Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

HÉTFŐ, 1996. DEC. 30. A VÁROS 5 Volános kedvezmények Mehet tovább r élen csak a lendület fűti az embert, ha megáll, megfagy, ha mindenki megáll, mindenki megfagy, nohiszen, mentem a vonattal, jó fűtés, kis késés, más­fél óra, tudom, hideg van, nem fűtik a váltókat, és a vasutas is csak ember, és rosszul is esett, nekem, aki nem vagyok vasutas, ha valaki kényelmesen szitkozó­dott fej fej mellett, aztán otthon láttam, hogy új cipőm talpa megolvadt a vasúti fülke fűtéscsövén, a nagy akarat negatívba fordult, talpamon a fűtőrács negatív képe, és még ekkor sem szitkozódtam, mert láttam azt a vasutast, aki a mozdony meg az első kocsi közi szét­kapcsolt a metszően mínuszos szélben, nem irigyel­tem, és ettől úgy eltörpült a cipőm talpa, mit képzelek én, gondoltam, ez ilyen munka, sarki hidegben, rá­adásul fönt telihold, a pitbullok nem vonyítanak, őket már a hold se érdekli, mert sárga, inkább a nap, az hasonlít a vér színére, nagy kaland kis reményekkel, a váltók be vannak fagyva, egy disznópörzsölő kell ne­kik, az kiolvasztja, addig a disznónak is marad egy kis élete szilveszterig, a malacnak, hiába evett négylevelű lóherét, nincs szerencséje, az idén még levágják, mi humanisták, na, persze, a malac nem ember, odakint hideg van, a pitbullokat sem csapják ki ilyen hideg­ben, a cipőmön meg a fűtőrács nyoma, bizonyíték, volt fűtés, nem akarok én ebből kihozni semmit, csak hogy sok területből áll az élet, és a vasutas is ember, ha rajta múlna, a vonatok sosem késnének, nem rajta múlik, ő fázik és szétkapcsol, vonatjegyek emelkedő­ben, de a hideg akkor is marad, nincs mese, minden mehet tovább. Podmanlczky Szilárd Fenyő gyűjtés • Munkatársunktál a lakók, közös képviselők és A Szegedi Környezetgaz- házfelügyelők közreműkö­dálkodási Kht. munkatársai dését, hogy segítsék a fe­januárban megkezdik a kará- nyők gyorsabb, s a kijelölt csonyfák gyűjtését Tarján- helyekre történő szervezett ban és Makkosházán. Kérik összegyűjtését. « Menetrendváltozások • Londonban nem rongálnak Szigorúan ellenőrzött villamosok Ötmilliós kárt okoztak a rongálok. (Fotó: Somogyi Károfyné) • Munkatársunktól Január elsejétől a Tisza Volán néhány járatának vál­tozik a menetrendje. A Sze­ged-Röszke-Röszke-ország­határ úvonalon a szegedi busz­állomásról 18.35-kor induló, s a határról 19.15-kor vissza­induló járatot öt perccel ha­marabb közlekedtetik. A Szentes-Magyartés-Zalota­Nagytőke útvonalon a szen­tesi buszpályaudvarról 16.30-kor induló járatot 17.10-kor, a Nagytőkéről 15.45-kor visszaindulót pe­dig 16.00-kor közlekedtetik. A Szentes-Derekegyház­Tompahát vonalon munka­napokon kísérleti jelleggel új járatot indítanak: Szentesről 20.10-kor indul a busz, s 20.45-kor érkezik Tompa­hátra, majd továbbmegy De­rekegyházra, ahová 21.00­kor érkezik. A járatnak köz­vetlen csatlakozása van a szentesi autóbuszállomásra. A szegedi villamoso­kat és trolibuszokat módszeresen rongálják: jelenleg 654 ülés vár ja­vításra. Ha az SZKT va­lamennyi tönkretett jár­müvét egyszerre hoznák helyre, az ma, forgalmi adó nélkül, 5 millió fo­rintba kerülne. Erre nincs pénz - viszont a közlekedési társaság is megelégelte a vandálok pusztítását, és több fron­ton is ellenakciót indít a károkozók ellen. Radics János, a Szegedi Közlekedési Társaság Kö­zönségkapcsolatok Irodájá­nak vezetője kérdésünkre el­mondta, hogy a villamoso­kon és trolibuszokon mindig előfordult rongálás, de ami az utóbbi két-három évben történt, az példátlan. Fölha­sított és a tartószerkezetig szétszedett, „kibelezett" ülé­sek, leszaggatott kárpitok, késsel összevagdalt huzatok, szétcsipegetett múanyagda­rabok maradnak csak azok után, akik talán csak puszta szórakozásból szedegetik szét maguk alatt a tömeg­közlekedési járműveket. A pillanatnyi állapot sze­rint nem kevesebb, mint 654 ülést kellene megjavítani. Az ülések egy részét már ki is szerelték, ám sok olyan ülőke is akad - s ezt minden utas maga is láthatja - amely még eredeti helyén vár a so­rára, s egyelőre tovább túri a megpróbáltatásokat. Az irodavezető néhány éve kísérletképpen „vandál­álló" ülésekkel szereltetett föl három csuklós ^utóbuszt (amelyek a 2-es, illetve a 90­es vonalakon közlekedtek). Tartottak attól, hogy az uta­sok panaszkodnak majd a té­len hideg, nyáron tapadósan meleg (ráadásul kemény) műanyag ülések miatt, ám a fogadtatás jobb volt, mint gondolták. Ezen felül: az ülésekben azóta is alig esett kár. Lehet, hogy a jövő a „fapados" járatoké? Tanulságos - és sajnos jellemző is egyben - annak a 14 millió forintért fölújított villamosnak az esete, ame­lyet negyedik(l) útján kor­csolyákkal tettek tönkre (a lámpabúrákat is szétvagdal­ták). A villamos- vagy troli­vezető nem sokat tehet: ó a forgalmat, a közlekedést fi­gyeli, s különben sem lát hátra az utolsó ülésekig, ahol a legnagyobb disznóságok történnek. Ha az összes megrongált ülést meg akarnák javítani, az mai árakon számolva 5 millió forintba kerülne (for­galmi adó nélkül). S hogy mi a helyzet Nyugaton? Az irodavezető nemrég London­ban járt, s a temérdek beván­dorlóval együtt élő világvá­ros emeletes autóbuszain és metróin egyetlen megrongált kocsival sem találkozott... Szeged azonban nem London (ha egyéb jelekből nem látnánk a különbséget) s a villamosok és trolik álla­pota elég siralmas ahhoz, hogy sürgős és hatékony megoldást keressenek. Ra­dics János emlékeztetett arra az időszakra, amikor az elle­nőrök a rendőrtiszthelyettes­iskola növendékeinek kísé­retében végezték népszerűt­len munkájukat. Az egy éven át tartó együttműködés alatt megszűnt az ellenőrök zaklatása, s örvendetesen visszaesett a zsebesek és vandálok teljesítménye is. Sokan hangoztatják, hogy az ellenőrök tartsák féken a rongálókat is. „Könnyű ezt mondani" - válaszolhatják a jegyek és bérletek árgus sze­mű számonkérői - „de mit tegyünk akkor, ha erélyes föllépésünk eredményeként kést nyomnak az oldalunk­hoz a kedves utasok?" Mert már ez is megtörtént... Az irodavezető határozott terveket fogalmazott meg: az SZKT rövidesen ismét föl­veszi a kapcsolatot a rendőr­séggel, megkeresik a polgár­őrséget, ezen felül civilruhás figyelőszolgálatot szervez­nek, amelynek munkatársai rádión kérhetnek segítséget, ha maguk nem bírnak a van­dálokkal. S ha ez sem hozza meg a várt eredményt, Ra­dics János szerint érdemes fontolóra venni egy őrző-vé­dő társaság megbízását ­mert a rongálókat szép szó­val nem lehet megállítani. Ny. P. • Munkatársunktál A Tisza Volán január 1 -jétől helyközi-távolsá­gi járatain üzletpolitikai kedvezményeiben több változtatást is végrehajt. Újdonság a díjtalan úti­poggyász-szállítás. Az autóbuszban el nem he­lyezhető, vagy a kézi­poggyász tíz kilós súly­többletét meghaladó tárgyakat útipoggyász­nak minősítik. Ennek szállítási díját a minisz­tériumi határozat távol­ságtól függően 60, 80 vagy 100 forintban álla­pítja meg. A Tisza Volán azonban - tekintettel el­sősorban a tanulókra és a a nyugdíjasokra -, a helyközi és távolsági já­ratokon január l-jétől díjtalanul szállítja az úti­poggyászokat. 1991-től a központi ársza­bályozás nem kötelezi a Vo­lán társaságokat arra, hogy helyközi-távolsági járataik helyi járattal azonos szaka­szán a menetdíj részbeni fe­dezésre a helyijáratos bérle­teket elfogadják. A Tisza Volán elsősorban a több ezer ingázó, bejáró dolgozó és ta­nuló érdekében - az áreme­lések dacára - eddig nem változtatott ezen az elven. Január l-jétől a bérletes tör­zsutasai számára továbbra is változatlan formában bizto­sítja ezt a lehetőséget. Azon­ban az eseti utazásoknál, vagyis a menetjeggyel és a KFl kedevezmény+o (.gytü zettel utazóknál a helyi össz­vonalas bérletjegy felhasz­nálási lehetősége megszűnik, kiegészítő menetjegy váltá­sára nem lesz lehetőség. A már eddig megvásárolt „zó­názó" KF1 jegyfüzeteket ér­vénytartamuk lejártáig, de legkésőbb 1997. február 28­ig fogadják el, a helyi bérlet felmutatásával. Nem változik a dolgozó havi (félhavi) bérletjeggyel rendelkező utasok hétvégi ingyenes utazási lehetősége, valamint a nagycsaládosok utazási kedvezménye. A Tisza Volán és az SZKT a következő évtől kedvezményes árú éves, fél­éves, negyedéves bérletje­gyeket vezet be Szegeden. 1997-re érvényes, névre szó­ló általános városi kombinált bérlet - a tízhavi tarifának megfelelő - 23.040 forint helyett 19.200 forintért vásá­rolható meg. Hasonlóan az összvonalas autóbuszbérlet 15.840 helyett 13.200-ért kapható. A féléves kombinált bér­let - az öt havi árral számolt - 11.520 helyett 9.600-ba, a városi buszbérlet 7.920 he­lyett 6 ezer forintba kerül. A negyedéves bérlet eseté­ben a meglévő tíz százalé­kos kedvemény tovább csökken. A városi kombinált 5.760 helyett 5.200, az összvonalas buszbérlet 3.960 helyett 3.500 forint­ba kerül majd. A kedvezményes árú bér­letek január 2-től a Tisza Volán Rt. Közönségkapcso­latok Irodájában és az SZKT Közönségkapcsolatok Irodá­jában vásárolhatók meg. NEPTUN FITNESS - szolárium - női torna, - calanetics - aerobic - fitnessgépek. Szeged, Kálvária sgt. Jósika u. sarkán. Nyitva: h-p.: 7-21 -ig, szo.. 7-20-ig, vasárnap: 7-12 óráig, Telefon: 313-640 L assacskán beint a nyár, hűvös szelek és restrikcós elképzelé­sek járnak, illik tehát egyéb ­úgy lehet, kevésbé fontos — ügyekben is számvetést tenni. Ne­kem egy ideje olyképpen telnek a nyár hónapjai, hogy ilyenkor va­lamilyen női testrész bűvöletében élek. A bűvölet szó talán túlzás. Arról van szó, hogy április vé­gén, május elején, amikor nyíl­nak a strandfürdők, és a női szer­kezetek lehányják magukról mind a fölösleges pamutokat és dzsör­zéket, amikor meleg hajlatokban és boldog zugocskákban cicáz­nak a fénysugarak, nos, akkor én is választok egy testrészt a nőn, és azon a nyáron azt teszem fi­gyelmem és megbecsülésem tár­gyává. Az a szabály, hogy min­den nyáron más és más női test­részt tanulmányozok. Egyszerre anatómus, hentesmester és költő ilyenkor az ember, na ja, van a polihisztorságnak még illúziója. Akadnak persze olyan férfiak, akik a nőn kizárólagosan egyet­len testrészre koncentrálnak. Ezek a hímek az életüket még megérdemelték, de azon felül legfeljebb már csak a kötelező védőoltásokat. A női testrész ki­emelkedik a világ dolgai közül. Az a fantasztikus a női testrész­ben, hogy elég helyesen gondolni rá, és máris jó - mit jó?! őrülten jó! - érzés töltheti el az emberi. A világ egyéb dolgaival ezt megcsi­nálni lehetetlen. Ha nincs sör ­se égen, se földön - és mégis arra gondol és vágyakozik az ember, az bizony borzasztó érzés. Kin és nyomor és rettentő iszonyat. Hi­ányzó labdával, cigarettával, vé­• Darvasi László Nyárvégi cikk rünkből fakadó gyerekemberrel hasonlóképpen vagyunk. Legyen mármost e cikk kény­szerű kacskaringója, hogy szót emelünk a férfi érdekében is. Il­lene azt a - máskülönben alapve­tően helyes - képet differenciál­ni, miszerint a férfi erős és okos, kurva jókat tud mondani, továb­bá szereti a sört. Mert úgy a köz­trásban, mint a literatúrában ­női szempontból - el van hanya­golva a férfi. Mind testileg, mind pedig érzelmileg. Vagy rest a női közíró és író, vagy pedig érzéket­len, és azt hiszi, hogy a férfinek nincs szüksége szép szavakra, be­cézés re, nyelvi szellemességekre. Természetesen az igaz, hogy ál­talában érdekfeszítőbb a női test­rész, mint a hímnemű megfelelő­je, de például a férfinak van ádámcsutkája, mellizma és baju­sza - jó, az néha hölgynek is van -, vagyis a férfi is bír jó néhány olyan testi kinccsel, amelyekről a nő még csak nem is álmodozhat. Sejtésem szerint a férfitestrészek elhallgatásának oka az, hogy a nő a férfiban is saját magát akarja látni és szeretni, hovato­vább kívánni, ami egyrészt ak­ceptálható, másrészt viszont lás­suk be végre, hogy a férfi - mi­képpen a nő - sem eszköz, hanem cél... Célocska. De vissza a női testrészekhez. Választottam már bokát, vállat, köldököt, cimpát, nyelvet, térdka­lácsot és vádlit. Soha nem csa­lódtam. Azon a tavaszon például, amikor győzött a Demokrata Fó­rum nevű politikai párt, éppen a női nagylábujjai foglalkoztam ­és fantasztikus tapasztalatokra tettem szert. A nő egyik legfüg­getlenebb és legautonómabb test­része. Szabadságharcos és parti­zán, afféle örök gerilla, mert bár­milyen manikűrös tortúrának ve­tik alá, nem adja fel a független­ségét, egyszóval tegyenek vele bármit, mindenképpen beszél gazdájának jelleméről, szellemi fölkészültségéről és szerelmi igé­nyességéről. Úgy hát azok a nők, akik rejtélyesek szeretnének ma­radni, soha ne mutogassák a nagylábujjukat. Amikor a szocia­listák győztek, a női orrlikakkal voltam elfoglalva. A nő szaglása tudvalevően jobb, mint a férfié. Annyi szép, megejtő, kívánatos orrhúzást nem láttam, mint akko­riban. Úgy van máskülönben, hogy nyaranta a nő is választ magának divatos testrészt, s ezen a 95-ös nyáron a magyar nő a tomporát emelte flasztermagas piedesztálra. Ennyi napfényben, utcagőzben, porfelhőben fürösz­tött csupasz feneket nem lehetett látni az országban, mint most, amikor Nagy Sándor úr, szak­szervezeti főeminens, majdnem miniszterelnök-helyettessé avan­zsált. Rakamaztól Szentgotthár­dig úgy dodózott a női fenék, hogy néha azt gondoltam, a nő nem érti magát. Hát nem a léte­zés szűkössége egyetlen - legyen mégoly formás is - buta picsának lenni?! Nos, én 1995-ben a nőből a hónaljat választottam, és mond­hatom, igen jól választottam. A női hónaljat az különbözteti meg a férfi hónaljtól, hogy kisebb mé­retű, pelyhe jóval selymesebb és a nőn található. A hónalj a finom mozgású kar és a törzs között he­lyezkedik el, nem is igazán test­rész, inkább testi tájék, szebben mondva, más testrészek reláció­jából létrejött természeti kompo­zíció. Néha olyan, mint egy nagy völgy. Egy kanyon. Máskor la­pályka, lejtő, luk, pince, egy ku­bikgödör. Egyes hölgyeknél a ke­bel egyenesen a hónaljból dom­borodik. Vigyázni kell, az a nő, akin hosszú kutatás után sem ta­lálunk hónaljat, nem biztos, hogy nő. Lehet férfi, vagy valami egé­szen más is. A hónalj egyéb női szervekkel és testrészekkel ellen­tétben soha nem hazudik, humo­ra fanyar, életvitele könnyed, mégis meggondolt, ráadásul nem ismeri a féltékenységet. A hónalj eredendően szőrös vagy pihés, s amikor a kar szorosan a törzshöz simul, s néhány szál pihe és szőr­szál kint marad a szabadban, a hónalj ilyenkor egy másik női testrészhez hasonlít. Higiéniás és esztétikai okokból a hölgyek so­kasága kiirtja hónaljának szelíd selymét, vad bozótosát, kalandos erdejét. Ez nagy hiba. A szőke hónalj mesés, a barna megbízha­tó, a fekete szenvedélyes és dé­moni. Bizony alig akad szebb do­log egy enyhén izzadt női hónalj­nál, amikor a selymes szőrszála­kat folyékony aranyként ragaszt­ja össze az izzadság édes leve. Mert az ilyen hónaljba bele lehet fektetni felhevült arcunkat. Az ilyen hónaljba bele lehet csókol­ni, nyalogatni lehet, beszélni, suttogni és sírni lehet hozzá, és ha szépen csinálja az ember - a férfi - hát a hölgy hónalja meg­érti és válaszol neki. A kielégített hónalj pedig olyan, mint a szó­szátyár sírverem. Mindent el­mond, ami fontos világról, és fontos túlvilágról. Elégíts ki egy hónaljat, és megtudod az élet ér­telmét. TTien a 95-ös tavaszon és kora­ll/ nyáron többször is álmodtam gyönyörűt. Azt álmodtam, hogy hatalmas hónalj mélyén fekszem összekuporodva, akár egy kisba­ba. A hónalaj ringatott és dúdolt nekem. Nagyon jó volt, de azért megolvastam, mit is jelent ez az egész. Női hónaljjal álmodni ­írta az Álmoskönyv, harc a halál­félelem ellen, sok bátorság, kevés pénz, belépés az áfakörbe. És tényleg beléptem. Néhány napja pedig ugyancsak egy hölgy hó­naljától tudom, hogy az életet, akkor is szeretni kell, ha az mo­mentán nem kedvel bennünket. Vagy talán az élet egy nagy női hónalj?! Vagy... Nem.... nem. Azt hiszem, ezt a cikket itt kell abbahagynom.

Next

/
Thumbnails
Contents