Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

PÉNTEK, 1996. NOV. 22. A VÁROS 5 • 1100 fa Újrókusnak „Erdőt a jövőnek!" Az MDF környezetvédelmi programja részeként, a hét végén faültetési akció kezdődik Szegeden. A millecentenárium tiszteletére, 1100 facsemete elültetését tervezik Ujrókuson, az általános iskola mögötti területen. A szervezők azt remélik, hogy fásítási programjukban a környéken lakók is segítséget nyújtanak. Balogh László, a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő arról tájékoztatta lapunkat, hogy november 23-án, szombaton, Ujrókuson indul az MDF környezetvédelmi programjához kapcsolódó erdőtelepítési akció. A program címe: „Erdőt a jövőnek!" Amint az elnök elmondta, az MDF mögött álló szakértői gárdában jelentős szerepet játszó környezetvédők már régóta szorgalmazzák Szeged erdősítésének megindítását. Városunk - amint az köztudott - egyike a legszennyezettebb, legporosabb levegőjű településeknek. A por és más szennyeződések megszűrésében, lekötésében sokat segíthetnének a fák ha kellő számban zöldellnének Szegeden. A párt környezetvédelmi tervei között szerepelt egy olyan erdősáv telepítése is, amely mintegy körgyűrűként fogná körül a várost: az érintett földterületek tulajdonviszonyai miatt el kellett vetniük ezt az elképzelést. A város levegőjéért, a környezet egészségéért aggódók nem adták fel: elhatározták, hogy Szeged belterületén keresnek olyan helyeket, amelyek alkalmasak fák ültetésére. Balogh László kezdeményezésére sikerült megszerezni Újrókuson, az általános iskola mögötti építési törmelékkel borított területet, amelyet a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkatársai már elő is készítettek a szombati faültetéshez. A megtisztított és fölmért területre, a millecentenárium tiszteletére, 1100 facsemete elültetését tervezik. Holnap MDF-tagok végzik az első „kapavágást", de örömmel vennék, ha a környéken lakók is segítenék munkájukat. A párt szegedi elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a szombati erdőtelepítési akció csak a környezetvédelmi program kezdete: Újrókus után a város más területein is ültetnek majd fákat. A program szervezői szeretnék megnyerni a város polgárainak jóindulatát: ezért a későbbiekben lehetőséget kínálnak arra is, hogy a szegediek akár egy-egy kis fa megvásárlásával és elültetésével járuljanak hozzá a fásítás sikeréhez. (Egy csemete ára nem jelent komoly költséget.) A szombati erdősítés szakmai előkészítésében segített a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, az anyagi hátteret pedig a Közélet Alapítvány biztosította. Holnap csak néhány száz facsemete földbe helyezését tervezik: a pusztaszil, korai juhar és akácfa csemeték már meg is érkeztek a szegedi és kecskeméti faiskolákból. Mint Balogh László elmondta, az MDF nem szeretné kisajátítani a környezetvédelem területét, sőt: fölhívják a többi párt képviselőit is arra, hogy ki-ki ültesse el a saját fáját. Ha a politikusok mellett a szegedi polgárok támogatását is sikerülne megnyerni, akkor sok új facsemetével gazdagodhatna a város. A szombati erdősítés délelőtt 9 órakor kezdődik persze csak akkor, ha az időjárás is úgy akarja. Ha a hosszantartó, szép őszi idő zordabbra fordulna, tavasszal folytatják a faültetést. Ny. P. Ma: Szieszta • DM-információ Ma déli 12 órakor a pécsi stúdióval közösen jelentkezik Szieszta című műsorával az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója a TV2-n. Az adásban szó lesz több korábbi témáról, eseményről, a nézők találkozhatnak a képernyőn kedves ismerősökkel, jelentkezik a Tipegő - és néhány meglepetéssel is szolgálnak a szerkesztők. A műsor teéefonszáma az adás ideje alatt: 62/480-534. • Ünnepel a regionális tévéstúdió Szeged közszolgálati marad Bán János főszerkesztő legszívesebben reggeli közszolgálati műsort és regionális sportmagazint csinálna. (Fotó: Gyenes Kálmán) Húszéves a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója. Az húsz évből Bán János főszerkesztő közel tízet töltött el a szegedi regionális televíziózás vezetőjeként, az ö ideje alatt lett a stúdió valódi regionális műhely. És amint az alábbi beszélgetésből kiderül, a 66 egykori szerkesztőjének, az egykor Budapestről elhelyezett tévés személyiségnek adatik meg az a feladat is, hogy pénzügyileg is a saját lábára állítsa a szegedi stúdiót. 9 Az utóbbi években a sajtóban nagyon megnőtt a regionalitás tétje. Önök mit éreznek ebből? - A regionalitásnak mindig nagy volt a tétje, csak nem mindig ismerték föl ezt. A legjobb példa erre a mi 20 éves stúdiónk: amikor Európában már teljes volt a regionalitás, Szegeden akkor indították be a stúdiót, amely aztán meg is rekedt. Azt hiszem, talán a politika régen félt is tőle; attól tartottak, hogy a helyi hírek túlságosan felerősödnek. Az igazi felismerés csak úgy 5-6 évvel ezelőtt kezdődött és most már lassan kezd kialakulni a regionális hálózat. Ebben talán szerepet játszhat a televízió új elnöke, Peták István is, aki korábban a regionális műsorok főszerkesztője volt. És persze mindez pénzkérdés is, hiszen a regionális fejlesztéshez sok pénz kell. • Egész Európában a központi sajtó olvasottsága jóval lemarad a regionális sajtóétól. Nem fordulhat ez elő a televíziózásban is? - Sajnos a budapesti tévét nem tudjuk „megenni", mert annyi pénzünk nincs, de falatozgatni csak-csak lehet belőle. Amikor mi vagyunk adásban és velünk szemben fut egy központi adás is, ők labdába nem tudnak rúgni. Én régóta figyelem a kimutatásokat: a mi műsoraink nézettsége kétháromszorosa az akkor sugárzott központi műsorokénak. Sőt: ha a hasonló típusú műsorokat nézzük, például a Nap Tévé nézettsége még csúcsidejében sem éri el a mi híradónk átlagos nézettségét, talán időnként az Objektív nézettsége hasonlít a mi esti híradónkéhoz. Szóval megenni a pestieket nem tudjuk, de a régióban az adott időben igenis tudunk versenyezni velük. • A jövőben közszolgálati adásként is rá lesznek kényszerülve a piacképességre. Milyen lesz az új szegedi adás ? - Mi közszolgálati televízió vagyunk és az is akarunk maradni. Más kérdés, hogy a közszolgálati televíziózás követelményei mellett ott, ahol szabad idő áll majd rendelkezésünkre, kereskedelmi jelleggel bővíthetünk műsort, de fenntartom: akkor is közszolgálati témákat feldolgozva. Én, ha pénzt tudnék szerezni valahonnan, akkor is reggeli közszolgálati műsort vagy regionális sportmagazint csinálnék, s nem egy kvízekkel teli megszokott kereskedelmi adást. Vagyis olyan műsort, ami ma vagy azért hiányzik, mert műsoridőnk nincs rá, vagy azért, mert pénzünk nincs rá. Reménykedem benne, hogy a jövőben az egyikből több jut majd, a másikból pedig többet tudunk szerezni. 9 Elnézést a beskatulyázásért, de a tévés „nagy öregek" egész generációja készül nyugdíjba. Úgy hírlik, ön is gondolkodik rajta... - A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha az ember elér egy bizonyos életkort, akkor nyugdíjba mehet. Tény, hogy egy alkotó ember, aki ebben élte le az életét, másképp éli ezt meg, mint valaki, aki rettenetesen unta a munkáját. Persze az, hogy az ember nyugdíjba megy, nem azt jelenti, hogy abba is hagyja a szakmát. Mi, akik a televízióban elértük ezt a kort, kaptunk és kapunk egy olyan lehetőséget, hogy amit megtanultunk és tudunk, azt adjuk át. Tehát szó nincs arról, hogy az a generáció, amelyik jólrosszul a magyar televíziózást megteremtette, most bevágja maga mögött az ajtót. Sőt, még csak be se csukjuk, hiszen a munkánk folytatódik. Nekem például a stúdió munkájának átalakítása, amit be kell fejeznem. 9 Gondolta valamikor életében, hogy önnek kell majd piacképessé alakítani egy televíziós stúdiót? - Hát nem. Én úgy kerültem ebbe a szegedi stúdióba, hogy volt egy műsorom, amit az akkori hatalom meg akart szüntetni, ezért kinevezett ide főszerkesztőnek. Ma, ha fölkérnének arra, hogy egy olyan forradalmi, a társadalom ellentmondásait bíráló és a főnököket kritizáló műsort csináljak, nevetnék rajta. Az akkori korban beszéltek róla, naponta kaptam fentről a letolásokat, nóta bene végül át is helyeztek. Ma kinevetnének. Megváltozott a világ. Amit akkor nagy dolog volt kimondani, ma tulajdonképpen semmit nem jelent, sőt: ma sokszor a másik hibába esünk, s meggondolatlanul vagdalkozunk. Panak József • Költségvetés minden mennyiségben Emelkedik az iparűzési adó A szegedi közgyűlés tegnapi ülésén belepillantott a város kasszájába, megnézte mennyit költött idáig, mire futja még az idén, a képviselők a jövő évi költségvetési tervkoncepciót is áttekintették, módosították az iparűzési adóról szóló rendeletet, amely szerint a jövőben a 2 milliárd nettó árbevételt produkáló nagy cégek 12 ezreléket fizetnek a városnak. A szegedi városatyák tegnapi ülésükön szinte kizárólag a költségvetést érintő kérdésekkel foglalkoztak. Megnézték, miként alakult a pénzügyi helyzet az esztendő első 9 hónapjában, döntöttek az idei költségvetés módosításáról, megvitatták a '97-es tervkoncepciót. A tanácskozás elején a polgármester, Szalay István bejelentette: a szocialista frakció új vezetője Kozma József, helyettesei pedig Révész Mihály és Gyémánt Imre. Az idei költségvetés teljesítésének elemzésekor kiderült, hogy bizonyos tervezett bevételek elmaradása szükségessé teszi a beruházási és a felújítási munkákra előirányzott összegek csökkentését. A módosítási javaslatot a decemberi ülésen terjesztik elő, addig viszont nem születhetnek újabb szerződésk, amelyek kötelezettség vállalással terhelnék az önkormányzatot. Néhány városatya megragadva a téma kínálta alkalmat igyekezett kiharcolni a büdzséből kisebb-nagyobb összeget. Radics István és Juhász Antal egy emberként harcolt azért, hogy a Csonka szakközépiskola egyik végzős osztályának kirándulását 300 ezer forinttal támogassa a közgyűlés. Mert milyen hasznos lesz a jövő „logisztikai és közlekedési" szakemeberei számára, ha Párizsban is tanulmányozhatják a tanulmányozni valókat. Igaz, a Soros Alapítványtól már nyertek ehhez némi apanázst, illenék a városnak is zsebbe nyúlni. Többen elmondták, nem kellene ebből rendszert csinálni, mert ilyen alapon igen sok osztály kérhetne támogatást. A javaslatot leszavazták, a két képviselő azonban még azzal is megpróbálkozott, hogy saját bizottsága keretének terhére segítse a csonkásokat, ám ez sem járt sikerrel. Rábólintott viszont a közgyűlés arra a javaslatra, amely a nemzetközi porondon is remeklő sportolókat, csapatokat kívánta szponzorálni. Erre a célra 10 millió forintot szavaztak meg. Mostohábban bántak viszont a Környzetgazdálkodási Kht-val, amely 2 millió forintot igényelt gaztalanítási akciójához. A képviselők szóvá tették, hogy a cég tulajdonosa, vagyis a testület a tegnapi Délmagyarországból értesült a kht. kalózakciójáról: hulladékudvar építéséhez fogott Sándorfalván, ahol eddig mintegy 2 millió forintot ruházott be. A városatyák úgy határoztak, nem támogatják a cég(ük) kérelmét, viszont kötelezték a gaztalanításra. A vásár és piacszervező kft.-t (szintén saját cég) pedig arra utasították, hogy utalja vissza a városnak a törzstőkeként „kölcsönzött" 1 millió forintot. Nem jókedvében „lépte meg" a testület az iparűzési adó megemelését. A jövő évi költségvetés bevételekért kiált. Ebben a témában több javaslat is került a képviselők asztalára, végül a Kónya Gábor által benyújtott nyerte el a szükséges szavazatot. A kisebb vállalkozások (5 millió forint nettó árbevételig) a jövőben is mentességet élveznének. Az iparűzési adó mértéke kategóriánként: 5-15 millió forint árbevételig 3; 15-50 millióig 8; 50-500 millióig 9; 500-1000 millióig 11; 1000-2000 millióig 11; 2 milliárd fölött pedig 12 ezrelék. Ennek a módosításnak köszönhetően 238 millió forinttal lesz több az iparűzési adóból származó bevétel. A legmagasabb kategóriába mindössze 7, a 11 ezrelékesbe pedig 13 cég tartozik. A közgyűlés a cigány kisebbségi önkormányzatnak a Csongrádi sugárút 63., a kisebbségi önkormányzatok társulásának pedig az Osztrovszky utca 6. szám alatt biztosított irodát, amelyet ingyen használhatnak. V. Fekete Sándor Az ERFO és az esélyegyenlőség A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról gondoskodik az ERFO Kft. szegedi üzeme, amely a Kálvária sugárút 98. szám alatt található. A cég nem kegyelemkenyeret, hanem értelmes munkát, s a megélhetést biztosító fizetést nyújt 135 egészségkárosodott és fogyatékos embernek. Az üzem nyereséges. Amennyiben a szigorodó tb-terhek erre a cégre nem vonatkoznának, hosszú távon talpon maradhatna az országban 8 egységet fenntartó ERFO. A szegedi Technika Házában kiállítással egybekötött ERFO-napok kezdődtek tegnap, csütörtökön délelőtt. A megváltozott munkaképesságű embereket foglalkoztató ERFO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. célja a figyelemfelkeltés. Azt szeretné bemutatni, hogy a fogyatékosok által készített termékek szőnyegek, ágyneműk, bőrből, fából, textíliából előállított használati cikkek - vannak olyan értékesek és szépek, mint amiket más vállalatok gyártanak. Éppen ezért nem is olcsóbbak. A látogatókat tehát arra szeretnék ösztönözni, ha történetesen választanak, inkább ezeket a termékeket részesítsék előnyben, hiszen a döntésükkel cég fennmaradását segítik. Az ERFO ügyvezető igazgatója, Nagy Vendelné elmondta, a vállalat 1994 óta működik gazdasági társaságként. Tulajdonosa 100 százalékban az ÁPV Rt. Mivel jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a cég állami kézben maradhasson, az ERFO most abban bízik, hogy a Munkaügyi Minisztérium tulajdonába, az Országos Foglalkoztatási Alap kezelésébe kerül (másik hat társával együtt). Az ERFO az ország 8 üzemében 1200 főt alkalmaz, a szegedi létszám 135. A kft. éves árbevétele 455 millió forint, amit a nyomda-, a textilkonfekció", a bőrdíszmű-, a fafeldolgozó-, az asztalos-, a seprűkészítő és a kötészeti egység állít elő. A nyereség után nem kell adóznia, azt fejlesztésekre költheti. A jövőben viszont ahhoz, hogy hasonlóképpen eredményesen tevékenykedjen, a parlament segítségére lenne szüksége. Amennyiben ugyanis az országgyűlés a munkáltatóra hárítja a társadalombiztosítási járulék fizetését, valamint annak kell átvállalnia a mindenkori táppénz egyre nagyobb hányadát is, nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. F. K. ^ln MA A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Victor Hugó utcai székházában ingyenes jogi tanácsadást tartanak 16 és 17 óra között a párt jogtanácsosai. HOLNAP DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt országos elnöke délután 3 órai kezdettel nagygyűlést tart az Algyő Faluház dísztermében.