Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-07 / 260. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1996. Nov. 7. Fülöp Ferenc: „A kar érdekében vállaltam." (Fotó: Gyenes Kálmán) Igazodj! M

inden attól függ, mennyi pénz van a zsebben. Helyesbitek: sok minden függ attól, hogy mennyi pénz van a zsebben. A rendszerváltást követően a hazai gyógyszerészet, ugyanúgy mint annyi más minden ebben az országban, alapjaiban változott meg. A nyugat-európai gyógyszergyártó és forgalmazó cégek a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején szabad utat kaptak; egymás után vetették meg lábukat e véráztatta földön, s teremtettek versenyt a piacon. A nagy magyar gyógyszergyáraknak - amelyek egyébként már akkor sem tartoztak igazán a templom egerei közé - ahhoz, hogy versenyben maradjanak, igazodniuk kellett a nyugati normához mind termelési, mind értékesítési rendszerükben. S mivel volt elegendő pénzük, jobbra néztek és igazodtak. A magyar felsőoktatási intézmények csak jobbra néztek, igazodni azonban, lapos pénztárcájuk miatt, sajnos, bármennyire is igyekeztek, nem igazán tudtak. Az orvostudományi egyetemen újonnan beindított intézet ebben az esztendőben alig több mint ötmillió forintot költhet műszerekre. Nem azért mondom, de képzelhetik, mi ez a pénz egy jól prosperáló magyar nyugatiról nem is beszélve - gyógyszergyártó, illetve gyógyszerforgalmazó cég éves költségvetésében... Szabó C. Szilárd 1 Népszerűtlen természettudományok Elvont tudáshalmaz Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interneten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www. idg.hu/internetto). Géntérkép Készül az első olyan géntérkép, amely hozzáférhető lesz az Interneten keresztül. A készítők - 104 tudós három kontinensről - célja az ember 50-100 ezer génjének teljes feltérképezése, jelenleg 16 ezernél tartanak. A térkép remélhetőleg segíteni fogja a különböző betegségeket hordozó gének felfedezését. A munka befejezését 2005-re tervezik. Nök a netán A világ legolvasottabb női magazinja, a Cosmopolitan november 11-től online kiadvánnyal jelentkezik Cosmo Girl címmel a World Wide Weben. A döntés a Readers Digest hasonló lépését követte, elemzők szerint egyre több nyomtatott lap áll elő Internet-kiadvánnyal, bár az online publikáció egyelőre nem nyereséges. A Jupiter Communications felmérése szerint jelenleg az Internet-felhasználók 37 százaléka nő, akik idén 368 millió dollárt költöttek a hálózaton. Tom Palmer, az Electric Newsstand, az elektronikus újságokat rendszerező webterület gazdája szerint a nyomtatott kiadványok webes mutációi nem veszélyeztetik a nyomtatott verzió példányszámát, ugyanakkor az Interneten a zavarba ejtő bőség miatt kemény harc várható a nézettségért az online kiadványok között. Letiltva A Polygram magyarországi képviseletének kérésére a DataNet letiltotta egyik felhasználójának internetes kiadványáról két U2 hangfelvétel elérhetőségét. A DataNettől kapott tájékoztatás szerint a U2-rajongó két olyan szerzői jogvédelem alatt álló hangfelvételt tett elérhetővé az Interneten, amelyek az együttes közeljövőben megjelenő lemezén hallhatók. A DataNet a felhasználóval egyeztetve letiltotta a két hangfile hozzáférhetőségét, hivatkozva az ügyfelekkel aláíratott nyilatkozatra, mely szerint internetes kiadvány nem használható fel a szerzői jog által védett művek terjesztésére. Ekkorra azonban már közel 1600-an töltötték le a felvételeket a http://w3.datanet.hu/~karpati/ címről. (Jelenleg is letölthető a két felvétel pl. a http://www.panix.com/~henryw/new/u2/ címről.) Virtuális választás Az American Civil Liberties Union, tekintélyes amerikai polgárjogi szervezet levelet intézett az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához, arra kérve a testületet, hogy erősítsék meg egy alacsonyabb szintű bíróság döntését az Internet-cenzúrát lehetővé tévő illetlenségi törvény (Communications Decency Act) alkotmánysértő voltáról. > A megbí: Új int A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szeptemberben új intézet kezdte meg működését. Igaz, az intézet szervezése, alapjainak lerakása jelenleg is folyik, egy dolog azonban már most bizton kijelenthető: a Gyógyszeranalitikai Intézet jelentősen emeli majd az oktatás, illetve kutatás színvonalát az orvostudományi egyetemen. Fülöp Ferenc egyetemi tanár Fráter Loránd rektor kifejezett kérésére vállalta el ideiglenesen az intézet vezetését. Megbízása addig tart, amíg pályázat útján be nem töltik a vezetői széket. Ennek várható időpontja jövő év június 30-a. „A Gyógyszerésztudományi Kar érdekében vállaltam el a vezetői megbízatást, annak ellenére, hogy a kutatási területem - a gyógyszerszintézis és gyógyszerkutatás - egy kicsit távolabb esik a gyógyszeranalitikától" - mondotta Fülöp Ferenc. „Mindezzel szeretném azt is jó előre jelezni, hogy Szent Gellért püspökre emlékeztek nemrég a szeged-csanádi egyházmegyében; az egyházmegye alapító püspökének tiszteletére rendezett konferencia egyik elóadóját, dr. Blazovich Lászlót, a Csongrád Megyei Levéltár főigazgatóját arról kérdeztük, milyen emlékei vannak a Dél-Alföldön Gellért tevékenységének? • A Gellért-korszak valószínűleg nem a levéltári kutatók álma. Milyen forrásanyag maradt a Dél-Alföldre vonatkozóan ebből az időből? - Sajnos korabeli írásokról ekkor még nem beszélhetünk, Gellért korában az úgynevezett írásreakció időszakát éljük, amikor kevesen tudnak írni, ennélfogva gyér a forrásanyag is. Vagyis a Gellért-kor dél-alföldi körülményeire csak a későbbi oklevelek elszórt adataiból tudunk következtetni. Gellért püspök korából alig-alig találhatóak írásos emlékek; maga a Gellért legenda is később íródott. Következtetni részint az itt élő emberek ; dr. Füi nincs szándékomban megpályázni az intézetvezetői állást. " A professzortól megtudtuk, hogy intézetének szervezése jelenleg is folyamatban van. A szervezési munkában nagy segítséget kap a kar dékánjától, illetve a Gyógyszerkémiai Intézet vezetőjétől, dr. Stájer Géza és dr. Bernáth Gábor egyetemi tanároktól. A Gyógyszerkémiai Intézettől egy tárgyat vettek át, mégpedig a gyógyszeranalitikát, melyet a negyedéves hallgatóknak oktatnak elméletben és gyakorlatban. Néhány esztendővel ezelőtt nagyon sok nyugat-európai gyógyszerforgalmazó, illetve gyógyszergyártó cég került be Magyarországra, s ennek, valamint a gyógyszertárak privatizációjának következtében alapjaiban változott meg a hazai gyógyszerészet. A kompatibilitás miatt a nagy magyar gyógyszergyáraknak, illetve gyógyszerellenőrzési rendszereknek is teljesíteniük kellett, illetve kell a nyugati - az Európai Közösségben elfogadott - normát. „Amíg a gyárak tudtak igazodni a normákhoz, mert volt hozzá életmódjára lehet, hiszen a különböző tájakon változó az emberek mentalitása, de következtetések szűrhetők le az igazgatási és az uralmi formákra, valamint a DélAlföldön akkor látható tájra és az éghajlatra vonatkozóan is. • Mit jelent pontosabban az, hogy a helybéli ember mentalitása más volt, mint például a hegyvidéken élőé? - Mindenekelőtt azt, hogy más volt a települések struktúrája. Az Alföldnek ebben a korban is ritkább volt a településhálózata: sűrűbb a folyók mentén és egészen gyér a folyóktól távolabb. Ennek folytán az alföldi település nagyobb lélekszámú volt, mint a domb- vagy hegyvidéki. Az emberek mentalitása itt inkább a nyitottsághoz, a mozgékonysághoz lehetett szokva. • Ami azt jelenti, hogy a térítő Gellértnek könynyebb dolga volt a DélAlfóldön? - Egyáltalán nem, hiszen a térítők olyan területre jöttek, amely már a bizánci kereszténység által bejárt terep volt és nemcsak úgynevezett Ferenc elegendő tőkéjük, addig a felsőoktatási intézmények, anyagiak htján, sajnos, nem tudták követni ezt a hirtelen változást" - hangsúlyozta Fülöp Ferenc. Megtudtuk: a Gyógyszerésztudományi Kar analitikai intézete a gyógyszermonitorozás, illetve gyógyszerellenőrzés mellett gyógyszeranalitikai segítséget tud nyújtani a különböző diagnosztikus eljárásokban. A gyógyszeranalitikát tavaly még a Gyógyszerkémiai Intézetben tanították a hallgatóknak. Ezzel kapcsolatosan a professzor elmondta: sokkal egészségesebb dolog, ha az analitikát egy különálló intézetben oktatják a karon belül. S-hogy miért? Nos, véleménye szerint azért, mert az oktatást akkor tudják igazán magas szintre emelni, ha azon a területen egyben kutatnak is. „Az új dolgokat csak úgy tudjuk átadni, ha azt magunk is műveljük. " Fülöp Ferenc kérdésre válaszolva elmondta még: az új intézet nem hogy gyöngíti a Gyógyszerkémiai Intézetet, inkább erősíti azt, hiszen a Gyógyszeranalitikai Intézet létrejöttével tisztul a pogányokkal találkoztak, hanem nyilván keleti keresztényekkel is. Gondoljunk arra, hogy például Marosváron, Ajtony központjában keleti rítusú kolostor is volt már ekkeor, akiket aztán átteéepltettek Oroszlámosra. Ezen a területen a nyugati egyház Ajtony leverésével és Gellért püspök egyházszervező tevékenységével tört előre. Én azt hiszem, itt is megfogható a „kompország" jelentése: ezen a területen kiszorították a keleti szellemet, aztán nemegyszer a nyugati hatást próbálták visszaszorítani. Ám meggyőződésem, hogy például az Al-Dunánál nem volt olyan sikeres az egyházszervezés: ott a népesség megmaradt bizánci rftusúnak vagy valamilyen eretneknek, például bogumilnak. A Csanádi püspök a későbbiekben sem tartozik a leggazdagabb püspökök közé. Magyarországon a váradi püspök a leggazdagabb, aztán az egri, a pécsi, de a csanádi távol volt ettől. • Mire lehet következtetni a gazdagságból? - A gazdagság azt jelentheti, hogy mennyi nép él ott, hogyan művelik meg a terüprofilja, s így még inkább a gyógyszerszintézisre és gyógyszerkutatásra tud koncentrálni. Fülöp Ferenc szerint a Gyógyszeranalitikai Intézet úgy válhat az egyetemen belül szintetikus-jellegű intézetté, hogy egyrészt vállalja a Gyógyszerésztudományi Karon a hallgatók magas szintű analitikai képzését, másrészt segíti a klinikák diagnosztikai működését. „Intézetünk azonban egyelőre még létszámában is igen kicsi, hiszen mindössze öten vagyunk oktatók. Ráadásul a helyünket is még csak most alakítjuk ki, így aztán munkatársaim - akik szeptembertől természetesen már bekapcsolódtak az oktatásba ideiglenesen itt-ott vannak elhelyezve. Nekem nincs más feladatom, mint előkészíteni a terepet a majdani, kinevezett vezetőnek. Remélem, igazán kiváló analitikus kerül az intézet élére. Megmondom őszintén: nem szeretném, ha túlságosan érződne az intézet majdani kutatási profilján a kezem nyoma. " Sz. C. Sz. letet, és végső soron behajtja-e a nyakát az igába. Aki más vallású volt, annak nem is kellett tizedet fizetnie. Ha tehát a területen nem katolikus népesség is él, vagy különböző hadjáratok pusztítanak, akkor a bevételek is lecsökkennek. 0 Milyen emlékei vannak a kereskedelemnek? A Maroson később fát és sót úsztattak... - Adatok csak a későbbi korból származnak: 1471 körül Mátyás király biztosítja a szegediek számára az építkezésekhez a fa ingyen úsztatását a Maroson. Korábbról ismeijük az Aradhoz közeli egykori bizerei apátság bizonyos jogát a kősóval való kereskedésre és ekkor már az is kiderül az oklevelekből, hogy Tárnokon, amely hosszú ideig királyi birtok volt, aztán egy keresztelő folytán családi birtok lett, a föl és lemenő hajók is szállíthattak, s nemcsak a kompok. Ez egyébként természetes is, hiszen az Erdélyből jövő folyók természetes összeköttetést jelentettek a régiók között. P. J. A középiskolás gyerekek nem szeretik természettudományos tárgyakat, nem szivesen lépnek fizikusi, kémikus! pályákra, annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításokban a magyar tanulák igen jó eredményeket érnek el a természettudományos tárgyakból. A háttérben a szakértők szerint egyrészt a természettudományok, a tanári, kutatói hivatás társadalmi leértékelődése, másrészt a fizika és a kémia túlságosan magas szinten, elvont módon történő oktatása áll. Magyarország évtizedek óta részt vesz nemzetközi összehasonlító felmérésekben, melyek azt mutatják, hogy a magyar tanulók természettudományos tudás-szintje igen jó. Ugyanakkor a fizika és a kémia a népszerűségi lista legalján található a középiskolás korosztálynál. - A természettudományos tárgyak tanításánál megbomlott az absztrakció és a gyakorlati alkalmazás aránya mondja Csapó Benő, a JATE Neveléstudományi Tanszékének vezetője. - Az oktatásban egyre kevesebb a kísérlet, inicább a modelleken, a gyerekek számára elvontnak tűnő fogalmakon keresztül való tanítás dívik. Ez a módszer pedig figyelmen kívül hagyja a gyerekek természetes érdeklődését a természeti jelenségek iránt, a felderítésre, kísérletezésre való adott hajlamot. • Természetesebbnek tűnne, ha a gyerekek nagy része inkább a természethez kapcsolódó fizikához, kémiához vonzódna, mint a humán tárgyakhoz, a verstanuláshoz, az irodalomelmélethez. - így van, ezért megdöbbentő, hogy a történelem, az irodalom, az idegen nyelvek a népszerűségi lista elején szerepelnek. Ráadásul a természettudományoknál nincs akkora jelentősége a családi kulturális háttérnek, a tradíciónak, a kisegyerekkori szoktatásnak, a hozott műveltségnek, mint a humán tárgyak esetében. Ezért jellemző más társadalmakban az, hogy a hátrányosabb helyzetű, első generációs értelmiségiek éppen a természettudományokban jeleskednek, emelkednek ki. Nálunk is fontos lenne ez a szerep, hiszen az utóbbi tíz évben 20 százalékról 60 százalékra emelkedett a gimnáziumban tanulók aránya. 0 Mi lesz a hatása annak, ha nem változik a természettudományok megítélése? - Ázoknak, akik természettudományos pályára készülnek, kétségkívül előnyös ez a képzés. A többség számára viszont elvesznek a természettudományok értékei, melyek segítségével a környezetét jól ismerő és azzal barátságban élő emberek kerülhetnének ki az iskolákból. Ennek következtében nem érvényesül kellőképpen a természettudományok gondolkodásfejlesztő hatása sem, hiszen még a jó képességű gyerekek is elutasítják ezeket a tantárgyakat. Ráadásul azzal, hogy az iskola is a piac szereplőjévé válik, félő, hogy a gyerekek körében népszerűtlen, a szülők által kevésbé hasznosnak értékelt tárgyak kisebb súlyt kapnak majd az iskolai tananyagban. Pedig a magas szintű szakmai követelményeket és a „gyermekbarát" oktatási módszereket nem lehetetlen ötvözni, csak azt kellene megoldani, hogy a tanulókat a motivációval arányosan terheljük. - A természettudományok népszerűtlenségét nem lehet egyetlen tényezővel; az iskolai oktatás színvonalával és módszereivel magyarázni - véli Papp György né, a JATE Természettudományi Karának dékánhelyettese, a Kísérleti Fizikai Tanszék docense. - Abban, hogy a természettudományos pályák iránti érdeklődés az utóbbi két évben jelentősen csökkent, a társadalmi értékrend átrendeződésének is igen nagy szerepe van. Ma a jogászi, a közgazdászi, az informatikusi hivatás számít sikerszakmának, a szülők is ezekre a pályákra igyekeznek terelni a gyerekeket. Fizikatamámak lenni manapság nem perspektíva. Ráadásul a lársadalom felfogása szerint a sikerszakmák műveléséhez nincs szükség természettudományos ismeretekre. Keczer Gabriella • A Dél-Alföld Szent Gellért korában Kompország első püspöke