Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

-i • • icc"" • v • avlöiöt lödEynámoilé 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1996. DEC. 21 kommentár Milosevics meghajol? M ennyien várják már azt a pillanatot, amikor Szerbia, pontosabban a kis-jugoszláv föderá­ció mindenható ura, Szlobodan Milosevics, kitűzi a fehér lobogót! Most, amikor már 29 napja szüntele­nül menetel az ellenzék Belgrád utcáin, úgy tűnik, el­érhető közelségbe került a sokak által óhajtott meg­adás. Persze, ahhoz, hogy a Minden Szerbek Vezére megadja magát, nem elegendő csak az utca emberé­nek menetelése. Szükség van a külföld, esetünkben a nyugatiak, kissé komolyabb fellépése is. A nyugatiak, mint azt a balkáni háború folyamán ékesen bizonyították, nem csipkedik magukat igazán azért, hogy Milosevicsre nagyobb nyomást gyakorol­janak. Hogy miért nem? Először is nyilván azért, mert a tavalyi daytoni megállapodás egyik aláírójá­nak eltávolításával még labilisahbá válna az amúgy sem szilárd béke Boszniában. Tudniillik, Milosevics­nek még mindig rengeteg híve van a boszniai szerbek között, különösen pedig a volt jugoszláv néphadsereg­ből „átvedlett" boszniai (Republika Srpska) szerb ve­zérkari tisztek táborában. A másik ok: az ellenzékben még mindig nem fedeztek fel egy olyan karizmatikus egyéniséget, akire maradéktalanul támaszkodhatna a nyugati politikai elit. Csak emlékeztetőül: Vuk Dras­kovics az öt évvel ezelőtti tüntetéseken és a szerb-hor­vát háború kitörésekor az egyik legharciasabb nacio­nalista hangján szólalt meg, Vesna Pesics inkább hu­manitárius akciók szervezésében jeleskedett eddig, mint a politikában, Zorán Djindjics pedig a demokra­ták úgynevezett második vonalából került az élre és amolyan szürke kis eminenciásnak tűnik, kicsit a má­sik kettő mögé bújva... L épett tehát a szerb elnök: Belgrád kivételével elis­merni látszik a helyhatósági választások eredeti eredményeit. Ez nagy szó egy diktátor életében. Még akkor is, ha a jelek szerint 6 már csak másodhegedűs a családi politikai duóban. A feleség, Mira Marko­vics, a Jugoszláv Egyesült Baloldal vezetőjeként, hü­vesi szigorral irányítja férjét egyes lépések megtételé­nél Ha ez így van, akkor még az is elképzelhető, hogy egy „őszirózsás családi forradalom" után hatalom­váltás lesz Szerbiában: a feleség lesz a főnök. Akkor pedig nagy baj lesz— • Orosz mintára Irán rakétákkal fenyegetheti Eurápát? • Bonn (MTI) Nyugati titkosszolgá­latok adatai szerint Irán olyan közepes hatótá­volságú rakétákat fej­leszt ki, amelyekkel Eu­rápát is elérheti - állítja a Bild cimú német lap pénteki beszámolójá­A teheráni vezetés állító­lag mintegy félmilliárd dol­lárt fektetett az 5500 kilo­méter hatótávolságú rakéták kifejlesztésébe, és a prog­ram megvalósítása a vége felé közeledik. A hfrek szerint az irániak szakértói az orosz SCUD-C és az észak-koreai Nadong típusú rakétákat vették ala­pul. A rakétákra mérgezó gázt, vagy baktériumokat tartalmazó 770 kilogram­mos robbanófejeket tudnak felszerelni. A rakétaprog­ram központja a Teherán közelében fekvó Parhinban található - írja a Bild. Az általában jó értesülé­sekkel rendelkező bulvárlap titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva beszámol arról is, hogy Irak is erőteljesen folytatja a biológiai és a ve­gyi fegyverek kifejlesztését. A program legújabb ered­ménye egy fából és mű­anyagból készülő - így a ra­darok által nem érzékelhető - rakéta, amelynek hatótá­volsága eléri a 700 kilomé­tert. Szárazföldről és hajóról is indítható a modern irányí­tástechnikai berendezések­kel felszerelt, így pontosan célba juttatható rakéta, ame­lyet egy szakértő a szegény államok cirkáló rakétájának minősített. Egyelőre nem tudni, hogy az iráni rakétaprog­ramhoz kapcsolódik-e az a nagyszabású fegyvercsem­pészési ügy, amelynek az elmúlt hetekben bukkantak nyomára a német hatósá­gok. Két politikai hetilap e he­ti beszámolója szerint az ügyészség házkutatást tar­tott számos német vállalat, valamint Németországban működő iráni cég irodáiban. A teheráni vezetés állítólag fegyverkezési programjához szeretett volna különböző modern berendezéseket vá­sárolni. A hatóságok később megerősítették a házkutatá­sok tényét, de az ügy tartal­máról nem szolgáltak rész­letekkel. Milosevics kész elismerni a választási eredményeket? Belgrádban folytatódnak a tüntetések. (MTI Telefotó) • Belgrád (MTI) Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom ne­vű ellenzéki mozgalom ve­zetője csütörtökön úgy véle­kedett, hogy Slobodan Milo­sevic elnök - Belgrád kivé­telével - hajlandó elismerni a helyhatósági választások eredményét. A Belgrád köz­pontjában összegyűlt 150 ezer tüntető előtt felszólalva Draskovics olyan, Milose­vics kabinetjéből származó értesülésekről számolt be, amelyek szerint az államfő megegyezett az. EBESZ misszióval, hogy elismerik a november 17-i választások eredményét, Belgrád kivéte­lével, ahol megismétlik a szavazást. Draskovics hang­súlyozta, hogy az ellenzék visszautasítja az effajta kompromisszumokat, és ra­gaszkodik a helyhatósági vá­lasztások összes eredményé­nek elismeréséhez. • Borisav Jovics: A szocialisták veszélyes lépése • Belgrád (MTI) A volt Jugoszlávia el­nökségének elnöke, Slo­bodan Milosevics szerb elnök korábbi szövetsé­gese, Borisav Jovics vé­leménye szerint a Szer­biai Szocialista Párt (SPS) veszélyes lépést tett, amikor részlegesen megsemmisítette a no­vemberi helyhatósági választások eredménye­it. „Úgy vélem, a hatalmon lévő párt nem gondolta át, milyen politikai következ­ményekkel és károkkal jár, s milyen veszélyeket jelent a lépés. Úgy tűnik, hogy az SPS-t meglepte, illetve fel­bőszítette a nagyvárosokban, köztük Belgrádban szenve­dett vereség, s ezért szántáéi magát arra a veszélyes lé­pésre, hogy megsemmisíti a választások eredményét ­mondta Jovics a Nin című belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában. Jovics azt is hangsúlyoz­ta, hogy több helyen alapta­lanul rendelték el a választá­sok megismétlését, s kijelen­tette: „Ott tényleg meg lehet ismételtetni a választásokat, ahol a szavazatok száma nem egyezik a szavazók számával, ám azt bárki megrendezheti, hogy a szavazóhelyiség köze­lében valaki jelszavakat fes­sen a falra, vagy rábeszéljen egy-egy szavazót arra, hogy kire voksoljon." Jovics általánosságban véve is hibának nevezte, hogy a köztársasági és szö­vetségi hatalmat is kezében tartó SPS ennyire ragaszko­dik a helyi irányítás megtar­tásához. „Minden az állam kezében van, s így az ellen­zékieket nagyon nehéz hely­zetbe lehetett volna hozni a nagyvárosokban, s rá lehe­tett volna kényszeríteni őket arra, hogy a társadalom szá­mára hasznosan tevékeny­kedjenek" - mondta a politi­kus. Egyben érthetetlennek nevezte, hogy a szerb elnök ennyire megindult a felesé­ge, Mira Markovics vezette Jugoszláv Egyesült Baloldal (JÚL) irányába. Jovics úgy értékelte, hogy a JUL reklá­mozásával és előtérbe állítá­sával Milosevics „megöli sa­ját pártját". Arra a kérdésre, hogy Milosevics elnök a fontos döntéseket maga hoz­za-e meg, vagy konzultál munkatársaival, Jovics azt válaszolta: „Nem tudom, ki­vel egyeztet, ám az a szem­élyes véleményem, hogy a legnagyobb befolyással a fe­lesége van rá. Azt viszont nem tudom megmondani, hogy Mira Markovicsnak döntő szerepe van-e a dönté­sek meghozatalában, vagy csak segft a gondolkodás­ban." Jovics - akit tavaly tá­volítottak az SPS legfelső vezetéséből - úgy véleke­dett, hogy a szerb elnök el­sősorban akkor hoz egyedüli döntéseket, amikor munka­társai várhatólag ellenvéle­ményen lennének. Jelcin munkára kész • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök, aki november 5-én szívmű­téten esett át, a jövő héten veszi fel hivatali teendőit a Kremlben. Ezt közölte Szer­gej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő, anélkül, hogy a visszatérés pontos dátumát megadta volna. Az orosz médiumok je­lentése szerint az orosz ál­lamfő a pénzügyi fegyelmi és költségvetési állami bi­zottság, valamint a védelmi tanács ülésén vesz majd részt. Jelcin a tervek szerint - mint minden évben - újév alkalmából idén is ünnepi te­levíziós és rádiós üzenetben fordul az ország népéhez. A jelenleg Moszkvától száz kilométerre északra, Zavidovóban lábadozó 65 éves elnök a tervek szerint január 4-én fogadja Helmut Kohl német szövetségi kan­cellárt. Kucsma alkotmányellenes • Kijev (MTI) Mind több ukrajnai politi­kus és szakértő véli úgy, hogy Leonyid Kucsma elnök legutóbbi rendeletei - ame­lyek az elnöki hivatal és a miniszteri kabinet feladatkö­reiről szólnak - megsértik az ország lassan fél éve elfoga­dott alkotmányát. A kijevi parlament né­hány tagja után az Ukrán Ki­látás alapítvány szakértői is ilyen értelemben foglaltak állást. Jurij Orobec - az ala­pítvány szakértője, s egyben parlamenti képviselő - beje lentette: aláírásgyűjtésbe fog annak érdekében, hogy az elnöki rendeletek alkotmá nyosságát az ország alkot­mánybírósága vizsgálja meg. Az alkotmányossági fel­ügyeletet gyakorló bírói szerv a jövő évtől kezdi meg működését. • Szlovén államfő Előrehozott választások? • Zágráb (MTI) Már a szlovén államfő sem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy a novem­ber 10-i parlamenti vá­lasztások eredménye­kónt kialakult törvény­hozási patthelyzet miatt ismét választásokat kell tartani Szlovéniában. A pénteki zágrábi napila­pok beszámolói szerint Mi­lán Kucsan elnök ezt ljublja­nai sajtóértekezletén jelen­tette ki, ahol elismerte, közel két hónappal a legutóbbi parlamenti választások után sem tud kormányalakítási megbízást adni egyetlen po­litikai párt vezetőjének sem úgy, hogy remény lenne sta­bil kormány létrejöttére. A november 10-i vokso­lást a Janez Drnovsek vezet­te liberális demokraták nyer­ték, ám csak 25 parlamenti mandátumot szereztek a 90 fős törvényhozásban. A Po­litikai Tavasz ellenzéki töm­örülés 3 pártja viszont meg­szerezte a képviselői helyek felét. A győztes párt vezető­je, aki továbbra is ügyvezető miniszterelnökként áll kor­mánya élén, már néhány hét­tel ezelőtt felvetette a megis­mételt választások lehetősé­gét. Drnovsek már akkor bí­rálta a szlovén választási törvényt, amely „túlságo­san elaprózza" a parlamenti mandátumok megosztását. Szlovéniában két hete a vá­lasztási törvény módosítá­sáról népszavazást rendez­tek, ám az érdektelenségbe fulladt. Kucsan elnök ljubljanai sajtóértekezletén arra figyel­meztetett, hogy a patthelyzet elhúzódása az ország stabili­tását is veszélyeztetheti, s ki­jelentette, hogy véleménye szerint nem valószínű, hogy még ebben az évben kor­mányalakítási megbízást tud adni bármely politikai erő vezetőjének. Csecsenföldi letartóztatások • Groznij (MTI) A csecsen hatóságok őri­zetbe vettek néhány, a Nem­zetközi Vöröskereszt hat al­kalmazottjának Novije Atagi településen történt meggyil­kolásával gyanúsított sze­mélyt. Abu Movszajev, a köztársaság nemzetbiztonsá­gi szolgálatának vezetője a folyamatban lévő vizsgálat érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó elárulni sem az érintettek nevét, sem azokat az indokokat, melyek alap­ján őrizetbe vették őket. Movszajev azt is közölte, hogy meggyőző bizonyíté­kok állnak rendelkezésre ar­ra nézve, hogy a gyilkossá­gokat kizárólag politikai okokból követték el. Perry óvatos • Washington (MTI) William Perry védelmi miniszter évzáró sajtóérte­kezletén leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak to­vábbra is fenn kell tartania katonai stratégiáját, amely célul tűzi ki két, egy időben kirobbanó regionális háború megvívását. Kifejtette: az amerikai kormányzatnak számolnia kell azzal a reális lehetőséggel, hogy szembe­találhatja magát két, az Öböl-háborúhoz hasonló re­gionális konfliktussal. Butrosz Góli könyvet ir • New York (MTI) Butrosz Gáli, az ENSZ tá­vozó főtitkára január 1 -jén hazatér Egyiptomba, és könyvírással kíván foglal­kozni. Nem kapott olyan ajánlatot, hogy vállalja el a francia nyelvű országok fő­titkári tisztségét - közölte Gáli szóvivője. Az egyipto­mi politikus, aki öt évet töl­tött az ENSZ főtitkári poszt­ján, hazatérése után két könyvet fog írni: egyet az Iz­rael és Egyiptom közötti Camp David-i békeszerző­désről, egy másikat az Egye­sült Nemzetekről. Csow Vej-csi elnök lett • Peking (MTI) A 80 éves Csou Vej-csi írót, számos forradalmi dal szövegíróját, forradalmi ope­rák szövegkönyveinek szer­zőjét, korábbi kulturális mi­niszterhelyettest nevezték ki Kínában az Országos Irodal­mi és Képzőművészeti Szö­vetség elnökévé. Az elhunyt Cao Jü dramaturg örökébe lép. A szövetség két nap múlva kezdődő kongresszu­sának is meg kell még erősí­tenie tisztségében az új elnö­köt. Bolgár „poloskák" • Szófia (MTI) A bolgár parlamentben az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének veze­tője, Ivan Kosztov bejelen­tette, hogy a szövetség székházában lehallgatóké­szülékeket találtak, s a bel­ügyminisztériumot vádol­ta azok elhelyezésével. Egyúttal lemondásra szólí­totta fel a belügyminisztert, Nikolaj Dobrevet. A Trud című napilap egyenesen „bolgár Watergate-ügynek" minősítette a most kipattant botrányt.

Next

/
Thumbnails
Contents