Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

HÉTFŐ, 1996. NOV. 4. AKTUÁLIS 15 Üzemképes vezeték • Cordoba (MTI) Üzemképes az a vezeték, amely Algériából Marokkón és a Gibraltári-szoroson át földgázt szállít Spanyolor­szágba. Az 1400 kilométeres csővezeték egyelőre Spa­nyolországot, később azon­ban Portugáliát és más euró­pai országokat is - egészen Norvégiáig - elláthat föld­gázzal az algériai sivatagban fekvő Hasszi R'mel kimerít­hetetlen gázmezőiről. A ve­zeték hivatalos átadására a jövő hét végén kerül sor a dél-spanyolországi Cordobá­ban, a cső európai végénél. Az 1,2 méter átmérőjű cső­vezetéket már fel is töltötték földgázzal. A 2,4 milliárd dolláros beruházást, amely­nek megvalósításában 80 cég működött közre, részben az Európai Unió finanszíroz­ta.Az Afrika-Európa gázve­zeték évi 10 milliárd köbmé­ter földgázt továbbíthat, ami a teljes spanyol fogyasztás­sal egyenlő. Két éven át épült, átlagosan 1,5 méter mélyen fekszik a földfelszín alatt. A mérnököknek főként a Gibraltári-szoros áthidalá­sa okozott fejtörést. A 45 ki­lométeres szakaszt a világ legnehezebben lefektetett gázvezetékeként tartják szá­mon. Leállt egy erömá • Tihange (MTI) Belgiumban leállították a tihange-i atomerőművet, mi­után tűz ütött ki az egyik vízhűtő-berendezésben. Jo­han Vande Lanotte belga belügyminiszter rendeletére az intézmény csak azután kezd újra termelni, ha meg­találták a tűz pontos okát. Radioaktív szivárgás nem történt. Az erőművet a tűz csütörtök déli kitörése után azonnal leállították. A szem­tanúk szerint először egy robbanás történt az egyik szivattyúcsatlakozónál, majd sűrű füstöt és lángokat láttak Eközben kioldott az elektro­mos adagolórendszer bizto­sítéka. Egy ember súlyosan megégett, és másik hármat füstmérgezéssel kórházba szállítottak. Dán polgárok pere • Koppenhága (MTI) Koppenhágában elkezdő­dött annak a tizenegy dán polgárnak a kormány ellen indított pere, aki kétségbe vonta Dánia Európai Uniós csatlakozásának jogosságát, s a vele kapcsolatos szerző­dések ratifikálását. A felpe­resek a dán alkotmány 20. cikkelyének megsértése mi­att indítottak bírósági eljá­rást a kormány ellen. Esze­rint ugyanis a nemzeti hatal­mat csak „megszabott hatá­rok" között szabad nemzet­közi szervezetekre átruházni. Ehelyett a dán kormány kor­látlan hatalommal ruházta fel az EU intézményeit - ál­lítják. Gyermekporná­kozották • Brüsszel (MTI) A belgiumi rendőrség bejelentés alapján végzett házkutatások során több száz gyermekpornó-kazet­tát foglalt le Brüsszelben és letartóztatott két férfit. A rendőrök megtalálták a ka­zetták vevőinek névjegyzé­két is. A rendőrség egy 13 éves és egy 15" éves fiútól kapta a tippet a házkutatá­sokhoz. Hollandia - az más A napokban érkezett haza hollandiai turnéjá­ról a szegedi operatár­sulat: 16 előadást tartot­tak Verdi Rigolettójából. A repertoárdarabbal ­Horváth Zoltán rendezé­sével - olyan sikerük volt, hogy a Supierz me­nedzseriroda az ideihez hasonló előadássoroza­tot ajánlott a társulat számára a következő szezonra is. A mostani Rigolettókat Molnár László vezényelte; a Sze­gedi Nemzeti Színház karmesterét a tapaszta­latairól kérdeztem. • Hogyan figyelt föl a Supierz iroda a szegedi operára? - Az impresszárió a tava­lyi turnén látta az egyijttest: a Parasztbecsület-Bajazzók­kal - ugyancsak Horváth Zoltán rendezésével - vol­tunk kint nyolc előadásra, s annak a sikerét tapasztalva kötöttek velünk szerződést. • Miért pont a Rigolettót kérték? - Magam is úgy tudtam, de Supierz úr is megerősítet­te, hogy a holland közönség a hagyományos operaelőa­dási stílust kedveli. A turnék darabjai tehát kevéssé tükrö­zik a szegedi opera utóbbi éveinek művészeti törekvé­seit - inkább egy régebbi korszak reprezentánsai. A menedzser természetesen is­meri a modern előadásainkat is, tetszett neki a Turandot, a Pillangókisasszony, A boly­gó hollandi, de egyelőre ­biztonsági okokból - kifeje­zetten konzervatív előadói stílusú produkciókat kért. • Milyen a holland operaélet? - Az egész országban CSak egyetlen állandó társu­lattal működő zenés színház van, az amszterdami opera. A többi: befogadó színház. Nagyon korszerű, jól felsze­relt, elegáns színházak, min­den városban. Korábban el­sősorban német és francia impresszáriók szabad piaca volt Hollandia, mostanra tel­jesen megváltozott a helyzet. Létezik egy nagyhatalmú testület, a holland színházak igazgatóinak társasága. Ez a testület egy évre előre tervet készít és egyeztet - kizáró­lag holland impresszáriók­kal. Az irodákat és a színhá­zakat együttesen támogatja a holland állam. 9 Honnan veszik a leg­több produkciót? - Kelet- és Közép-Euró­pából. A mi impresszáriónk elsősorban lengyel, cseh, lit­ván, orosz, belorusz, magyar együttesekkei dolgozik, sok­kal ritkábban bolgárokkal, vagy románokkal. Termé­szetesen érkeznek Hollandi­ába olasz stagione produkci­ók és Angliából való társu­lattal is találkoztunk. Az an­goloktól inkább musicaleket vesznek. Egy-egy városban évente 7-10 zenés előadást tartanak, nagyon gazdag, színes a kínálat. A Supierz iroda egy szezonban 12 nagyformátumú zenés dara­bot forgalmaz, összesen 63 színházzal áll kapcsolatban. Ezek közül mi most 16-ban léptünk föl. • Hollandiában hogyan mérik a sikert? - Nem a tapssal, vagy a kritkákkal. A taps, mint a tetszésnyilvánítás szfnházi formája persze ott is bevett, bár nem annyira hosszan, in­kább intenzíven és röviden szokás tapsolni. A kritikák szinte követhetetlenek, annyira szerteágazó, sokféle a sajtó. Ezért közvélemény­kutatást tartanak. A városok­ban társadalmi eseménynek számít az operaelőadás. A nézők nem a kezdés utáni percben esnek be a színház­ba, mint nálunk, hanem jó félórával előbb odamennek, tanulmányozzák a szere­posztást, beszélgetnek. A szünetek hosszabbak, mint itthon. A színházak ilyenkor osztják ki a felmérő lapokat, ezeket a nézők lelkiismerete­sen kitöltik az előadások után. Van rá idejük, mert nem szokás rögtön elrohan­ni: a büfék nyitva tartanak, az emberek kényelmesen megbeszélik a látottakat. A tetszési index alapján nyilvá­nítják sikeresnek, vagy nem sikeresnek az előadásokat. A mi Rigoletto sorozatunknak olyan magas volt a tetszési indexe, hogy az utolsó elő­adásunkkor már jelezte az impresszárió: jövőre ugyan­csak szezonynyitó sorozatra szeretne szerződni velünk. • A legkiemelkedőbb tel­jesítmények? - Nagy örömömre a sze­gedi főszereplők ragyogó formában énekeltek. A cím­szerepet Gyimesi Kálmán ­Gurbán János váltotta; Vajda Júlia és Székelyhídi Hajnal­ka énekelte Gildát, a Herceg szólamát pedig Ivan Chou­penitch, akit a szegediek a Végzetből ismernek, és Wendler Attila. Eléggé meg­terhelő volt - a műszaknak különösen - a 16 előadás, hiszen összesen két pihenő­napunk volt és minden este más városba utaztunk. Ez persze nem panasz; mind­annyian örültünk a sikernek. S. E. Gyimesi Kálmán kirobbanó formában énekelte fi? - , |,Ml| m^owiiui Megy • Bukarest (MTI) Románia, a Moszkvával közelmúltban aláírt kétolda­lú megállapodás alapján, nö­veli a román területen átha­ladó földgáztranzit mennyi­ségét és a jelenleginél két­szer több földgázt importál­hat Oroszországból. Az egyezmény alapján egy új gázvezetéket építenek ki a román-ukrán határ mentén fekvő Isaccea és a román­a gáz bolgár határ közelében lévő Negru Voda között. A csővezetéken Oroszor­szág több földgázt exportál­hat majd a Balkán-félsziget országaiba. Az elkövetkező három évben két másik gáz­vezeték építését is tervezik. Az egyik az ukrajnai Huszt városát Szatmárnémetivel, a másik pedig Balta városát Jászvásárral (Iasi) köti majd össze. Vita a • London (MTI) A brit kormányfő újabb erőpróbát helyezett kilátásba az Európai Unióval, ha a kö­zösségi bíróság Nagy-Bri­tanniával szemben foglalna állást a munkahét időtarta­mával kapcsolatban. John Major kijelentette: ha az ügyben vesztes féllé nyilvá­nítanák Nagy-Britanniát, kormánya a szigetország el­len irányuló merényletnek hétről fogná föl, és arra törekedne, hogy változtassanak az EU jogszabályain. Nagy-Britan­nia azt az 1993-ból szárma­zó brüsszeli direktívát vonja kétségbe, amely 48 órában korlátozta az iparban dolgo­zók heti munkaidejét. Major szerint az Európai Bizottság rosszul tette, hogy munka­idő-szabályozását egészség­ügyi és biztonsági megfonto­lásból hozta. • Két év óta nem fogadja a miniszterelnök Ki vezeti (meg) a cigányságot? Indiából, a Punjáb forrásainak vidékéről jött, s valakik őt is a ten­gerben akarják el­süllyeszteni. Pedig itt ha­zára talált az ezer évet késet^ Rostás-Farkas György író, költő, újság­író, politikus. Szakálla halálszínű bizakodás. A mostani kormányzatban már nem bízik a Főváro­si Roma Kisebbségi Ön­kormányzat elnöke, az ügyeletes rendcsinálók­ban még kevésbé. Azt mondja, olyan mély­ről jött, aminél mélyebb már nincs is. Első versét 10 éves korában írta az Újkfgyósi Általános Iskolában. Szám­tan-mértan órán fabrikálta össze, amiért először alapo­san lehordta tanítónője. Ma is emlékszik a nevére: Hor­váth Miklósné Erdős Mária. Aztán amikor elvette tőle a papírdarabkát, könnyezni kezdett. „Akkor írtad ezt a verset, amikor éhes voltál, ugye?".- kérdezte. Hatalmas gyárakról verselt a pöttömke cigány legény, amelyben rengeteg kenyeret sütnek. Nem viccel vele a sors ­egészen 20 éves koráig nem lakhatott jól. Megváltáso­mért kötetének (összesen ti­zenhatot írt) Emlék című versében is felidézi a falu szélén állt. Öreg u. 76. szá­mú szoba-konyhás, 11 gyer­meknek otthont adó Farkas­ház omladozó falait, a nyi­korgó dűlőutakat, földre ájult anyját, kocsmaszagú apját. - Nem elég, hogy cigány vagyok - még költő is ­jegyzi meg beszélgeté­sünk elején Rostás-Farkas György. Titulusainak se vé­ge, se hossza (nem mintha kérkedne velük). Elnöke a Fővárosi Roma Kisebbségi Önkormányzatnak, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaságnak, a Magyaror­szági Cigányszervezetek Ér­dekszövetségének, az Orszá­gos Cigány Kisebbségi Ön­kormányzat médiabizottsá­gának, no és főszerkesztője a Közös Út roma magazinnak. • Eléggé köztudott, hogy egyik költői minta­képe Petőfi Sándor ­nyomom az orra alá ripor­termagnómat a csongrádi Piroskavárosi Általános Iskolában. („Egyébként" a Rádió Szentes fiatal ri­portere is interjút készített vele, s az adás közben ég­tek a stúdió telefonvona­lai, nem értették a hallga­tók: miért áll szóba egy magyar egy cigánnyal? Itt tartunk.) - Igen, sőt halálának a 100. évfordulóján, 1949-ben születtem Újkígyóson. A ré­gi öregek talán még emlé­keznek a Farkas-család Öreg u. 76. szám alatti házára. Édesapám, Farkas József harminc éven keresztül a bé­késcsabai MÁV-nál dolgo­zott kovácsként. Köztiszte­létnek örvendett, dolgos em­ber hírében állt, a nyugdíj után 15 évig visszajárt dol­gozni. Egykori osztálytársa­im tudják, ismerik nehéz, küzdelmes sorsunkat (rend­szeresen találkozom velük), egyikük, dr. Domokos István például Szegeden igazgató főorvos. • Negyvenkilencnél ma­radva: a második világ­háború alatt mi lett Újkí­gyóson a cigány Farka­sokkal? - Apám és anyám nagyon nehezen heverte ki, hogy jó­szerével az egész családját deportálták 1944-ben. Nem nézték, hogy ki lovári, ki magyar cigány stb. A többit meg lelőtték Dobozon, illet­ve élve temették el. • Élve?! - Élve. Emlékmű áll a szörnyűséges tett helyszínén. Szemtanúk látták-hallották, amint kiabálták a romák a gödörben, hogy még élnek, és mégis betemették őket földdel. Tehát Hitler nem foglalkozott vele, ki, melyik cigány törzshöz tartozik ­ezért is szoktam mostanában annyit hangsúlyozni az összefogás szükségességét. A Fővárosi Roma Kisebbsé­gi Önkormányzat elnökeként ugyanis úgy érzem, hogy a mostani hatalom megoszt minket. Az előző negyven év megtanította arra a politi­kusokat: mekkora erő a ci­gányság, ha egységes. Mon­dok egy példát az esemé­nyek felgyorsulására. Hága Antónia SZDSZ-es ország­gyűlési képviselőnek, ponto­sabban az Ariadné Alapít­ványnak megszavazott 30 millió forintot a kormány háromnapos majálisra, köz­ben egész évre összesen nem kap annyi támogatást az or­szág 60 cigányszervezete. Néhány embert megvásárol­nak, aki közel ül a tűzhöz, éppen azért, hogy betömjék a száját, megbontsák az egy­séget. Ha ez így megy to­vább, valóban polgárháborús helyzet jön létre. A cigány­ság választott vezetőjeként én sem tűröm ezt sokáig. Nagyon jól tudom, hogy 200 ezer roma szavazópolgár voksával kormányt lehet ala­kítani. Ugyan ki akar minket helyzetbe hozni? Horn Gyu­la miniszterelnök két év óta nem hajlandó fogadni, pedig lenne mondanivalóm a szá­mára. Bizony nagyon nem bánnám, ha beadná a lemon­dását. • Pedig az országgyűlési választási kampány ide­jén, úgymond, megszólí­totta az MSZP a cigány­ságot. - Jól emlékszik, támogat­tuk is. S mi lett belőle? ígér­gettek, csak ígérgettek a szo­cialisták. Csalódtam bennük. A saját erejéből nem képes felemelkedni a cigányság. Hétszáz éves lemaradást nem lehet behozni öt perc alatt. Az Oszd meg és ural­kodj! elvet érvényesítik első­generációs értelmiségünk körében is. Mit kezdjünk így magunkkal?! Leírtak ben­nünket, a cigányság 70 szá­zaléka munkanélküli, legna­gyobb vesztese a rendszer­váltásnak. Mikor meglátják, hogy cigány a munkavállaló, már betelt a munkahely. Ne feledjük: nemzetközileg is úgy ítélik meg a kormányt, ahogyan a kisebbségeivel bánik. Tisztában vagyok az­zal, hogy égető a határon túli magyarok problémája, de itt­hon is rendet kellene tenni. • Netán Torgyánra vagy Csurkára gondol? - Azt mondanám, hogy a jelenlegi kormányzatban csalódtam, a következőben pedig csalódni fogok. Csur­ka István például író ember, szóval... anarchista. Ahol megjelenik, ott kő kövön nem marad, soha többé virág nem nő. Úgy érzem, hogy a fejébe szállt valami. Először az ember önmagával legyen tisztában, önmagában tegyen rendet. Aki együtt szónokol Szabó Alberttel, aki antisze­mita, az ne beszéljen nekem békéről és szabadságról. • Jó, hogy említi az újfa­siszta pártvezért. Mit szól az október 23-i, idegenek elleni kirohanásához? - Szerintem Szabó Alber­tet egyszerűen be kellene börtönözni. Cigány- és zsi­dóellenes demagógiájával megmételyezi az ifjúságot. Nem értem. Hát hol itt a másság tisztelete?! Király B. Izabella pedig azt találta ki, hogy a cigányokat el kellene süllyeszteni a tengerben. Sajnos nálunk a vér és a víz nem válik ketté a politiká­ban, nem történik meg a szükségszerű elhatárolódás. Az SZDSZ is azért nem vált ki a kormánykoalícióból, mert egyik vezetője besáro­zódott a Tocsik-ügy kap­csán. A Fidesz és a KDNP a jövő ígérete. Dányi László Rostás-Farkas György: „A Fidesz és a KDNP a jövő ígérete." (Fotó: Dányi László)

Next

/
Thumbnails
Contents