Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

SZERDA, 1996. Nov. 20. UNIVERSITAS II. Átváltható tudás riurópai felsőoktatási intézmény az, amelyiknek 12j Európában elfogadják a kibocsátott diplomáját. Ha ez ilyen egyszerű lenne, a német orvosok például sokáig keresgélhetnék Európát, ha Franciaországban akarnának elhelyezkedni, ott ugyanis csak a honi dip­lomát fogadják el vizsgáztatás nélkül. Ugyanígy jár­hatnak más szakmák képviselői is, s ez a megkülön­böztetés még nem az a megkülönböztetés, amelyikkel az unión kívüli, „harmonizálatlan" országok egyete­mei által kiadott okleveleket kezelik. Ez csupán a hazai szakma védelme. Ha viszont itthon nemcsak azt akar­juk, hogy diplomásaink tudása Hegyeshalomnál meg­szűnjön hivatalosan is konvertibilisnek lenni, szükség van a tudásanyag harmonizációjára is. Ez a kérdés persze nemcsak a felsőoktatás, hanem közoktatásostul az egész magyar képzési rendszer problémája. Hiszen az iskolában kezdődik a nyelvtanulás, a természettudo­mányi alapképzettség pedig szilárdan kell álljon a lá­bán érettségi után is. A nemzeti alaptanterv egyik fel­adata kellene legyen például, hogy megelőzze az érin­tett felsőoktatási intézmények kínlódását a hallgatók környezetvédelmi és környezetgazdálkodási képzetlen­ségével Ha bevezetik az iskolai környezetvédeli okta­tást, ez is könnyebben megy majd. / elenleg egy felsőoktatási intézmény minél közelebb van a piachoz és minél jobban rá van utalva, annál könnyebben reagál rá. S persze annál hamarabb isme­ri fel hogy nemcsak végzős hallgatóinak kell bosszú­ság legyen, ha Európában netán legyintenek a diplo­májára. A tudásanyag átválthatósága lehet a biztosíté­ka annak, hogy az integrált Európában oktatási rend­szerünk nem úgy végzi a dolgát, mintha még mindig külön keleti és nyugati viszonyok szerint tenné. Pansk József • Balogh Sándor 70 éves A történetíró, aki tiszteli a tényeket Dr. Szabó Gábor főigazgató szerint a középiskolákban inkább az almaié előállítását, mint a vaskohó szerkezetét kellene tanítani természettudományos alapműveltség címén. (Fotó: Miskolczi Róbert) IMPHV A Magyarország jelen­korával foglalkozó szer­zik szine-virága adott tanulmányt, hogy Balogh Sándor történész 70. születésnapja tiszteletére megszülessen a Vissza a történelemhez... című kö­tet. A tanulmánykötetet Izsák Lajos és Stemler Gyula szerkesztette, a budapesti Napvilág Ki­adó jelentette meg. Az emlékkönyvről, s ezen alkalombál a jelenkor kutatásának problémái­ról beszélgettünk Belényi Gyula történésszel, a JÁ­TÉ docensével. 0 A színvonalas tanul­mánykötetben 39 törté­nész - többek között Ba­logh András, Diószegi Ist­ván, Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Izsák Lajos, Pö­löskei Ferenc, Romsics Ignác, Vida István - egy­egy írással tiszteleg Ba­logh Sándor előtt. A kü­lönböző témákról érteke­ző szerzők közül többen tanulmányuk előtt foglal­ják össze, milyen kapcso­lat fűzi őket Balogh Sán­dorhoz. Ön mit mondana, milyen a viszonya a tekin­télyes történészhez? - Mint egy nemzedékkel fiatalabb, azokhoz tartozom, akik „félték" Balogh Sán­dort. Később, Izsák Lajos közvetítésével alakult ki kö­zöttünk szakmai kapcsolat. Kandidátusi védésemen ma­gas lázzal, kétoldali tüdő­gyulladással elnökölt, amiért ma is hálás vagyok. Az én szememben Balogh Sándor szigorú szakember, akivel le­het vitatkozni. 0 A kötet szerzői szinte kivétel nélkül budapesti­ek. Ez arra is utal hogy a jelenkor kutatásának ost­romolhatatlan központja Budapest? - Az emlékkönyvben ta­nítványok, munkatársak tisz­telegnek, a vidéket Nagy Jó­zsef képviseli. A jelenkortör­ténet még jobban Budapest­centrikus, mint a történetírás más ágai. Többek között azért, mert minden forrás ott található. Az ELTE és a Poli­tikatörténeti Intézet (a volt Párttörténeti Intézet) jelen­kortörténeti iskolája dominál. A szerkesztők érdeme, hogy e kötet tükrözi, hol tart ma a magyar jelenkor-történetírás. Tematikai újszerűség és fo­galmi, elméleti megújulás iránti igény mutatható ki. Izsák Lajos, Szakács Sándor írása is erre példa. 0 Rendhagyó ez a pálya: a pártközpont munkatár­sából lett történész, s negyvenéves is elmúlt, mikortól kezdve életmüve kiteljesedett. - Erős világnézeti elköte­lezettsége mellett Balogh Sándor az a történetíró volt, aki tisztelte a tényeket. Ez­előtt húsz évvel már olyan monográfiái jelentek meg, melyek sokezer lábjegyzetet tartalmaztak. 0 Hol kezdődik, hol vég­ződik a jelenkortörténet? - A kezdet: az egyik sze­rint az első világháború, a másik szerint 1945. Az egyik felfogás szerint a napjainkat közvetlenül megelőző né­hány évig tart a „történelem". Mások szerint az utolsó em­beröltő még nem lehet tárgya a történetírásnak, hiszen a források sem férhetők hozzá, illetve a törénetírónak sincs meg a tárgyszerűséghez szükséges távlata. Jómagam ez utóbbi felfogás híve va­gyok, vagyis a 60-as évek elejéig tart a jelenkortörténet 0 A kutatás Budapest­központúságáról már esett szó. A jelenkortörté­netben mennyiben, ho­gyan jelenik meg a vidék? - Kevéssé. Legfeljebb agártöténeti vagy társadalom­történeti téma kapcsán villan föl a „vidék". Ennek az az oka, hogy ahogy közeledünk a mához, egyre inkább igaz: minden országosan jelentős esemény a fővároshoz kötő­dik. Akik vidéki történelmi figuraként jelentőssé válnak, azok is csak budapesti sze­replésük miatt. Magyarorszá­gon nem képzelhető el, hogy az ország valamely regioná­lis központja Budapest kon­kurenciája lehetne! Ú. I. ISO Magyarország intéz­ményes európai integrá­ciójának egyik kulcskér­dése lesz, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmi­szeripar miként alkal­mazkodik az Európa ál­tal megkövetelt normák­hoz. Hogy a harmonizá­ció mennyiben érinti az élelmiszeripari mérnö­kök, illetve vállalkozó menedzserek képzését, errál beszélgettünk dr. Szabó Gábor egyetemi docenssel, a Szegedi Élel­miszeripari Főiskola fő­igazgatójával. A szak­ember szerint a magyar munkáltató cégek ponto­san tudják, melyek az európai elvárások, így ha a főiskola piacképes akar maradni, neki is al­kalmazkodnia kell a har­monizációs folyamathoz. 0 Hogyan befolyásolja az európai integráció a hazai élelmiszeripari ok­tatást? — Mi ezt saját bőrünkön, azaz saját Phare-projektün­kön tapasztaljuk, amely két európai - egy német és egy holland - intézménnyel kö­zösen A felsőoktatás és a gyakorlat kapcsolata címen fut. A két külföldi intéz­ményből folyamatosan jön­nek a tananyag-feldolgozá­sok, s ezek kivétel nélkül az európai integrációt segítő, a harmonizációhoz hozzájáru­ló tantárgyfejlesztések. Ott már eleve olyan tárgyakat iktatnak be az oktatásukba, • Munkatársunktól Régészeti, műtárgyvé­delmi, természettudomá­nyi, történettudományi, művészettörténeti és néprajzi eláadásokbál álló háromnapos ülés­szakot rendeznek no­vember 25-27-én a Móra Ferenc Múzeum könyvtárában. November 25-én 10 órá­tól, a régészeti ülésszak elő­adói: dr. Horváth Ferenc, dr. Kürti Béla, Lőrinczy Gá­bor,Vályi Katalin, dr. Kőhe­gyi Mihály és dr. Vörös Gab­riella, Rózsa Gábor, dr. Bé­res Mária. Az ülésnap témái között a honfoglaláskori tár­sadalmi változások kutatása, Csongrád megye X-XI. szá­00 * mint az európai jog, az euró­pai élelmiszertörvény, euró­pai marketing, illetve szak­tárgyként mint a környezet­védelem vagy a környezet­gazdálkodás. 0 Innen származnak a főiskola új szakirányai is? - Igen, három szakirány indul várhatóan jövő ősztől, s mind ebbe a témakörbe tar­tozik. A gépészmérnök-kép­zésen a logiszika-informati­ka, a technológusképzésen a környezetgazdálkodás, a vál­lalkozó menedzserképzésen pedig az üzleti menedzsment szakirányról van szó. Tudni kell, hogy az európai elfoga­dottsághoz a leendő mérnö­köknek környezetvédelmi szemléletre is szükségük van. A hagyományos ISO 9000 mellett például Euró­pában már szükséges, hogy az illető céget környezetvé­delmi szempontból is audi­tálják. Az általunk képzett mérnökök képesek lesznek majd a környezetvédelmi au­ditáció dokumentációját is elkészíteni. 0 Ez a jövő, avagy ma Magyarországon az élel­miszeriparban alkalma­zott mérnököktől már el­várják ezt a fajta tudást? - Egészen biztos vagyok benne, hogy a magyar élel­miszeripar tudja, mit kell tenni az európai piacra kerü­léshez. Itt már nemcsak arról van szó, hogy jól csomagolt és jó terméket kell előállíta­ni, hanem a magyar cégek azt is tudják, hogy Európá­zadi története, a pusztaszeri feltárások eredményei, a vaskúti földvár, az Árpád­halom talajszondázása, vala­mint a csomorkányi ásatá­sok áttekintése szerepel. Az­nap 14 órától a műtárgyvé­delmi szak előadói: M. Glattfelder Lucia, Katkóné Bagi Éva, Szabó Tamás; té­mái a pusztaszeri harangön­tőforma, a múzeum viseleti emlékei, valamint a Hősök kapujának freskói. A termé­szettudományos ülésszak előadói: Rózsa Gábor, Tóth Tamás, dr. Gaskó Béla, dr. Csizmadia György, Bátyai Gitta; a témák között a Hár­mas-Körös ártér védelme, a nak milyen elvárásai vannak a termékelőállítással kapcso­latban. Nemrég az Egyesült Államokban, San Franciscó­ban egy gépkiállításon és Németországban az európai hírű ANUGA-n is láthattam, hogy annak a cégnek a standjánál, amelyik nem tud­ta kitenni az ISO-tanústt­ványt, kevesebben voltak az érdeklődők. Legyen az gép­gyártó vagy élelmiszerter­melő cég, az ISO tanúsít­ványt jól látható helyre tette. Számomra ez azért is örven­detes, mert a főiskola szak­emberei sok hazai minőség­biztosítási tanúsítvány elké­szítésénél szaktanácsadóként vesznek részt. S persze mi nemcsak beszélünk róla, ha­nem saját magunkat is euró­pai normákhoz mérten akk­reditáljuk: decemberben lesz első körben auditálva a főis­kola ISO 9002-es minősítése 0 Vagyis harmonizáció szükséges a főiskola és a helyi vállalatok között is? - Ma már nem elég csak beszélni róla, hogy a piacnak dolgozunk, ezt illik doku­mentálni is, ezért kérdőíve­ket küldtünk 44 reprezenta­tív élelmiszeripari vállalko­zásnak. Az eredmények alá­támasztották azt, hogy jó irányba mozdulunk el a kör­nyezetgazdálkodás és kör­nyezettechnika felé. Ugyan­csak nyilvánvalóvá vált, hogy az üzleti képzést is el­várják tőlünk, illetve azt, hogy a végzőseink problé­mamegoldó készsége fejlett legyen. Ma már a mérnökök­védett Csongrád megyei Ca­raidák, a Szeged-Fehértó madarai és a légvezetékek kapcsolata, valamint híres szegedi halászok témái sze­repelnek. November 26-án 10 órá­tól a történettudományi ülésszak előadói: dr. Zom­bori István, dr. Fári Irén, dr. Orbán Imre, dr. Tóth István, dr. Kőhegyi Mihály és dr. Nagy Ádám, Rózsa Gábor; témái II. Lajos király utolsó leveléhez, Deszk címeréhez, a makói belvárosi plébánia XIX. századához, Julius Magarasevits szegedi szerb joghallgató 1863-as lengyel felkelésbeli szerepéhez, az nek alapvetően nem új tech­nológiák kitalálása a felada­tuk, hanem a legkorszerűbb technológiák adaptációja, il­letve a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó probléma­megoldás. Ez volt az, amire a vállalatok szinte száz szá­zalékban igent mondtak a kérdőíven. 0 Mi a helyzet a középis­kolai felkészítéssel Bele­illik ebbe a körbe? - Az a véleményem, hogy téves az a nézet, hogy ma Magyarországon általában magas szintű a természettu­dományi oktatás. Sajnos sokszor gyenge matematikai és fizikai tudással és főleg gyenge természettudományi szemlélettel érkeznek hoz­zánk a nem szakközépisko­lások. Sokszor a magyar is­kolákban természettudomá­nyi alapműveltség címén még mindig azt nyomják a gyerekek fejébe, hogy a vas­ércet milyen kohóban lehet előállítani. Ahelyett, hogy a magyar gazdaság szempont­jából sokkal fontosabb ag­ráripari alapműveltséget ad­nának a gyerekeknek, to­vábbra is csak a szenet, a ko­hót, a vasércet erőltetik. Még véletlenül sincs arról szó a tankönyvekben, hogy hogyan gyártják például az almalevet, a rostos üdítőket, vagy hogyan állítják elő a kenyeret, hogyan termelnek búzát. Mintha az ország a jö­vőben a szénből és a vasérc­ből élne majd meg. Ez a fo­lyamat ijesztő számomra. Panek József 1883-as szegedi királyláto­gatáshoz, valamint Csong­rád vármegye ezeréves ün­nepéhez kapcsolódnak. Ugyanaznap 14 órától Erdé­lyi Péter, dr. Tóth Ferenc, Forgó Géza, dr. Halmágyi Pál és Sipos József, témái a Csongrád-Bokros-parti Ol­vasókört, a makói Krónikát, a Makói Gazdasági Egyesü­letet, a Maros-vidék kitele­püléseit, valamint Nagy Im­re Szegedi látogatását érin­tik. A művészettörténeti előadók dr. Dömötör János, Nagy Imre, Szuromi Pál. November 27-én 10 órától a néprajzi-szekció előadói: dr. Juhász Antal, dr. Szűcs Ju­dit, Bárkányi Ildikó, Dudás Lajos, dr. Markos Gyöngyi, Nagy Vera, ifj. Lele József. hírek Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interne­ten megjelenő Internetto Hírlevélbál válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). DVD­fejlemények Alig néhány éve ízlelget­jük és használjuk a CD­ROM kifejezést, s máris itt az újabb, még többet tudó lézerlemez, a DVD. S ez nemcsak öncélú találmány, hiszen a Xiphias multimé­dia-fejlesztő cég DVD-ROM enciklopédiát mutatott be a Comdex vásáron Las Vegas­ban. A DVD-ROM jóval több adat tárolására alkal­mas, mint a CD-ROM, így a Xiphias enciklopédiáján töb­bek között 80 percnyi MPE­GII formátumú videó is he­lyet kapott. Az enciklopédia tartalma az Interneten ke­resztül lesz frissíthető, a Matsushita ugyanis olyan rendszert fejlesztett ki, amely a DVD lemezeket az Internetre kapcsolja. A rend­szer jó minőségű mozgóké­pet tud megjeleníteni a web­oldalakon, amelyeket a DVD-ROM lejátszó továbbít oda. A CD-ROM-ra már ki­fejlesztettek hasonló rend­szert, azonban a DVD által használt MPEGII formátum nagyobb felbontást biztosit. Zenehálé A kiterjedt Internet-kata­lógusáról híres Yahoo szö­vetségre lépett a Music TV­vel, s közösen indítják az unfURLed szolgáltatást. Az MTV szerepe az Interneten fellelhető, több mint 75 ezer zenei témájú web-terület ka­tegorizálása lesz, valamint hírek, heti frissítéssel cikkek és koncertkalauz online pub­likálása. Államfék fejvesztése A latin államfők találko­zójának web-oldalait (http:// www.cumbre.cl) egy számí­tógépbetyár olyan szexké­pekre cserélte, amelyen a fe­jek helyére az államfők fejét montírozta. Az anyag egy órán keresztül volt elérhe­tő. Svéd hackereket gyanúsí­tanak az esetben, csakúgy mint néhány hete, amikor a CIA-kiadványán változtatták meg a feliratokat, egyebek mellett Központi Butasági Hivatalnak titulálva az intéz­ményt. Cégbiréság, várakozás nélkül A Westel 900 október el­sejétől céginformációs szol­gáltatást indított Internet­előfizetői számára. A jelszó­val védett adatbázis a Cégbí­róságoknál nyilvántartott hi­vatalos, publikus informáci­ókat tartalmazza a Magyar­országon bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló gazdasá­gi társaságokról. Ugyan a szolgáltatás igénybevételéért belépési díjat, illetve havi dí­jat nem kérnek, de a felhasz­nálónak előre be kell fizetni egy összeget, amiből a lekért adatok díját azonnal, auto­matikusan levonják. Az adatbázis nem érhető el a cég nyilvános internetes ki­adványáról. Múzeumi előadások

Next

/
Thumbnails
Contents