Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

láWynö/i ígSmyeQévavD sA •• . . • -...•••••• ,, ­2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. DEC. 13. kommentár B ligás hadsereg? A Z oroszoknak tüsszentőpor az orrban, amikor az egykori varsói szerződésbeli fegyverbarátok NATO-csatlakozása a téma. És nagyon jól tudják, addig kell rohamozniuk a diplomácia frontján, amíg nem késő, amíg a döntés nem születik meg, mert visszacsinálni már sokkal nehezebb. Persze, azzal tisztában vannak, hogy nincs vétójoguk a kérdésben, mivel szavazatuk sincs. Csak szavuk lehet hozzá. Szavuk az viszont van. Ha az első körben Magyarország, Lengyelország és Csehország tagja is lesz a szövetségnek, csak kicsit legyen az - mondják. Amolyan: B ligás. Nos, ehhez a statiszta-segédszínész szerephez már kiválóan hozzászokhatott ez az ország, de már beleunt. Éppen ezért szomorú és lehangoló a már oly' nagyon óhajtott csatlakozás előtt olyasmiről olvasni, amit a német újságok, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung szivárogtatnak. A lapok információi szerint a kulisszák mögötti bizalmas beszélgetéseken a NATO elejtette az oroszoknak, hogy a kelet-európai országokban a csatlakozást követően sem kíván az atlanti szövetség csapatokat állomásoztatni, miként atomfegyvereket telepíteni sem. Pedig ez eddig nem így dívott. Ezáltal két osztályba sorolnák a tagállamokat. F ersze legyinthetünk is, ez politika, amely csupa ilyen és hasonló lépések egymásutánja. Tapogatózás. Azt tudomásul kell vennünk, hogy ez egy pici ország, nem az 6 hangja lesz a mérvadó, akkor sem, ha már a társulathoz tartozik. Azí viszont nehéz lenne tudomásul venni, hogy már megint egymondatos szerepet szánnak neki, avagy csupán a díszletek cipelését. • Zaire, Tanzánia Vízmegosztás • Újdelhi (AFP/MTI) Nagy jelentőségű megáll­apodást kötött az indiai és a bangladesi kormány a Gan­gesz-folyó vizének megosz­tásáról. Ezzel megszűnt a két dél-ázsiai állam közötti gya­kori súrlódások legfőbb ki­váltó oka. A harminc évre szóló, és szárazság idején a korábbiakhoz képest Bangla­desnek nagyobb vízmennyi­séget biztosító egyezményt ÚjdelhibenDeve Gouda indi­ai miniszterelnök és a hivata­los látogatáson Indiában tar­tózkodó Sejk Haszina Vajed bangladesi kormányfő írta alá. A viszály kiváltó oka az volt, hogy India saját földte­rületeinek jobb vízellátása ér­dekében 1974-ben felépítette a Farakka-gátat. Ennek segít­ségével alacsony vízállás esetén Nyugat-Bengáliába irányíthatta a Gangesz vizé­nek jelentős részét. Egyoldalú tűzszünet A Mayi-Mayi nevű milícia gyermekharcosai. (MTI Telefotó) • Goma (MTI) A kelet-zaire-i lázadók egyoldalú tűzszünetet hirdet­tek, és felszólították a nem­zetközi közösséget, sürges­sék a kinshasai kormányt an­nak érdekében, hogy tárgya­lóasztalhoz üljön velük. Eközben a ruandai hutu me­nekültek tömegével hagyják el a tanzániai menekülttábo­rokat, mert attól tartanak, hogy erőszakkal visszaköl­töztetik őket hazájukba. La­urent Kabila, a Zaire-i Fel­szabadító Erők Szövetségé­nek vezetője a brit hírügy­nökségnek nyilatkozva a külföldi nyomással magya­rázta a tűzszünet egyoldalú kihirdetését, egyúttal figyel­meztetett, hogy a háború folytatódhat, ha a zaire-i kormány nem nyilvánítja ki egyértelműen megadási vagy tárgyalási szándékát. Az orosz engedmény ára Kétszintű szövetséggé vélik a NATO? • Bonn (MTI) Több német lap csütör­töki kommentárja szerint az Oroszországnak tett engedmények alapján fennáll a veszély, hogy a NATO tagállamai a bőví­tés után két külön osz­tályba sorolódnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménye szerint a NATO a keleti nyitás előké­szítésekor soha nem gondolt komolyan arra, hogy az első három új tag - valószínűleg Lengyelország, Csehország és Magyarország - felvétele után ezekbe az országokba atomfegyvereket telepítsen. Erre stratégiailag nincs szük­ség, és bizalmas beszélgeté­sekben többször biztosították erről Moszkvát. Más dolog azonban, ha a szövetség tag­államainak külügyminiszterei engednek az oroszok kitartó­an hangoztatott látszólagos fenyegetéseinek és nyilváno­san lemondanak a nukleáris fegyverek telepítéséről. Ezzel különleges státusba sorolták az új tagállamokat. Bár a szö­vetség legtöbb régi tagállama is mentes az atomfegyverek­től, de a NATO eddig soha nem hagyta magát rávenni arra, hogy hivatalosan biz­tonságpolitikai különbséget tegyen tagállamai között. Hasonló gondolatokat fo­galmaz meg a Süddeutsche Zeitung is. A liberális lap szerint az atlanti szövetség tagállamainak külügyminisz­terei a jelek szerint nem gon­dolták végig, hogy mire vál­lalnak kötelezettséget. Ha a NATO bizonyos tag­államai területén nem állo­másoztathat csapatokat és nem telepíthet atomfegyvere­ket, ez egy kétosztályú szö­vetség kialakulásához vezet. Éppen Lengyelország az, amely nagyon jól tudja még 1939-ből, hogy mit jelente­nek a nyugati fogadkozások, amelyek csak papíron létez­nek. • Washington (MTI) Folytatódik az áldatlan kö­télhúzás az ENSZ főtitkári tisztsége körül: noha a ghánai Kofi Annán - a békefenntartó műveletekért felelős jelenlegi főtitkárhelyettes - a Biztonsá­gi Tanácsban megejtett próba­voksolásokon rendre megsze­rezte a jelöltséghez szükséges szavazatarányt, ám mégis patthelyzet alakult ki, mivel a testület egyik állandó tagja ­vélhetően Franciaország ­Próbavoksok, próbavétók minden egyes esetben vétót helyezett kilátásba ellene. Kedden és szerdán össze­sen öt alkalommal szavaztak a tanács tagjai, igaz, nem hiva­talos formában, csupán a je­löltek támogatásának felméré­sére. A világszervezetben képviselt afrikai országok a múlt héten négy személyisé­get javasoltak a tisztség a be­töltésére: a ghánai Kofi An­nant, a mauritániai Ahmedou Ould Abdallahot, a burundi válság kezelésével megbízott korábbi ENSZ-képviselőt; Amara Essy elefántcsontparti külügyminisztert, az ENSZ­Közgyűlés ülésszakának volt elnökét és a nigeri Hamid Al­gabidot, az Iszlám Konferen­cia Szervezetének a főtitkárát. Új jelöltek nevezésére azért volt szükség, mert a je­lenlegi főtitkár, Butrosz Gáli megbízatása december végén lejár, az Egyesült Államok pedig három hete megvétózta, hogy a hetvennégy éves egyiptomi diplomata mandá­tumát újabb öt évre meg­hosszabbítsák. ...Brfáef sass-v 060. •SÍflS" 1 7* 2 850 - 2 140.' evő'db-"3 . 4 990. vni a CSONGRÁD MEGYE raktáráruházunk Diszkont Áruház 6724 Szeged, Bakay N. u. 52. T.: 62/326-647 ev«e»g%-os 6 940. TITÁN. Clinton a centrumban • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai el­nök megerősítette, hogy az együttműködés szellemében, a politikai centrumból kíván kormányozni a következő négy évben. Legfontosabb belpolitikai céljaként a szö­vetségi költségvetés egyen­súlyba hozatalát jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy az ame­rikai demokrácia működőké­pességének fenntartása érde­kében „ki kell alakítanunk azt a dinamikus és életerős centrumot, amely alkalmas tesz bennünket a cselekvés­re". Az elnök a mérsékelt politikai programot hirdető Demokrata Vezetőségi Ta­nács (DLC) fórumán mon­dott beszédet. Jandarbijev balesete • Groznij (MTI) Autóbalesetet szenvedett Groznij határában Zelimhan Jandarbijev, a csecsenföldi szakadárok vezetője - jelen­tette az AFP az Interfax moszkvai hírügynökségre hivatkozva. Jandarbijevet, aki indul a január 27-i cse­csenföldi elnökválasztáson, azonnal kórházba szállítot­ták. Eltörött mindkét katja és a kulcscsontja is. Valószínű­leg megműtötték a politi­kust, aki maga sietett leszö­gezni, hogy egyszerű közúti baleset történt. Solana derűlátó • Madrid (MTI) Javier Solana NATO-fő­titkár kijelentette: esély van arra, hogy az észak-atlanti szövetség még jövő júliusi madridi csúcstalálkozója előtt megállapodást kössön Oroszországgal. Jevgenyij Primakov orosz külügymi­niszter előzőleg Brüsszel­ben közölte, hogy aNATO keleti irányú bővítési tervei ellenére tárgyalásokat kí­ván kezdeni a szövetséggel egy új biztonsági partneri viszony kialakításáról. So­lana, akinek felhatalmazása van arra, hogy tárgyaláso­kat folytasson az orosz fél­lel, Brüsszelben azt mond­ta, hogy a lehető leghama­rabb hivatalos tárgyaláso­kat akar kezdeni Moszkvá­val az egész kontinens ér­dekében. Hét év: tíz igazgató • Pozsony (MTI) A rendszerváltás óta el­telt hét év alatt immár tized­szer került új központi igaz­gató a szlovák állami televí­zió élére. A Meciar-kor­mányzat bizalmát élvező, a kormány kinevezésével csaknem egyidejűleg a tele­vízió élére állt Jozef Darmo leváltását az ellenzék hasz­talan követelte, de most, hogy a kormánykoalíció is megelégelte a televízó egyes és kettes csatornájá­nak „mélypontra jutott" színvonalát, a parlament nyilvános szavazással, anél­kül, hogy kíváncsi lett volna a távozó igazgató szavaira, a tévétanács indítványa nyomán ajtót mutatott Dar­mónak. A parlament alig másfél órával később, im­már titkos szavazással meg­választotta az új igazgatót, a híradó műsorok addigi szer­kesztő-műsorvezetőjét, Igor Kubist.

Next

/
Thumbnails
Contents