. Betegsége előtt született nagy versei (a Fredman szonettjeiből, vagy a Döbling) egy kiteljesedett költó művészetének első nagy csúcsait már megmutatták. Az életmű teljes feltárása, és eljuttatása az olvasókhoz majd letisztítja a Baka-költészetet kvázi-irodalmi közhelyeitől. Baka István igazi képe már úgyis az olvasó szívében található. Panek Sándor kezelésre szorul. Kirschner Róbert továbbra is emlékezetkiesésre hivatkozik a kedd esti óbudai lövésével kapcsolatban. Azt viszont elismerte: tudta, hogy az általa szedett gyógyszerekre tilos szeszes italt fogyasztani, azonban ezt mégis megtette. Az ügyészség igazságügyi elmeorvos szakértőt is bevon a vizsgálatba. Dr. Sas Mihály egyetemi tanár, a SZOTE nyugalmazott szülésznőgyógyász professzora január 5-én, 73 éves korában elhunyt. Temetése január 17-én 14 órakor lesz a szegedi Belvárosi temető ravatalozójából. Dr. Sas Mihály 1924. december 21-én született Mezőberényben. Orvosdoktorrá 1949-ben avatták Szegeden „sub laurea almae matris" kitüntetéssel. Pályafutását a Szegedi Orvostudományi Egyetem Női Klinikáján kezdte 1949-ben, a klinikai előmenetel lépcsőfokain haladva 1970-ben egyetemi tanári kinevezést nyert, 1975 decemberében nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1990-ben vonult nyugállományba. Tanulmányútjain sok külföldi intézetet ismert meg. Csaknem két évet töltött Lipcsében Róbert Schröder professzor munkatársaként. Később Kaufman, Zander és Gemzell professzorokkal dolgozott, intézetükben töltött tanulmányútjain. Fő érdeklődési területe a nőgyógyászati-szülészeti endokrinológia. Kandidátusi értekezését 1962-ben Irta, 1971-ben lett az orvostudományok doktora. Sokoldalú • Munkatársunktól Több mint tíz esztendős szünet után az 1997/98-as tanévben újra indul a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában a négy éves időtartamú mezőgazdasági szakirányú oktatás. A Világbanki programmal induló osztályba harminc végzós általános iskolást vesznek fel a dél-alföldi megyékből. Felvételi követelmény az egészségügyi alkalmasság és az általános iskolai megfelelő tanulmányi eredmény. Megtudtuk: a mezőgazdasági szakmacsoportú osztályba jelentkezők heti négy órában tanulják majd az idegen Gondban van a jóra való irodalom a szentekkel. Az író realitásérzéke azt kívánja, hogy minden igaz legyen, amit leír, és ezt várja tőle az olvasó is, de mit tehet, ha a történelmi személyről annyira hézagosak az ismereteink, majdnem-majdnem csak annyit tudunk róla, hogy élt. Szent Gellértnek se volt udvari krónikása, aki följegyezte volna lépéseit és gondolatait, róla szólván a szegedi tanárnak, írónak, Árpás Károlynak is meg kellett elégednie a vélhető igazsággal. Az így történt helyett az így is történhetett-tel. További gond, hogy a szent embert könyvben is szeretjük szentnek látni, noha lehettek olyan megnyilvánulásai, amelyek hús-vér mivoltában színesíthetnék a történetet, csak éppen nála jelentenének szentségtörést. Ismervén a szerzőt, gondolom csak, voltak ilyen dilemmái. Tudjuk, a mai Szeged-csanádi püspökséget Szent István alapította, és eltudományos érdeklődéséből kiemelkedik a családtervezés, a humán reprodukció szabályozása körében végzett kutatói és klinikai tevékenysége. Úttörő munkát végzett a gyermeknőgyógyászat hazai bevezetésében és fejlesztésében. Sas professzor 1975-1990-ig igazgatója volt az Egészségügyi Világszervezet Humán Reprodukciós Programja Szegedi Kutató Központjának. Tagja volt több hazai és külföldi tudományos társaságnak. 1977-ben a „Kiváló orvos" címet, nyerte el, 1990ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntették ki. Eredményes munkásságát megromlott egészsége miatt idő előtt kellett abbahagynia. Betegségét példás türelemmel viselte. Érdeklődése soha nem csökkent, a világ eseményeivel a szakma fejlődésével szobafogságában is lépést tartott. Mindig örömmel fogadta volt munkatársainak látogatását. Orvosi életét Szegeden élte le. Számos volt betege, munkatársa, kollégája megőrzi emlékét. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ós Klinika nyelvet (angol, illetve német), s leérettségizhetnek számítástechnikából és informatikából; harmadik osztálytól kezdve pedig mezőgazdasági tantárgyakat is tanulnak mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő feltételeknek megfelelően az érettségi után nappali tagozaton, 2-3.5 éves képzési időben erdésztechnikusi, erdészeti gépésztechnikusi, vadgazdálkodási, fafeldolgozó, mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi technikusi szakmákat szerezhetnek a diákok. ső marosvári püspöke a patrícius családból származó Szent Gellért lett. Életét tragédia zárta, a lázadó pogány magyarok egyszerűen letaszították 1046-ban Kelen hegyéről, amelyet Gellérthegyként ismerünk. Ami a személyes életben tragédia, az a szentté válás küszöbe is lehet, összesen az utolsó száztizenöt óra drámai történetébe pillanthatunk be a szerző leleményéből. Megrendítő a pillanat, tagadhatatlanul, de sovány váznak is mondhatjuk a csupasz történetet, föl kellett tehát öltöztetnie méltóképpen. Árpás Károly se tehet mást, a végzetes tényből kiindulva saját ruhatárából ruházza föl hősét. Fohászokba, imákba, korabeli utalásokba burkolja, hogy dicsőségét fényesítse. Festővel megesett már, magát feszítette keresztre, hogy a valósághoz hűbb képet kaphasson, az író azonban nem ülhet be a taligába, és nem dobathatja le magát ugyanarról a hegyről. Hívő olvasóinak ajánlom. (Agapé Kiadó.) H. D. Szabadlábon a lövöldöző őrnagy • Tíz év után az erdészetiben Mezőgazdasági képzés indul • Árpás Károly: A kereszt jelével Könyv Szent Gellértről