Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

PÉNTEK, 1996. DEC. 6. A HELYZET 7 • Költségelszámolás vagy átalányadó Az egymillió őstermelő országa • „Stefánia-szelet", harmincöt millióért A Várkert már félig kész A sétautakon körbejárhatjuk a parktükröket. (Fotó: Somogyi Károlyné) A mezőgazdaság jövő évi adózási-, valamint támogatási rendszeréről, illetve a szervező, azaz a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület idei munkájáról is szó esett tegnap Szegeden, a MTESZ-ben tartott taggyűlésen. A napirendeknek köszönhetően megteltek a fogasok kalapokkal, a széksorok termelőkkel - tekintet nélkül a belvárosi parkolási viszonyokra. Földi János elnök megnyitója után dr. Szűcs Edit APEH-osztályvezető beszélt mezőgazdasági termelőket érintő adójogszabály-változásokról. Rednágel Jenő, az FM helyettes államtitkára az aktuális közgazdasági kérdések mellett az 1997 évi támogatási rendszer legfontosabb összefüggéseit elemezte. Szünet után Ádók Mária egyesületi titkár számolt be a Csongrád megyeiek idei munkájáról. Az osztályvezető hölgy nagyon összefogott és frappáns előadását az adójogszabály-változások okaival kezdte. Az EU-hoz való közeledés csak az egyik indok, tőlünk nyugatra ugyanis nem ismeretes az eddigi magyar „nemadózási" gyakorlat. Másik ok, hogy túl magas volt az adómentes határ - 1,6 millió kistermelőből 11 ezer adózott csupán valamint láthatatlanok maradtak azok a folyamatok, amelyek a terméket kísérték a fogyasztóig. A mezőgazdasági termelő a jövőben háromféleképpen adózhat, egyéni vállalkozóként, őstermelőként, valamint önálló tevékenységet végző magánszemélyként. Szűcs Edit a középső változat kibontásánál elsőként az őstermelővé válás feltételeit részletezte. Őstermelő az lehet, aki növényt termel, kertészeti teméket állít elő, vagy állattenyésztéssel foglalkozik. (Nincs tehát benne a virág, a dísznövény, s '97-től kezdődően a bor, a szőlőmust és a szárított dohány.) Az őstermelőség második feltétele a 16 éves kor, a harmadik, hogy az illető ne legyen egyéni vállalkozó a mezőgazdaságban - gyertyaöntő kisiparos lehet -, a negyedik, hogy saját vagy bérelt gazdaságában termeljen. Ötödik feltétel - az alfa és az ómega az őstermelői igazolvány megléte. Az adózási főszabály a részletes költségelszámolás, azaz bevétel, mínusz a bizonylatokkal igazolt költség, egyenlő a jövedelemmel. Ez utóbbit össze kell vonni az egyéb jövedelmekkel. Mindez elég csúnyán hangzik, de akad egy marék kedvezmény. Csak őstermelő érvényesíthet értékcsökkehési leírást, csak ő határolhat el veszteséget maximum öt évig - az első három évét korlátlan ideig -, költségként elszámolhatja a 16 éves kor feletti segítő családtag pénzét, a telefon-, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást. Bizonylat nélkül elszámolhat havonta 500 kilométer autózást. Fontos, hogy 1997-től az őstermelő értékhatártól függetlenül őstermelő maradhat, s lesz egy szűkebb, hárommillió forint árbevétel alatti kör, a mezőgazdasági kistermelőké. A „kistermelő-őstermelő" 250 ezer forintig adómentes, utána viszont már a legelső forint után is adózik. Ugyanakkor 40 százalék átállási költséghányadot elszámolhat igazolás nélkül. További kedvezmény, hogy 100 ezer forint adókedvezmény jár a kistermelő-őstermelőnek. Vagyis adója első százezer forintját nem kell befizetnie. Az egymillió forint bevétellel rendelkezőnek csupán 175 ezer forint költséget kell bizonylatolnia ahhoz, hogy ne fizessenek adót. Egymillió, mínusz a négyszázezres átállási költséghányad, mínusz a 175 ezer forintos igazolt költség. A maradék 425 ezer forint adója azonban százezer forint alatt marad, tehát adómentes. Az őstermelő az átalányadózást is választhatja, ilyenkor nem kell bizonylatokat, számlákat gyűjtenie. Állati termékeknél a bevétel 8 százaláka a jövedelemtartalom, növénytermelésnél, kertészetnél 20 százalék. Itt is jár a 250 ezer forintos adómentesség, de nem adható a százezer forint adókedvezmény. Ugyanakkor az átalányadós jövedelmet nem kell összevonni semmilyen más jövedelemmel. Példaként, az egymilliós állattenyésztési bevétel jövedelemtartalma 80 ezer forint, ez 12,5 százalékkal adózik, ami 10 ezer forint adó. A növénytermesztésnél, kertészetnél egymillió bevétel jövedelemtartalma 200 ezer forint, ennek adója 25 ezer forint, de ezt mindentől függetlenül fizetni kell. A költségelszámolás, illetve az átalányadózás között év elején kell választani. Kovács András A szegedi Stefánia rendezése húsz éve váratott magára. Tavaly a várrom és a régi Hungária Szálló közti területen (a Várkertben) kezdték el, s idén folytatták a munkát: megritkították a növényzetet, lefektették az öntözőhálózat gerincvezetékét, új sétautakat építettek. Eddig 11 millió forintot költöttek a területre, amelynek teljes rendezése 30-35 millió forintba kerülne. Fekete Zoltán táj- és kertépítész mérnök, a Stefánia fölújításának vezető tervező-, je. A parkrendezési terv elkészítésével a polgármesteri hivatal a Szegedi Ökológiai Társaságot bízta meg, a kivitelezési terveket pedig a Hortus Bt. munkatársai állították össze. Amint a vezető tervező elmondta, a Stefánia rendezése a hetvenes évek óta esedékes: • Munkatársunktól A Virág cukrászda Zöld szalonjában december 6-án 18 órakor a Közéleti kávéház keretében „A gasztronómia kultúrája" címmel kezdődik beszélgetés, abból az alkalomból, hogy gasztronóekkor már megépítették az új árvízvédelmi partfalat, amely mintegy 18 méteres sávot hasított ki a sétányból. A Tiszapart mentén vezető járda, meg a rézsű (a járdáról a parkba lejtő „domboldal") szinte rátelepedett a növényekre, s a korábbi úthálózatra. A talajvízszint csökkenése miatt a növények jelentős rémiai társaság alakult Szegeden. A vendégek: Frank Sándor elnök, Rapcsányi Ferenc titkár, dr. Droveczki Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Házigazda: Szúcs Ágnes. Román adomány • Gyula (MTI) Tizennégyezer dollár értékű román nyelvű könyvet, videokazettát és más oktatási segédeszközt ajándékozott a román kormány a magyarországi románság különböző intézményeinek, az adományt a napokban vehették át a megajándékozottak. Az adományból a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román tanszéke is részesült. sze lassú pusztulásnak indult: csúcsszáradás lépett föl. Az elvadult cserjék, magoncok irtása elmaradt, s ezek elszívták a tápanyagokat az értékesebb növények elől. A belső sétaúthálózat megváltozása miatt gyalogos „csapások" alakultak ki: a legrövidebb út a gyepen át vezetett. A rézsűről lefutó keskeny lépcsők a • • On semmibe vezettek. A további pusztulásnak haladéktalanul útját kellett állni, s 1995-ben megkezdődött, s idén folytatódott a Stefánia „első ütemének" vagyis a várrom és a régi Hungária Szálló közti terület rendezése. Előbb kivágták a beteg, vagy rossz helyre nőtt fákat, megritkították a cserjéket. Elkészült az automata öntözőhálózat gerincvezetéke és a talajjavítás, már működik a térvilágítás, készen vannak a belső sétány gyöngykavicsos útjai. Elmaradt a rézsű lépcsőinek átépítése, a „töltés" vonalvezetésének átigazítása (játékosabb, a belső parkszerkezethez jobban illeszkedő rézsűt terveztek). A színházzal szemközti sétány sincs még kész. A tervezők (s velük a szegedi polgárok) remélik, hogy a városi közgyűlés az 1997es költségvetés megszavazásakor gondol majd a Stefániára is. Nyilas Páter A KBI igazgatója Szegeden • Munkatársunktól A Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezetének meghívására tegnap Szegedre látogatott dr. Kiss Ernő rendőr-dandártábornok, a Központi Bűnüldöző Iroda vezetője. A gazdasági bűncselekmények de lege lata és de lege ferenda címmel tartott beszámolót főként még hallgató és már gyakorló jogászok, valamint magas rangú rendőrtisztek számára. A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságon megtartott előadáson Kiss Ernő ismertette a KBI szervezeti felépítését és átfogó képet adott a magyarországi bűnüldözés helyzetéről, valamint a KBI ebben betöltött szerepéről. Váltás • Budapest (MTI) Belénessy Csaba lesz jövő év január elsejétől a Vasárnapi Újság c. rádióműsor felelős szerkesztője. A Krónika-műsorok jelenlegi pécsi tudósítója egyúttal a Határok Nélkül című műsor felelős szerkesztői munkáját is ellátja majd. Szöllős Istvánnak, a Vasárnapi Újság eddigi felelős szerkesztőjének az év végén lejár a szerződése. Kongresszus előtt • Tudósítónktól A Magyar Út Körök és a szegedi MIÉP ma, pénteken 17 órától kongresszus előtti, sorsdöntő megbeszélésre várja a tagságot és az érdeklődőket a Kálvária sugárút 14. szám alá (volt szakszervezeti székház.) ssjassm&gP Százszorszép Gyermekház Szeged, Kálvin tér 6. 10-18 óráig 1996. december 7-8., szombat, vasárnap KIPRÓBÁLHATÓ JÁTÉKOK: sTHÁSBRÓ-játékok minden korosztálynak $ LEGO játékasztal * elemesjátékok $ építőjátékok $ rádió irányítású játékok $ LEGO-bemutató $ DISZKONT ÁRAS ÉRTÉKESÍTÉS BELÉPŐDÍJ NINCS! Szervezők: Forest Kft., Partiscum Kft., Délmagyarország Kft. Porest P*\M ÜÉLMAQYARORSZÁQ Adatok a A Stefánia/I. ütem, vagyis a Várkert területe (a várromtól a régi Hungária Szállóig): 1 hektár (10 ezer négyzetméter). A felújítás tervezett teljes költsége: 35 millió forint (1995-ös árakon számolva.) Eddigi ráfordítás: 1995-ben 5 millió, 1996-ban 6 millió forint. A munkák terv szerinti ütemezése: - 1994-95: fák, cserjék ritkítása, metszés, növényvédelem; a térvilágítás alaphálózatának kiépítése, öntözőhálózat elkészítése; - 1996: az előbbieken túl: kertépítészeti és szakági tervek készítése; talajjavítás, növénytelepítés, gyepesítés; - 1997: az eddigi munkák folytatása, valamint útépítés. Az egyes munkafázisok költségei: - burkolat: 5 ezer 600 forint/négyzetméter (1994-es ár) - egységnyi parkfelület fölűjítása: 1000-1500 forint/négyzetméter; - gyöngykavicsos út: 1600-2000 forint/négyzetméter; - fakivágás;, 9-10 ezer forint/darab; - sétaútépítés (Classico térburkolóelemből): 8-9 ezer forint/négyzetméter; - padok: 26,6 ezer forint/darab; - térvilágítás: 4 millió forint. Orgazda halárörök • Szeged (MTI) A Szegedi Katonai Ügyészség orgazdaság, valamint hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével vádol hét battonyai határőrt. Az ügyészség befejezte a nyomozást az ügyben, s a vádiratot a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának adja át - tájékoztatta a sajtót Hegyes Tibor alezredes, katonai ügyész. A battonyai határátkelő útlevélkezelő határőrei a múlt év októberétől ez év szeptemberéig - a vizsgálat megállapítása szerint - 14 lopott autót segítettek kijuttatni az országból. Az akciókat többnyire éjszaka bonyolították, amikor kisebb a forgalom, s csak egy-egy határőr kezelte az okmányokat. Egy autó illegális kijuttatásáért 2 ezer márka volt a jutalom. A gasztronómia kultúrája