Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. Nov. 21. A HELYZET 7 • Új bolt öt hónap alatt Rózsa nyílott Szöregen A szöregi Rózsa ABC is belépett a zöld-üzletláncba. (Fotó: Somogyi Károlyné) • A sándorfalviak tiltakoznak, a szegedi önkormányzat nem tud róla Dugipénzböl (?) hulladékudvar Lakók kontra polgármester. A vita elfajul? (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Szűk fél esztendeje, július elején zárták be a szőregi áfész-boltot. Tegnap pedig november ide vagy oda - Rózsa nyílott Szöregen. Zöld Rózsa. A Dél-Tisza Menti Áfész ugyanis a zöld-üzletlánc sorába vonta és Rózsa névre keresztelte a megújult áruházat. Kelemen János áfész-elnök a tegnap délelőtti megnyitón elmondta, 25 boltból álló üzletláncukat megfontoltan, de folyamatosan korsze• Budapest (MTI) December közepéig megjelenik az a pénzügyminiszteri irányelv, amely meghatározza: az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeket milyen bevallott éves jövedelem alatt szólítja majd fel az APEH, hogy számoljanak el kiadásaikkal; miből tartották el magukat, illetve családjukat. A Pénzügyminisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az irányelvek tervezetét jelenleg egyeztetik az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. A Pénzügyminisztérium szakembereinek becslései szerint mintegy 80-100 ezer főállású egyéni vállalkozóra teijedhet ki az intézkedés, ha az irányelvek megjelenése nem fejti ki várt hatását. Valójában azonban úgy vélik, csupán néhány tízezer adózónak kell majd beszámolnia kiadásairól, ezek között néhány ezer lesz azok száma, akinek bevallását nem tudja majd elfogadni az adóhatóság, és ezért adóját becsléssel állapítják meg. Az intézkedéstől, amelyet az 1996-ra érvényes adószabályok írtak elő mintegy 1,8-2 milliárd forint többletbevételt remélnek az egyéni vállalkozói körből. Az irányelvekben szakmák és egyéb mutatók szerint határozzák meg azt a jövedelmet, amelyet egy-egy főállású egyéni vállalkozónak el kell érnie ahhoz, hogy ne essen abba a körbe, akiket bevallásuk kiegészítésére szólít fel az APEH. Az irányelv melléklete több mint 300 szakmára terjed ki. Egy-egy adott értéket eltérő szorzószámmal kell majd megszorozni attól függően, hogy milyen településen működik az adott vállalkozó. A határszámok kialakításánál az eddigi bevallásokat, illetve az azokr.) (íi x> at sv A rűsítik, hiszen aki megáll, az lemarad a piaci versenyben. Mit kaptak most a szőregiek? Több mint 550 négyzetméteres, légkondicionált, európai színvonalú áruházat. Az épületben tagsági iroda is helyet kapott, valamint az áruház környékén sokállásos parkolót alakítottak ki az áfészesek. Popovics Sándor kereskedelmi igazgató azt is elmondta, a megnövekedett színvonal nem drágította meg az árakat Szöregen. ból jelentkező átlagos jövedelmet vették figyelembe. Ugyanakkor a minimális szintje a jövedelemnek a minimálbér összege. Számos kivételt is ismer az eljárás. így például a szabályok nem vonatkoznak a kezdő vállalkozókra, illetve bizonyos teriileteken egyes szakmákban dolgozók mentesülhetnek alóla. Ez vonatkozik például a magas munkanélküliséggel küzdő válságövezetekben működőkre. Az éves mininálbér összege 1996-ra 171 ezer 200 forint. Egy személyszállító kisiparosnak például Budapesten a tervezet szerint mintegy 197 ezer forintnyi jövedelmet kell bevallania ahhoz, hogy az adóhatóság ne vegye górcső alá kiadásait. Fejér megyében Székesfehérváron ez az összeg már csak mintegy 195 ezer forint lesz. Az orvosoknak az 5 ezer főnél nagyobb városokban - amennyiben egyéni vállalkozóként működnek mintegy 752 ezer forint éves jövedelmet kell felmutatniuk, az 5 ezer főnél kisebb településeknél azonban ez a határ mintegy 458 ezer forint. A kiegészítő tevékenységet végző magánszemélyeknél a jövedelemhatár - szintén szakmától és településtől függően - az elszámolt költségekhez fog igazodni. Szellemi tevékenységet folytató magánszemélynél például ez esetben 400 ezer forint költség elszámolása esetén 85 ezer forintnyi lesz az a jövedelem, amikor még nem feltétlenül indul el azonnal az ellenőrzés. Az irányelv kiadása jogilag nem jelenti azt, hogy más adózóknál ne alkalmazhatná az APEH a becslési eljárást. Azokban az esetekben, amikor az önálló tevékenységet folytató magánszemély bevallott jövedelme nem éri el az irányelvben foglaltakat, az APEH felszólítja majd arra, hogy egészítse ki bevallását, iljiil ;T i sí J zn.v J L. A nagy lakossági ellenállás miatt tovább gyűrűzik a sándorfalvi hulladékudvar-ügy. Mint arról már hírt adtunk, a település önkormányzata - Csongrád megyében elsőként - példaértékűnek nevezhető szerződést kötött a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társasággal, a lakossági hulladékok teljes körű elhelyezése, illetve elszállíthatósága érdekében. A tervet a helybeliek egy része mégsem megelégedéssel, sokkal inkább óriási felháborodással fogadva, a hatalmi arrogancia egyik megnyilvánulásának nevezi. Tiltakozásukat pedig erősíti az a körülmény is, hogy bizonyos kérdéseikre máig nem kaptak megnyugtató választ. A külső szemlélő számára első pillanatban érthetetlennek tűnő reakciónak azonban több oka van. A község korábbi, ideiglenesnek szánt szemétlerakója ugyanis az évek során valódi - összes kellemetlen következményeivel együttjáró - szemétteleppé „nőtte ki" magát. A borzalmas helyszíntől néhány száz méterre lakó Rózsa utcaiak ezért minden lehetséges fórumot megjárva hangoztatják: szenvedtek ók eleget a szeméttelep tavalyi bezárásáig - a bűz, a látvány és a fertőzésveszély miatt így most képtelenek megértéssel fogadni az ismét a közelükbe tervezett hulladékudvar megnyitását. A kht. szakembereit - Szabó Ferenc ügyvezetővel az élen -, az Atiköfe műszaki igazgatóhelyettesét, Kónya Károlyt, illetve Darázs Sándor polgármestert kérdések sorával ostromolták, miközben igyekeztek őket meggyózni saját igazukról. A hűvös szél ellenére kialakult parázs vita során a kht. ügyvezetője elmondta: az elszállításig zárt konténerekbe szétválogatva, ingyenes átvétel után gyűjtik majd a lakosság által odavitt bármilyen, de semmiképpen sem veszélyesnek minősülő hulladékot. Emellett felszámolják a tájvédelmi körzetben található vadlerakókat. A hulladékudvar létesítéséhez pedig természetesen megszerezték a szükséges szakhatósági engedélyeket is. A két ütemben tervezett beruházás eddig el-' készült részére a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. már több mint 2 milliót fordított. A hangulat az elhagzottak hatására azonban csak elmérgesedett. A lakosok magyarázatot követeltek néhány, különösen fontos kérdésre, így kiderült: a területet az önkormányzat jelölte ki, miután e célra nem talált jobb helyet, de erről a tavalyi lakossági fórumon szó is volt. Arra viszont, hogy miért jótékonykodna a szegedi önkormányzat gazdasági társasága Sándorfalván - magára vállalva a beruházás, a működtetés finanszírozását, a konténerek kiürítésével együttjáró szállítási költségekkei együtt csak részleges válasz született. Szabó Ferenc - teljesen jogosan - a Nyugat-Európához tartozás egyik feltételének nevezte a környezetvédelmi szempontokra épülő hulladékkezelést, és a kht. is ennek megvalósítását tűzte maga elé. Hazánkban ugyanis - Újpest után - másodikként Sándorfalván készül hulladékudvar, amelyből még több mint ttz beindítását tervezik Szegeden is. • Mivel a Sándorfalván épülő hulladékudvarral kapcsolatban megfogalmazott homályos kérdések tisztázása több szempontból is indokolt, következő utunk a szegedi önkormányzati hivatalba vezetett. Nagypál Miklós műszaki irodaveztetőtől az iránt érdeklődtünk, hogy milyen meggondolásból támogatja milliókkal Szeged egy másik településen épülő hulladékudvar megvalósítását, amikor a városban tervezett hasonló létesítmények még - vélhetően anyagi okok miatt - nem készülhettek el? - Erről szó sincs. - szögezte le mindenekelőtt Nagypál Miklós. - A kht. ez ideig nem szólt tulajdonosának, a közgyűlésnek, sándorfalvi terveiről, arról, hogy milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani a városon kívül! Ez sem a most folyamatban lévő, jóváhagyásra váró üzleti terveiből, sem egyéb előterjesztésből nem derül ki. Márpedig - amellett hogy a szóban forgó körülmény etikailag is kifogásolható - a társaság alapító okiratában benne van, hogy a fejlesztési munkákról be kell számolnia a tulajdonosnak. Ezenkívül köztudott, hogy néhány évvel ezelőtt - az önkormányzat hozzájárulásával - mintegy százmillió forint hitelt vett fel a gazdasági társaság. A hitel és a kamat törlesztése pedig jelentős kiadásként jelentkezik a kht. üzleti tervében. Amennyiben mindezt a befolyt szemétdíjból fizeti meg a gazdasági társaság, akkor kérdésként vetődhet fel, miként marad annyi pénz, hogy egy másik önkormányzat területén beruházhasson? Mindezeken túl számunkra meglepőnek, mi több, ellentmondásosnak tűnik az ügy azért is, mert a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő környezetgazdálkodási kht. - saját fejlesztési alapjából - nem törekedett arra, hogy itt, a városban hulladékudvart létesítsen. Ezért az idén a szegedi önkormányzat - a város költségvetéséből - 9 milliót biztosított a kht.-nak, csupán a Gyálaréten tervezett hasonló létesítmény elkészítésére. Ott, az ideiglenes szemétlerakó területén, átmeneti hulladéktárolót alakítanak ki, amely később szelektív hulladékudvarrá válhat. Ma ugyanis nemcsak a szemétfeldolgozás feltételei nincsenek megteremtve hazánkban, de még az elszállítás költségeit sem fedezi a hulladékok eladási ára. Sőt: a kht. előrejelzése szerint súlyos milliókba kerül majd nem csak a Gyálaréten, illetve a Szegeden tervezett hulladékudvarok kialakítása, de üzemeltetése is. A megtelt konténereket ugyanis azonnal tovább kell vinni - ártalmatlanítás céljából - a városi szeméttelepre, így elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Sándorfalván lévő hulladékudvart gazdaságosan tudnák üzemeltetni. E kérdésekre egyébként — éppen súlyosságuk miatt - az üzleti terv tárgyalása során a közgyűlés, mint tulajdonos, választ kér majd a kht. vezetőjétől - tette még hozzá Nagypál Miklós. N. Rács Judit • Munkatársunktól Főiskolai ünnepség keretében adták át tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola új, Szilléri sugárúti épületét, amelyben az idei tanév kezdetétől az intézmény idegen nyelvi lektorátusa, könyvtártudományi tanszéke és közművelődési tanszéke kapott otthont és könyvtárat. Az átadási ünnepséget dr. Békési István főigazgató megnyitotta meg, majd az épület házigazdái dr. Monok István főiskolai tanár, a könyvtártudomány szak tanszékvezetője és dr. Rigó Jázon főiskolai tanár, a közművelődés szak tanszékvezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Az egész délutános program keretében bemutatták Polner Zoltán: Bábakeresztség című könyvét. Hogyan védjük a fogyasztót? • Budapest (MTI) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség évente 700-720 millió forintból gazdálkodik; a vizsgálatokhoz megvan a megfelelő laboratóriumi háttér, s a szakemberek az ellenőrzések mellett a jogszabályok előkészítésében is részt vesznek. Minderről Gyarmati András, a főfelügyelőség főigazgatója tájékoztatta szerdán a Társadalmi Unió Képviselői Klubjának tagjait. Elmondta: öt éve napirenden van a fogyasztóvédelmi törvény megalkotása, s bízik abban, hogy a parlament jövő tavasszal elfogadja a tervezetet. Hozzátette: a jogszabály hatályba lépése után a civil szervezetek várhatóan nagyobb szerep- és hatáskört kapnak a fogyasztóvédelem területén. A főigazgató szólt arról, hogy a személyiségi jogokat rosszul értelmezve jelenleg nem lehet nyilvánosságra hozni a fogyasztókat megkárosító gyártók, kereskedők és szolgáltatók nevét, holott ennek nagyobb visszatartó ereje lenne, mint a bírságnak, amely jelenleg meglehetősen alacsony. A felső határ 30 ezer forint. • MA V-program Pénz a mellékvonalakra • Budapest (MTI) A MAV ötéves szerkezetátalakítási programját támogatásra érdemesnek ítélte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Phare. Várhatóan az EBRD 120, az EIB 100 millió ECU értékű hitelt nyújt, melyhez 80 millió ECU-s vissza nem térítendő Phare segély kapcsolódna. A nemzetközi pénzintézetek a hitelfolyósítást attól tették függővé, hogy megszületik-e a hitel felvételére vonatkozó kormány-szándéknyilatkozat, megváltozik a személyszállítás finanszírozása, megoldódik a mellékvonalak problémája és sikerül liberalizálni a belföldi áruszállítás tarifáit. A hitelen kívül hazai forrásból kell biztosítani további 80 millió ECU-nek megfelelő összeget a fejlesztései és szerkezetátalakítási program finanszírozásához. Az összesen 380 millió ECU 60 százalékát a vasúti pálya fejlesztésére kívánják fordítani, 40 százalékát pedig a kocsipark modernizálására. Ha a tervezett fejlesztések nem valósulnak meg, a teljes vonalhálózat további 10 százalékán kell újabb sebességkorlátozásokat bevezetni. Ez növeli a személy- és az áruszállításban már meglévő feszültségeket, ugyanis a pályahálózat 40 százalékán már most is sebességkorlátozás van érvényben. A bankok által támasztott feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a MÁV hozzájuthasson a szükséges forrásokhoz. A feltételeknek megfelően a személyszállítás finanszírozásában növelni kell az utasokra eső részt annak érdekében, hogy megvalósuljon az 50-50 százalékos arány. Felavatták a Szilléri épületet Az egykori általános iskola helyén a Juhász Gyula Tanárképző főiskola tanszékei kezdtek új évadot (Fotó: Miskolczi Róbert) • Jövedelmek, bevallások Kit mikor ellenőriznek?