Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

% SZOMBAT, 1996. DEC. 28. BELFÖLD 3 • Egyre kevesebben, egyre termelékenyebben Kényszerpályán a megyei ipar Aszfaltozás - mint állatorvosi ló. (Fotó: Somogyi Károlyné) jegyzet Új érdekeltség TTigyik szemünk sir, a másik meg pityereg, ha a me­iL gyei statisztikai hivatal legutóbbi elemzésének számai mögé nézünk. Amit hétköznap úgy fogalma­zunk meg, hogy többet kell dolgozni, azt a statisztika, a közgazdasági alaptétel szerint a termelékenység nö­vekedésének nevezi. Amikor az egy, alkalmazásban ál­ló munkásra jutó termelés emelkedik. Ezt a minden szempontból pozitív irányú elmozdu­lást valamelyest beárnyékolja az a tény, hogy nem fel­tétlenül a technikai színvonal emelkedésének köszön­hető a nagyobb teljesítmény - a beruházásokhoz ugyanis sok pénz kell -, hanem annak, hogy a végter­méket egyre kevesebb alkalmazottal állíttatják elő. Mert csökkenteni kell a bérköltséget, a társadalombiz­tosítást, a személyi jövedelemadót - mert néha ebben az irányban lehet legkisebb ellenállással előre halad­ni. Régen még olyan, teljesen kezdetleges bérrendszer is volt a gyakorlatban, miszerint megkérdezték a csa­patot, hogy felvegyenek-e két új embert, vagy a bért szétdobva, a korábbinál jobban összeszedik magukat a szakik. Összeszedték, többet kerestek, de ez még a ka­pun belüli munkanélküliség idején volt. Ez mára, leg­alábbis a magánszférában, teljesen eltűnt, s az érde­keltségi rendszer sem feltétlenül a pénzen alapul, sok­kal gyakrabban azon, hogy hányan lépnének a meg­üresedett helyre. r rmészetesen ez a megoldás a termelékenység nö­velésésnek olcsóbb, kicsit kelet-európai változata, az extenzív szakasz, ami azonban hamar feléli tartalé­kait. És az sem biztos, hogy erre pozitív változásra minden határon túl büszkék lehetünk. Fizetni kell az M5-ösön Szíriában a Mol Rt. • Budapest (MTI) A Mol Rt. a napokban megállapodást írt alá a szír kormánnyal és a Szír Nem­zeti Olajvállalattal. E szer­ződés alapján a társaság olaj és gáz kutatására, szénhid­rogén mező termelésbe állí­tására és kitermelésére szer­zett jogosítványokat a régió­ban. A Mol a szerződés sze­rint Palmyra várostól észak­keletre, 50 kilométer távol­ságban található, 5000 négyzetkilométernyi terüle­tű Palmyra East nevű blok­kon kutathat. Az operátori feladatokat 100 százalékos tulajdonjog mellett a Mol Rt. látja el. A kutatás első fázisa 1997-ben kezdődik, várható időtartama 3 év és 8 nap. Az első szakaszban sze­izmikus kutatást végeznek, majd 4 kutat fúrnak. Gyanúsított rendőr • Kecskemét (MTI) A Kecskeméti Rendőrka­pitányság orgazdaság miatt büntető eljárást folytat L. F. rendőr törzsőrmester, a Ké­szenléti Rendőrség beosz­tottja ellen, mert alaposan gyanúsítható azzal, hogy lo­pott gépjárművek adás-véte­lében vett részt. A gyanúsí­tott előzetes letartóztatást követően a törzsőrmester szolgálati viszonyát decem­ber 31-i hatállyal megszün­tették. Ismét Vissi • Budapest (MTI) A miniszterelnök javasla­tára Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a 1997. január 2-től hat évi időtar­tamra ismét Vissi Ferencet nevezte ki a Gazdasági Ver­senyhivatal elnökévé. A Gazdasági Versenyhivatal 1991. január elsején alakult meg, elnöke kezdetektől Vissi Ferenc volt. Borszentelés • Eger (MTI) A borszentelés tavaly fe­lelevenített hagyományát az idén is megtartották a Vi­num Agriense Borrend lo­vagjainak kérésére és jelen­létében Egerben. Az új bor­ra és a szőlőtermelő ember­re az egri bazilikában Sere­gély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke Szent János apostol, evan­gélista napján pénteken dél­előtt kért áldást. Hetvenmillió: nyomozás • Budapest (MTI) A rendőrség eddigi vizs­gálatai szerint kizárható, hogy a pénzszállító jármú kísérői összejátszottak vol­na azzal a két fegyveressel, akik 70 millió forintot ra­boltak el december 23-án, Budapest Belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon pénteken azt is elmondták, hogy nagyon sok tanú jelentkezett a rend­őrség felhívására. Jelenleg is tart a meghallgatásuk, mi­közben nagy erőkkel nyo­moznak a tettesek után. Ar­ra a kérdésre, hogy a két rabló esetleg már külföldön tartózkodik, a rendőrségen csak annyit mondtak, hogy ez a feltételezés nem zárha­tó ki. Csongrád megyében az ötven foglalkoztatott­nál nagyobb létszámú szervezeteknél az ipari termelés 1996. I-III. ne­gyedévben néhány tized százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbi­nál, miközben országo­san három százalékkal bővült. Az ipari létszám tovább csökkent, a ter­melékenység - vagyis az egy alkalmazásban állóra jutó termelés ­pedig dinamikusan emelkedett - írja dr. Fe­kete Istvánné, a megyei KSH munkatársa. A villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás teljesítmé­nye hat százalékkal bővült, a termelés közel háromnegye­dét adó feldolgozóiparé pe­dig három százalékkal elma­radt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóiparon belül csak a kohászat és fémfel­dolgozás, valamint az élel­miszerek termelése emelke­dett, a többi ágazaté - első­sorban a mérsékelt belföldi kereslet következtében ­visszaesett. A ipar értékesítése elérte • Budapest (MTI) Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke fo­gadta elsőként pénteken reggel a Parlamentben a hivatalos látogatáson Magyarországon tartóz­kodó Adrián Severint. Az új román kormány diplomáciai vezetője Ko­vács László külügymi­niszter meghívására csü­törtökön érkezett Buda­pestre. A megbeszéléseket köve­tően Gál Zoltán elmondta: Adrián Severinnel egyetér­tettek abban, hogy történel­mi lehetőség van Magyaror­szág és Románia kapcsolata­inak új alapokra helyezésére. A házelnök szerint ehhez az alapszerződés megfelelő ki­induló pontot jelent, s most realitásnak tekinthető az a kívánság, hogy a kisebbsé­gek az élő híd szerepét tölt­hessék be a két ország kö­zött. Adrián Severin ezt köve­tően Göncz Árpád köztársas­ági elnökkel, majd Horn az egy évvel korábbit, ezen belül a hazai eladások volu­mene három százalékkal csökkent, az exporté pedig hét százalékkal emelkedett. Az év első kilenc hónapjá­ban az ipari termelés negye­de, ezen belül a feldolgozói­pari termelés bő harmada került külföldi piacokra. Az export dinamikusan bővült ­a kivitel közel felét adó ­élelmiszerekből, kerámia- és faipari termékekből, ugyan­akkor jelentősen visszaesett a kohászati és fémfeldolgo­zási, valamint a bútoripari termékekből. A belföldi ér­tékesítés csupán az energia­hordozók, valamint a kohá­szati és fémfeldolgozás terü­letén növekedett. Az iparban az alkalma­zásban állók létszáma kilenc százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A na­gyobb ágazatok közül csak a vegyipar bővítette a lét­számát - három százalékkal -, a többi csökkentette. Folytatódott a szervezeti struktúra átalakulása, a har­madik negyedévben tizen­nyolc ötven főnél kisebb létszámú szervezet jött létre, valamint egy szövetkezet átalakult kft.-vé, egy pedig részvénytársasággá. Az or­szágosan csökkenő tenden­ciával ellentétben a megyei építőipar az év első kilenc hónapjában felülmúlta el­múlt évi teljesítményét. A tíz főnél nagyobb építőipari vállalkozások szeptember végéig 10 és fél milliárd fo­rint értékű építés-szerelést végeztek, ami összehason­lítható áron egytizedével több az egy évvel korábbi­nál. Az eredmény reális ér­tékeléséhez hozzátartozik, hogy a többlet negyedévről negyedévre - a közel 50-ről előbb 40, majd a legutóbbi (0 százalékra - csökkent. Az ágazati teljesítményt el­sősorban a magasépítőipari cégek jelentősen megnöve­kedett termelése emelte a tavalyi szint fölé - írja Pál­falvi Zsoltné, a megyei KSH munkatársa. A másik meghatározó ágazat, a mélyépítőipar te­vékenysége hol jobban, hol kevésbé, de mindig elmaradt az előző év hasonló idősza­káétól. A legkisebb, a tíz fő feletti szervezetek termelés­növekedése magasan átlag fölötti, a legnagyobbak vi­szont jelentős visszaesést szenvedtek el. A harmadik negyedévben számottevően javult a vállalkozások mun­kaellátottsága, a szeptember 30-i, több mint 5 milliárd forint értékű szerződésállo­mány két és félszerese az egy évvel korábbinak. A III. negyedévben kötött új szer­ződések értéke az állomány több mint héttizedét adja. Emelkedett a megkezdett je­lentősebb építkezések száma és költségvetési értéke is. A megye ötven fő feletti építőipari vállalkozásai saj­nos továbbra is stabil mun­kaerőkibocsátók, dolgozóik száma ismét jelentősen csökkent. Az első kilenc hó­napban 2200 embert foglal­koztattak, tizennégy száza­lékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Közülük 1360 volt az építési-szerelési tevékenysé­gen dolgozó fizikai, számuk valamivel több mint három­negyede az egy évvel az­előttinek. A csökkenő lét­szám melletti termelésnöve­kedés a termelékenység je­lentős - közel 40 százalékos -javulásának eredménye. K. A. ről-lépésre haladva kell megvalósulnia. Fontosnak nevezte a bizalom további erősítését a két ország viszo­nyában, amelyet konkrét és gesztus értékű lépésekkel kell alátámasztani. Adrián Severin külügymi­niszter aláhúzta, hogy a ro­mán vezetés olyan kapcsola­tokat kíván építeni Magyar­országgal, amire ezidáig nem volt példa. Magyaror­szágot hosszú távú stratégiai partnerként, természetes szö­vetségesének kívánja meg­nyerni. A román vezetés a nemzeti kisebbségek létére nem mint a problémák forrá­sára, hanem mint esélyre te­kint és abban érdekelt, hogy a két ország közötti partner­ség ne csak a kormányok, hanem az egész állami intéz­ményrendszer és a társada­lom szintjén is megvalósul­jon. Kovács László külügymi­niszter és román kollégája tárgyalásaikat követően pén­teken kora délután kicserélte a magyar-román alapszerző­dés ratifikációs okmányait. • Budapest (MTI) Szombaton 0 órától már fizetni kell az M5-ös autópá­lya használatáért. A Buda­pest-Kecskemét közötti au­tózásért az újhartyáni fizető­kapunál személygépjármű­venként (1. kat.) 850 forint a díj. A kis-haszonjármúvek (2. kat.) után 940, a két-há­romtengelyes teherautók, au­tóbuszok (3. kat.) után 1450, a kamionok (4. kat.) után 3400 forint. Az autópálya Budapest-Gyál-Budapest, Budapest-Inárcs-Budapest, Kat. 1. Ocsa leágazásnál 180 Újhartyán leágazásnál, északi ágnál 370 Újhartyán autópályán 850 Újhartyán leágazásnál, déli ágnál 420 Örkény leágazásnál lévő fizetőkapu 280 • Budapest (MTI) Országos rendőrdemonst­rációt helyez kilátásba a Füg­getlen Rendőrszakszervezet (FRSZ), amennyiben a rend­őrség nem kapja meg a testü­let jövő évi bérfejlesztéséből hiányzó mintegy négymilli­árd forintot. Fábián Ágota, az érdek­képviselet főtitkára pénteken elmondta, hogy még decem­ber 21-én levelet intéztek Horn Gyula miniszterelnök­höz, mert előző nap a kor­mányfő az ORFK-n tett láto­gatása során nem adott meg­nyugtató választ a rendőrök jövő évi bérfejlesztésével kapcsolatban. A szakszerve­zeti vezető szerint a rendőr­ség költségvetésében csak ar­ra van elegendő keret, hogy Gyál-Inárcs-Gyál, Lajosmi­zse-Kecskemét-Lajosmizse között ingyenes. Az autópályahasználati díjat félévente változtathatja az inflációhoz igazodva és a közlekedési tárcával egyez­tetve az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. A szombattól érvényes díjtételeket a köz­lekedési tárca jóváhagyta. A koncessziós szerződést az rt. egy évvel ezelőtt kötötte. A megjelölt fizetőkapuk­nál gépjármúkategóriánként fizetendő díjak forintban: Kat. 2. Kat. 3. Kat4. 210 310 720 410 630 1480 940 1450 3400 470 730 1680 320 480 1120 az alapfizetéseket 17 száza­lékkal emeljék. Arra viszont már nem jut pénz, hogy a kü­lönböző pótlékokat és túlóra­pénzeket is ilyen mértékben emeljék. A szakszervezet számítása szerint mintegy 4 milliárd fo­rint hiányzik a rendőrség költségvetéséből. Az FRSZ január végén mérlegeli a ki­alakult helyzetet és országos rendőrdemonstrációtól sem riad vissza, ha a februári bo­rítékban nem lesz benne a pótlékokra is kiterjedő 17 százalékos béremelés. A Miniszerelnöki Hivatal­ban Koroncz Ágnes sajtóiro­da-vezető pénteken azt mondta, hogy nem érkezett ilyen tartalmú levél az FRSZ­től. • Magyar-román alapszerződés Kicserélték a ratifikációs okmányokat Gyula miniszterelnökkel ta­lálkozott. A Göncz Árpáddal folyta­tott megbeszélésen a román külügyminiszter megerősí­tette a magyar köztársasági elnöknek szóló meghívást, amit Göncz Árpád köszönet­tel elfogadott. A látogatás helyszínét és időpontját ké­sőbb egyeztetik, ám nagyon valószínű, hogy a magyar ál­lamfő Bukarestbe és Erdély­be egyaránt ellátogat majd. Göncz Árpád a megbe­szélésen hangsúlyozta: Ma­gyarország céija az, hogy Romániával együtt - még ha esetleg nem is ugyanabban az időben - tagja legyen az Európai Uniónak. A köztár­sasági elnök a román kül­ügyminiszter előtt kifejtette azt a véleményét, hogy a NATO-tagság a térség stabi­litásának forrása lehet. A két fél egyetértett abban, hogy Magyarország és Románia egymás természetes stratégi­ai partnere. Horn Gyula és Adrián Se­verin találkozóján a magyar kormányfő megelégedéssel nyugtázta a román vezetés megnyilatkozásait a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztéséről. E nyilatkozatok szerinte azt jelzik, hogy Ro­mániában nincsenek fenntar­tások a kapcsolatok előmoz­dításával szemben. A mi­niszterelnök egyetértett az­zal, hogy az együttműködés­nek folyamatszerúen, lépés­Rendördemonstráció?

Next

/
Thumbnails
Contents