Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

KEDD 1996. DEC. 17. »——————^——— BELFÖLD 3 • Habsburg György nagykövet lett Az EU-ba kalauzol Horn Gyula, Habsburg Ottó és Habsburg György a (MTI Telefotó) aki korábban televíziós új­ságíróként is dolgozott több országban, a jövőben a Mi­niszterelnöki Hivatal mellett fog tevékenykedni, s utazó nagykövetként, illetve az Eu­rópa Parlament képviselője­ként gyakran jár majd az unió országaiba. A sajtó ér­deklődésére annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Magyarország hamaro­san tagja lehet az Európai Uniónak. A megbízólevél át­vétele előtt Habsburg György édesapja jelenlété­ben megbeszélést folytatott Horn Gyulával, és találko­zott a magyar parlamenti pártok vezetőivel is, akik tá­ff • Horn Gyula bizakodó Kicsi a választék" jegyzet Látászavar » /fiért nem látjuk, amit hallunk? - merül fel a kér­1V1 dés az emberben Horn Gyula miniszterelnök szavait hallva, olvasva. Politikusnak alapvető tulaj­donsága az optimizmus, válaszolhatnánk. És persze a tények is makacs dolgok: az államadósság jelentősen csökkent, ha szerényen is, de nőtt a termelés, stabilizá­lódni látszik a hazai gazdaság. Legalábbis részben. Hiszen a nagy állami vállalatok ma is rátelepednek az országra, tehetetlenségükben további inflációt ger­jesztve, s az összecsukló állami vagyon felett a Horn­kormány továbbra is igyekszik parancsnokolni. Azután itt az infláció! Még csak december van, máris naponta olvashatjuk, hogy ki, mit és mennyivel emel majd jövőre. A kormány „csak" az energiaárakat - egyébként szigorúan antiinflációs politikát folytat. Ráadásul jövőre az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a nyugdíjasok - a garantált közel húsz százalékos eme­lés mellett - lekörözik a bérből élőket. Náluk szeren­csére reáljövedelem növekedés mutatkozhat, míg az aktív szféránál sajnos további jelentős csökkenés kö­vetkezhet majd be. Kész a bűvészmutatvány: egy nagy társadalmi réteget máris megvásárolt a kormány - a következő választásokra. A bérből élők - a két és fél évvel ezelőtti politikai ígérgetések ellenére - továbbra is cipelhetik majd a közterheket. A társadalombiztosí­tási és az adóelvonások gondoskodnak majd arról, hogy a népgazdasági javulás ne gyűrűzzék be a min­dennapokba. A Z máris egyértelmű, a kormány egyetlen irányba figyel: hogyan tud bennünket Európába vezetni. Nincs más választásunk, de ennek nagyon kemény ára van. Többek között az, hogy a javuló gazdasági muta­tók egyelőre nem lesznek érezhetők a mindennapi életben. És arról sem kellene megfeledkezünk: van még mit ledolgoznia ennek a kormánynak. Horn Gyula optimista, szerencsére. De mennyivel ésszerűbb lenne, ha kincstári optimizmus helyett ki­mondanánk az igazat: fizetnünk kell mindenért. Az Európához való csatlakozásért is. ­• Ötös kontra ötvenes? Az egyik drága, a másik veszélyes Miniszterek eskütétele • Budapest (MTI) Két új miniszter eskütéte­lével kezdte meg ülését teg­nap délután az Országgyűlés rendkívüli téli ülésszaka. Kö­kény Mihály, a népjóléti és Nagy Frigyes, a földművelé­sügyi tárca új vezetője a plé­num előtt tette le a hivatalos esküt. Kül­kereskedelmi mérleg • Budapest (MTI) Az idén az év elejétől ok­tóber végéig az export folyó­áron 1596 milliárd forintot, az import 1.977 milliárd fo­rintot tett ki. A kivitel 24, a behozatal 26 százalékkal nö­vekedett az egy évvel koráb­bihoz képest. Az exportbevé­telek az import 81 százaléká­ra nyújtottak fedezetet - kö­zölte hétfőn a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az ipari vámszabadterületek külke­reskedelmi forgalmát is tar­talmazó adatok azt mutatják, hogy az export'értéke 1923 milliárd forintra, az importé 2272 milliárdra tehető. A KSH jelentéséből kitű­nik: az áruforgalmi mérleg hiánya tíz hónap alatt 381 milliárd forint volt, ez 100 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Dollár­ban kifejezve 2,5 milliárdos passzívum keletkezett, ebből 1,8 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az ipari vámszabadterületeket is fi­gyelembe vevő adatokból számítva az áruforgalmi mér­leg 349 milliárd forintos passzívumot mutat. Csiha Judit és Szabó Iván találkozója • Budapest (MTI) Az MDNP-frakció és a privatizációért felelős mi­niszter egyetért abban, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyont holding-ke­retben kell kezelni, illetve a magánosítási folyamat hátra lévő részében tőkepiaci érté­kesítési szempontokat kell fi­gyelembe venni. Ezt Szabó Iván frakcióvezető mondta el hétfőn, miután Csiha Judit miniszter, Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke és Szabó Pál vezér­igazgató megbeszélést foly­tattak a Néppárt képviselő­csoportjával.' Csiha Judit el­mondta, hogy a frakció tagjai ismertették a privatizációs törvény módosításával kap­csolatos aggályaikat. Az FKGP kritikus • Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt szerint a privatizációs eddigi folyamata nemzeti tragédia, amely során a nemzeti va­gyon háromnegyede nem ter­melő vagyonná alakult át ­hangoztatta Torgyán József, a párt hétfői frakcióülésén. Az FKGP parlamenti képvi­selőcsoportjánál látogatást tett a privatizációs miniszter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigaz­gatója és igazgatóságának el­nöke. A találkozón a privati­zációs vezetők tájékoztatást adtak a következő időszak privatizációs terveiről, az FKGP frakciója pedig meg­fogalmazta kritikai észrevéte­leit. • Budapest (MTI) A miniszterelnök kez­deményezésére Göncz Árpád köztársasági el­nök a Magyar Köztár­saság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet­évé nevezte ki Habsburg Györgyöt. A megbízóle­velet hétfőn adta át Horn Gyula IV. Károly unoká­jának, aki Magyaror­szágnak az Európai Unió­hoz való csatlakozását fogja segíteni. - Teljesen magaménak ér­zem Magyarország ügyét. Támogatni fogom stabilizá­ciós céljait, melyek biztosít­ják a békét és a biztonságot ­mondta többek között a meg­bízólevél átvélele után Habs­burg György, aki azt is hang­súlyozta, hogy ebben a fel­adatkörben az eredmények eléréséhez belpolitikai ügyekben semlegesnek kell maradnia. A 32 éves Habs­burg György az elmúlt évek­ben - 1993-tól - édesapja, Habsburg Ottó megbízásából a páneurópai mozgalom ma­gyarországi kiépítésén dol­gozott. Habsburg György, • Budapest (MTI) Horn Gyula szerint az országnak 1997 után feltehetően nem lesz szüksége olyan átfogó hitelmegállapodásokra, mint amilyet a Nemzet­közi Valutaalappal kö­tünk minden évben. A kormányfő erről a Nap­kelte hétfő reggeli mű­sorában beszélt. Elmondta, hogy jelentős devizatartalékok, kiváló pénzpiaci kapcsolatok javít­ják országunk megítélését. Ennek hatására a korábbinál jóval kedvezőbb feltételek­kel juthatunk hitelekhez. A stabilizációs politika nyugati fogadtatása kedvező, az eredmények hatására egyre inkább Magyarországot állít­ják példaként a többi közép­kelet-európai ország elé. Az elmúlt két és fél év alatt ke­vesebb mint felére csökkent a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, abszolút ér­tékben is csökkent a külföldi államadósság összege, ami • Budapest (MTI) A Gazdasági Kabinet egyetért azzal, hogy ja­nuár 1-jétól további lé­péseket tegyen a kor­mány a devizaliberalizá­ció terén. A tervek sze­rint minden, a lakosság turisztikai célú valutavá­sárlására vonatkozó korlátozás megszűnne jövő év elejétől. Többek között ezt jelentette ki újságíróknak a Gazda­sági Kabinet ülését kö­vetően Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtit­kára hétfőn, Budapes­ten. Ez azt jelenti, hogy a nap­jainkban érvényes felső ha­tár, vagyis a minden utazás­kor kiváltható maximum 1250 SDR-nek (1800 dollár­nak) megfelelő külföldi fize­tőeszköz helyett a lakosság korlátlanul vásárolhat külföl­nem is olyan régen még tel­jesíthetetlen feladatnak tűnt. Decemberben túllépte a 15 milliárd dollárt a Ma­gyarországon befektetett külföldi működötöké értéke, s Horn Gyula szerint ennél is fontosabb, hogy nem első­sorban az olcsó munkáskéz, hanem a jól képzett munka­erő, valamint az exportlehe­tőség csábítja a beruházókat. Név szerint említette az IBM, az Audi, az Opel és a Suzuki befektetéseit, kiemel­ve: az invesztícióknak ko­moly szerepük van munka­helyek teremtésében, hiszen az új gyártóüzemek számára mind több kis- és középvál­lalkozás szállít alkatrészeket. Horn Gyula szerint a GDP idei 1 százalékos növe­kedése sem stagnálás, ha­nem kis előrelépés, jövőre pedig 2,5-3 százalékos bő­vülésre lehet számítani. Be­di útjaihoz valutat. A libera­lizáció további folytatása nem jelenti azt, hogy a tőke­műveletekhez kapcsolódó kötöttségek is megszűnné­nek, azaz ha az állampolgá­rok külföldön ingatlant akar­nak vásárolni, vagy valamely vállalkozásba tőkét kívánnak befektetni, akkor továbbra is szükséges lesz a devizaható­sági engedély. A kormány­hoz benyújtott javaslat sze­rint a külföldi fizetőeszköz megvételéhez elegendő len­ne a személyi igazolvány is. Az elgondolás az, hogy 300 ezer forint felett csekkben le­hetne kiváltani a külföldi pénzeszközt. A tervezett mó­dosítás része, hogy január 1­jétől az állampolgárok kül­földi befektetéseik hozamát elhelyezhetik devizaszámlá­jukra. A Gazdasági Kabinet fog­lalkozott a reklámtörvény tervezetével is. A kormány elé kerülő jogszabály-terve­fejezéséhez közeledik az ipar szerkezetátalakítása, olyan új, exportképes ágaza­tok alakultak ki, izmosodtak meg, mint például a számí­tástechnika. A mezőgazda­ság területén minden nehéz­ség ellenére komoly előrelé­pés tapasztalható, és a kor­mányfő nagy jelentőségűnek tartja azt is, hogy az idén számos új központi beruhá­zás is megkezdődött, például az infrastruktúra területén. Az infláció jövőre a tervek szerint 18 százalékos lesz. A jelenlegi adat (novembertől novemberig számítva): 20,1 százalék, de nyár óta fokoza­tosan csökken a pénzromlás mértéke. Horn Gyula elis­merte, hogy a választási ígé­rethez képest valószínűleg később, 1999-2000 körül le­het elérni az egyszámjegyű inflációt, azonban az évente 5 százalékpontos csökkenés zet legvitatottabb kérdésé­ben, nevezetesen az alkohol, és a dohányáruk reklámozá­sában közbülső változatot tá­mogat a testület. Azaz a Gaz­dasági Kabinet szerint alko­hol-, illetve dohányterméke­ket nem lehet majd reklá­mozni az iskolákban és más gyermeknevelő intézmények­ben, illetve azok környékén, újságok címlapján, de a ter­mékekre általános reklámti­lalmat nem vezetnek be. Az e heti kormányülésen határoznak majd a honoráriu­mok tb-kötelezettségéről szó­ló kormányrendelet végleges szövegéről. Draskovics Tibor szerint ezzel kapcsolatban két szélsőséget kellene elke­rülni: egyrészt azt, hogy a kormányrendelet szövegezé­se alkotmányellenes végre­hajtási utasításokat tartalmaz­zon, másrészt viszont azt, hogy minden honorárium já­rulékmentes legyen. A Gazdasági Kabinet fog­kinevezés átadása után. mogatást ígértek neki új dip­lomáciai munkájában. A nagyköveti megbízólevél ün­nepélyes átadásán megjelen­tek a Habsburg-család tagjai: édesapja, az Európa Parla­ment képviselője; édesanyja, Sachsen-Meiningen Regina hercegnő, valamint fivére, Károly is. valószínűleg tartható lesz. A miniszterelnök újólag meg­erősítette, hogy a jövő évre tervezett 18 százalékos inflá­cióban szerepel az energiaár­emelés hatása, ettől az intéz­kedéstől tehát nem csökken­het a nyugdíjak reálértéke. Értékarányos energiaárakat kellett kialakítani, ez egya­ránt volt nemzetközi kötele­zettség és hazai igény. 1996-ban egy számjegyű­vé vált a regisztrált munka­nélküliek aránya, sikerült el­jutni oda, hogy körülbelül annyi munkahely teremtő­dik, mint amennyi megszű­nik. A legnehezebb feladat az, hogy a vidéki térségek­ben is el lehessen érni a vál­tozást, de már ebben is van­nak eredmények, például a közmunkák rendszerének megteremtése jóvoltából. Horn Gyula a kormány teljesítményét összességében jóra, négyesre értékelte, is­mét hangsúlyozva: a minisz­tercserék oka legfőképpen az volt, hogy többen nem bírták a különösen nagy terhelést. lalkozott a privatizált villa­mosenergia-társaságok eseté­ben azzal, hogy az új tulajdo­nosok milyen körülmények között adhatják el részesedé­süket. Draskovics Tibor szólt ar­ról is, hogy a pénzügyminisz­ter a közeljövőben bejelenti: ki lesz az APEH új elnöke. Egyúttal cáfolta, hogy veze­tőváltás lenne az Állami Biz­tosításfelügyelet elnökének posztján. Ellenkezőleg: a pénzügyminiszter kezdemé­nyezni fogja, hogy Asztalos Lászlót nevezzék ki további hat évre az ÁBIF élére. A Gazdasági Kabinet megvitatta a kötelező felelős­ségbiztosításról szóló kor­mányrendelet módosítását is. A javaslat szerint szigorítani fogják a kötelező felelősség­biztosítás befizetésének el­lenőrzését. Az eredeti elkép­zelés az, hogy az autósok az autóra ragasztott matricával igazolnák a befizetést. • Munkatársunktól Januártól - a hirek szerint - közel kilenc­száz forintos pályahasz­nálati díjat fognak szed­ni az M-5-ös autópá­lyán. Szeged minden bi­zonnyal távolabb kerül Budapesttói - idóben mindenképpen, hiszen sokan a régi 50-es utat fogják majd választani. Az autóbuszok jegyárai­ban például nincs benne a pályadíj, de minden bi­zonnyal a teherfuvarozók is az olcsóbb megoldást vá­lasztják majd. Ám a régi út keskeny és túlterhelt, azaz meglehetősen balesetvesz­élyes lesz. Erről szólt egy képviselői interpelláció. Le­zsák Sándor képviselőnek levélben válaszolt a napok­ban Lotz Károly közlekedé­si, hírközlési és vízügyi mi­niszter. A jelenlegi kormány szá­mára elkerülhetetlen volt, hogy az autópályákat kon­cesszióba adja - állítja leve­lében a miniszter. Szerinte sem fogja vállalni az autó­sok jó része a díjfizetést, vagyis az autópálya helyett a főutat veszik majd sokan igénybe. Egyébként az Állami Au­tópálya Kezelő Közhasznú Társaság előzetesen környe­zeti hatástanulmányt készí­tett az autópályadíj várható hatásairól. Előzetes becslé­sek alapján jelentős forga­lomátrendeződésre lehet majd számítani. Feltételezé­sek szerint az útdíj követ­keztében - járműtípustól függően - 40-60 százalék­nyi forgalom hagyja majd el az M-5-ös autópálya meglé­vő szakaszát. Az 50-es főút­vonalon azonban az átrende­ződés miatt sem fog a napi forgalom 15 ezer jármú fölé ugrani. Az elvégzett hatás­vizsgálat eredményeinek is­meretében a tervezők több­féle megoldást javasolnak a forgalmi és környezeti terhe­lés csökkentésére. így példá­ul jelzőlámpás forgalomsza­bályozás kialakítását, körfor­galmi csomópontok és balra forduló sávok kiépítését, se­bességkorlátozás előírását, zajárnyékoló falak építését. Mindezek költsége azonban már ma is megközelíti az egymilliárd forintot. A megteendő intézkedé­sek azonban nagymértékben függnek a forgalom nagysá­gától, így a megfelelő meg­oldást - az önkormányzatok bevonásával - a tényleges forgalmi helyzet alapján ala­kítják majd ki. Az említett előrejelzések azonban még nem tartalmaz­zák azt, hogy a koncesszor, az Alföld Koncessziós Autó­pálya Rt. számos kedvez­mény bevezetését tervezi. Eszerint alacsonyabb díjat fizetnének mintegy 14 tele­pülés érintett lakosai, vala­mint a tíz, illetve annál na­gyobb számú gépjárművel rendelkező fuvarozó szerve­zetek. Emellett be kívánják vezetni a „gyakori haszná­lók" kedvezményét is. Ezek hatására várható, hogy a tényleges forgalom a be­csülttől eltérően alakul. R. G. • A Gazdasági Kabinet ülése Zsebet érintő javaslatok

Next

/
Thumbnails
Contents