Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-21 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK 1996. Nov. 21. A VÁROS 5 Házmosoly rimlékeznek még azokra a hetvenes évekre? Tudják, MJj amelyekről mostanság napi 24 órában illik nosz­talgiázni. Megsárgult múltunkból fényesednek, s jaj, dehogy is beszélünk arról, milyen jajveszékelésre izga­tó munkák eredményét adta kezünkbe, épített fejünk fölé ipara, s mondjuk hány évig, s milyen ered­ménnyel újítottak föl Szeged belvárosában egy házat. Mert ha hetvenes évek, meg nosztalgia, hát ne fe­ledkezzünk meg a Kiss Dávid palotáról sem, a Kárász utca, s a Széchenyi tér sarkán, amit éppenséggel éve­kig borított állványerdő, s a pesszimistább szegediek azt hihették, hogy a gerendázatból kinőtt apró fácskák egykor már jótékony lombkoronáikkal takarják el a Szeged szégyenét. De ily tempóban, s minőségben épült a versenyuszodánk, amelyből aztán sportcsarnok lett, ezernyi káromkodás közepette avatták a Tisza La­jos körúti (vagy ahogy akkor szólították: a Lenin kör­úti...) postapalotát, s majd egy évtizedes munkálkodás után a Nemzeti Színházat. Bár ha jól elmélyülünk em­lékeinkben, Szeged jószerével azt is elmondhatja ma­gáról, hogy egyetlen nagyberuházása nem készült el hajtépős viharok nélkül. S hogy miért éppen most kapargatom le a penészt ily' régi emlékekről? Nos, van ennek kettő oka is. Az egyik éppen az a sírva vigadós nosztalgia, amely olyannyira körbelengi letűnt ántivilágunkat, hogy né­ha a düh szívesen helyrebillentené, a realitások ösvé­nyébe szorítva. A másik meg jóval konkrétabb: mind­össze ránézek Szeged belvárosára, s ámulok. Mert el­múló évünkben néhány hónap alatt két hatalmas épü­let (Kereskedelmi bank, a Kárász utca és a Klauzál tér sarkán, valamint a leendő Providencia székház...) is olyan új ruhába öltözött, hogy csak elismerő bóloga­tással leheti kinyilvánítani véleményünket. Am máris könnyen kifürkészhető, hogy a harmadik, a leendő Posta Bank székház is szemet gyönyörködtető ékessé­ge lesz Széchenyi terünknek. S nem kellett rá várni éveket, nem kellett nézni, hogyan pusztítja el a stukkó­díszt a barbár vandál keze, csak ne kelljen felújítania. Hanem örömködhetünk, mert bebizonyosodott, hogy a jó szakember keze újra tud alkotni. C ak ugyebár ehhez nem párthatározatok, meg elvi nyilatkozatok szükségeltettek. Csupán pénz, meg fenyegető kötbér. Szent igaz, ez utóbbiak aligha alkal­masak a nosztalgiára. De szerencsére, ez az összes bűnük... Bátyi Zoltán Kopasz Márta jubileumi tárlata A kiállítást Kass János nyitotta meg. (Fotó: Miskolezi Róbert) • Munkatársunktól Kopasz Márta festő- és grafikusművész, aki a na­pokban ünnepelte nyolcva­nötödik születésnapját, két­három esztendős korában készítette első rajzait. A vá­ros képzőművészeti életének vezető egyénisége az idők során tekintélyt és elismerést szerzett nevének a nemzet­közi kisgrafikai életben. A művésznő egyébként élete minden szakaszában dolgo­zott olajjal, temperával és akvarellel. Ő maga azt nyi­latkozta egykoron, hogy al­kotásai hasonlatosak a kínai íráshoz, melynek képértelme is van. Tegnap Szeged egyik legegyénibb hangú alkotójá­nak, Kopasz Mártának a mű­veiből nyílt kiállítás a Vár utca 7. alatti Kass Galériá­ban. A jubileumi tárlatot Kass János szobrász- és gra­fikusművész ajánlotta az ér­deklődők figyelmébe. A területfejlesztésről • Budapest (MTI) Magyarország csak az Európai Unióhoz való csat­lakozás révén juthat elegen­dő forráshoz a terület- és re­gionális fejlesztésekhez ­hangoztatta Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter szerdán Budapesten, a Technika Há­zában tartott konferencián. A miniszter elmondta: az Európai Unió jelentős pénz­forrásokat nyújt tagországai­nak ilyen célokra. Az EU 1997. évi költségvetésének 30 százalékát - 31 milliárd ECU-t - ugyanis a tagok te­rület- és regionális fejleszté­sekre vehetik igénybe. Ezzel szemben a KTM jövőre mindössze mintegy 8-10 milliárd forintot fordíthat ilyen célokra. • Árvízveszély (még) nincs Ahol a part szakad A partfal repedéseit még nem látni - a falfirkákat annál inkább... (Fotó: Mohos Angéla) A Tisza partfala Sze­ged alatt több helyen je­lentős javításra szorul: a felső támfalakon támadt réseken beszivárog a víz, a lépcsősor elemei közötti rést a fagy tágít­ja tovább, a Stefánia part felöli járdája meg­süllyedt, az úszóházak partvonalán fölhalmozó­dott az iszap, s az usza­dékfa. Az Alsó-Tisza Vi­déki Vízügyi Igazgató­ság fölmérése szerint jö­vőre legalább 70 millió forintot kellene a partfal rekonstrukciójára költe­ni. Árvízveszélytől vi­szont most még nem kell tartanunk... A Szegedet romba döntő 1879-es árvíznél is maga­sabbra emelkedett a Tisza vízszintje 1970-ben, amikor már küszöbön állt a város mélyebb területein élők kite­lepítése. A régi partfal akkor még kiállta a próbát, de a vízügyi szakemberek tudták, nem halasztható tovább a védmű átépítése. 1972-ben kezdték, s a nagy víz cente­náriumára, 1979-re fejezték be a jelenlegi partfal átépíté­sét - ám az idő vasfoga kissé megrágta már a jelenleg álló támfalat is. A közel húsz év alatt ke­letkező kisebb-nagyobb hi­bákról az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság tavaly részletes fölmérést készttett ­amint azt érdeklődésünkre Török Imre György főmér­nök, az igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta. A javítani valókat két cso­portba sorolták: a hajóállo­más alatti szakaszon, a rak­part lábánál kezdődő lépcső­sor alján igen sok iszapot, uszadékot hordott föl a víz: ez voltaképpen természetes, hiszen a folyómeder itt ka­nyarulatot ír le. Itt érdemes említeni, hogy elmaradt a folyó Maros-tor­kolat és Belváros közötti sza­kaszának szabályozása. Min­den folyó „kanyar-ellenka­nyar" irányban halad, csak­hogy csöppet sem közömbös, milyen a kanyarulatok ritmu­sa. A vízügyi szakemberek szükségesnek látják, hogy a Tisza bal partjának Ivét a Maros torkolat után kissé megnagyobbítsák, az északi híd pillérje előtt viszont föl­töltsék. Ezzel csökkenteni le­hetne a hajóállomás környé­kén partra vetődő uszadék és jég mennyiségét, valamint az új híd mederpillérénél a ki­mélyüléseket. » Mindezeknél nagyobb baj viszont az, hogy magát a partfalat is sérülések érték: a múzeum előtt például panel­lemálás, másutt a támfalak fedköveinek elmozdulása, a Stefániáról levezető lépcső­sor elemei között pedig el­mozdulások, rések láthatók; a repedésekben növénymag­vak ütnek tanyát, s abeszivár­gó víz (amely télen jéggé fagy) igen komoly károkat okozhat. Az Ativizig fölmérése nemcsak a bajokat, hanem a javítás módjait, és várható költségeit is rögzítette. A munkát jövőre körülbelül 70 millió forintért lehetne elvé­gezni. Az Ativizig műszaki igazgatóhelyettese szerint ennyi pénz megszerzésére nincs valós esély, ám külön­féle támogatások, pályázati pénzek megérkezése esetén el tudnák kezdeni a partfal fölújítását. Az igazgatóság egész területén, idén 16 mil­lió forintot költhettek helyre­állításra, 30 milliót pedig az elromlott zsilipek, gépek ja­vítására (ebből a pénzből fu­totta a rondella és az árvízi emlékmű közti partszakasz megtisztítására is, amely 2 millió forintba került). Mint megtudtuk, Magyar­ország egynegyedét(l) kell megvédeni a vizek kiöntésé­től, s miénk a legnagyobb, árvíztől veszélyeztett terület Európában. Török Imre György bízik abban, hogy a döntéshozók nem csak katasztrófahelyzet­ben érzik át a vízügy támo­gatásának szükségességét, hanem még „békeidőben" megteszik a kellő intézkedé­seket. Mert ha a vízügy to­vábbra is csak a működéshez szükséges pénzt kapja meg, akkor folytatódik az ágazat tartós alulfinanszírozottsága. A védelmi berendezések pe­dig - mint a szuvas fog ­közben tovább romlanak. A szegedi partfal azért még áll­ja a sarat: árvízveszélytől egyelőre nem kell tartani. Ny. P. • Húszéves a szegedi televíziózás Vállalkozik a regionális stúdió Vállalkozó regionális televízióvá kell válnia a huszadik születésnapját ünneplő szegedi stúdió­nak - vélte tegnapi sajtó­tájékoztatóján Bán János stúdióvezető. A szegedi műhely jövője szempont­jából fontos, hogy to­vábbra is az MTV Rt.-n belül működik majd. A Magyar Televízió Sze­gedi Stúdiója a jövőben is az MTV Rt. részeként működik tovább, ám ez nem jelent vál­tozatlanságot, hiszen a szege­di regionális stúdiónak vál­lalkozó tévéként kell majd megélnie - mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Bán János stúdióvezető főszerkesztő. A szegedi tévés műhely a na­pokban ünnepli megalakulá­sának 20. évfordulóját, s ez egybeesik azzal az átalakítás­sal, amely az MTV-nél törté­nő változások jegyében zaj­ük. A főszerkesztő úgy fogal­mazott, hogy a következő félévet még a mostanihoz hasonló műsorstruktúrával viszik végig, ám egyelőre nem tudni, hogy mennyi pénzből, hiszen miként az országnak, úgy a televízió­Bán János stúdióvezető szerint csak a versenyképesen előállított műsorokban bízhatnak. (Foto: Gyenes Kálmán) nak sincs még költségvetése. Ami aztán következik, arról egyelőre csak annyi a biztos, hogy egy önmagát mene­dzselni jól tudó, közszolgála­ti műsort készítő stúdió lesz a szegedi. Bán János szerint az MTV-nek a 2-es csatorna privatizációja és műholdra vitele után is támogatnia kell a regionális híradókat, illetve a közszolgálati és a kisebb­ségi műsorokat, ebből a pénzből azonban nem lehet majd stúdiót fenntartani. Eh­hez kellenek majd a verseny­képes műsorok eladásából származó bevételek és a szponzorált műsorok bevéte­lei is. Utóbbiak közül újra indulhatna egy vasárnap kora reggeli magazinműsor, illet­ve egy Alföld Sportja nevű sportmagazin, amely a fő­szerkesztő szerint minden nézői kívánságlistán az első helyen áll. A szegedi (és az ugyan­csak ünneplő pécsi) stúdió már hétfőtől születésnapi műsort sugároz, de ez csak a kezdet, mert pénteken Szi­eszta-különkiadás lesz, va­sárnap pedig kora reggeltől késő estig Szegedé és Pécsé a képernyő. A vasárnapi mű­sorfolyam másfél órás gálá­val zárul, melyben Szegeden élt vagy szegedi művészek szerepelnek, sok régi felvéte­len is. P. J. Ma: közgyűlés • Munkatársunktól Ma, csütörtökön 9 órától ülést tart Szeged város köz­gyűlése. A tanácskozáson a számoké lesz a főszerep, hi­szen adóról és költségvetés­ről esik majd szó. Első napirendi pont az idei költségvetés módosítá­sa, a második a helyi iparű­zési adóé. A polgármester teijeszti elő a '97-es költség­vetési tervkoncepciót, majd elemzik a városatyák az idei költségvetés teljesítését. Sebők ára 200 ezer forint • Munkatársunktól Körözés alapján keresi a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság a 35 éves Se-, bők Ferenc, Szeged, Petőfi sgt. 13. szám alatti lakost. Sebők a város egyik szóra­kozóhelyén több állampol­gárt bántalmazott, akik en­nek következtében nyolc na­pon túl gyógyuló, életveszé­lyes sérülést szenvedtek. Ezen túl Sebők Ferenc egy másik ügyében az első fokú, nem jogerős Ítélet 1 év 2 hó­napos szabadságvesztést szabott ki, melyet megfel­lebbeztek. Később a gyanú­sított előzetes letartóztatás­ban is volt, azonban a bíró­ság szabadlábra helyezte. Ezután eltűnt. A nyomravezetőnek ­személyének titokban tartása mellett - a rendőrség 200 ezer forintot ajánl fel. A be­jelentéseket a 477-577-es szám 11-79-es mellékén te­hetik meg. Éjszakai permetezés • DM-információ November 21-én (csütör­tökön) kezdődik a köztéri fák permetezése - közölte a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. A munkát éjszaka végzik, s a fölhasznált nö­vényvédőszerek „emberre és hasznos élő szervezetekre" veszélytelenek. Az éjjeli permetezés várhatóan no­vember 30-ig tart. Kié az udvar? • Munkatársunktól Tegnapi lapszámunkban közöltük a Horváth Mihály utca és a Széchenyi tér sar­kán álló épülethez tartozó zárt udvar fényképét. A fotó fölé írt cím így szólt: „A Pro­videncia díszkertje." Nem tértünk ki viszont Írásunkban arra, hogy az épületet (s vele természetesen a kívülállóktól elzárt udvart is) nem csupán a Providencia Biztosító Sze­gedi Igazgatósága, hanem kí­vüle még két, ugyancsak a Generáli érdekcsoporthoz tartozó pénzintézet is hasz­nálja majd. Az érdekeltek jelezték: sérelelmes szá­mukra, hogy képalá- (és -fölé-) írásunkban csak a Pro­videncia nevét említettük. Bár a beköltözés és a hi­vatalos megnyitó még odébb van, a pontosság úgy kíván­ja, hogy már most közzé te­gyük: a felújított épületben a Providencián kívül ott talál­juk majd a Generáli Buda­pest Biztosító Szegedi Re­gionális Igazgatóságát, és a Lakáskassza - Első Altalá­nos Lakástakarékpénztár Te­rületi Igazgatóságát is.

Next

/
Thumbnails
Contents