Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

6 UNIVERSITAS SZERDA, 1996. DEC. 4. Leállított rajzprogram • Munkatársunktól A Corel leállította CorelDraw! rajzolóprogramjainak árusítását Németországban, mivel a 4.0, 5.0 és a 6.0 verzióban betiltott náci jelképek találhatók, amelyeket egy neonáci csoport névjegyeinek készítésére használtak Münchenben. A program következő verzióiból kiveszik a képeket: három Hitler-arckép és egy horogkereszt is szerepel a 24 ezer ábra között. A Corel a „digitális ábrák helytelen használatát" tiltó matricákat fog ragasztani a programok dobozára, hogy folytathassa az árusítást. Be happy! • Munkatársunktól A Macintosh klónokat gyártó Power Computing Corp. az Apple-t megelőzve állapodott meg a Be Inc.-el a Be operációs rendszer használati jogának megvásárlásáról. A cég továbbra is MacOS operációs rendszerrel szállítja a gépeit, azonban egy CD-n mellékelve biztosítja vásárlóinak a Be operációs rendszerét, amely fejlettebb elődjénél, de még nem készültek el hozzá a szükséges alkalmazások. Az Apple a Comdexen kiszivárogtatott hírek szerint januárban foglal állást az operációs rendszerekről. Sci-fi-találkozó • Munkatársunktól Országos sci-fi-találkozót tartanak a Fővárosi Művelódési Házban december 14én, ahol a tervek szerint megalakul az Origó szövetség a magyar sci-fi-barátok összefogására. További információ az Interneten a www.seldon.hu/origo címen. Digitális televíziózás • Munkatársunktól A műsorszóró, számítástechnikai és fogyasztói elektronikai ipar képviselői egyezségre jutottak a digitális televízió szabványának ügyében. Az ipari lobby most az amerikai távközlési hivatalhoz, az FCC-hez fordul a szabvány elfogadtatása érdekében. A DTV szabvány adatátvitelre is alkalmas, a mozi minőségű kép és a CD minőségű hangátvitel mellett. A filmgyártók ugyanakkor tiltakoztak, mert az előteijesztett szabvány nem tartalmazza a mozifilmek hagyományos (szélesvásznú) méretezését. Lebukott chiphamisítók • Tudósítónktól A német rendőrség 9 másik országgal együttműködve leleplezett egy nemzetközi chip-hamisító bűnszövetkezetet. Az 1993 óta tartó nyomozás végére nagyszabású razzia tett pontot, amelynek során több mint kétezer rendőr csapott le egyidejűleg francia, olasz, belga és német helyszíneken. Bajorországban több kamionnyi hamisított számítógépalkatrészt és szoftvert találtak. Letartóztattak 24 kínai illetőségű személyt hamisítás, csalás, pénzmosás és orgazdaság vádjával. • Fél évszázad a szegedi egyetemen A szociológia finomabban manipulál a jognál A szegedi felsőoktatás most ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A tudományegyetem egyik professzora, dr. Szentpéteri István pedig most ülte 70. születésnapját. A professzor az utóbbi fél évszázadot a szegedi felsőoktatásban töltötte. Makói diákként 1945 őszén iratkozott be a szegedi tudományegyetem akkor szerveződő jogi karára. Most, a 70. születésnapja tiszteletére kiadott tanulmánykötet pedig mint elismert alkotmányjogászt és szociológust, a szervezéstan és közigazgatástudomány művelőjét köszönti. A régi és a mai egyetemről, az oktató személyiségének szerepéről, a társadalomtudományok lehetőségeiről beszélgettünk. 9 Milyen volt fél évszázaddal ezelőtt a szegedi egyetem? - A maihoz képest a különbséget jelzi, hogy a háború utáni években a bölcsész és a jogi kar elfért a mostani központi épület második emeletén. Az egyetemi diákszállást a mai bőrklinikának egyetlen kórterme jelentette. Körülbelül 30-35 kollégista orvos, bölcsész, TTK-s, jogász - lakott ott. Akkora volt az egyetem, hogy mindenki ismert mindenkit. 9 Az alkotmányjog túlontúl elméleti területe miért érdekel egy fiatalembert? - Akkoriban a társadalom inkább tisztában volt azzal, mi az alkotmány. Azóta erodálódott az alkotmány társadalmi jelentőségének tudata. Az alkotmány az, amit egy társadalom hosszú időre szóló tervként produlálni tud. Ha egy társadalomnak hosszú ideig szervezesen élő alkotmánya van, annál jobb hatást semmiféle társadalmi intézmény sem érhet el. Az alkotmány a teteje a társadalmi intézményeknek. Állandó vita tárgya, hogy az alkotmány mennyire a tényleges állapotot tükrözze, s mennyire tervezze a jövót. A jó alkotmány mindkét követelménynek megfelel. 9 Alkotmányjogászként miért vállalkozott 1979ben a szegedi Szociológiai Tanszék megalapítására? - A jog felől a szociológia felé fordult érdeklődésem. Ennek oka, hogy a '49-es, úgynevezett sztálinista alkotmány elfogadása után egy darabig élt bennünk az illúzió, hogy ezt tovább lehet fejleszteni. De '72-ben jött a módosítás, mely teljesen változatlanul hagyta a régi elveket és kereteket. Ekkor érlelődött meg bennem, hogy a jogot ott kell hagyni, mert nincs tere az alkotásnak. • A szociológia mennyiben társadalom alakító tudomány? - Egy idő után megtanultam: a szociológiában sokkal finomabban manipulálnak, mint a jogban, ahol nyers erőszakszervek határozzák meg a jog kereteit. Am hihetetlenül dinamikus fejlődés indult meg a jog területén '89 után. A jobbnál jobb tanultanftójával", s Bibó Istvánnal is. • Rengeteget, s rengetegen foglalkoznak Bibóval, de alapkoncepciója a tényleges politikában miért nem érvényesül? - Meggyőződésem: az alkotmány fejlesztésére, a politikai gyakorlatra hatással lesz. Bibó rendkívül bonyolult és sokoldalú ember, nehéz olvasmány, kevesen tudják „megtanulni". 9 Most, a „születésnapok évében" milyen terveket dédelget? - A képviseletei demokrácia mellett a közvetlen demokrácia formái kihalóban vannak, holott fenntarthatnák a társadalom érdeklődését, erősíthetnék és alátámaszthatnák az állam tevékenységét. Jelenleg az 1989-es, többször módosított törvény és az Alkotmánybíróság néhány ítélete jelenti a közvetlen demokrácia jogi keretét. Ezért ígérkezik izgalmasnak a közvetlen demokrácia intézményrendszerének joganyagáról a franciákkal kezdeményezett közös kutatás. A másik munkám: a modern alkotmányok keletkezésétől napjainkig, az alkotmányfejlődés főbb tendenciáiról írok tanulmányt. Ez része lesz egy alkotmánytörténeti jegyzetnek, melyet olvasókönyv egészít ki, amelyben elsősorban a „szegedi iskola" - többek között Polner, Csekey, Szabó József, Kovács István, Bibó alkotmányjogi tanulmányait közölnénk. Ú|*zászi Ilona Dr. Szentpéteri István: „A tudomány nagy személyiségei nem biztos, hogy egyetemi vezetők is." (Fotó: Somogyi Károlyné) mányok hatottak az intézményekre. Érezhette az egyetemi kutató, hogy figyelnek is a szavára. Hozzá kell tennem, hogy ez a kormányzati hajlam egyre gyengébb. 9 Miért fordított hátat az itteni Szociológiai Tanszéknek, s tért vissza az alkotmányjoghoz? - A tanszéket a marxista tanszékcsoporthoz csatolták - az MSZMP politikai bizottsági határozata alapján. Ott állandóan az orrunk alá dörgölték, hogy a marxizmusnak három alappilére van, s a szociológia: a negyedik, a renegát. Ez a megjegyzés jelezte azt a közeget, melyben létezni kellett. E társulásból nem léphettünk ki, az „átvilágítás" mégis velünk kezdődött, s a méltatlan eljárás következményeként két tanszék a jogi, másik kettő pedig a bölcsész karhoz került. Ebben már nem akartam részt venni... Most sincsenek a helyükön ezek a tanszékek! Úgy gondolom, hogy a filozófia, a politológia, a szociológia, esetleg a pszichológiával kiegészülve, egy intézetet alkotva megerősödhetne annyira, hogy később megszülethessen Szegeden az önálló társadalomtudományi kar. 9 Egy felsőoktatási intézményben milyen hatása van a tudós személyiségnek? - Szociológusként tudom: az adott szervezet személyiségei, a nagy strultúrák és a rendkívüli szituációk „kitermelik" a „nagyembereket". Az ilyen személyiségek a tudományban nem biztos, hogy a struktúrán belüli vezető szerepet töltik be. A jogászok közül szívesen emlékszem Schneller Károlyra, a kar megszervezőjére, Bálás P. Elemérre, aki negyedévben eljárásjogot adott elő. Továbbá a kar alapítói közé tartozó Boér Elekre és Martonyi Jánosra. De a bölcsészek óráira is jártunk, rendkívül nagy benyomást tettek ránk HalasyNagy József filozófia előadásai. Koch Sándor, az „igazi" pedagógus óráit is látogattam, az ásványtanon. Hogy ki a nagy egyéniség, személyiség, ösztönösen is érzi az ember. így voltam én Buza Lászlóval, a jogi kar „nagy Késésben az InfoPark • Skultéty Sándor professzor 70 éves A gyógyítás kultúrája Skultéty Sándor professzor: „Idő és életkor kérdése, hogy az ember mindent és mindennek az ellenkezőjét is átélje." (Fotó: Gyenes Kálmán) Skultéty Sándor urológus professzor hetven éves: saját meghatározása szerint a WHO kategóriák „fiatal öreg" stádiumába lépett. Szeged kiváló orvosegyénisége, a SZOTE Urológia Tanszékének alapítója ama humanista orvosok közé tartozik, akik nemcsak a gyógymódot, hanem a helyreállítandó harmóniát is keresik a beteg számára. 9 Professzor úr, ismerősei körében köztudott az ön zeneszeretete. Kíváncsi vagyok, van-e összefüggés orvosi gondolkodása és a zene között? - A zene az egyetemes harmóniának éppen abba szférájába viszi az embert, amely az orvosi hivatáshoz is elengedhetetlen. Orvosként igyekezni kell a beteg ember szervezetében beállott zavarokat helyrehozni, s ismét egyensúlyt teremteni. A zene harmóniája hasonlít ehhez az egyensúlyhoz. Emez a jóság, amaz a szépség művelése. 9 Mit tart a gyógyító orvos legfontosabb erényének? - A törekvést, hogy igyekezzék a beteget meggyógyítani. Ezt természetesen ki kell egészítenie a tudással, amellyel megválasztja a' megfelelő gyógyeljárást és megtalálja a körülményeket, amelyek között a beteg megzavart biológiai egyensúlyát helyre lehet állítani. A tudás is erény: a gyakorlati gyógyító munkán túl fontosnak tartom a megzavart szervezet megismeréséért folytatott kutatást is. E kettő, a gyógyítás és a kutatás képezte a munkám összhangját, s ha jól megnézzük, ez a modern orvoslás alapja. 9 Úgy veszem ki, a beteg emberből nem csak a beteg szerv érdekli. - A legtöbb esetben ez nem vezetne eredményre. Az orvosnak mindig az egész szervezet kezelését kell célul kitűznie. 9 Mit gondol, milyen a magyar gyógyszerkultúra? - A gyógyszergyárak piacralépésével megnövekedett a gyógyszerfogyasztás. A gyáralapító Richter Gedeon mondta egykor: „a gyógyszereket azért gyártjuk, hogy eladjuk őket". A gyógyszeripar óriási pénzt fordít arra, hogy minél több gyógyszert eladjon. Ugyanakkor a gyógyszerfogyasztás mégsem emelkedett veszedelmes mértékben. Tény, hogy az emberek több gyógyszert szednek, mint régen, de ez annak is köszönhető, hogy az orvosok inkább hiszenek a kísérleti alapon előállított gyógyszereknek mint a természetes anyagoknak. 9 Tehát az orvosi látásmódnak is szerepe van a „gyógyszerkultuszban "? - És az emberek szemléletének is. Túlságosan könnyen vesznek be gyógyszert, ahelyett, hogy a különböző megelőző módszereket alkalmaznák. A nálunk különösen nagy elhalálozással járó szívbetegségeket például meg lehetne előzni az egészséges életmóddal. Ennek lehetőségei nincsenek kihasználva: az a nézet uralkodik, hogy a tabletta megold mindent. Nos, ez nem igaz: a megelőző módszereket semmi nem pótolja. Biztos vagyok benne, hogy egészséges életmóddal az életkor meghosszabítása terén is sokat tehetünk. Megfelelő aktivitással a szervezet teljesítőképességét fenn lehet tartani, sót fokozni is lehet. Láthatja: nem csak az orvoson múlik. Ennek szélsőséges megnyilvánulása egy angliai példa, ahol bizonyos kórházakba nem is vesznek fel olyan infarktusos betegeket, akik dohányoznak. Persze az orvosi etikával ellenkezne, ha nem kezelnénk azokat, akik a rizikófaktorokat nem igyekeznek kiküszöbölni. Végtére, az orvosnak az öngyilkossággal próbálkozó embert is mindenáron meg kell gyógyítania, hiába tett az meg mindent a haláláért. 9 A szavaiból úgy hallom ki, ön szemlélődő alkatú ember. Kíváncsi vagyok, az utóbbi pár évtizedben hogyan érezte magát? - Amikor kórházi működésemet kezdtem, azért küszködtünk, hogy legyen kórház-rendelőintézeti egység. Néhány éve viszont arra megy a játék, hogy ne legyen. Egy másik példa: hallgató koromban a tudományegyetemen belül az volt a törekvés, hogy az orvosegyetem önállósuljon, mtg most ismét universitásról beszélnek. Azt hiszem, idő és életkor kérdése, hogy az ember mindent és mindennek az ellenkezőjét is átélje. Panak Sándor • Munkatársunktól Csúszik a volt expoterületre tervezett Innovációs és Információtechnológiai Park beruházása. A májusi kormánydöntés fél évet adott a finanszírozó részvénytársaság megalakítására, azonban - mint Kürti Sándor, az InfoPark projektmenedzsere elmondta addig nem lehet a befektetők számára tendert kiírni, amíg nem készül el a pontos rendezési terv. Ezt az akadályozza, hogy a park tervezett helyén 90, telekkönyvileg rendezetlen földterület van. Skizofrén büszkeség rirdekes tanulmány látott napvilágot, amely a középÉJj európai országok lakóit vizsgálja: kik, mennyire büszkék hovatartozásukra. A magyarok 62, a szlovákok 45, a lengyelek 42 és a csehek 41 százaléka büszke arra, hogy a saját nemzetéhez tartozik. Hogy kinek, mi oka rá, egyéni elszámolás alá tartozik. Ugyanakkor az eredmény mégis döbbenetes, mármint ez a magas százalék a magyaroknál; nem á többiekhez viszonyítva, hanem úgy önmagában. Mert, ugye, aki büszke a nemzetére, az nyilván jól is érzi magát benne. Mert arra az állapotra nehéz lenne magyarázatot találni, hogy valaki büszke a nemzetére, ennek ellenére nem érzi jól magát benne. Vagyis hát egy oka lehet, mégpedig, hogy a megkérdezettek jó része skizofrén: arra is büszke, ami neki nem jó. Mert az elképzelhetetlen, hogy az ország mai állapotában tíz emberből hat elégedett lenne azzal, ami itt van, ahogyan él. Nem tudom, hogy egyáltalán büszkének érezheti-emagát valaki ebben a káoszban, ami az országban van. Ez már csak azért furcsa, mert egy újabb fölmérés szerint a megkérdezett magyar emberek 79 százaléka azt állítja, hogy a kommunizmus idején jobb sora volt. Azaz a megkérdezettek 79 százaléka most rosszabbul érzi magát, lévén egy számára jobbat is megtapasztalt, és mégis büszke a nemzetéről hovatartozására, ribből alapvetőm csak két dolog következhet: 1. az m2j emberek még tele vannak bizalommal, s remélik, egyszer még jóra fordulhat a sorsuk, nem adták fel, s bizalmuknak és reményeiknek okán éltetik magukban a nemzeti büszkeséget. 2. a nemzeti büszkeség jórészt független a jelen állapottól, csak a múlthoz vagy a jövőhöz való viszony dominál. Pedig magyarnak lenni jelen időben kell. Podmaniczky Szilárd