Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

KEDD, 1996. DEC. 17. ÖNKORMÁNYZAT 5 Hálózat a Deákban • Munkatársunktól Internet-elérésre és cso­portos hálózati foglalkozá­sokra alkalmas számítógépes rendszert avattak tegnap a Deák Ferenc Gimnázium­ban. A beruházás lehetővé te­szi, hogy az intézmény diák­jai e-mail kapcsolatban, vagyis számítógépes levele­ző összeköttetésben legye­nek a világ bármely pontján lévő társaikkal. A hálózat­hoz hozzákapcsolt gépeken az Internethez szükséges programokon kívül angol és német szótárprogramok és más hasznos szoftverek ta­lálhatók. Az iskola ezzel hamaro­san önálló weblapot is nyit­hat a Hálózaton. A rendszer avatására az iskolába látoga­tott dr. Szalay István polgár­mester és Szemők Árpád, az önkormányzat oktatási bi­zottságának elnöke. A pol­gármester köszöntőjében szóvá tette, hogy Magyar Bálint kultuszminiszter nem­régiben valamennyi magyar iskolának Internet elérési le­hetőséget ígért. A Deák Fe­renc Gimnázium hálózatát saját költségén, illetve szponzorai segítségével ala­kította ki. Zsigmond Vilmos az Alföldi Tükörfaten * • DM-információ Ma este 18 óra 15 perckor a Tv 2-n láthatják a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának „Alföldi Tükör" című magazinműsorát, melyben a nemrégiben Sze­geden járt Oscar-díjas opera­tőrről, Zsigmond Vilmosról, valamint egy orgonaépítő mesterről láthatnak portréfil­met. Zsigmond Vilmos, aki 1956 óta az Egyesült Álla­mokban él, szívében ma is magyarnak és szegedinek < vallja magát. A nézők megismerkedhet­nek a Szegeden született és nevelkedett Zsigmond ál­maival, kudarcaival, az itt­hon maradt ismerőseivel, ro­konaival és osztálytársaival. A műsor szerkesztői: Gáspár Mónika és Simor Kinga. Újabb rablás • Munkatársunktól Egy hónapon belül már a negyedik bolti rablás történt Szegeden. December 13-án, este fél hétkor két férfi lépett be a Hajós utcai ABC-áru­házba. Fejükön sfsapka szol­gált álarcul, egyikük kezé­ben pedig pisztolynak látszó tárgy volt. Természetesen a bevételt követelték az eladó­tól, s miután megkapták a 26 ezer forintot, nyomtalanul eltűntek. A rákról - fiataloknak • Munkatársunktól A daganatos betegek ön­segélyző egyesülete, a TÉ­MÁSZ Segélyezést Felválla­ló Önsegélyező Egyesület ­a Népjóléti Minisztérium pá­lyázati támogatásával ­egészségmegőrző, mentálhi­giénés, önszűrő modellkísér­letet szervezett a Móra Fe­renc Szakmunkásképző és Szakközépiskola harmadik, negyedik és ötödik osztályos tanulói körében. Az egész­ségvédő programban orvo­sok, pszichológusok illetve gyógyult rákbetegek beszél­tek a rák természetéről, a megelőzésben szerepet ját­szó egészséges életmódról. Az elméleti órákon kívül szájüregi-, gége-, bőrrákszű­résen vettek részt a fiatalok és szüleiknek is lehetőségük volt elvégeztetni a szűrő­vizsgálatokat. A szakembe­rek megtantották a gyereke­ket az önvizsgálati módsze­rekre annak érdekében, hogy észrevegyék az első rákra utaló jeleket. A modellkísérlet célja az volt, hogy felhívja a fiatalok figyelmét saját felelősségük­re egészségük megőrzésé­ben, az önvizsgálat igényére és mindezzel akadályozza a fiatalok körében a dagantos megbetegedések kialakulá­sát. • Az országban elsőként? Minikörforgalom Alsóvároson Buszoknak (is) veszélyes. (Fotó: Gyenes Kálmán) Körforgalmat tervez­nek a Szent Ferenc, Szentháromság és Rá­kóczi utca találkozási pontjára. A változtatás célja a járműforgalom lassítása és biztonságos átvezetése, s a gyalogo­sok védelme. Az elkép­zelést Szegeden többen is vitatták, ám az Ut­koordinációs Igazgató­ság javaslatára mégis megépül a Csillag térinél kisebb, „minikörforga­lom." A Szent Ferenc, Szenthá­romság és Rákóczi utca ta­lálkozásánál számítani lehet a gyalogosforgalom megnö­vekedésére: az iskola növen­dékei, s a Mátyás térre tartók biztonságos átkeléséről gon­doskodni kell (a tér fölújítá­sának folytatása egyre több látogatót vonz majd a Havas Boldogasszony templom­hoz). De a gépjárművezetők (főképpen a buszsofőrök) is panaszkodtak már amiatt, hogy nehéz belátni a keresz­teződés felé tartó forgalmat. Körtvélyesi Csaba, a pol­gármesteri hivatal főépítészi irodájának munkatársa tájé­koztatta lapunkat arról, hogy a terület önkormányzati kép­viselőinek kezdeményezésé­re dolgozták ki a csomópont közlekedési rendjének átala­kítási tervét. A közlekedési lámpák fölszerelésének ötle­tét elvetették, mivel a forga­lom nagysága nem indokolja a jelzőlámpás szabályozást. Újabb jelzőtáblákat sem cél­szerű állítani, mert az eddigi táblás rendszer sem hozott megnyugtató megoldást. A közlekedési szakembe­rek ezért azt javasolták, hogy - a Csillag téri forgal­mi rendhez hasonlóan - épít­senek ide is körforgalmat. Jóval kisebbet persze, mint a Csillag téren: a tervrajz sze­rint a forgalomterelő, kör alakú sziget átmérője 10 mé­ter lenne. A minikörforga­lom abban különbözne „nagy testvérétől", hogy a terjedelmesebb járművek (autóbusz, tehergépkocsi) kanyarodás közben igénybe vennék a néhány centiméter­nyire kiemelkedő középső szigetet. A nagy járművek alig döccennének a föl- és lehajtáskor - a személyau­tóknak viszont nem lenne ajánlatos átugratni az enyhén kidomborodó körlencsén. A tervnek erélyes ellenzői is akadtak: úgy találták, „tisztázatlan forgalmi hely­zet" állna elő a minikörfor­galomban. A vitát végül Bu­dapesten, az Útkoordinációs Igazgatóság forgalomtechni­kai tanácsa döntötte el. A közlekedési szakmában leg­felső szakértői csoportként számon tartott testület azt ja­vasolta, hogy „kísérleti jel­leggel" építsék meg az or­szág első minikörforglamát. Nyugat-Európában régóta elfogadott a körforgalmi rend, amelyről a tapasztalat bebizonyította, hogy bizton­ságosabb, mint a lámpás sza­bályozás. Üzemzavartól itt nem kell tartani, s a baleseti statisztika megmutatja, mi­lyen könnyen zavarba jönnek a közlekedők, ha lámpa híján maguknak kell eldönteni, ki­nek van elsőbbsége. Ezen fe­lül szinte nincs állásidő: a járművek folyamatosan ha­ladnak át a körön - ez pedig környezetvédelmi szempont­ból is fontos. Csak egyetlen adat: Franciaországban kö­rülbelül 11 ezer körforgalmi csomópont működik. De a minikörforgalom is egészen elfogadott és gyako­ri például Angliában. Sok helyütt nem is építenek „kő­lencsét", elegendő csupán fölfesteni a kört: a közleke­dők (gy is betartják a szabá­lyokat. Az alsóvárosi terv ügyé­ben még tart az engedélye­zési eljárás, s ha az összes pecsétet ráütötték a papírok­ra, akkor 1997 elején már meg is kezdehetik a minegy 4-5 millós mini-körforgalom építését. Ny. P. Gedói aszfalt • Munkatársunktól Sok gondot okozott évek óta, hogy a Rózsa utca és a Temető utca környékén alig lehetett közlekedni. A földes, göröngyös úton keresztül sokszor nehéz volt megközelíteni a temetőt és az utcában lévő házakat. Tegnap délelőtt új betonutat adtak át a Temető utcában. Paskuj Mátyás, a terület képviselője elmondta, az idén már elkészült a közeli Hattyú utca burkolata is, így a környékbeliek megfelelő utakon közlekedhetnek. A felújított út mellett több játszóteret és padot is rendbe hoztak ebben az év­ben a képviselői alapból, de a városrész több isko­lájának, közintézményének is sikerült segítséget nyújta­ni. A terület képviselője sze­rint jövőre a Fodor-kert csa­tornázását és útburkolatát szeretnék megnyugatóan rendezni. • Fekete pont Mosógép a Belvárosban? Elképesztő szeméthalmaz a Belvárosban. (Fotó: Somogyi Károlyné) Olvasóink hívták fel fi­gyelmünket arra, hogy az Oskola utcai házak mögött, a szomszédos óvodától né­hány méterre „szeplősödik" a város. Több mint másfél éve valakik egy konténert tettek le ide, azóta gyűlik a vasbódé mellett a szemét. Összetörött kukák, kiszupe­rált mosógép „díszítik" a Belvárost. Az ünnep előtti nagytakarítás talán jó alka­lom lenne arra, hogy itt is rendet vágjanak az arra hiva­tottak. A közmeghallgatás elé Félidejéhez érkezett dr. Szalay Istvánnak, Szeged polgármesteré­nek mandátuma. A vá­ros elsó embere az eltelt két év munkájáról, ered­ményeiről és a hátralévő időszak terveiről, lehető­ségeiről közmeghallga­tást tart december 18-án 18 órakor az Ifjúsági Házban. A következők­ben a polgármester érté­kelésének összefoglaló­ját közöljük. A két év során egyértel­művé vált, hogy a város ve­zetésének fő feladata nem a fejlesztés, hanem a működő­képesség megőrzése lesz. Sok esetben a külső ténye­zők határozták meg az ön­kormányzat mozgásterét, nem pedig a tervszerűség. Azonban néhány olyan fel­adatot is sikerült megoldani, amelyekkel nem számolt az 1994-es Polgármesteri Prog­ram. így - terven kívül ­rendeződött többek között a műjégpálya, a tápai komp és a hajléktalan szálló ügye, felszámolták a gyálaréti hul­ladékfeldolgozót, különféle tanácsadó testületeket hoz­tak létre, s az áldatlan álla­potok megszüntetésére beve­zették az új parkolási rend­szert. Említsünk meg több olyan beruházást is, melyek­kel szebb, otthonosabb lett városunk. 11,7 millió forint értékben új kerékpárutak épültek. A Csillag téri kör­forgalom 44,4 milliós beru­házás keretében segíti a köz­lekedést. A belvárosi Tisza­híd 406 millió forintos re­konstrukciós költségéből a város 137,5 millió forintot állt. A villamos- és troli­busz-vonalhálózatot is mó­dosították. Ez összességében éves szinten 185 ezer kilo­méter csökkenést, illetve megtakarítást eredményezett úgy, hogy a szolgáltatási színvonal jelentősen nem csökkent. Folyamatosan re­konstruálják a város tereit és parkjait. Ennek keretében a Stefánia és a Mátyás tér fe­lújítása kezdődött el, s ha­marosan befejeződik a Hon­foglalási emlékpark kivitele­zése. A város vezetése tisztá­ban van azzal, hogy a polgá­rok biztonságérzetét javítani kell. Ezért erkölcsi és anyagi támogatást adnak a rendőr­ségnek, illetve a polgárőr­ségnek. A Szegedi Önkor­mányzati Tűzoltóságot ki­emelten támogatja a város. Beszereztek egy 140 millió forintos darut, melynek árá­ból 40 milliót fedezett az ön­kormányzat. l^egszűntek az önkor­mányzati bérlakások elide­genítésével kapcsolatos problémák, így gyorsabbá és átláthatóbbá váltak az ér­tékesítési folyamatok. Több év „szünet" után idén végre ismét épültek Szegeden ön­kormányzati bérlakások. A közvilágítási hálózat kor­szerűsítésének részeként évente 20 milliós megtaka­rítással számolhat a költség­vetés. Hosszas huzavona után, közgyűlési határozat­tal a kisebbségi önkormány­zatok elhelyezése is megol­dódott. A város közvéleményét élénken foglalkoztatta az is­kolarendszer ésszerűsítése. Iskolákat kellett összevonni, illetve bezárni, s kénytele­nek voltak pedagógusokat elbocsátani. Igaz, a gyerek­létszám is csökkent. Nem minden elképzelés alakult a terveknek megfele­lően, azonban ez sok esetben nem a város vezetőin múlott. Sikertelen volt a város sport­mecenatúrájának megterem­tése. Holott erre nagy szük­ség van, hiszen a szegedi sportolók nagyszerűen sze­repelnek különböző verse­nyeken, s ezzel növekedett támogatási igényük is. Min­den erőfeszítés ellenére nem sikerült elérni, hogy a szege­di szennyvíztisztító telep fel­építéséhez még több kor­mányzati támogatást kapjon Szeged. A vártnál lassabban halad az új általános rende­zési terv elkészítése. Több fórumot kell még megjárnia a programnak, amíg a köz­gyűlés rendeletbe foglalhat­ja. Számos olyan elképzelés is van, melyek megvalósítá­sa, illetve annak megkezdé­se a következő két év fel­adata. A szűkös anyagi lehe­tőségek miatt ezekbe célsze­rű a vállalkozói tőkét is be­vonni. Gyökeresen meg kell változtatni a város forga­lomszabályozását, s ésszerű­síteni kell a szegedi közle­kedést. El kell készíteni az E75-ös út melletti terület ipari hasznosításának terve­it, égető probléma a Mars tér rekonstrukciója, valamint a nagybani piac, a Vidám­park, a helyközi buszpálya­udvar és a nemzetközi vásár áthelyezése. Fontos feladat a Holt-Ma­ros rehabilitációja, az újsze­gedi főgyűjtő építése és a Marostői városrész beépíté­se. Szeged vezetése erköl­csileg és anyagilag támogat­ja a Vadaspark fejlesztését, s megnyugtatóan szeretné rendezni a Franciahögy sor­sát. Kiemelt jelentőségű a logisztikai központ létreho­zása, s a csatolt települések fejlesztési tervének elkészí­tése. Sajnos bőven akadnak olyan elképzelések is, me­lyek különböző okokból nem úgy alakultak, ahogyan azt terveztük. Nem sikerült a szegedi pedagógusok meg­tartása, a Délép-pálya sorsá­nak rendezése, az önkor­mányzati bizottságok és a polgármesteri hivatal irodái­nak csökkentése, valamint a földgáz- és olajkitermelés ál­tal érintett területre vonatko­zó koncepcionális fejlesztési terv elkészítése. Végül szólni kell azokról az elképzelésekről, melyek valószínűleg a következő két évben nem válnak valóra, de nem szabad lemondani meg­valósításukról. Ide tartozik a déli híd megépítése, a Maty­éri Szabadidd Központ és a várostörténeti skanzen kiala­kítása, ápolóházak létesítése, az emelt szintű szociális el­látás bővítése, családos haj­léktalanok elhelyezése, Bio­technológiai Központ létre­hozása. Dr. Sxalay István polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents