Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

PÉNTEK, 1996. DEC. 6. BELFÖLD 3 renaeg szerKeszvosegumroen Hsieh Chung-Hou és munkatársai Dlusztus Imre ügyvezető igazgató-főszer­kesztővel folytattak megbeszélést. (Fotó: Karnok Csaba) • Mikro-Ker.-krónika Harminc év és jegyzet Alsó határon Yjarminc év. Ennyit ritkán szabott még ki magyar U bíróság egy gazdasági bűncselekményben, legyen az bármilyen sokszereplős. No, nem is ment olyan gyorsan, a rendőrségi vizsgálat, az első őrizetbevétel óta két és fél esztendő telt el. Igaz, csak a vádemelés­hez egy év kellett. A sajtónak és a közvéleménynek is hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy megértse az ügy lényegét, le­szokjon a sokezer érintett károsultként történő beállí­tásáról, az olcsó sajnálkozásról. A károsult kifejezést meg kellett volna tartani a tűzzel, vízzel váratlanul kellemetlen kapcsolatba keveredőknek. Ennél már csak az volt ostobább, amikor befektetőknek titulálták a bűnügy sértettjeit, ezt ugyanis a társadalom egy má­sik csoportja kérhette volna ki magának. Az, amelyik az államilag garantált harminc százalék körüli ho­zammal is megelégedett, vagy kockáztatta a negyven százalék közelében ígérő lízingcégek kötvényeit. Szó­val, csak a kockázat növekedésével emelkedett a ha­szon, s azóta már meg is bukott az első lízingcég - va­lódi károsultakat hagyva maga mögött. Ismert volt még. akkoriban az uzsorakamat is, elment a hozam havi tíz százalékig, de ezekről nem is mindig készült papír, mert nem jogi úton oldották meg a behajtást. Itt ezerszázalékos hozamokat ígértek - s mint utólag is bebizonyosodott -, ezzel arányos kockázattal. Talán mentség, hogy az ügybe belebukott Falutévé­ben is ment a győzködés, s a törvényességnek ilyen lát­szata nagyon sok embert félrevezetett. Az más kérdés, hogy a felelősök közül miért nem ültettek le másokat is a vádlottak padjára, illetve tényleg ott volt-e minden érintett. Hiszen a televízióadások nyomán sokan köl­csönökből szálltak be a nagy buliba, s ha ezt uzsora­kamatra vették fel, könnyen vezethetett tragédiákhoz. Ez persze a kisebbség, az átlag egyszerűen csak kapzsi volt, egy kis hányad pedig pontosan tudta, hány em­bertársát lopja meg, amikor felveszi az ezerszázalékos hozamot. F elelősök természetesen a szervezők - köztük ügy­védek, könyvszakértők -, akik mindenkinél job­ban tisztában voltak a piramisjáték matematikájával, az előbb vagy utóbb bekövetkező összeomlással. Az íté­leteket minősíteni nem illendő, de tény, azok nagyon közel járnak az adható minimumhoz, nemegyszer felét sem érik el a kiszabható maximumnak. Vagyis vi­szonylag pontosan megfelelnek a mai bírói gyakorlat­nak. Ezt pedig már végképp nem szabad minősíteni, bár az elrettentő hatás hiányát ma már egyre gyakrab­ban számonkérik az ítélethozókon. JAMINA VEVŐSZOLGÁLAT - Körös 10, 30, 38 falazótéglák, FB 60/10 födémbéléstest 15% engedmény! 8 raklaptól ingyenes házhoz szállítás! MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. • Tájékoztató a kormányülésről Béremelés, önkormányzatok, pénzpolitika röviden Böllérnap Mórahalmon • Munkatársunktól Szombaton ismét megren­dezik az immáron hagyo­mánynak számító böllérna­pot Mórahalmon, a Pótkerék Csárdánál. Az idei rendez­vény reggel fél 8-kor Nógrá­di Zoltán polgármester kö­szöntőjével kezdődik, majd Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke mond néhány gondolatot a mesterképzés jövőjéről, az­tán Fackelman István főböl­lér vezényletével megkezdő­dik a „visítás", a hagyomá­nyos disznóvágás: mangali­ca szalmás pörzsöléssel, du­roc kopasztással, magyar nagyfehér fával, s hódhyb gázzal pörzsöléssel; lesz vaddisznó bemutató is. A to­ros reggeli után a sertések hagyományőrző feldolgozá­sát láthatják az érdeklődők, miközben több élelmiszeri­pari cég termékbemutatót tart. Ebéd után hurkát és kolbászt töltenek a böllérek, s kisütik a zsírt. A zenés va­csora után szűrös felvonulás­sal és böllérbállal záródik a nap. Stühmer­recept • Szerencs (MTI) Tokaj-Hegyalja kapujá­ban, Szerencsen iparszerűen 1921-ben kezdődött meg a csokoládé gyártása. Az az­óta már világhírt szerzett szerencsi csokoládégyártás 75 évéről e héten rendez­vénysorozattal emlékeznek meg. A magyar édesipari termelés valójában a Mo­narchia felbomlása után kezdődhetett meg azzal, hogy megszűnt az osztrák és cseh édességkészítők mo­nopolhelyzete. Megalakult a Magyar Kakaó- és Csokolá­dégyár Rt., amelynek neves vezetője, Stühmer Frigyes felismerte a hazai édesipar­ban rejlő fejlesztési és piaci lehetőségeket. A tömeg­gyártás 1921. évi megkez­dése után már a kezdeti idő­szakban igen nagy sikere volt a terméknek. A szeren­csi csokoládé először Stüh­mer-recept alapján, a gyár saját tehenészetének tejéből és az importált kakaóból ké­szült. II. nemzeti AIDS­konferencia • Budapest (MTI) December elseje, az AIDS világnapja alkalmá­ból hazánkban másodszor rendezték meg a nemzeti AIDS konferenciát. Az esz­mecsere résztvevői - orvo­sok, egészségneveléssel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, jogászok, tár­sadalmi és civil szervezetek képviselői - áttekintik az is­meretterjesztő munka haté­konyságát, a legújabb alap­kutatási eredményeket, a szűrővizsgálatok szerepét és a betegápolás helyzetét is. Magyarországon tizenkét évvel ezelőtt diagnosztizál­ták az első HIV fertőzöttet, 1986-ban pedig az első AIDS betegséget. A HIV­vírus miatt a szervezet kép­telenné válik arra, hogy a fertőzésekkel szemben vé­dekezzen. Az ismert fertő­zöttek száma 'ez idő tájt Ma­gyarországon meghaladja az ötszázat. • • • Munkatársunktól Hsieh Chung-hou, Taj­van Kínai Köztársaság bu­dapesti tájékoztatási osztá­lyának igazgatója és Sun Huei-shih a tájékoztatási osztály asszisztense tegnap délután szerkesztőségünkbe látogatott. Megbeszélést folytattak Dlusztus Imre főszerkesztő­vel, tájékozódtak a Délma­gyarország és a Délvilág na­pilapoknak a régióban be­töltött szerepéről, majd a magyarországi, főleg pedig a vidéki befektetési lehető­ségekről, a magyar-tajvani gazdasági együttműködés fejlesztésének kilátásairól is. Hsieh Chung-hou igazga­tó úrral készült interjúnkat holnapi lapszámunkban kö­zöljük. Több mint két eszten­deje adtunk hírt eláször a vásárhelyi központtal létrehozott Mikro-Ker. Kft. vezetői, tulajdono­sai illetve néhány alkal­mazottja által elkövetett bűncselekménysorozat­ról. A Magad uram... rendszereket piramis el­ven működtető cég - el­sősorban az említett személyek aktív tevé­kenységének „köszön­hetően" - ugyanis 40 ezer 798 befizető sérel­mére másfél milliárd fo­rintos kárt okozott. A tíz vádlott ügyében eljáró Szegedi Városi Bíróság tanácsa tegnap - a 71. tárgyalási napon - ho­zott ítéletet, illetve dön­tött az előzetes letartóz­tatásban lévő négy vád­lott szabadlábra helye­zéséről is. A bíróság bűnszövetség­ben, üzletszerűen jelentős kárt okozó csalás és más bűntettek elkövetésének kö­rülményeit vizsgálva 8 vád­lottat bűnösnek talált az ál­• Budapest (MTI) A kormány az Egész­ségügyi Dolgozók Szak­szervezetével folytatott tárgyalások eredménye­ként javasolja a társa­dalombiztosítási alapok jövö évi költségvetésé­nek módosítását - jelen­tette be a kabinet csü­törtöki ülése utáni sajtó­tájékoztatóján Kiss Ele­mér kormányszóvivő. Elmondta: a kormány in­dítványa szerint az egészség­ügyi dolgozók körében lehe­tőség nyílna egy 18 százalé­kos átlagkereset-növelésre, valamint az ügyeleti dijak emelésére. Kiss Elemér kö­zölte, az egészségügyi ága­zat költségvetési forrása az idei 225 millárd forinthoz képest jövőre 265 milliárd forintra fog növekedni. Ez a 40 millárd forintos különb­ség 18 százalékos forrásnö­vekedést jelent. Hozzátette: szakértők szerint a dologi költségeknél nem lesz ilyen mértékű a növekedés, így lesz alapja a béremelésnek. A kormány arról is határo­zott, hogy a magasabb ügye­leti díjak bevezetéséhez jö­vőre 3 milliárd forintot biz­tosít. A kormányszóvivő a tb­alapok költségvetéséről szói­taluk felhozott vádakban. Ugyanakkor a IX. és a XII. rendű vádlottat - Gy. M.-né H. K.-t, valamint T. L.-nét -, bizonyítékok híján fel­mentette az orgazdaság vád­ja alól. A többiek esetében ­tekintettel a vádlottak egész­ségi állapotára, eltartott gyermekeik számára, illetve a bíróság munkáját is segítő, részletes vallomástételükre - a bírói tanács a maximáli­san adható büntetésnél ­amely lehetett volna akár 12 év is - lényegesen kevesebb szabott ki. Ifj. K. A. elsőrendű vád­lottat 5 év börtönbüntetésre ítélte, továbbá vagyonelkob­zást rendelt el a kft.-ben lé­vő tulajdoni hányadára, a Vásárhelyen lévő magán­házra, a személygépkocsira, illetve a több millió forint értéket képviselő külföldi ta­karékbetétre vonatkozóan. K. M. másodrendű vádlott­nak szintén 5 évet kell bör­tönben töltenie. Vagyonel­kobzás őt is terheli, amely a kft.-ben lévő tulajdoni része mellett ingatlan- és 5 millió forint vagyonelkobzást je­va utalt arra, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alap egy­üttes hiánya 13 millárd fo­rint lesz jövőre. Bejelentette, hogy a kieső bevételek pót­lása érdekében jövő héten csütörtökön a Pénzügymi­nisztérium és a Népjóléti Minisztérium olyan javasla­tokat fog benyújtani a kor­mány elé, amelyek 13 mil­lárd forinton tartják ezt a hi­ányt. Kiss Elemér bejelentette, hogy a kabinet megtárgyalta és elfogadta a belügyminisz­ter és a privatizációért fele­lős tárca nélküli miniszter előterjesztését a helyi önkor­mányzatoknak történő va­gyonátadásról. Az állami vállalatok átalakulása és pri­vatizációja kapcsán keletke­zett és a korábbi kormány ál­tal nem rendezett önkor­mányzati vagyoni igények számbavétele megtörtént. Az összesítés szerint 595 társas­ágban 813 önkormányzatnak ff nyolc lent. Ezenkívül - devizabűn­cselekménye miatt - további 7,5 millió elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelez­te a bíróság. A III. rendű H.­M. F.-néra - az Ítélet értel­mében - 4 év 6 hónap bör­tönbüntetés vár. A kft.-ben lévő 32 százalékos tulajdon­részének, valamint még 30 millió forint vagyonelkob­zásról is döntött a bíróság. Az V. rendű vádlott, C. R. H.-M. 3 év 6 hónapot kapott és 5 évre eltiltották foglal­kozása gyakorlásától. To­vábbá a cégnél lévő tulajdo­ni hányadának elvesztésén túl plusz tízmillió forint va­gyonelkobzással kell még számolnia. M. E. ötödrendű vádlott 3 év 8 hónapra vonul börtönbe és lakása mellett 5 milliós vagyonelkobzásra ítéltetett. Dr. T. A. VI. ren­dű vádlottnak 4 évet kell börtönben töltenie, elkoboz­zák budapesti lakását, illetve a kft.-ben lévő tulajdonré­szét, valamint ügyvédi tevé­kenységét 5 esztendeig nem gyakorolhatja. Dr. A. J.-t 3 év börtönre és ügyvédi mun­kájától 5 évre történő eltil­van követelése, ami 3663 té­telt jelent. Az igények, fi­gyelembe véve az elmaradt osztalékok és a késedelmi kamatok terhét is, összesen 61 milliárd forintra rúgnak, amit az idei és jövő évi költ­ségvetésből kell fedezni. A miniszterek összesítése meg­állapítja, hogy a két nagy csoportja van az önkormány­zati követeléseknek: a belte­rületi földek ellenértékének, valamint a közműveknél a meghatározott vagyonrészek biztosítása. A kormány a belterületi földekkel kapcso­latosan úgy döntött: amennyiben rendelkezésre áll az adott földek részvény­vagy üzletrész-ellenértéke, akkor azt kell átadni az ön­kormányzatoknak, kiegészít­ve az időközben kifizetett osztalékkal és annak 20 szá­zalékos kamatával. Ha nincs átadható részvény vagy üz­letrész, akkor a névértéken megfelelő összeget kész­pénzben kell folyósítani, 20 százalékos évi kamattöbblet­M hónap tásra Ítélte - 5 millió forint vagyonelkobzás mellett - a bírói tanács. A VIII. rendű vádlott T. L. miskolci lakos­nak 2 évre kell börtönbe vo­nulni, meg kell válnia kül­földi devizabetétkönyvétől és 10 millió forint vagyonel­kobzással is kénytelen szá­molni. A Szegedi Városi Bí­róság a felsoroltak mellett valamennyiüket 5 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól is. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, míg a védők - zömében annak megalapo­zatlanságára hivatkozva - a büntetés elengedéséért, illet­ve enyhítéséért nyújtanak be fellebbezést. így az ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságon folytató­dik. A városi bíróság azon­ban a hónapok óta előzetes letartóztatásban lévő I.-II.­III. és IV. vádlottakat a mai nappal - lakhelyelhagyási ti­lalom mellett - szabadlábra helyezte, amely ellen az ügyész szintén fellebbezés­sel kíván élni. N. Rácz Judit tel. A közműveknél a villa­mos- és gázművek esetében a kormány eleget tesz koráb­bi kötelezettségének, s a részvények 25, illetve 40 százalékát átadja az önkor­mányzatoknak. Kiss Elemér az elhang­zottakhoz hozzátette, hogy a kormány a már megkötött megállapodásokat érvényes­nek tekinti. Az újságírók ér­deklődésére megerősítette, hogy e körbe tartoznak az úgynevezett Tocsik-ügyben érintett szerződések is. A kormány elfogadta és az Országgyűlésnek továb­bítja a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztató­ját a jövő évi monetáris poli­tikai irányelvekről. A jelen­tés megállapítja, hogy folya­matosan csökken az állam újraelosztó szerepe. Az ál­lamháztartás elsődleges ki­adásai 1992-96 között a GDP 53 százalékáról 41 szá­zalékára csökkentek és ez a mérték jövőre várhatóan 38 százalék körül alakul. Az ál­lamháztartás elsődleges egyenlegében a tavalyi 2,6 százalékos GDP-hez viszo­nyított hiány idén 3,6 száza­lékos többlétre változott. Az államháztartás bruttó adós­ságállománya az 1994-es GDP 87,6 százalékáról mos­tanra 75,2 százalékra csök­kent. A kormányzat nettó adósságállománya a GDP 49 százaléka volt 1990-ben, míg jelenleg 21,7 százalék. A devizatartalékok hét-nyolc havi importot fedező szinten mozognak. A monetáris po­litika legfőbb célját az inflá­ció csökkentésében határoz­za meg a jelentés. Jövőre 18 százalékos, illetve decem­bertől decemberig számolva 17 százalékos inflációt ter­vez a kabinet. A beszámoló a csúszó-forintleértékelés megtartását tervezi, azzal, hogy a jövő év közepétől várhatóan csökkenteni lehet a leértékelés ütemét, vala­mint a hitelkamatokat. A törvényhozás elé ter­jeszti a kabinet a magyar erőműrendszer létesítési ter­vét, amely szerint magánvál­lalkozásban az ezredforduló­ig mintegy 900 megawatt új erőművi kapacitásra van szükség, gázra alapított erő­művek létrehozásával. 2001. és 2005. között 2200 mega­watt, 2006. és 2010. között pedig 780 megawatt új kapa­citással számolnak. Kérdé­sekre válaszolva az államtit­kár hozzátette, hogy az ez­redfordulóig szóló selejtezé­si tervben nem szerepel a Paksi Atomerőmű. A kormány az Ország­gyűléstől sürgős tárgyalást kérve javasolja, hogy a dél­szláv térségben az ENSZ­erők részeként jövőre is mű­ködjön magyar műszaki ala­kulat, a meegszűnő IFOR helyett az SFOR köteléké­ben. A kabinet maximum 500 fős műszaki alakulat ki­küldését kezdeményezi. Egyben indítványozza, hogy az SFOR használhassa a ma­gyar légteret. Úgy döntött a kabinet, hogy a SAAB vállalat után ellentételezési jegyzőköny­vet ír alá a McDonnel Doug­las Aerospace nevű, repülő­gépszállításban érdekelt cég­gel is. A megállapodás hoz­zájárul ahhoz, hogy a ma­gyar vállalatok számára új exportpiacok nyíljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents