Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-18 / 295. szám

SZERDA, 1996. DEC. 18. UNIVERSITAS 9 Élő egyetem jkjéhány évvel ezelőtt nem is olyan kevesen voltak 1 s Szegeden, akik pótcselekvésnek nevezték a város egyetemeinek és főiskoláinak szervezkedését az univer­sitas létrehozására, mondván, hogy a képzés lényegén a szövetkezés nem fog változtatni. Azóta történt egy s más, az orvosegyetem és az élelmiszeripari főiskola is új minisztériumra talált, és a felsőoktatási törvény má­sodik módosítása immár kézzelfogható közelségbe hoz­ta a szervezetileg egységes Szegedi Egyetem létét. A tör­vényen kívül persze megannyi jel mutat arra, hogy az integrációnak azért is meg kell történnie, hogy a felső­oktatás megújhodási képessége megmaradjon. Az erre vonatkozó szegedi példa természetesen nem szegedi ta­lálmány és lényegében nem is mesterséges képződ­mény, hanem inkább az élet hozta létre. Más kérdés, hogy integráció nélkül bármekkora igény lenne a kép­zésre, nehezen lehetne beindítani. A szegedi universitasszal kapcsolatos hitetlenkedő vélemények egy-két éve arról is szóltak, hogy hiába lesz a néhány kisebb szervezeti összevonás az egyetemen be­lül, ha a közös képzés, az áthallgatás gyakorlatilag nem lesz megvalósítható. Vagy amit könnyebben megvaló­síthatnak, arra a képzésre nem lesz érdeklődés. Immár ez a meggondolás sem állja meg a helyét, lévén a há­rom szegedi felsőoktatási intézmény olyan diplomát ad majd az új szakon, amelyet a piac is igényel. A merev képzési formák felszámolásával az egyetem egyre több tudományos határterület szakemberigé­nyét tudja majd kielégíteni, és valószínűleg nem ez a mostani szakalapítás lesz az utolsó, amelyet a piaci igé­nyekhez alkalmazkodva indítanak be, mint ahogy az sem kizárt, hogy elsorvadó szakok is lesznek majd a jö­vendő Szegedi Egyetemen belül. Panak József • AVP - alternatívák az erőszakkal szemben Örömtelibb iskolát! • A szegedi példa Közös képzés - új diplomák A tér a régi, az integráció új. A tartalmi megújulás jeleként közös diplomákat kínál három szegedi felsőoktatási intézmény (Fotó: Révész Róbert) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia szegedi területi bizottságának székházában tegnap ve­hette át pályadíját dr. Farkas Olga, a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola pedagógiatanára, az AVP-program egyik magyarországi vezető trénere. A neveléstudo­mányi-pszichológiai szakbizottság pályázati címét - „Szakemberek az örömtelibb iskolai éle­tért" - szinte az AVP-re találták ki, a program ugyanis többek között az iskolákban is minden­napos erószak(osság) el­len kínál alternatívákat. A három bűvös betű az Altematives to Violence Pro­ject (Alternatívák az Erő­szakkal Szemben) rövidítést takarja. A díjnyertes tanul­mány a hazai mozgalom cél­ját, filozófiáját, eszközrend­szerét, s ami a legfontosabb, alkalmazásának a lehetősége­it mutatja be. - Az AVP sajátos szemé­lyiségfejlesztői tréning, me­lyeken az egyéneket szeret­nénk segíteni az érték- és ér­dekellentétekből adódó konf­liktusaik kreatív megoldásá­ban, a kompromisszumtól a konszenzusig vezető utat mu­tatjuk. Gyakorlati kurzusain­kon négy konkrét készséget fejlesztünk: az önbecsülés megerősítése, a konszenzu­son alapuló döntéshozatal, a hatékony kommunikáció és a közösségépítés. Programunk műveltségtől, vallástól, társa­dalmi státustól függetlenül mindenki számára nyitott ­magyarázza az AVP célkitű­zéseit dr. Farkas Olga. A speciális programot a gyakorlatban először az ame­rikai Sing-Sing börtönben próbálták ki, a sikeres alkal­mazás után pedig átkerült a módszer a civil életbe, így az iskolákba is. Elsőre csodál­kozunk, hogy miként jön a börtön mellé az iskola, ám elég néhány diákot megkér­dezni, s kiderül a megdöb­bentő valóság: a legtöbb gye­rek számára a börtön szinoni­mája az iskola, a mindenna­pok egyik legerőszakosabb intézménye. A nemzetközi mozgalom először 1993-ban a szegedi pedagógiai intézetben buk­kant fel, Susan Eveson pszi­choterapeuta ekkor képzett ki 10 magyar trénert, akik ké­sőbb megalakították az AVP Hungary Egyesületet. Dr. Farkas Olga már a kezdetek­től fogva a magyarországi vi­szonyokra adoptált széles kö­rű fejlesztő nevelési progra­mon dolgozik, melyet a jövő tanárai, a JGYTF hallgatói már több ízben örömmel fo­gadtak. Az elmúlt esztendők­ben a főiskolán graduális és posztgraduális képzés, vala­mint speciálkollégiumok ke­retében tartottak AVP-trénin­geket. A hazai és nemzetközi tapasztalatok kapcsán tan­könyv készül, s 1997/98-tól az AVP-t tantárgyi keretek között szeretnék tanítani. A Nemzeti Alaptanterv beveze­tése új kihívásokat jelent a tanároknak és a diákoknak egyaránt. A pedagógiai mun­kában jelentős hangsúlyt kap az autonómia, a kreatív gon­dolkodás. Az önállóság növe­lése, a felelősségvállalás, az iskolai belső értékelési rend­szer működésének eredmé­nyességi szempontjából kulcskérdés a szemléletvál­tás. A tanárok többsége ugyanakkor nem rendelkezik az autonómiához szükséges ismeretekkel, készségekkel és viszonyulásokkal. A gya­korló pedagógusok, főiskolai, egyetemi hallgatók előtt ke­vés az élő példa: hogy lehet tanítványaikat felkészíteni az örömtelibb, sikeresebb isko­lai életre. - Egyre több nevelőtestü­let jelentkezik azzal az igénnyel, hogy szeretne a na­pi tanítási-tanulási folyamat­ban használható, a mai isko­lai életvitelbe beilleszthető továbbképzési programot. Ez mindenképp azt jelzi, hogy szükség van erre a projektre, amely a megújulást, a szem­léletváltást, általában véve az erőnyerést segíti - mondja dr. Farkas Olga. - A pedagó­gus személyiségének karban­tartása szinte létszükséglet, mert a napi hajsza, a felgyor­sult élettempó következtében a nevelő túlterhelődik, kifá­rad, eltompul. T. V. Az integrációra immár elkötelezett szegedi egyetemek és főiskolák a jelek szerint gyors lé­péseket tesznek: még a szervezeti intézkedések előtt közösen indítanak új szakokat. Arra mutat­nak ezzel példát, hogy a felsőoktatás tartalmi megújítása nem lenne lehetséges az integráció nélkül. Az új diplomákat - amelyeket a változó élet követel - ugyanis egyik intézmény sem tudná egyedül kibocsá­tani. A JATE, a SZOTE és a Kertészeti és Élelmisze­ripari Egyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara (SZÉF) vezetőit és oktatóit a két új szakma képzési terveinek bemu­tatására kértük. A klinikai kémikus szak alapítására a JATE Kémiai Tanszékcsoport a SZOTE Orvostudományi és - kisebb részben - Gyógyszerésztu­dományi Karával közösen vállalkozik. - A laboratóriumi diag­nosztikában ma Magyaror­szágon körülbelül 600 ve­gyész dolgozik; tulajdonkép­pen csak a munkahelyi gya­korlat révén, a saját erejük­ből tudják megtanulni azokat az ismereteket, amelyekre szükségük van, mert sem graduális, sem posztgraduá­lis képzés nincs ebben a szakmában - mondja dr. Dux László egyetemi tanár, a SZOTE rektorhelyettese. Az öt éves klinikai kémi­kus képzés ötlete tehát egy­Magyarországi Fran­kofán Filozófiai Társas­ág néven szegedi szék­helyű filozófiai egyesü­let alakult. A társaság célja a frankofón filozó­fia művelése és terjesz­tése Magyarországon. Francia filozófiai művelt­séghez közel álló magyar fi­lozófusok szegedi szék­hellyel megalakították a Ma­gyarországi Frankofón Filo­zófiai Társaságot. Az egye­általán nem légből kapott: jól körülhatárolható az állás­piac, amely felveszi majd az új diplomásokat. A diag­nosztikai laboratóriumok­ban, vagy a fejlesztő, kutató, gyártmányismertető pályá­kon olyan vegyészekre van szükség, akik tudnak „orvo­sul" is. Ezt követeli az úgyj nevezett diagnosztikai rea­gensek és készülékek egyre korszerűbb és szélesebb ská­lájának gyártása, a fejlesztés, a forgalmazás és a karban­tartás megoldása. Ezekben a laboratóriumokban egyre na­gyobb teret kap a minőség­biztosítás, a veszélyes anya­gok, hulladékok szakszerű kezelése. - A diagnosztikai reagen­sek gyártása rettentően éles versenyben működő, hatal­mas piaccal rendelkező ág­azata a kémiai iparnak - ér­vel dr. Dux László. - Sajnos Magyarországon ez a gyár­tás-fejlesztés visszaesett, de külföldi, vagy multinacioná­lis cégek leányvállatai ná­lunk is állítanak elő ilyen anyagokat. Gyakran a fel­használó laboratóriumok specialistái tudják segíteni a gyártmányfejlesztőt: bemér­ni az új reagenst, összeha­sonlítani a korábban hasz­nálttal. Ha olyan speciális alapképzettségű szakembe­rek dolgoznak ezen a terüle­ten, mint amilyet a mi terve­zett képzésünk nyújt, akkor mindkét oldalt, a gyártót és a felhasználót is erősíteni le­het. Ez a szakma: határterület. A speciális képzést azonban sehogyan sem lehetett volna sületként bejegyzett társaság a frankofón filozófiai esz­mék, alkotások, valamint a frankofón filozófia szellem­iségének magyarországi megismertetését, terjesztését tűzte ki célul. A társaság vállalja továb­bá a frankofón filozófiával kapcsolatos magyarországi törekvések összefogását és irányítását. Ennek érdekében a társaság tagjai a klasszi­kus, illetve kortárs művek fordításának elősegítését, a hagyományos egyetemi képzési szerkezetbe beillesz­teni. Mint dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár, a szakalapí­tási kérelmet benyújtó JATE Kémiai Tanszékcsoport ve­zetője elmondta, az integrá­ció tartalmának elfogadott­ságát jelzi, hogy az új szak alapításáról szinte pillanatok alatt meg tudott egyezni a két egyetem. Hasonlóak a megfontolá­sok a JATE és a SZÉF együttműködésében. A főis­kolán évek óta élelmiszer­technológus mérnönöket ké­peznek: az élelmiszeriparban alkalmazzák őket termelési, üzemeltetési, vezetési, gaz­dálkodási és tanácsadási fel­adatok ellátására. Jártasak a feldolgozás, a higiéna, a mikrobiológia, a tartósítás, a termékgyártás elméletében és gyakorlatában, ismerik a területük technológiai folya­matait; otthonosak az irányí­tásban, a minőségbiztosítás­ban, az üzemszervezésben és az üzemgazdaságban. A terv az, hogy erre a szakmai kép­zettségre épüljön célirányos kémiai tudás. Az egyetemi vegyészképzésben résztvevő élelmiszertechnológus mér­nökök alkalmassá válnak élelmiszeripari tudományos - alap- és alkalmazott - ku­tatásra, gyártmány- és gyár­tásfejlesztésre, a magas szin­tű minőségi követelmények biztosítására és ellenőrzésé­re. Ha nem az élelmiszer­iparban helyezkednek el, speciális tudásukkal akkor is kapósak lehetnek bármely más kémiai területen. Az új, egyetemi szintű képzésben konferenciák, elméleti ta­nácskozások, szakmai talál­kozók rendezését, külföldi rendezvények látogatásának elősegítését, a frankofón fi­lozófiával kapcsolatos ma­gyarországi kiadói tevékeny­ségben való szakmai közre­működést látja kívánatosnak. A társaság külön célja, hogy az egyetemek és előadóter­mek falai közül kihozza s a közélet és a mindennapi élet gyakorlatával összevetve a szélesebb közönség számára élelmiszertechnológus ve­gyész diplomát lehet nyerni. - Szeretném kiemelni, hogy ez egy valóságos integ­rációs lépés, még mielőtt a szervezett integráció megva­lósult volna - mondja dr. Szabó Gábor, a SZÉF fő­igazgatója. - Mi azért járunk jól, mert ezúttal nem történ­het meg, mint korábban né­hányszor, hogy a legjobb hallgatóinkat elszipkázza va­lamelyik egyetem. Az alap­diplomát ebben a szakmában a SZÉF adja - de már ebben a három éves alapképzésben is résztvesz az egyetem. Biz­tos vagyok benne, hogy ez már a beiskolázáskor minő­ségi változást jelent: nyil­vánvalóan vonzó lesz az új szakma. Gondoljuk meg, hogy az Európai Unióhoz re­mélt csatlakozásunk után milyen jelentősége lesz a magyar élelmiszergazdaság modernizációjának! Ez nem képzelhető el egyetemi szin­ten képzett szakemberek nél­kül - akiknek a mi intézmé­nyünk képzési rendszerében rendelkezésre álló ipari hát­tér jóvoltából széleskörű gyakorlati ismereteik is lesz­nek. A dinamikusan kezdemé­nyező JATE Kémiai Tan­székcsoport és a rugalmasan együttműködő SZOTE és SZÉF példáj a egyelőre egye­dülálló. Az Universitas kere­tén belül azonban tucatnyi űj diploma kibocsátási tervéről van szó: hasonlóan a fönti­ekhez, határterületek szak­embereinek eddig megoldat­lan egyetemi képzéséről. Sulyok Erzsébut értelmezze a filozófia fogal­mait. A Magyarországi Franko­fón Filozófiai Társaság ala­pító filozófus tagjai: Barcza Katalin, Boros Gábor, Cisz­ter Kálmán, Csizmadia Sán­dor, Dékány András, Kaposi Dorottya, Kendeffy Gábor, Ludassy Mária, Moldvay Tamás, Szalai Timea, Sziny Sarolta, Tengelyi László és Tóth Tamás. S. P. S. Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interne­ten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). Felszentelt web A Guadalupe-i Szűz ezen­túl a weben is óvja a mexi­kóiakat: http://spin.com. mx/msalazar/lupe.html. Az Interlupe nevű kiadványt egy héttel ezelőtt szentelte fel Mexikóváros püspöke. Jön a Java! A Sun Microsystems Ja­vaSoft részlege kibocsátotta a Java-fejlesztőkészlet (Java Development Kit, JDK) 1.1 verzióját, és űj Java-fejlesz­tőeszköz bejelentésére ké­szül az elektronikus kereske­delmi alkalmazások terén. A JavaSoft bejelentésének tár­gya a Java Electronic Com­merce Framework (JECF) készlet, amely olyan Java al­kalmazások készítéséhez nyújt segítséget, amelyek az internetes kereskedelemhez szükségesek. A JECF támo­gatja a most kialakulóban lé­vő SET (Secure Electronic Transactions) protokollt a hitelkártyás vásárlások biz­tonságossá tételére. Ugyan­akkor a HP saját fejlesztésű elektronikus kereskedelmi rendszerrel állt elő, partnerei a Microsoft, az Oracle, a Netscape és a Actra. Digitális filmek A Metró Goldwyn Mayer filmstúdió szappanoperát ké­szít - a World Wide Webre. A fejlesztőkkel folytatott több hónapos tárgyalások eredményeképpen olyan so­rozatokat készítenek majd, amelyek nem egy film vagy tévésorozat promóciós anya­gát képezik, hanem csak a WWW-n lesznek láthatók. A Hollywood Stock Ex­change, online tőzsdejátékot üzemeltető cég ugyanakkor bejelentette, hogy olyan fil­met forgat, amelyhez a we­ben keresi meg a befektető­ket. RS/6000 Videó Server-t fejlesztett ki az IBM, a rend­szer fő funkciója digitalizált videó teijesztése az Interne­ten és az intraneteken. A Time Warner bejelentette hogy még idén kibocsát né­hány nagyfilmet DVD le­mezen. Három­dimenziós diagnózis A Voxel olyan életnagy­ságú, interaktív hologramot előállító rendszert mutatott be az Észak-Amerikai Ra­diológiai Társaság (RSNA) éves konferenciáján, amely megkönnyítheti az orvosok munkáját. A Voxel Digital Holography System a holog­ramhoz szükséges adatokat CAT (számttógéptomográ­fia) és MRI (magnetic reso­nance image) segítségével szerzi, Így valódi háromdi­menziós képet állít elő a pá­ciensről. Az áttetsző képet ­az úgynevezett Voxgramot ­a levegőbe vetíti, így az or­vos olyan részleteket is ész­revehet, amelyek nem tűn­nek fel egy kétdimenziós monitoron. A három év alatt kifejlesztett rendszert még az év vége előtt piacra dobják. A frankofón filozófiáért

Next

/
Thumbnails
Contents