Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-20 / 297. szám

8 ÖNKORMÁNYZAT PÉNTEK, 1996. DEC. 20. Szilvásy: „Amíg élünk, remélünk..." Ilyesztö kép, szinte vizió: a SPORT áthúzva, a padlón, pontosabban a földön. Remélhetőleg, Szegeden nem kerül ilyen sorsra... (Fotó: Gyenes Kálmán) Támogatottság A mióta a föníciaiak , felfedezték" a pénzt, az ördög „találmánya" nélkül még a sport sem működik. Az anekdota szerint Puskás Öcsi is kiszólt Guszti (Sebes) bácsinak a válogatott egyik vereségre álló mérkőzé­sén: van pénz? Amikor megérkezett felé a fejbiccen­tés, mindjárt megtalálta az aranycsapat is a góllövőci­pőjét. Igaz, akkor más tengelyen forgott a sport kere­ke. Korábban másként nyitották a pénzzsilipeket, mint manapság. A szocialista vállalatokra épülő klubok­nak, ha kezdett kiürülni a kasszájuk, vagy szerettek volna erősíteni, akkor elrohantak egy irányba, abba a „nagyházba", amelyből, ha odaszóltak a vezérnek, ak­kor biztos lett támogatás is. Azt nem mondhatjuk, hogy az az időszak a piszkos anyagiak tekintetében ideális volt, de az egyesületek, amelyek a vállalat dol­gozóinak szállították a dicsőséget, nyugodtan működ­hettek. Hat évvel ezelőtt aztán az idilli állapotnak vége sza­kadt. A magyar sport - minden átmenet nélkül - gyor­san szembe találta magát a piacgazdaság összes nega­tívumával. A korábbi bázisok becsukták a sportvezetők előtt az ajtót, amikor azok a megszokott támogatásért jelentkeztek. Lett is futkosás, meg nyomozás, hogy me­lyek azok az új vállalkozások, amelyek támogatói le­hetnek a különböző szinten működő kluboknak. Aki­nek szerencséje volt, az részben megnyugodhatott, aki pedig nem talált „nagybácsit" az egyszerűen felélte magát. Erre a legjobb példa a Szegedi ESK NB l-es női kézilabdacsapata, amely ugyanabban az évben ját­szott City Kupát, s került a legjobb négy csapat közé, amelyikben elbúcsúzott az első osztálytól. Végül is az ország vezetői rájöttek, ha nem hoznak olyan határo­zatot, miszerint a helyi önkormányzatoknak feladatuk a sport támogatása is, akkor lefejezik az oly sok dicső­séget hozó magyar sportot. Az pedig, hogy egyik vagy másik képviselő-testület a település költségvetésének hány százalékát adja az élő sportnak, az csak hozzáál­lás kérdése. T mnnak nagyon sportos testületek, s vannak kevés­\ bé azok. Szeged se nem kiemelkedő, se nem rossz, pedig a város sportja vidéki viszonylatban a legsokszi­nübb, s a legeredményesebb. Talán a támogatás mér­tékében is lehetnénk vezető pozíziában... Süli József • Hat év - sportkoncepció nélkül Kővári: „A bizonytalanság az ellenfelünk" „A szomszéd rétje" • Munkatársunktól Mióta világ a világ, foglalkozunk a „szom­széd rétjével", nézzük, hogy az élet ugyan­azon terén ténykedők milyen lehetőségek mellett, milyen feltéte­lekkel dolgoznak, s mit érnek el. Természete­sen kíváncsiak voltunk ezúttal is: a „Szeged kaliberű" megyeköz­pontokban meny- nyit fordítanak a sport tá­mogatására? Szeged Tavaly: 155 millió a sportigazgatóságnak. 70 az egyesületeknek, 2Q a Maty-ér fejlesztésére, 7 a sportcsarnok, 12 a Felső Tisza-parti stadion, 26 a jégpálya felújftására. Idén: a sportigazgatóság 145,5, a Maty-ér 30, az egyesületek 65,7 milliót kaptak. A költségvetés (15 milliárd) 1,6 százalékát (egyesületi: 0,4 százalék) fordítják sportra. Kiemelt egyesüle­tek: Pick, Medikémia, He­liomed SZVE, 8-8 millió forinttal. Debrecen Tavaly: 75 millió az egyesületeknek, 40 az után­pótlás nevelésére, 57 a léte­sítményekre. Idén: 74 az egyesületeknek, a többi vál­tozatlan + ingyenes létesít­ményhasználat. Ez a költ­ségvetés (14,5 milliárd) 1,1 százalékaa. Kiemelt egyesü­letek: DVSC (labdarúgás) 18, DVSCinői kézilabda) 10, DKK (kosárlabda) 7, Debreceni Dózsa (férfi kézi­labda) 7, DTE (női röplabda) 3 millió forintos támogatás­sal. Gyér Tavaly a sportigazgató­ság 131,5 millió forinttal gazdálkodott, ebből 75 mil­lió jutott a létesítmények fenntartására. A legjobb egyesületek (szakosztá­lyok) eredményességi tá­mogatásban részesülnek. Reményeik szerint a jövő évi költségvetés nem lesz kevesebb a tavalyinál. Székes­fehérvár A városi sportiroda 1996­ban 150 millió forint felett rendelkezett, ebben benne van a létesítmények fenntar­tására fordítandó összeg is. Az egyesületek között 28 milliót osztottak szét; a lab­darúgók 1,5, az Alba Volán korongosai 1,8, az Alba­comp kosarasai szintén 1,8 milliót kaptak. Rendkívüli támogatások kiutalására van mód. Miskelc A város egyesületei kö­zött 70 millió forintot osz­tott szét idén a sportigaz­gatóság. Kiemeltek: DFC (labdarúgás) 13, valamint a DKSK (kosárlabda) mintegy 9 millió forinttal. Létesítmények fenntartá­sára 22,5, a diáksportra 10 millió jut. Jövőre a város költségvetésének 1 száza­lékát szeretnék sportra for­dítani. A két esztendeje meg­választott szegedi ön­kormányzati képviselő­testület mandátuma ­sportnyelven szólva - a félidejéhez érkezett. A mozgás világának tá­mogatása mindig is fon­tos kérdés volt a torony alatt, s sok vitát váltot­tak ki az ezzel kapcsola­tos, javaslatok, előter­jesztések, döntések. A „szünetben" dr. Szilvásy Lászlóval, a kulturális, közművelődési és sport­bizottság vezetőjével ér­tékeltük az első „játék­rész" történéseit. - A korábbi négy eszten­dő utolsó két évéhez viszo­nyítva nem változott semmi, előrelépés nem tapasztalható - kezdte az egyik legismer­tebb szenátor. - Akkor kezdtünk el városi szinten komolyan foglalkozni a sporttal, de azóta sem tudjuk eldönteni, mit is kezdjünk vele. Arra gondolok, hogy még most sem határoztuk meg világosan, hogy az él­sportot, vagy a szélesebb tö­megeket mozgató szabad­idősportot támogassuk-e in­kább, melyik élvezzen prio­ritást. Elég pesszimista va­gyok a kérdésben, úgy lá­tom, remény sincs a válto­zásra... # Milyen érv szól az egyik és a másik mellett? - Az én érvem az élsport mellett szól, azzal minőségi utánpótlás jár, valamint öregbíti a város hírnevét. A tömegsportnak is vannak tá­mogatói, ők azt mondják: a kis egyesületeket nem sza­bad veszni hagyni, támogat­ni kell, a nagyok, a sikere­sek úgyis találnak maguk­nak szponzorokat, a kis sej­tekből pedig felnő valami. • Szeged város költség­vetésének (ez az összeg Az elmúlt két eszten­dőben Szegeden két nagy sportlétesítmény került a városi sportigaz­gatóság használatába. Éspedig az önkormány­zat által bérelt Felső Ti­sza-parti stadion, vala­mint az általa építetett műjégpálya. Ezeken kí­vül is számos létesít­ményt bocsájtott az ön­kormányzat a városi sportigazgatóság rendel­kezésére. Ezek kihaszná­lásáról beszélgettünk Ta­más Sándorral, a városi sportigazgató-helyettes­sel. • Úgy tudjuk, hogy a Felső Tisza-parti stadion rendbetételéhez jelentős összeget használtak fel - így van! Negyvenmilliót költöttünk a labdarúgópálya környékének megtisztítására, az öltözőfolyosó rendbetéte­lére. A felhasznált összeg nagy részét azonban az Etel­ka sori csarnok, valamint a súlyemelőterem korszerűsíté­se emésztette fel, mert példá­ul.a víz-és csatornarendszer a csarnokban teljesen tönkre ment, s itt új szerelési mun­kákat kellett elvégeznünk. Sajnos arra már nem jutott pénz, hogy a labdarúgó- és az atlétikai pályán is korszerűsí­téseket végezzünk, nagyobb beruházást hajtsunk végre. hozzávetőlegesen 15 mil­liárd forint) hány száza­lékátfordította a sportcé­lú támogatásra? n - Ha mindent, a Maty-éri beruházásokat is beleszámít­juk, több mint két százalé­kot. De, ha csak az egyesü­letek finanszírozását és a működő létesítmények fenn­tartását, akkor ez nem több egy-másfél százaléknál, vagyis 150-225 millió fo­rintnál. Végre elkezdődött a helyi sportkoncepció kidol­gozása a szombathelyi, a debreceni és a szolnoki pél­• Kik használják ezeket a létesítményeket? - Az SZDREnői röplab­dacsapata, a Szeged KE női kosárlabdacsapata, a szegedi súlyemelők, a Szegedi Atlé­tikai Club, a SZEAC labda­rúgócsapata. • A műjégpálya is az Önök használatában van. - Itt elsősorban a Tisza Volán Szeged felnőtt és utánpótlás jégkorongcsapa­ta, valamint egy amatőr jég­korongegyüttes lelt otthonra. • Öltöző viszont csak dák alapján. Ez még folya­matban van, erről csak ennyit mondhatok. • Mennyi lenne az opti­mális összeg? - Akkor beszélhetnénk arról, hogy tisztességesen támogatjuk a sportot, ha a város költségvetésének ket­tő-két és fél százalékát, ­ami kb. 300 millió forintot jelentene - fordítanánk erre a célra. Hogy erre mennyi az esély? Dum spiro spero, vagyis amíg élünk, remé­lünk... • S mennyire szárnit­egy van itt, zuhanyozó pedig távol a teremtől... Sajnos többre már nem jutott pénz. • Az újszegedi Sportcsar­nokot és Sportuszodát is ingyenesen használják? - A csarnokban a Pick Szeged, a Medikémia, a Sze­gedi KE, a KSZSE, a diákké­zilabda, az Odessza város­rész 2-es számú Altalános Is­kolájának diákjai sportolnak bérmentesen, míg az uszodá­ba ugyanígy jutnak a vízilab­dázók, az SZUE versenyzői, a Muréna klub búvárúszói, hatnak, miben remény­kedhetnek az érdekeltek 1997-ben? - Az előirányzat szerint az idei összegek az irány­adó^ pontosítva: 63 millió jut egyesületi támogatásra, 30 millió a Maty-éri pálya fejlesztésére, a '98-as síkvízi kajak-kenu világbajnokságra való felkészülésre, 3 millió az előbb említett létesítmény üzemeltetésére és a zárótétel a városi sportigazgatóság 140 milliós költségvetése. I. P. valamint a diákegyesületek sportolói. • Mennyibe kerül évente e létesítmények karban­tartása? - 180 millióba* amiből az önkormányzat 140 milliót vállal. A többit nekünk kell kigazdálkodnunk a bevéte­lekből és a bérbeadásokból. • Egyes létesítmények ál­lapota igen leromlott... - Sajnos évről évre csök­ken a sport támogatása, így a felújításra is kevesebbet tu­dunk költeni. P. S. J. Kővári Árpád, a Tisza Volán SC elnöke nincs „elájulva" Szeged váro­sának (sport)vezetőségé­töl. Nincs, mert képtelen kidolgozni egy jól műkö­dő sportkoncepciót. Az intézkedések nem min­den esetben segítik a kö­zönségvonzó sportágak gondtalan működését, s a tervezhetőséggel is vannak bajok. • Mi a véleménye a város vezetőinek a sporttal fog­lalkozó tevékenységéről? - kérdeztem a szaktekin­télytől. - 1990-ben történt a rend­szerváltás, azóta eltelt már hat esztendő, mégsem tudtak egy normális sportkoncepciót megfogalmazni az erre illeté­kesek - panaszkodott a férfi kézilabda-válogatott szövet­ségi kapitánya, majd így folytatta. - Történtek erre ugyan próbálkozások, de a „mű" nem készült el. A sport szemszögéből Szeged egy speciális város, nálunk min­denféle sportág megtalálható, ráadásul mindegyik giganti­kus eredményt tud felmutatni - elsősorban szövegben, ma­gyarázatban. Nem akarom bántani a küzdősportágiakat, de a szép eredményeiket fog­híjas mezőnyben érték el... # Mi lenne a megoldás? - Szeged városának bizto­sítania kellene - bizonyos rendszer alapján - a sport működtetését. Ez jelen pilla­natban nincs meg. Úgy vet­tem észre, a sport sérti egyes emberek, pártok, a mögöttük álló lobbynak az érdekeit. Éppen ezért rendkívül bi­zonytalan Szegeden a minő­ségi sport helyzete. Ezért van az, hogy a jó teljesítményt félvállról, a gyengébbet vi­szont kiemelten kezelik... • A Tisza Volán SC, Ölet­ve a Pick Szeged kiemelt támogatást kapott az el­múlt két évben egyaránt. - '96-ban 10 milliót, előtte valamivel többet. Emiatt kö­szönettel tartozunk az önkor­mányzatnak, de... A bizony­talanság a legnagyobb ellen­felünk. Miről is van itt szó konkrétan? Ki kellene dol­gozni egy rendszert, amely világosan kimondja, hogy ennyi pénz jár akkor, ha kijut a csapat a nemzetközi porondra, ennyi, ha a bajnokságban do­bogón végez, ennyi, ha meg­nyeri a pontvadászatot, és így tovább. Ez nagyon hiányzik, képtelen az ember előre ter­vezni. A közönségvonzó sportágakra - ezen belül a kézilabdára - kellene első­sorban áldoznia a városnak, az egyéni sportágak dotálását pedig a szponzorok területére kell terelni. A Szegednél há­romszor kisebb lélekszámú Veszprémben másfélszer töb­bet adnak a kéziseknek, mint nálunk. A Pick Szeged költ­ségvetésének 15 százalékát állja a város, nem ezzel van a gond, hanem a tervezéssel: egyetlen esztendőre tudunk csak előre gondolkodni. Az illetékesek nem mernek 2-3­5 évet felvállalni. A város sportjának működése ellen­ben folyamatos, ezt bármily nehéz is, tudomásul kellene venniük... Sz. L. Csökkenő sporttámogatás Ezt a pénzt sem a sportra költik... (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents