Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-26 / 276. szám

KEDD, 1996. Nov. 26. SZEGED 5 Tanárok Rómában • Munkatársunktól A Radnóti Miklós Kísér­leti Gimnázium és Altalános Iskola latin nyelvet tanuló diákjai, immáron hagyo­mányszerűen, több éve ki­rándulnak tanulmányi célból Rómába, az Örök Városba. Az idei tanév őszi szüneté­ben az iskola tantestülete járt Rómában. A pedagógusok az Örök Város mellett meg­tekintették Velence, Assisi és Firenze nevezetességeit, valamint kirándultak Pom­pejibe és Nápolyba. A taná­rok szakmai tapasztalatokat szerezve, kulturális élmé­nyekkel feltöltődve tértek vissza a Napfény Városába. • Kovács Attila, a verhetetlen Újra a csúcson Hétfőn este újból szo­ríthattunk a 31 éves sze­gedi orvosnak, dr. Ko­vács Attilának, aki Vágó István televíziós vetélke­dőjében már nyert egy autót, s most sem talált legyőzőre. A Mindent vagy semmit! eme „csúcstalálkozója" iga­zán izgalmas volt, s csak az utolsó pillana­tokban dőlt el, hogy a szegedi versenyző állhat a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Az igazi öröm idén azonban * mégsem ez számára: a múlt hónapban ugyanis megnősült Kovács Attila. 9 Hogyan került ismét i képernyőre? - kérdeztük Kovács doktort. - Hagyomány a Mindent vagy semmit! történetében, hogy akik korábban már bi­zonyítottak, s autót nyertek, azokat egy show-műsor ke­retében újra összeengedik. A tét nem ugyanaz. Ismerő­seim kérdezték a játék elótt, vajon most helikoptert, vagy mozdonyt lehet nyerni, de most benzinjegyekért ment a csata. • Melyik volt a legfe­szültebb pillanat? Mikor érezte, hogy „megvan a meccs"? - Akik látták az adást, tudhatják, hogy az utolsó percig, a villámkérdések vé­géig nyitott volt a játék. Döbbenetesen feszült volt a küzdelem, s hogy megvan a győzelem, azt csak az utolsó utáni pillanatban érezhettem, de szinte akkor sem hittem el. Szerencsém is volt, hogy így alakult a játék. Tizenöt­ezer ponttal vezettem a vil­lámkérdések elótt, s Mérő László nagy tudással és gyorsasággal „nyomta le" előttem a kérdések zömét, de a holtverseny után szeren­csével nyertem. A pótkér­désre az ellenfelem jelzett, viszont nem tudta a választ. Hozzá kell tenni, hogy ezen a szinten már nem is a tudás iszámft, hiszen aki ide elju­tott, bizonyára felkészült ember. Nagy állóképességre, jó idegállapotra és nagyon jó reflexekre van szükség. Pil­lanatok alatt kell dönteni, s valahonnan a mélyből előva­rázsolni a tudásanyag éppen szükséges részét. 9 Készült valahogy erre a mostani megmérette­tésre? - Folyamatosan próbál­tam edzésben tartani ma­gam, s tupíroztam agyteker­vényeimet. Még a nyaralá­somra, a Balaton-partra is vittem kvízkönyveket, de ezt egyébként is megtettem vol­na. 9 Volt-e valaki, akivel együtt tréningezett? - Húszéves, másodéves orvostanhallgató unokahú­gom segített és kérdezett a legtöbbet, s lelkesen végig­ülte mögöttem valamennyi adást. De március környékén már kérte a családom, hogy fogjam vissza magamat, mert amikor ebédnél valamit kérdeztek, reflexszerűen nyomtam az asztalt, a leves meg majdnem kiömlött. 9 Változott-e az élete az­zal, hogy ismert ember lett Szegeden? - A legnagyobb változás életemben - de ez nem az autónyeréssel függ össze hogy megnősültem. Októ­berben kötöttük össze az éle­tünket, s feleségem ezen a játékon is ott ült mögöttem, s szurkolt nekem, mint férjé­nek. Egyébként más érdemi változásról nem tudok be­számolni, ugyanúgy dolgo­zom tovább, végzem az ok­tató és tudományos munká­mat. 9 Láthatjuk-e még a Mindent vagy semmit!­ben? - Hacsak meg nem szűnik a műsor, akkor valószínűleg igen. Ez a játék a piramisel­ven épül fel, s az első kilenc autónyertes közül már meg­van a szupergyóztes, vagyis a legjobb három játékos leg­jobbja. Remélem, két éven belül egy hasonló játékra sor kerülhet. Ettől függetlenül azonban nagyon szívesen közreműködnék - ha van rá igény - helyi szinten egy szellemi vetélkedő elkészíté­sében, lebonyolításában. Meggyőződésem, hogy Sze­geden nagyon sok felkészült ember van, akiket vagy mint játékost, vagy pedig mint né­zőt érdekelne egy ilyen mű­sor. Arató László Aki benzinjegyeket nyert az autóhoz Feléli-e Szeged a vagyonát? Jövőre igen jelentós, több mint 1 milliárd fo­rintos bevételre számít Szeged önkormányzata különböző telkek és in­gatlanok eladásából. Ugyanakkor a másik ol­dalon nem látni, hogy építkezések, infrastruk­turális fejlesztések kez­dődnének el - az eddig befolyt összegekből. Fel­éli-e a város a vagyo­nát? - tettük fel a kér­dést Básthy Gábor alpol­gármesternek, akinek a válasza kategorikus nem volt. Szeged önkormányzata ­a lakástörvény által kötelező penzumként kirótt bérlakás­értékesttésen kívül is - min­dig talál eladni való telket, ingatlant. Ha elvi síkon gon­dolkodunk el a történéseken, akkor matematikailag akár az is kiszámítható, hány év múl­va „fogyhat el" teljesen a vá­ros vagyona. 9 Az önkormányzat vajon azért értékesíti ingatla­nait, hogy fenntartsa egy­re több pénzt igénylő in­tézményeit? - kérdeztük Básthy Gábort, Szeged al­polgármesterét - Az önkormányzatnál meg kell különböztetni a mű­ködési és a fenntartási bevé­teleket, a működési és a fenn­tartási kiadásokat. A műkö­dési kiadások a folyamatos működtetéshez szükségesek - ezek jó része bér- és tb-jel­legű kifizetés, energia- és karbantartási költség. Ki tud nyitni az iskola, a színház, a könyvtár, el tud indulni a tro­li. A felhalmozási kiadások­hoz tartozik az intézmények felújítása, fejlesztése, az in­frastruktúra korszerűsítése. A város gazdaságpolitikája arra épül immáron harmadik éve, hogy a folyamatos működési bevételekből - az állami normatív támogatásból, az átengedett szja-ból és a helyi adókból - finanszírozza a folyamatos működési kiadá­sokat. A felhalmozási, vagyis rendkívüli bevételek - ame­lyek a telek- és értékpapfr-ér­tékesltésből folynak be ­pedig a felhalmozási kiadá­Eladósorba kerül a Makkosházi körút-Csongrádi sugárút sarkán levő telek is. (Fotó: Nagy László) sokat, vagyis a fejlesztéseket, beruházásokat fedezik. Ha összhangban vannak a kiadá­sokkal, akkor nincs vagyon­felélés. 9 De mi történik akkor, amikor már nem lesz mit eladni? - Ha elfogynak a felhal­mozási bevételek, a felhal­mozási kiadásokat kell csök­kenteni, vagy a működési be­vételekből kell felhalmozásra fordítani. 9 A város hogy elemzi a költségvetés bevételi és ki­adási oldalait? - A napokban készttett el egy anyagot a vagyonkezelő iroda, amely országos össze­hasonlításban elemzi a város pozícióit. Abszolút értékben, százalékos növekedésben, ágazati megosztásban is vi­szonyttja egymáshoz az 1994-től 1996 végéig tartó folyamatokat. Kitűnik belőle, hogy az állami normatív tá­mogatásból és az szja-ból származó bevételek 1994-ben 47 százalékot hoztak a város költségvetésének, 1996-ban pedig már csak 40-et. A saját bevételek 23-ról 28, a felhal­mozási bevételek 10-ről 18 százalékra növekedtek. A vá­ros egyre inkább a saját be­vételekre alapoz, külső forrá­sokat nem vesz igénybe. Sze­ged egyedül 1994-ben költött többet a működésre az orszá­gos önkormányzati átlaghoz képest, 70 helyett 75 százalé­kot, a felhalmozás is alacso­nyabb, 20 helyett 13 volt. 9 Ebben az évben mek­kora bevételt ér el Szeged a vagyon eladásából? - Több százmillióval ke­vesebbet, mint amennyit ter­vezett, mindössze 400 milli­ót. Úgy tűnik, rosszul ítéltük meg a befektetési szándéko­kat. A Franciahögyet például már rég el lehetett volna ad­ni... Jövőre 1 milliárd a terv, amely jelzi, hogy a Francia­höggyel komolyak a szándé­kaink, méghozzá az eddigi legmagasabb telekáron, 8,5 ezer forintért négyzetméte­renként. Amit lehet, hogy még följebb tornászunk, hi­szen, ahogy telik az idő, egy­re értékesebb a terület. A má­sik nagyobb falat a Makkos­házi körút-Csongrádi sugárút sarki telek. 9 Kivel tárgyalnak Fran­ciahögy témában? - Több ajánlatunk van. Nem illik róluk előre beszél­ni. 9 A vételárat mire fordít­ják? - Intézményfelújításra, infrastruktúra-fejlesztésre, új­szegedi főgyűjtőre, villamo­sok vásárlására, a városi utak korszerűsítésére - erre szán­juk például a teljes „vekto­ros" pénzt is. 9 Lehet-e tudni, hogy most mekkora a város va­gyona? - Nem, ugyanis csak jövő­re készül el az első pontos vagyonkataszter, számítógé­pes összesftéssel. 1998-ra pe­dig meglesz a város ingat­lannyilvántartásnak közhite­lessé tétele. Úgynevezett közhiteles digitális földhiva­tali kataszteri térkép is ké­szül, zömmel állami pénzek­ből, amely majd alapja lehet egy ingatlantípusú adózás­nak. Általa nyomon követhe­tő az ingatlanok értéke. Hogy mekkora tehát Szeged vagyo­na, arra csak becsléseink vannak, éppen a nyilvántartás hiányosságai miatt. Sok eset­ben elvi értékekről beszélhe­tünk, hiszen a közterületek ugyanúgy el nem adható, for­galomképtelen vagyontár­gyak, mint például a város­háza. 9 Tehát nincs kündulási alapunk arra vonatkozó­an, hogy a városnak mek­kora vagyona volt 1990­ben, és mennyi maradt 1996-ra? - Nincs. Csak indirekt módszerekhez lehet folya­modni, vagyis az alapján tu­dunk számolni, hogy a város valóban felhalmozásra fordí­totta-e az értékesítésekből származó bevételeit. Fakót* Klára Még korántsem ért vé­get az ágyszámleépité­sek okozta vihar, újabb viharfelhők gyülekeznek az egészségügy felett. Ezúttal az elmaradt bér­emelés miatt háborog a szakma és az áket kép­viselő szakszervezet. Az Egészségügyi Dologzók Demokratikus Szakszer­vezete szerződésszegés­sel vádolja a kormányt az idei évre beígért bér­melés elmaradása miatt. A szegedi egészségügyi intézményekben sem tudták megadni azt a bérmelést, amit az év elején beharangoztak. Amint azt a lapok a minap hírül adták, az egészségügyi dolgozók szakszervezete azonnali tárgyalásokat kezde­ményez a népjóléti tárca ve­Magyar-finn • DM-információ A Magyar-Finn Baráti Kör ma délután 5 órakor tartja soros összejövetelét a városháza földszinti klubjá­ban, melyen dr. Gombos Jó­zsef főiskolai docens „Könyv születőben - a finn történelemről" címmel tart előadást.. Elmaradt béremelés zetójével és a kormányfővel az egészségügyiek idei bér­emeléséről szóló megállapo­dás megszegése miatt. Lapunk kérdésére tegnap dr. Gácsi Mária, az EDDSZ szóvivője elmondta, a tárgya­lások még nem kezdődtek meg, információik szerint, a népjóléti minisztériumban már foglalkoznak a tárgyalá­sok előkészítésével. A tavaly, év végén aláírt kormány­EDDSZ szerződésben a kor­mány azt garantálta, hogy át­lag 27 százalékkal emelik az idén az egészségügyben dol­gozók bérét. Az ígéretek il­letve a miniszterelnök aláírá­sával hitetelesltett megálla­podás ellenére az egészség­ügyi intézmények nem kapták meg erre a fedezetet, sőt 3/4 részük az év eleji első pénz­átutalás alkalmával keveseb­bet kapott, mint az azt meg­előző hónapban. Nemcsak az idei esztendőre beígért bér­emelés maradt el, nincs fe­dezete a tb költségvetésében a jövő esztendőre tervezett béremelésnek sem. Az EDDSZ a kormányt teszi fe­lelőssé a felelőtlen és fedezet nélküli béremelési Ígérgeté­sekért, a megállapodás meg­szegéséért - nyilatkozta la­punknak dr. Gácsi Mária. Szeged két legnagyobb egészségügyi intézményében, a SZOTE-n és a városi kór­házban érdeklődtünk az idei béremelés mértékéről. Dr. Thurzó László, a SZOTE szakszervezeti titkára el­mondta, hogy az orvosegye­temen kb. 17 százalékot emeltek, a legtöbb klinikán, részlegen a meglevő üres ál­lások bérterhére tudták vég­rehajtani a szerény béreme­lést. Az egészségbiztosítási pénztár által ez év februáijá­ban az egyetemnek utalt összegnek kellett volna tar­talmaznia a béremelésre szánt pénzt, de ez az összeg ugyanannyi volt, mint az elő­ző havi, a januári tb-támoga­tás. A városi kórház gazdasá­gi igazgatója, dr. Baráth La­jos kérdésünkre azt válaszol­ta, hogy az intézményben 24,1 százalékos béremelést tudtak - azt is több lépcső­ben - végrehajtani, a 27 százalék helyett. K. K. OKTOBER VEGEN MEGHIRDETETT, Legyen állandó partnerünk! 'felhívásunkra jelentkezett olvasóink közül a következő_partnereink nyerték meg a Délmagyarország ajándékcsomagot: SzáihM Magassy Katalin, Szeged, Hargitai u. 49/A Gora Attila, Szeged, Debreceni u. 1 /A Bálint János, Szeged-Szőreg, Sarkantyú u. 31. Nyereményüket a Sajtóházban, a terjesztési csoportnál vehetik át! Ankét • Munkatársunktól A Magyar Pedagógus Társaság Csongrád megyei és szegedi tagozata, az MTA Pedagógiai és Pszichológiai Szakbizottsága, valamint a JGYTF Neveléstudományi Tanszéke szerdán délután 2 órától ankétot rendez az MTA szegedi székházában (Somogyi u. 7.)., melyen egyebek mellett bemutatják Nagy József egyetemi tanár „Nevelési kézikönyv szemé­lyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez" cí­mű könyvét. A könyvről dr. Varga István tanszékvezető főiskolai tanár mond beveze­tőt. A művet a szerző ismer­teti. Házi­muzsika • Munkatársunktól A Radnóti Miklós Gimná­zium ma este 6 órakor „Há­zimuzsika" címmel új kultu­rális sorozatot indít el a vá­rosban. A különleges zenék és muzsikusok bemutatásá­val, illetve megszólaltatásá­val a művészeket kívánják emberközelbe hozni. Ma es­te Simon István harsonamű­vész, a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola tanszék­vezető tanára és tanítványai lépnek fel a gimnázium rajz termében. A műsorukban megszólal Mozart Sarastro áriája tubán és négy harso­nán; a kürt kvartett Wagner Bolygó hollandijából, a Tannhauserből és Weber Bűvös vadász című operájá­ból ad elő részleteket, de fel­csendül a híres Bajor Polka is. Az est házigazdája:'Illés Mihály. December 3-án a Szegedi Ütőegyüttes és Sik­lósi Gábor művésztanár „há­zimuzsikál". River Klub • Munkatársunktól A Tamási Áron Szabad­időközpont megszűnése után a főiskoláról a Sajtóház Ste­fánia Klubjába költözött át a River együttes country klub­ja. A következő összejövetel és koncert november 26-án, kedden este 8 órakor lesz. Titkárnők • DM-információ A Csongrád Megyei Tit­kárnők Egyesülete követke­ző összejövetelét kedden délután 5 órakor tartja a me­gyei munkaügyi központ­ban. Móra­• Munkatársunktól Ma este 8 órakor a JATE Móra Ferenc Kollégiumban (Közép fasor 31-33.) Zalán Magda Washingtonban élő írónő mutatkozik be a kö­zönségnek. Az írónővel Kür­tösi Katalin irodalomtörté­nész beszélget. Az esten közreműködik: Géczy Do­rottya színművész. Szerdán ugyanitt és ugyanekkor Nir­man Moranjak. a szarajevói egyetem professzora tart elő­adást „A multikulturalizmus problémája Bosznia-Herce­govinában" címmel. Az elő­adást Szőke Katalin tolmá­csolja.

Next

/
Thumbnails
Contents