Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

KEDD, 1996. DEC. 10. BELFÖLD 3 > Alapszerződések és regionalitás Üzletszerű együttműködés A debreceni megyeháza Bessenyei Termében rendezik meg a kétnapos konferenciát. (MTI Telefotó) Mennyi? Harminc! itt z viccnek is rossz. Nem a HBO közkedvelt műso­H/rára gondolok, hanem a statisztikai átlagra, a har­mincezer forintos nettó fizetésre. Mert mire is elég ma ennyi pénz? Ki lehet belőle fizetni a panellakás fűtését hatezerért, a gyermek óvodáját kettőért, a villanyszám­lát, a gázt, a közös költséget, s rosszabb esetben a tör­lesztő részleteket. És itt a vége. Akár úgy is mondhat­nánk, itt a vég. Persze nem mindenkinek. Az egyik oldalnak csak, a nagyobbiknak, amelyik folyamatosan csúszik lejjebb és lejjebb, s már a lyukas szociális hálóba sem kapasz­kodhat, mert azt is privatizálták valahol, valakik - jó pénzért. Privát világ magán gondjai ezek. De nem fe­ledkezhetünk meg a másik oldalról sem: a harminc­milliós Mercikben látványosan virító aranyifjakról, akik nyilván nem a statisztikai „harmincból" élnek, ők, kérem ennél többet hagynak ott egyetlen este, egyetlen szórakozóhelyen. Ráadásul forintjaik egyet­len papíron sem jelennek meg. Ma ott tartunk, hogy a bérből élők fizetik ki a látvá­nyosan gazdagodok helyett is a közterheket, s ezek után nekik már csak ennyi marad - harmincezer. A statisztika nem kereshet összefüggéseket a nagy szám­rendszerek mögött: kiadás van és bevétel a papírokon. Növekvő árak és csökkenő reálbérek spanyolcsizmájá­ban vergődik a világ. Kényszerűség, amit el kell fo­gadnunk - mondjuk rá S köziben érezzük, mennyire hamis így ez a kép. Tudjuk, jó lenne mindnyájunknak részt kérni a köz terheiből - annak is, akinek harminc­ezer kerül a zsebébe és azoknak is, akik harmincmilli­ós autókon száguldoznak. A statisztikákból nem olvasható ki, de így van: soká­ig ez az állapot nem tartható. Lentről ugyanis az apró forintok egy idő után már nem tudnak felfelé vándorolni, még papíron sem. OlA • Schneider Gyula (JATE) elismerése Zemplén-díjasok Millecentenáriumi emlékfásítás • Munkatársunktál A millecentenárium tiszte­letére 1100 fával gazdagodott Csongrád megye. A Közleke­dési, Hírközlési és Vizügyi Minisztérium Közúti Főosztá­lyának megbízásából a közúti ágazat társaságai vállalták, hogy e jeles nemzeti ese­ménynek emléket állítva táj­fásítást végeznek. Az emlék­fasorok telepítésének helyszí­neit természetesen elsősorban a történelmi színhelyekhez kötődően határozták meg. így megyénkben kiemelten Ópusztaszerre - ahol az ön­kormányzat vállalta, hogy fi­gyelemmel kíséri a csemeték fejlődését - és térségébe ke­rült a legtöbb fa. A neves fa­luban, valamint az E 5-ös út mellett ugyanis 500-500, míg Makó és Vásárhely környé­kén 50-50 fát ültettek. Sajtóházavató • Gyár (MTI) Átadták rendeltetésének a Kisalföld Kiadó Kft. magyar­országi sajtóházát hétfőn Győrött. A létesítményt Göncz Árpád köztársasági el­nök avatta. Köszöntőjében méltányolta a brit Associated Newspapers (AN) tulajdoná­ban lévő, Győrött megjelenő regionális napilap eredmé­nyes tevékenységét. Rámuta­tott: a Kisalföld sikereit jelzi, hogy az ország második leg­nagyobb példányszámú napi­lapjává lépett elő. Az orszá­gos lapok iránti érdeklődés csökken, a vidéki lapok iránti érdeklődés növekszik - han­goztatta az elnök, s hozzátet­te: az utóbbiak sikerének tit­ka, hogy két lábbal állnak a valóság talaján, és pontos hír­szolgáltatásukkal hitelesítik a valóságot az olvasó számára. Fenyőfa­kitermelés • Miskolc (MTI) A tervek szerint hatvanezer darab fenyőfát, köztük ötve­nezer lucfenyőt termelnek ki az idén a karácsonyi ünnepek­re az Északerdő Rt. dolgozói a bükki és a zempléni erdők­ből. Hétfőn megkezdték a fák kivágását. Azért ilyen későn, mert az utóbbi évekhez képest lényegesen kevesebb nagyke­reskedő foglalkozik fenyőfá­val, az erdőgazdaságnak pe­dig egyáltalán nem érdeke a felesleges fakivágás.' A lucfe­nyő méteréért áfa nélkül 250­280 forintot kérnek. Ez keve­sebb, mint tavaly volt. Véradás Ópusztaszeren • Munkatársunktól Az emberi segítségnyújtás szép példáját adták tegnap Ópusztaszeren azok, akik részt vettek a véradó napon. Az iskola napközijében azon­ban ez alkalommal, a falu éle­tében először ünnepélyes ke­retek között - ebéddel egybe­kötve - véradók kitüntetésére is sor került. Az eseményen részt vett dr. Gaál György egyetemi tanár, a Véradóállo­más igazgatója is, aki 33 ópusztaszeri lakosnak nyújtot­ta át a többszörös véradásért járó kitüntetést. Tízszeres vér­adó elismerésben részesültek 14-en, húszszor adott vért 10 ember, 30-szor heten, míg 40, illetve 50-szeres véradásért egy-egy polgár kapott kitünte­tést. • Debrecen (MTI) Lábody László címzetes ál­lamtitkár hétfőn Debrecen­ben, az Alapszerződések és regionális gazdasági együtt­működés címmel rendezett konferencia zárónapján nagy­ra értékelte azt az ötéves fo­lyamatot, amely 1991-ben a magyar-ukrán alapszerződés aláírásával kezdődött, s várha: tóan még ebben a hónapban ér véget, amikoris a magyar Országgyűlés ratifikálja a ha­zánk és Románia közötti alap­dokumentumot. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke reményét fe­jezte ki, hogy hasonló doku­mentum megkötésére nyílik lehetőség Jugoszláviával. Az EU-tag Ausztriával viszont nincs szükség ilyen dokumen­tumra. A címzetes államtitkár előadásában hangsúlyozta a határmenti együttműködés fontosságát, amihez a politi­kai akaraton túlmenően meg­felelő infrastrukturális háttér, Tegnap délután a buda­pesti frakcióvita után Szege­den járt Veres János, az MSZP költségvetési munka­csoportjának vezetője és Göndör István országgyűlési képviselő. A két politikus el­mondta, több száz módosító indítványt adtak be képvise­lőtársaik a jövő évi költség­vetéshez. Többek között a média-fi­nanszírozás körül alakult ki nagyobb vita. Máris látható, hogy a mai pénzügyi konst­rukció jövőre már nem „tart ki". Többek között a reklám­korlátozás feloldását sürge­tik a képviselők. Hasonlóan „kemény" kérdés a privati­zációt bonyolító ÁPV Rt. költségvetése is. A magáno­sítás a végét járja, a szerve­zetet karcsúsítani, költségve­tését könnyíteni kellene a képviselők szerint. Módosító indítványt fogadott el a frak­ció arról, hogy a megyei bü­Tele puttonnyal érke­zett a Mikulás, s a Gyer­mek és Ifjúsági Alap­program képében gaz­dagon megajándékozta „A Felnövekvő Generá­cióért Alapítványt" Sze­gederv Mondhatnánk, az ezen a néven bejegyzett szervezetet, ám pont ez a gond: a bíráságon nin­csenek bejegyezve. Hosszas utánajárással mindössze annyit sike­rült kiderítenünk, hogy címként egy külterületi víkendtelek szerepelt a pályázatukban, kurató­riumuk elnöke pedig Új­helyi István, a Baloldali Ifjúsági Társulás egyik alelnöke. A kormány az idei eszten­dő elején hozta létre a Gyer­mek- és Ifjúsági Alapprogra­mot, mely mintegy 500 mil­lió forinttal rendelkezik, az összeg 80 százalékát pedig pályázati úton egyesületek, civil szervezetek és alapítvá­nyok támogatására fordítja. Több kategóriában írtak ki s meghatározott gazdasági­pénzügyi feltételek szüksége­sek. Mindannyiunknak tudo­másul kell venni - hangoztat­dzsékből néhány százmilliót átcsoportosítsanak a kisebb települések javára. Az ÁPV Rt. jövőre 50 milliárd forin­tot fizet majd ki az önkor­mányzatoknak a belterületi földekért. Az összeg nagyját azonban néhány nagyobb önkormányzat kapja, ezért arányeltolódás következhet be. A jövő évi adótörvények­ről a két politikus elmondta, a jogszabályt alkotókban volt olyan „hátsó szándék", hogy tisztulási folyamatot indítsanak be a hazai egy­milliós vállalkozói világban: az életképesek jegyzett tőké­je így vélhetően nőni fog, míg a gyengék egyszerűen kihullanak a rostán. Az sem titok, a szigorúbb szabályok­kal szeretnék elérni, hogy a vállalkozók is jobban kive­gyék részüket a közterhek viseléséből. R. G. pályázatot, a november 30-i döntés után pedig nyilvános­ságra hozták a nyertesek ne­vét - ekkor döbbentek meg jőhénányan Csongrád me­gyében. Régóta és eredmé­nyesen működő egyesületek ugyanis hiába pályáztak több kategóriában is, örülhettek ha egy-kétszázezer forintot kaptak, már ha kaptak. Ezzel szemben a listán feltűnt egy ismeretlen név tiszteletre­méltó összeggel: a szeged­subasai „Alapítvány a Fel­növekvő Generációért" négy részletben összesen 1 millió 760 ezer forintot ka­pott a Csongrád megyére szánt 7,8 millióból. Az utá­nuk következő legszerencsé­sebb szervezetnek is be kel­lett érnie egyébként 600 ezer forinttal, az átlag pedig az említett egy-kétszázezer fo­rintnak örülhetett. A nonprofit egyesületek­kel és alapítványokkal fog­lalkozó szakembereknek tel­jesen ismeretlenül hangzik az alapítvány neve. A Gyer­mek és Ifjúsági Alapprogram titkárságán is csak egy címet ta Lábody László -, hogy a határon átnyúló gazdasági együttműködések üzletszerű­en és nem a nemzeti szolidari­• Budapest (MTI) A versenyszférában janu­ár-október hónapban a 10 fő feletti vállalkozások körében a havi bruttó átlagkereset 47 ezer 620 forint volt, míg a nettó átlagkereset 30 ezer 590 forintot tett ki. Ez utób­bi 19,5 százalékos növeke­dést mutatott az előző év ha­sonló időszakához képest, ami a fogyasztói árindex 24,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 3,9 szá­zalékos csökkenését mutatja az év első tíz hónapjában ­olvasható ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből, amit hétfőn jut­tattak el a sajtóhoz. A bruttó keresetek az Ér­dekegyeztető Tanács által ajánlott maximumot megha­ladó mértékben nőttek a pos­ta és távközlésben (26,8 szá­zalék), a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban (25,3 százalék), a pénzügyi tevékenységben és kiegészí­tő szolgáltatásaiban (24,6 százalék), a gépiparban tudtak mondani, valamint a kapcsolattartó nevét.. Utóbbit is két lépésben, hiszen első nap nyelvbotlás miatt Mészá­ros Tamásnak, azaz Botka László MSZP-s - BIT-es ­országgyűlési képviselő iro­davezetőjének a nevét adták meg. Mészáros úr csodálko­zott, nem ő írta a pályázatot, ám készséggel segített: az alapítvány kuratóriumának elnöke Újhelyi István, a Bal­oldali Ifjúsági Társulás alel­nöke, „friss" szegedi önkor­mányzati képviselő. Egyedül ő tud felvilágosítást adni, ám jelenleg külföldön van, egy nepáli konferencián. Mészá­ros Tamás természetesen nem teljesen kívülálló: a pá­lyázaton szintén nyertes „Ér­ted Élsz! Társas Kör" (70 ezer forint), valamint a „Vá­sárhelyi Ifjúsági Kör" (200 ezer forint) vezetője. A nosztalgikus hangzású Felnövekvő Generációért Alapítvány címével sem let­tünk okosabbak, a pályázat­ban megadott Szeged-Suba­sa, 27. utca 6336. ugyanis egy külterületi vtkendtelket tás alapján működnek. A fó­rumon magyar, szlovák, uk­rán, román és jugoszláv szak­emberek vettek részt. (24,4 százalék), a kereskede­lemben, a közúti jármű javí­tásban, karbantartásban (24,4 százalék), szálláshely­szolgáltatásban, vendéglá­tásban (24,3 százalék), vala­mint a szállítás és kiegészítő tevékenységei ágazatban (24,1 százalék). A legkisebb növekedés az építőiparban (17,1 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (17,2 szá­zalék) és a fa-, papír-, nyom­daipari termékek gyártásá­ban (17,3 százalék) volt ta­pasztalható. A KSH megfigyeléseiben szereplő - a mezőgazdaság adatai nélkül - teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete október­ben 51 ezer 20 forint volt, ami 23,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos idő­szakának átlagkeresetét. A bruttó keresetek növekedési üteme 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb, mint szep­temberben. Ezzel megtört a június óta gyorsuló kereset­növekedés. takar - precízen a Földhiva­tal adatai szerint egy 826 négyzetméteres zártkertet. A Csongrád Megyei Bíróságon ért azonban az igazi megle­petés bennünket: az alapít­vány még be sincs jegyezve - az ügyirat csak nemrég ér­kezett meg. Márpedig itt nem a túlterhelt bírósági ügyintézésről van szó, a tár­sadalmi szervezeteket ugyan­is soron kívül jegyzik be, s azok csak a bírói végzés után kezdhetik meg a működésü­ket. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának egyik tagját mindenesetre si­került megdöbbentenünk az adatokkal, a pályázathoz ugyanis csatolni kellett volna a bejegyzést bizonyító okira­tokat. Megjegyezte még, ha valaki ügyes pályázatot írt, akkor nyerhetett. Készséggel elhisszük neki, így mi is csak Újhelyi István hazaérkezését váijuk, hogy megkérdezhes­sük tőle: mi kell ma egy nye­rő pályázathoz? Takács Viktor • Budapest (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudomá­nyok Osztálya hétfői előadó­ülésén adták át a Zemplén Géza díjat. Fődíjat kapott Schneider Gyula (JATE, Szerves Kémia Tanszék), a kémiai tudományok doktora. A Zemplén Géza díjat Pere­zei András (ELTE Szerves Kémia Tanszék), a kémiai tudományok kandidátusa kapta. Az 1983-ban alapított elismerést negyven év alatti kutatók nyerhetik el, jelölés vagy pályázat alapján. A • Eger (MTI) A II. világháború utáni magyar joggyakorlat történetében kuriózum­nak számító perújítási el­járás végén a Heves Me­gyei Bíróság Egri Zoltán vezette büntetötanácsa hétfőn felmentette a ha­lált okozó testi sértés vádja alól a korábban jogerősen elítélt Pusoma Dénest. Az ivádi férfi egy idős asszony meggyilkolása miatt közel két éven keresztül ár­tatlanul ült a börtönben. A perújrafelvételre azt követően került sor, hogy ez év júniu­sában egy másik bűnügy kap­csán elfogták azt a férfit, aki valóban bántalmazta a 86 éves P. Józsefnét. Az idős hölgy később belehalt a sérü­lésekbe. A bűntettet követő eljárás során számos körülmény utalt Pusoma bűnösségére. Egy szemtanú úgy vallott a tárgyaláson, hogy 1994. már­cius 16-án, a bűntény dél­utánján látta bemenni a vád­lottat P.-né ivádi házába, sőt szintetikus szerves kémia te­rületén kimagasló eredményt felmutató kutatók díját az MTA mellett több egyetem és egyesület alapította. Az MTA Kémiai Tudo­mányok Osztálya 1984-ben hozta létre a Novicardin dí­jat, amelyet évente egy alka­lommal kaphat olyan kutató, aki a kémiai tudományok, il­letve az orvostudományok területén alkot kiemelkedőt. Idén Gottsegen Ágnes (MTA Alkaloidkémiai Kutatócso­port), a kémiai tudományok kandidátusa kapta. szagmintát is azonosítottak a gyanúsítottról. Ugyancsak bi­zonyítékként fogadta el a bí­róság azt a levelet, amelyet a gyanúsított előzetes letartóz­tatása alatt írt, majd átadott egyik rabtársának. Ebben ar­ra utalt, hogy valóban ő kö­vette el a súlyos bűncselek­ményt. Egy betörés kapcsán a rendőrség ez év júniusában őrizetbe vette D. Alex siroki lakost, akiről társai elmond­ták: eldicsekedett azzal, hogy korábban megvert és kirabolt egy idős asszonyt. A jelenleg szabadlábon lévő D. Alex mind a rendőrségi kihallgatá­sok során, mind a mostani tárgyaláson beismerte, a bűn­cselekmény napján valóban az áldozatnál járt, és súlyosan bántalmazta. A bíróság a perújítási tárgyalás alkalmával megáll­apította: az elsőfokú eljárás koronatanúja egy elmebeteg volt, aki időben nem tudja el­helyezni az eseményeket. A bíróságnak hivatalból tudo­mása van arról, hogy a levél továbbítójával, Pusoma rab­társával, P. Józseffel vádalkut kötött a rendőrség. „Spanyolcsizma" az ÁPV Rl.-nek? BIT-legények titkos alapítványa? Két évig ült - ártatlanul A KSH a keresetekről

Next

/
Thumbnails
Contents