Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 1996. DEC. 9. > Gyermekotthonok összevonása készül Elúszik a Phare-támogatás? A bezárásra ítélt Londoni körúti Gyermekotthon Szeged legrégebbi árvaháza, 1873-ban alapították városi és adományi pénzekből. (Fotó: Gyenes Kálmán) • A Cenzor Kft. jelenti az értékpapírpiacról Tartós fordulat? Mac Elek Klub • Munkatársunktól A Macintosht használók, illetve a Mac iránt édeklő­dők gyűlnek össze minden hónap második keddjén a Sajtóházban lévő Stefánia klubban. A soron következő találkozóra, december 10-én, kedden este 6 órára azonban a PC-t használókat is várják, a Mac Elek klub fő témája ugyanis a nemrég megjelent Photoshop 4.0 lesz. A kép­feldolgozó programok terü­letén már-már szabványnak számító szoftver új verziójá­nak különleges szolgáltatá­sait a budapesti Trans­Europe munkatársai mutat­ják be. A Mac Elek Klub tá­mogatója a Graffiti Kft. Közéleti Kávéház • DM-információ Dunakiliti-Sao Paolo­Róma-Szeged. Egy rendha­gyó életút állomásainak feli­dézésével beszél Eördögh István egyházi és tudomá­nyos pályájának vezércsilla­gáról, az egyháztörténetről. Dolgozott papként, levéltá­rosként, számos könyvet publikált német, olasz, por­tugál nyelven. Jelenleg a JA­TE docenseként egyháztör­ténetet tanít; tudományágá­ból a római Szent Gergely Egyetemen doktorált. Eör­dögh tanár úrral a Virág Cukrászda Zöld Szalonjában készülő egyháztörténeti so­rozatának szerkesztője. Zsol­dos Sándor beszélget, ma, 18 órakor. SZEGED. STEFANIfl 10.. SftJTóHAZ ITT FEUIDHAT)fl HIRDETÉSÉT. REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IQI DÉIMAQYARORSZÁQ WT. ^ Ha január 16-án a közgyűlés is úgy dönt, újabb szegedi oktatási­nevelési intézményt zár­nak be Szegeden. Az oktatási bizottság által is támogatott tervezet szerint a Londoni körúti Gyermekotthont meg­szüntetik, s az ott lakó gyerekeket az Árpád Nevelőotthonba költöz­tetik. Két önkormányzati bi­zottság is tágyalta és január 16-ra már a közgyűlés prog­ramján szerepel az a terve­zet, amelynek nyomán újabb oktatási-nevelési intézményt zárná be kapuit Szegeden. Az előterjesztés szerint, amelyet első olvasatban mind a pénzügyi, mind az oktatási bizottság támoga­tott, a város legrégebbi, 1873-ban alapított árvaházát, a Londoni körúti Gyermek­otthont megszüntetnék, illet­ve a gyerekeket áthelyeznék a Szőregi úti Árpád Nevelő­otthonba. A két intézmény a bizottságoktól felszólítást kapott arra, hogy január 15­ig egyezzenek meg a mun­kaügyi kérdésekben, vagyis a végleges döntés előestéjéig ők maguk jussanak dűlőre az elbocsátások ügyében. A kö­zel 100 dolgozóval működő Londoni körúti Gyermekott­honban arra számítanak, hogy az összevonás legalább harminc (többségükben pe­dagógus) dolgozó állásába kerül, ha az intézményt sző­röstól-bőröstől a Szőregi út­ra költöztetik. Barcsi Antaltól, a Londo­ni körúti otthon igazgatójától megtudtuk, hogy gazdasági szempontból és a gyermekek érdekében is ésszerűtlennek tartják a tervezetet. A Lon­doni körúti épület szinte tel­jesen fel van újítva, az el­múlt években a tetőszerke­zettől a nyílászárókig, a par­kettől a festésig - sokszor a gyerekekkel önerőből - min­dent felújítottak. A Szőregi úton viszont a költözésre és arra, hogy az épület több mint száz gyereket befogad­jon, legalább 22 millió forin­tot kellene költeni. Barcsi Antal igazgató ugyancsak kifogásolja, hogy a pedagó­gia szempontjából az önkor­mányzat a tüzet akarja összevonni a vízzel, lévén a Londoni körút otthonszerű, gyermekcentrikus nevelése után a gyerekeknek nehéz lesz a poroszosnak jellem­zett Árpád Nevelőotthonban lakniuk. A helyzet iróniája, hogy a Londoni körúti intéz­mény éppen idén nyert el egy 3,5 millió ECU-s PHARE-támogatást az Euró­pai Uniótól, amely a „mo­dern szegedi gyermekjóléti szolgálat" létrejöttét szolgál­ná, s amely pályázatot ön­kormányzati vezetők is tá­mogattak. Most a támoga­tást, az intézmény megszün­tetése miatt, vissza kellene utasítsák. Mivel a szinte teljesen felújított Londoni körúti épületet az átköltöztetéssel kiürítenék, akárcsak az isko­laösszevonások idején, ismét elkezdődtek a találgatások, hogy a város mihez kezd az ingatlannal. (A legtöbb tip­pet az egyetemmel történő ingatlancsere kapta, ám a körútiak szerint Szalay Ist­ván polgármester tagadta, hogy az épület rajta lenne az egyetemi igénylistán). A város által készített elő­terjesztésben az szerepel, hogy az összevonást a „férő­helyek kihasználtságának alacsony foka" miatt kell megtenni (a Londoni körúti épületben 42, a Szőregi úti­ban 52 gyerek van jelenleg), de a munkálatok közben sem szabad figyelmen kívül hagyni a zökkenőmentes fel­adatellátást. Ez utóbbi lehet a Londoni körúti intézmény utolsó reménye, hiszen a ok­tatási bizottság december 4-i ülésén azzal támogatta az előterjesztést, hogy ha az in­tézmény január 15-ig jobb ötlettel áll elő, arra a bizott­ság figyelemmel lesz... P. J. A múlt héten töretlen optimizmus jellemezte az értékpapírtőzsdét. Csütörtökre a mértéka­dó részvényindex, a BUX az elázó héthez ké­pest 100 pontot emel­kedve, meghaladta a 3800 pontot, és igy tör­ténetének abszolút csú­csát állította be. Ezzel a magyar értékpapírtőzs­de a világon az első he­lyet szerezte meg az idei növekedést tekintve. Az eufóriát péntekre vir­radó éjszaka az amerikai jegybank, a FED (Federal Reserve) elnökének meg­jegyzése - az amerikai rész­vénypiac túlfűtöttségéről ­derékba törte. A megjegy­zést a „műértő" szakmai kö­zönség világszerte az ameri­kai kamatemelést előrevetítő figyelmeztetésként értékelte, s ennek megfelelően pánik­szerű eladási hullám söpört végig a világ tőzsdéin; így a BUX közel 100 pontnyi, pénteki esésének is ez volt az oka. Az ügyre a pontot a de­cember közepén esedékes, kamatügyekben illetékes FED-bizottság döntése hoz­hatja meg, addig a piac vár­hatólag kivár, így a döntés meghozataláig eredménynek számítana a stagnálás is. A héten a kötésszámot te­kintve magasan a legtöbb kötés - több mint 1300 da­rab - a TVK-ra köttetett. A gazdát cserélt TVK-részvé­nyek száma közelítette az 1 millió darabot. Péntekre ed­digi csúcsát, 1650 forintot ért el, ám zárórára a beveze­tőben említettek következté­ben 1585 forintra csökkent. A MOL-ból a héten több mint félmillió cserélt gazdát, 1860 forintos maximumár mellett, a pénteki záróár 1810 forint volt. A részvény­szekció heti harmadik helye­zettje, a Richter; közel 200 ezer darab cserélt gazdát, majd' 800 db kötésben. A heti maximum ár 8985 forint volt, 8580 forintos pénteki záróár mellett. A Borsod­chem eddigi maximumát ér­te el 3720 forintos árral, 3550 forintos heti záróár mellett. A bankrészvények közül az OTP volt akt­ívabb, több mint 130 ezer darab cserélt gazdát 2710 forintos heti maximum mellett; záróára 2545 forint volt. Régiónk papírja, a Pick kellemes heti megle­petésként 8550 forintos maximum mellett, 8470 fo­rintos záróáron fejezte be a hetet. A kárpótlási jegy heti átlagára 664 forint volt. Az állampapírpiac vezető híre, hogy most először 21% alatti hozamszint alakult ki a kétéves, félévente fix kama­tot biztosító 1998/K állam­papír ismételt aukcióján. A privatizáció hírei közül emlí­tést érdemel, hogy a héten nem zárták le az ELMÜ­részvények kárpótlásijegy­cseréjét, mert a preferált kör a részére felkínált mennyi­ségnek alig egyharmadát je­gyezte le eddig. Februárban várhatóan folytatódik a MOL-privati­záció, előreláthatólag a tár­saság újabb 12-18 százalékát dobják piacra. A hét érde­kessége a régiónkban is je­len lévő Quaestor Értékpapír Rt. alaptőkeemeléssel össze­kötött, nyilvános részvényki­bocsátása. A kibocsátó opti­mizmusát tükrözi a „szava­zathátránnyal" induló rész­vények 250 százalékos kibo­csátási ára, de a végső szót ez esetben is a befektetői szándékok döntik el. Gedei Zoltán Megtalálta öccsét (is) • A növénynemesítő nem vonul az utcára Megfelezett agrárkutatás Frank József: Állami Intézmény vagyunk. (Fotó: Nagy László) Tízen voltak testvérek az Ónódiak. Édesanyjuk az utolsó gyermek szü­lésébe halt bele. Apjuk nevelte éket egy ideig, de a férfiember csak nem tudja úgy ellátni a csimutákat, mint egy asszony. így állami gon­dozottá lettek, ponto­sabban, egy-egy család­hoz adták ki őket, ahol a cselédek keserű ke­nyerét ették az Ónódi­gyerekek. Heten élték meg a felnőtt kort. „Bejöttek az oroszok", s Magda elveszítette a szálat a két öccsével, Józseffel, majd Mihállyal is. Nem nyugodott bele, nem adta fel a reményt: egyszer úgyis rájuk talál. Sándorfalván élt és él ma is Ónódi Magdolna, aki idő­közben Tari Jánosné lett. Négy gyereket szült, három lányt és egy fiút, hat unokája van, meg két dédunokája. Tavaly, erről mi is tudósí­tottunk, Magda néni rátalált az egyik öccsére, a Németor­szágban élő Josef Ónodi (az­az: Ónódi József) személyé­ben. Nagy volt az öröm, előbb a fiútestvér jött el Sán­dorfalvára, majd Magda néni ment ki a Passau melleti Ru­derting nevű városkába. Most új történéssel, örömtelivel, gazdagodott az időközben özveggyé vált Ta­ri Jánosné: meglelte másik öccsét is - Ónódi Mihályt. - Pestről telefonált egy űr, s azt mondta ő Ónódi Mi­Y A sándorfalvi Magda néni. (Fotó: Somogyi Károlyné) hály fia - kezdi a visszaem­lékezést Magda néni. - Tari Andrásként mutatkozott be, és közölte, hogy él az öcsém, Kanadában van és hamarosan ír, vagy telefonál nekem... Nem jutottam szó­hoz a meglepetéstől, csak szipogtam, meg dadogtam, alig tudtam kinyögni néhány szót. • Jelentkezett az öccse? - Igen. Egyik éjjel csör­gött a telefon, s először azt hittem, hogy valamelyik gyerekkel van valami baj... A testvérem jelentkezett. • Honnan? - Kanadából. Amikor ki­ment, még Winnipegben élt, de azóta elköltözött onnan, s most nyugdíjasként egy kis szigeten lakik portugál fele­ségével és két felnőtt gyere­kével: a lány színésznő, a fiú pedig rendőr. • Mi volt a testvérének az első szava, amikor fel­hívta Magda nénit? - Kérdezte: felismerem-e a hangját? Azt válaszoltam: Ne haragudj öcsikém, de nem ismerem fel... • Mikor látogat haza, Magyarországra ? - A jövó év júniusában. Ez már egészen biztos, meg­ígérte. Azóta levelet is írt Ónódi Mihály. Fotókat is küldött. Magáról, a feleségéről, a gyerekekről. A levelében a többi között ezt írja: „ Ked­ves néném, Magdi! Kívá­nom a Jóistentől, hogy sora­im a legjobb egészségben ta­láljanak Téged és kedves gyermekeidet. Tudatom Ve­led, hogy mi jól vagyunk, csak egy kicsit öregebben, mert eljárnak az évek... Ha az Isten segít, jövőre - sok év után - újra találkozunk. Szeretettel, öcséd: Mihály." Magda asszony és Mihály öccse tehát negyven év után ismét megölhetik egymást. Nagy lesz az öröm Tariék­nál. Magda néninek azon­ban, elbeszélése szerint, van még egy testvére: Atala. Ál­lítólag Ausztráliában él, Norvégiából vándorolt ki a kenguruk országába. A sándorfalvi nyugdíjas asszony újabb testvér után néz: Atalát is meg akarja ke­resni. Sok szerencsét... K. F. Frank Józsefet, a sze­gedi gabonakutató fő­igazgatóját választották a Magyar Tudományos Akadémia Növényneme­sítési Bizottságának el­nökévé. A testület fel­adata többek között az is, hogy javaslatot te­gyen a növénynemesí­tés, vagyis a mezőgaz­daság biológiai alapjai­nak kutatási programjá­ra. A bizottság működését az teszi különösen fontos­sá, hogy az utóbbi években - kormányzati törődés hí­ján - erősen háttérbe szo­rult a hazai mezőgazdasági kutatás. Ez a tendencia kedvez a külföldieknek, igen hátrányos viszont az ország jövőjére nézve. Frank József, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató­intézet főigazgatója két éve köztestületi képviselő az akadémián és tagja az MTA agrár osztályának. Szeptem­berben a bizottság elnökévé választották. A napraforgó­nemesítésre szakosodott ku­tatóval a napokban beszél­gettünk. G Milyen helyzetben van a hazai az agrárkutatás? - A növénynemesítés, vagyis a mezőgazdaság bio­lógiai alapja stratégiai fon­tosságú kell legyen egy olyan ország életében, amely elsősorban agrárágazata ré­vén kíván csatlakozni az Európai Közösséghez. An­nak idején igen nagy anyagi ráfordítással hozták létre a növénynemesítéssel foglal­kozó intézeteket, mely kuta­tóhelyek világszínvonalú eredményeket értek el. Az utóbbi években viszont az állam oly mértékben nem vállal szerepet ezeknek az intézményeknek a fenntartá­sában, hogy az már a szak­ma tönkretételével egyenlő. Senki nem meri kimondani, hogy a mezőgazdasági kuta­tás nem stratégiai fontossá­gú, de ha a jövőben sem vál­toztatnak az anyagi feltétele­ken, az a „nem" kimondásá­val egyenlő. • Mennyivel lett keve­sebb a támogatás? - A növénynemesítési kutatóhálózattal pontosan az történt, ami az egész magyar tudománnyal: a rendszervál­tás utáni politika pénzügyi ellehetetlenülésre kárhoztat­ta. A tudomány támogatását kockázat nélkül le lehetett faragni, hiszen egy viszony­lag szűk réteget érint, ráadá­sul valószínű, hogy a nö­vénynemesftők nem vonul­nak az utcára sztrájkolni. Az ország ma a nemzeti összter­mékének mindössze fél szá­zalékát költi kutatásra, a nyolcvanas években ez elér­te a két százalékot. Az álla­mi megrendelések nomi­nálértéke megfeleződött, ezek híján a szegedi gabona­kutató létszáma 650-ről 300­ra csökkent, eszközparkunk 80 százaléka nullára amorti­zálódott, a szakmában nincs utánpótlás. Egyrészt, mert az itteni fizetések messzire ri­asztják a fiatalokat, de amúgy sem tudnánk őket felvenni. A túlélési reflexek persze működnek, külső munkákból, saját bevételek­ből fenntartjuk valahogy ma­gunkat. De állami intézmény vagyunk, nem magán-kuta­tóintézet, állami feladatokat látunk el. 9 A laikus úgy gondol­ná, amikor ilyen kemény verseny folyik az agrár­piacokért, megéri fajta­nemesítésre áldozni - A sikeres kutatás e téren valóban komoly profitot hoz, de hosszútávú befekte­tést igényel, hiszen egy-egy fajta előállítása tíz-tizenöt évet vesz igénybe. Nálunk pedig nem szokása a döntés­hozóknak hosszú távú érde­kekre gondolni. Pedig egy modern biológiai alapú me­zőgazdasággal a háttérben jóval előnyösebb helyzetből közeledhetünk az európai gazdasági közösséghez. El­lenkező esetben egyre job­ban ki leszünk szolgáltatva a külföldieknek, akik fokoza­tosan „betörnek" a hazai fej­lesztés elsorvadása nyomán támadt résekbe. Kecxer Gabriella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents