Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

SZOMBAT, 1996. DEC. 28. KRÓNIKA 7 Mi történt Magyarországon 1996-ban? Az év folyamán sok városban tüntettek a kórházi ágyak számának drasztikus csökkentése miatt. (MTI Telefotó) Sérsekszőlósön és Torvajon orkánszerű vihar pusztított: összesen 120 épület rongálódott meg, a kár értéke meghaladta a 260 millió forintot. A kormány a katasztrófasújtotta településeknek 28 millió forintot utalt ki, gyorssegélyként. 26-30. - Ezernél több hazai és külföldi település vezetőinek részvételével Gödöllőn rendezték meg a magyar polgármesterek első világtalálkozóját. A tanácskozáson külön egyesület alakult annak elősegítésére, hogy minden magyar településnek legyen egy határon túli testvérvárosa, községe, hogy a különböző országok polgárai ilymódon is közelebb kerülhessenek egymáshoz. 27. - Az Országgyűlés plenáris ülésén nem kapta meg a szükséges szavazatot az a konszenzusos módosítóindftvány-csomag, amely az alkotmánykoncepció parlamenti vitája során alakult ki. A kétharmados többséget igénylő szavazásnál 257 igenlő voksra lett volna szükség, de csak 252-en nyomták meg az igen gombot, s több MSZP-s miniszter is tartózkodott. 28. - Ópusztaszeren a honfoglalás napján rendezték meg a népképviselők ünnepét, amelynek keretében együttes ülést tartottak a települési önkormányzatok delegációi. A résztvevők nyilatkozatban szögezték le: az önkormányzati önállóság megerősítése érdekében szükségesnek tartják az alkotmány és az önkormányzatokra vonatkozó törvények összehangolását, valamint az állami és önkormányzati feladat- és felelősség vállalás szétválasztását. Július 1. - Kivonták a forgalomból a papír ötvenforintost. 3. - Az Országgyűlés elfogadta a öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényt. Az új jogszabály értelmében a jelenleg 55. illetve 60 éves nyugdíjkorhatár 62 évre emelkedik, a nők esetében 2009-tól, a férfiak esetében 2001-tól. - Az Országgyűlés elfogadta a sportról szóló törvényt, amelyet az Európai Sport Chartával és nemzetközi szerződésekkel összhangban alkotott meg. Elfogadta továbbá az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt, és létrehozta a Sporttanácsot. - Az Országgyűlés nem fogadta el a Házszabály módosítását, mivel a'javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget. A módosítás mellett csak az MSZP szavazott. 4-5. - „Magyarország és a határon túli magyarság" címmel tanácskozást rendeztek Budapesten, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a szomszédos országok magyar pártjai, szervezetei, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői, szakértői vettek részt. 6-8. - Budapestre látogatott Hillary Clinton, az amerikai First Lady, aki az Egyesült Államok támogatását ígérte Kelet-Közép-Európa születő, új demokráciáinak az amerikai államfő nevében. Hillary Clinton felkereste a Nap Segítő Szolgálat alapítvány elnevezésű józsefvárosi roma családsegítő központot. 11. - Zemplényi György vállalkozót, a Magyar Úszószövetség volt elnökét Budapesten a rendőrség őrizetbe vette, miután az Interpol által is 4 éve több mint 100 országban keresett Zemplényi július 10-én önként jelentkezett a Magyar Köztársaság koppenhágai nagykövetségén, majd Magyarországra szállították. A rendőrség 1992-ben indított nyomozást Zemplényi György és társai ellen különösen nagy kárt okozó csalás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Augusztus 3-10. - A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóját Nagyváradon nyitották meg, amelyen közel 40 országból több mint 10 ezer hívő gyűlt egybe. Tőkés László, a házigazda Királyhágó-melléki egyházkerület püspöke magyarul és románul mondott megnyitó beszédet. A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el: „Mit akarnak a magyar reformátusok?" címmel. A dokumentum elsősorban a református vallás szabadon és emberi méltósággal való megélését és közösségben történő gyakorlását, az ősök hitének, nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megőrzését jelölte meg a magyar reformátusok fő törekvéseként. 9-20. - Ópusztaszeren - a Szeri Expo elnevezésű rendezvénysorozat nyitányaként - felavatták a magyarság kettős szimbólumaként emelt Megmaradás Falát. Az emlékmű egyrészt 1100 éves történelmünket jelképezi, másrészt egy-egy téglába vésve megörökíti azok nevét, akik sokat tettek vagy tesznek a nemzet felemelkedéséért. A Megmaradás Falának ünnepélyes avatóján Antall József néhai miniszterelnök neve került a kiemelkedő személyiségek közé. 12. - A vajdasági Ómoravicán rendezték meg a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának egyetlen jugoszláviai utórendezvényét, amelyen részt vett Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, valamint dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Zsinat elnöke. 20. - Országszerte megünnepelték államalapító Szent István napját. Budapesten, a Kossuth téren ünnepélyes zászlófelvonással és katonai eskütétellel kezdődött az ünnep. Elkövetőén a Budai Várban, a Szent István szobornál tartott ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. A hagyományos augusztus 20-i országos Szent Jobb körmenet előtt a Bazilika előtt felállított oltárnál Paskai László bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek ünnepi nagymisét mutatott be. 21. - Igazságosabb és testvériesebb világot címmel körlevelet adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A dokumentum a millecentenárium évében az országért érzett keresztény felelősség kifejezéseként született, s e felhívás nemcsak a hívekhez, hanem minden jóakaratú emberhez szólt. 31. - Tölgyessy Péter, a szabaddemokraták korábbi elnöke, illetve frakcióvezetője bejelentette: kilép az SZDSZ-ből és a párt parlamenti frakciójából. Tölgyessy a parlamentben a függetlenek közé ült át. Szeptember 6-8. Magyarországra látogatott II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő Pannonhalmán az ezeréves bencés főapátság vendége volt, ahol találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, vesperást tartott á bazilikában és ellátogatott a Szent Adalbert Szociális Otthonba. A szentatya szeptember 7-én Győrött több mint százezer hívó előtt pontifikált szabadtéri szentmisét. A mise után a győri püspökség épületében találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetőivel. 9-13. - Rómában tartották meg a IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, 36 ország több mint 500 szakemberének részvér, * telével. A tanácskozáson a magyar művelődéstörténetnek a nyugati keresztény kultúrkörhöz kötődő különböző kérdéseit tárgyalták meg. 13. - Budapesten kézigránátot dobtak egy Práter utcai kávézóba, ahol az felrobbant. A tettes ismeretlen, a merénylet oka tisztázatlan volt. 28. - Recsken Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel a láger volt foglyait tömörítő Recski Szövetség kezdeményezésére az egykori kényszermunka-tábor helyén kialakított Nemzeti Emlékparkot. Október 1. - A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma elfogadta az alapító okiratot, és mintegy 20 milliárd forintos alaptőkével megalapította az MTV Részvénytársaságot. Megkötötték azt a szerződést is, amelynek értelmében - megbízásos jogviszonyban - Peták István látja el az Rt. elnöki teendőit. 4. - A kormány a szeptember végén nyilvánosságra került, úgynevezett Tocsik-ügy kapcsán történt jogsértések miatt azonnali hatállyal visszavonta az Állami Privatizácós és Vagyonkezelő Részvénytársaság teljes igazgatóságának - így Szokai Imre elnöknek, Virágh Attila elnök-helyettesnek és további 9 igazgatósági tagnak - a megbízatását. Felszólította továbbá Tocsik Mártát, hogy - az igazolt költségeit levonva - fizesse vissza az ÁPV Rt.-nek azt a bruttó 804 millió 118 ezer 539 forintot, amelyet sikerdíjként két részletben felvett. - Megnyitották Udvar és Knezsevo között a maSv-H gyar-horvát közúti határátkelőhelyet. Az átkelőt egyelőre csak a határ menti két állam polgárai használhatják. 6. - Paskai László bíboros prímás, Esztergom-Budapest érseke a fővárosban felszentelte a Magyarok Nagyasszonya templomát. 10-20. - Pécsett megrendezték a határon túli magyarok V. fesztiválját. 17. - Kecskeméten 90 éves korában elhunyt Vogel Eric, a magyar díszlet- és jelmeztervezés mestere. 21-22. A Magyar Nők Első Világkongresszusát rendezték meg Budapesten. Határozatot hoztak arról, hogy létre kell hozni a Magyar Nők Világszövetségét, s hangsúlyozták az oktatási rendszer és a nemzeti kultúra védelmének jelentőségét. 23. - A budapesti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjainak kíséretében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. A Parlament előtti téren felavatták a forradalom lángját, amely november 4-éig égett. - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a magyar forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke jelenlétében a nemzeti ünnep tiszteletére mintegy 80 jeles tudóst, művészt tüntetett ki. 24. - Életének 97. évében Cegléden elhunyt Patkós Irma színművésznő, érdemes művész. 25-27. - Budapesten a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlésén a küldöttek egyhangúlag elfogadták az MVSZ új alapszabályát. A Magyarok Világszövetsége elnökének ismét \ Csoóri Sándort választották, míg az új elnökhelyettesi tisztségre Parubány Miklóst, a világszövetség erdélyi társaságának elnökét választották meg. 28. - A Magyar Nemzeti Bank új 100 forintos érméket hozott forgalomba. Az úgynevezett bicolor érme külső része ezüstfehér, belső része aranysárga. 30. - 44 éves korában Békéscsabán elhunyt Gyurkó János, az Antall-kormány környezetvédelmi minisztere. - Párizsban elhunyt a magyar születésű Michel Gyarmathy, a híres párizsi mulatóhely,, a Folliers-Bergere egykori művészeti igazgatója. 31. - Bili Clinton amerikai elnök nevében a Fehér Ház nyilatkozatot tett közzé az 1956-os magyar forradalomról, amely „előfutára volt a vasfüggöny leomlásának és az európai földrészen végigsöprő demokratikus változásoknak." November 1. Budapesten agyonlőtték Prisztás Jószefet, a szervezett alvilág egyik ismert figuráját. A nagy erőkkel nyomozó rendőrség szerint a gyilkosság a védelmi zsarolások piacának alvilági újrafelosztásával hozható összefüggésbe. 5. - Az Országgyűlés elfogadta a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt. E szakosított pénzintézetek tevékenységének révén jelentősen javul majd a hazai lakásvagyon állománya és minősége. - Az Országgyűlés módosította az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás értelmében a jövőben tilos a pitbullok és keverékeinek szaporítása, tenyésztése, az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, reklá-, mozása, hirdetése, versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása. 9. - Hatvannégy éves korában elhunyt Szilvási Lajos József Attila-díjas író, újságíró. 13. - Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter átadta a forgalomnak a 44. számú főút Kecskemétet délről elkerülő szakaszát. 20-21. - Brüsszelben, az EU-magyar Társulási Parlamenti Bizottság tanácsülésén Szent-Iványi István külügyi államtitkár és Orbán Viktor, a Bizottság magyar társelnöke vett részt. 21. - A kormány úgy döntött, hogy 1997. január l-jétől a lakosságnak a földgázért 18,8 százalékkal, a villamosenergiáért 24,9 százalékkal, míg a távhőért 21,9 százalékkal kell többet fizetnie. - A kormány 1997. január elsejével 19,5 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Az emelés legkisebb mértéke a saját jogú nyugdíjaknál 2 ezer forint, az özvegyi és szülői nyugdíjaknál 1800 forint. 26. - A Országgyűlés elfogadta az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatásáról szóló országgyűlési határozatot. Eszerint az egyházi oktatási intézmények 950 millió forintos kiegészítő támogatásából csaknem 538 millió forintot kap a Magyar Katolikus Egyház, 282,5 milliót a Magyarországi Evangélikus Egyház, 122,5 milliót a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint 6,7 milliót a Mazsihisz és 1,2 milliót az Evangéliumi Püskösdi Közösség. - A Legfőbb Ügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon az ÁPV Rt. és dr. Tocsik Márta jogásznő ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között létrejött megbízási szerződések semmisek. 29. - Kuncze Gábor belügyminiszter előterjesztésére Horn Gyula miniszterelnök felmentette beosztásából Pintér Sándor altábornagyot, országos rendőrfőkapitányt, Túrós András vezérőrnagyot, az ORFK közbiztonsági főigazgatóját, Valenta László vezérőrnagyot, az ORFK gazdaság főigazgatóját és Bodrácska János vezérőrnagyot, Budapest rendőrfőkapitányát. A közlemény szerint személyi változásokra volt szükség a bűnözés terjedése elleni fellépés, és a közbiztonság javítása érdekében, miután Budapesten az utóbbi időben számos robbantás és fegyveres támadás történt. 30. - Magyar földbe temették Kabos Gyulát: az 1941-ben Amerikában elhunyt legendás színművész földi maradványait a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. December 2. Millecentenáriumi emlékművet avattak Ópusztaszeren. Morvay László grafikusművész tűzzománc alkotása a honfoglaló hét vezérnek állít emléket. 11. Országszerte megemlékeztek Antall József néhai miniszterelnök halálának 3. évfordulójáról. 14. A Kereszténydemokrata Néppárt országos választmánmyának budapesti ülésén ismét Giczy Györgyöt választották a párt elnökének, míg a választmány új elnöke: Mizsei Zsuzsanna. 23-24. - Budapesten és az ország nagyobb városaiban a karitatív szervezetek meleg étellel és alkalmi téliruha-osztással igyekeztek köny-nyebbé és szebbé tenni a hajléktalanok, a nagycsaládosok és a kisnyugdíjasok karácsonyát. 25. - Karácsony napján köszöntött be a kemény, régen nem tapasztalt hideg tél. Az ország egyes_ pontjain mínusz 22-25 fokot is mértek. Az MTI és saját forrás alapján összeállította: Kisimre Ferenc Magyar békefenntartó katonák Okucsaniban. A szegedi Darák József ezredes által irányított műszaki alakulat eddig 27 hidat épített, illetve újított fel Horvátországban és Boszniában. (Fotó: Schmidt Andrea)