Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

KEDD, 1996. NOV. 19. A VÁROS 5 • Klebelsbergre emlékeztek Pécskán és Aradon A műveltség nemzeti kincs A szülőfaluban, Ma­gyarpécskán és Aradon az elmúlt hét végén Kle­belsberg Kunóra, a két világháború közötti idő­szak legnevesebb ma­gyar kultúrpolitikusára emlékeztek. A megyeszékhelyen em­lékülést tartottak, Pécskán pedig táblát avattak tisztele­tére, a helyi templomban Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált mi­sét a 121 esztendővel ezelőtt született, egykori vallás- és közoktatási miniszter tiszte­letére. A romániai ünnepségsoro­zaton vendégként, előadó­ként részt vett dr. T. Molnár Gizella, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola közműve­lődési tanszékének tanárse­gédje is. Tőle tudtuk meg, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Pedagó­gus Szövetség által szerve­zett emléknap óriási érdeklő­dés mellett zajlott. Az aradi könyvtárban tartott tudomá­nyos ülésen magyarországi és romániai előadók méltat­ták Klebelsberg Kunó mun­kásságát. Volt mit összegez­ni, hiszen miniszterségének 9 esztendeje alatt - 1922-31 között -, a bethleni konszoli­dáció szakaszában számos intézkedést tett, amelyért há­lás az utókor. Nagyszabású népiskola-építési akciójának köszönhetően 5000 új intéz­mény született meg, létrehoz­ta az ötévfolyamos tanítókép­zőt, az intézeti tanárok kép­zésére Szegeden az Apponyi kollégiumot. A tankötelezett­séget 16 évre emelte, a hat­osztályos elemit felváltotta a nyolcosztályos népiskola. Gróf Klebelsberg Kunó hetven évvel ezelőtti szavai ma is érvényesek Pécskától Szegedig: „Vagy megtartjuk legdrágább nemzeti öröksé­günket: műveltségünket, vagy törölnek bennünket az önálló nemzetek sorából." v. r. $. Öt évszázad • Kilencvenötmilliós pályafelújítás Az SZKT „sínen van" A Kelemen utcán már simán siklik a villamos. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktál A Sajtóház Stefánia-klub­jában „Zenei csemegék" címmel nemrégiben indult sorozat. Csütörtökön este 8 órától a Massaino Consort szórakoztatja majd a nagyér­deműt. Az öt fős zenekar ko­rabeli kópia-hangszereken öt évszázad - a középkor, a re­neszánsz és a barokk idők ­kocsmazenéjét mutatja be. Az esten az e korokban használt blockflőték, lant, gitár és krumhorn szólalnak meg. A városi közgyűlés 95 millió forintot hagyott jó­vá a szegedi villamospá­lyák fölújítására. A Sze­gedi Közlekedési Kft. eb­bál a pénzből hozza rendbe többek között a Brüsszeli körúti kereszte­ződést, a Zrínyi és Kele­men utcai pályaszakaszt, valamint két kitérőt. Az SZKT jövőre folytatni szeretné az egyébként is halaszthatatlan pályare­konstrukciós munkát. Kovács Márton, a Szegedi Közlekedési Kft. műszaki osztályvezető-helyettese ér­deklődésünkre elmondta, hogy a városban összesen mintegy 25 kilométer hosszú villamospályán futnak a ko­csik. A jelenleg érvényes, 7 százalékos amortizációs kulccsal számolva, minden évben föl kellene újítani mintegy 1700 méternyi pá­lyaszakaszt. Ehhez képest az idén biztosított 95 millió fo­rintból (az összeg forgalmi adóval együtt értendő) 700 méter villamospályát és két kitérőt tudnak rendbehozni. Az SZKT kft.-vé alakulá­sa óta a társaság tulajdonába kerültek a járművek, vala­mint a fenntartásukhoz szük­séges bázis (remiz, stb.). A A szegedi önkor­mányzat pénzügyi bi­zottsága tegnapi, hétfői ülésén többek között elemezte a város 1997­es tervkoncepcióját, vagyis a költségvetést. A számoszlopok alján ezúttal mínusz áll, tehát jövöre akár drámai helyzetbe is kerülhet az önkormányzat, ha nem tesz meg bizonyos lépé­seket. Ezért sem baj, ha több bizottságtól, szak­embertói is javaslat ér­kezik. Jövőre a város 14 és fél milliárdos bevételhez szeret­ne jutni. Ennél olyannyira többet költ majd el - a már most látható kiadások szerint -, hogy akár 1 milliárd hi­ányt is elkönyvelhet 1997 végére. A mínuszok mérsék­villamospálya, a felsőveze­ték, valamint az ellátókábel viszont maradt a városé - fö­lújításán az SZKT kivitelező­ként dolgozik. A 95 millióból 9 milliót költenek a tápkábelhálózat fejlesztésére, 7 milliót a fel­sővezetékekre, a többit pedig a villamospályákra. Utóbbiak állapotát megítélhetjük a Brüsszeli körút és József At­tila sugárút kereszteződésén átfutó villamossín példáján: a húsz éve készült pálya tizen­négy év után „nullára futott", azaz: amortizálódott. A sín­pálya több helyen meg­süllyedt, rajta áthaladni nem túlságosan nagy öröm a gép­járművezetők számára. Persze nem mindenütt ilyen rossz a helyzet: az utóbbi tíz esztendőben fölújl­tott villamospályák még áll­ják sarat. Az l-es villamos vonalát fölkészttették az újonnan érkező kocsik foga­dására. A 4-es vonalon már több a tennivaló, mert a Tisza Lajos körút fölújltását - még a Lenin körutas korszakban ­megkezdték ugyan, de a munka 1978-ban abbama­radt. A 3-as villamos pályáját találjuk a legrosszabb álla­potban, s ebben az a hosszú vita is ludas, amelynek egyes résztvevői még a 3-as vonal lésére a helyi adó emelését, s a kiadások csökkentését ja­vasolják a szakemberek. Tű­hegyi József, a pénzügyi bi­zottság alelnöke kifejtette: elsősorban a meglévő intéz­mények fenntartása a gond. A dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis az önkor­mányzat intézményrendszere feléli a város összes tartalé­kait. (Még azokat a pénzeket is, amelyek telekeladásból befolyhatnak Szeged kasszá­jába - a tervezet szerint majd 1 milliárd forintról van szó. De hogy honnan, az rejtély, hiszen idén a 200 millió forintot sem érte el ez az összeg.) Ha a közgazdasági iroda ijesztgetésnek szánta a jövő évi költségvetési mínuszt, lehet, hogy eléri vele a cél­ját. Beck Zoltán, a bizottság elnöke még azt fölvetette, az további létjogosultságát is megkérdőjelezték. Kovács Márton az idei fej­lesztések és fölújítások kö­zött megemlítette, hogy a belvárosi híd rekonstrukció­jával egy időben elkészült 1060 méternyi új trolikábel is, amely a hídon átfutó troli­buszokat szolgálja ki. A közutak mentén álló ve­zetéktartó oszlopok is gyak­ran megsérülnek (főképpen akkor, ha egy nagyobb jármű ütközik beléjük), ezért most 12 oszlop cseréjére is sort ke­rítenek. Két villamoskitértőt is föl­jújítanak: a 4-es vonalon, a Dugonics téri kitérő jogi egyetem felőli váltóját, vala­mint a 3-as vonal Kálvária sugárúti kitérőjében, a ben­zinkút felőli váltóberendezést kell cserélni. Itt érdemes em­líteni, hogy a kitérő- rekonst­rukciókban fölhasználják Ko­vács Márton egyik újítását is: a váltószerkezet átalakításá­nak eredménye az, hogy az egyik sínről a másikra „átlé­pő" acélkerék kisebbet zök­ken. A 95 millióból futja még az Ívelt vonalú sínek cseréjé­re is - ezek ugyanis gyorsab­ban elhasználódnak. A Ga­lamb utca és az Indóház tér sarkán, a Boldogasszony su­iroda alátervezi a „bevételi oldalt", hiszen idén legalább 2 milliárddal több pénz folyt be, mint amennyi a tavalyi tervben szerepelt. (A vekto­ros összegeket leszámítva.) A pénzügyi bizottság fog­lalkozott az egyszemélyes társaságok 1997-es üzleti tervével is. Tegnap az Épü­letkezelő és Fenntartó, az Épületjavító és Felújító, a Fürdő és Hőforrás, valamint az Inlak Kft. szerepelt a bi­zottság előtt. (E napirend egy részét Szalay István pol­gármester is meghallgatta.) Az önkormányzati tulajdonú kft.-k - a Fürdő és Hőfor­rás kivételével - vala­mennyien nullszaldó körüli­re tervezik jövő évi mérlegü­ket. A Fürdő és Hőforrás Kft. ellenben mínusz 53 millió veszteséget produkál, úgy, gárút és a Galamb utca sar­kán, a Nagykörút és a József Attila sugárút kereszteződé­sében (itt is enyhe ívű ka­nyart ír le a sínpár!) cserél­tek, illetve cserélnek sínt, va­lamint a Dugonics téri „kivo­nulóvágány" helyébe is újat építenek. Befejezték a Kálvária tér 80 méteres szakaszának sín­cseréjét, s a hét végére elké­szülnek a Kelemen és Zrínyi utca vágányfölújitásával is. Kovács Márton azt is el­mondta, hogy az SZKT már tavasszal készen állt a villa­mospálya fölújításának meg­kezdésére, de a városi köz­gyűlés csak júliusban döntött a 95 millió forint megítélés­ről - ezért húzódnak a mun­kák egészen decemberig. A társaság minden erejét moz­gósítva dolgozik, de egyes csomópontokra nem lehet an­nál több embert odaállítani, mint ahányan az adott mun­kához odaférnek - az osz­tályvezető-helyettes e meg­jegyzésével az SZKT-t ért bí­rálatokra válaszolt. Az SZKT vezetői remélik, hogy fölújftási programjukat jövőre is folytathatják - eh­hez persze a városi közgyűlés további támogatása szüksé­ges. Ny. P. hogy a város több mint 100 millió forinttal támogatja majd 1997-ben (idén „csak" 48 milliót kapott). A számok egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy a cég eredménytar­talékai elfogytak, saját bevé­teleiből és az önkormányzat pénzéből kell magát fenntar­tania. A kérdés az, hogy vagy megkapja a várostól a támogatást jövőre is, vagy az egyik fürdőt be kell zárnia. A jegyárakat ugyanis legfel­jebb 10 százalékkal lehet emelni ahhoz, hogy a bevé­telek ne csökkenjenek. Javít­hat valamennyit a cég hely­zetén, ha két vízforgató be­rendezést üzembe helyez, hi­szen megtakaríthatja a vízdíj jelentős részét. Éhhez vi­szont a közgyűlés szavazatá­ra is szükség lesz. Klára Paczolay Péter az Alkotmány­bíróság áj főtitkára • Budapest (MTI) Paczolay Pétert, az Alkot­mánybíróság eddigi főta­nácsadóját, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető docensét, dé­kánhelyettesét választotta új főtitkárául hétfői teljes ülé­sén az Alkotmánybíróság. Paczolay Péter a múlt ked­den alkotmánybíróvá meg­választott Holló András he­lyére került. Amint a kom­münikéből kiderül, az új fő­titkár 1992 júliusa óta máso­dállásban a szegedi jogi kar politológiai tanszékének ve­zetője, 1994 óta a kar oktatá­si dékánhelyettese. Az Al­kotmánybíróság főtanácsdói tisztét 1990. január l-jétől a testület főtitkári posztjára való megválasztásáig töl­tötte be. Véradás Sándorfalván • DM-információ November 20-án, szerdán véradást rendeznek Sándor­falván. A nagyközségben évente két-három alkalom­mal adnak vért. A sándorfal­vi művelődési házban 9-től 15 óráig váiják az önkéntes véradók jelentkezését. Módszertan ­pedagógusoknak e Munkatársunktól Pedagógusok számára tart módszertani továbbképzést ma, november 19-én, a sze­gedi Arany János Általános Iskolában a Mozaik Oktatási Stúdió. A 10-től 14 óráig tartó előadás-sorozat szek­cióiban az olvasás és anya­nyelv, magyar nyelv és iro­dalom, matematika, fizika, biológia és kémia, valamint földrajz témakörökben el­hangzó előadásokon szó esik a jövő évi tankönyvválasz­tékról is. Német vetélkedő e Tudósítónktól Ünnepélyes keretek kö­zött került sor a Csongrád megyei általános iskolák né­met kulturális vetélkedőjé­nek döntőjére Szegeden, a vetélkedő összeállításával megbízott Odessza II. Szá­mú Általános Iskolában ­mondta Farkasné Wéber Zsuzsa, a szegedi német ön­kormányzat elnöke. A kiírás szerint a normál óraszámban tanuló hetedik osztályos csa­patok versenyeztek, a fel­adatok szövegértés, fordítás és dramatikus játékok vol­tak. A versenyt szervező Szegedi Német Kisebbségi Önkormányzat által felaján­lott vándorserleget az első helyezett, a szegedi Madách Imre Általános Iskola csapa­ta nyerte. A második helye­zett a Dózsa György Általá­nos Iskola csapata (Szeged), harmadik a Fő Fasori Álta­lános iskola csapata (Sze­ged), negyedik a tiszaszigeti Általános Iskola csapata, ötödik a Rókus II. Számú Általános Iskola csapata (Szeged). A helyezett csapa­tok tagjai a támogatók - a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségekért Közalapítvány, a Dél-magyarországi Gyer­mek és Ifjúsági Alapítvány, Konrád Gerescher német ál­lampolgár, valamint a sze­gedi német kisebbségi ön­kormányzat - ajándékait kapták. csorog a PANNON "<" ti Üt*mI. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikkal, észrevételeikkel, ta­pasztalataikkal kapcsolatban a hé­ten Takács Viktor ügyeletes munka­társunk várja hívásaikat Munkana­pokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as te­lefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fekete pont cfmű rovatunk számára, kérjük, ugyan­itt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. Fekete pont a kuká­ért. A Göndör soron, a Tápai és Május 1. utca közötti konténer a sze­méttől gyakran ki sem lát­szik. Igazi szeméttelep alakult itt ki az évek so­rán, a szomszédos magán­házakban lakók nagy bosszúságára. Bűztől és fertőzésveszélytől tarta­nak, mivel a guberálók rendszeresen szétszaggat­ják a szemeteszsákokat. Szólni azonban nem mer­nek nekik, mert akkor bosszúból bedobnak egy­egy állattetemet az udvar­ba. Havonta egyszer elég lenne... Egyedülálló, 66 éves nyugdíjas olvasónk egyetért a kötelező sze­métdíjjal, azt azonban furcsállja, hogy miért kell mindenkire ráerőltetni a heti szállítást, neki untig elég volna havonta egy­szer is, több szemét ugyanis nem termelődik a háztartásában. Egy hó­napban egy alkalommal meg tudja tölteni a kukát, mit tegyen azonban bele a maradék három héten? Veszélyes gödör. A Honvéd téri buszmegálló­ból az SZTK irányába igyekvő dolgozók nap mint nap elmennek a sar­ki üres telek mellett álló óriási lyuk mellett. Sz. T. szeretné felhívni az illeté­kesek figyelmét erre, hi­szen jobb lenne most be-' tömni, mint télen a hóesés után alattomosan megbú­vó gödörnek köszönhető­en a bokatöréseket ápolni. Lógó palánk. Nem­csak a játékra alkalmat­lan, de veszélyes is az a kosárlabdapalánk, ami hetek óta lóg a Csaba u.-Gyfk u.-Selyem u. ál­tal határolt játszótéren. Jó lenne, ha végre megjaví­tanák - kérte Katonáné. Alsóvárosi X-akták. Különös rejtélyről szá­molt be Szabóné: Alsóvá­roson valakik rendszere­sen leszerelik a villany­csengők nyomógombjait. Nekik is most kellett új kapcsolót venniük, s a postás is panaszkodott, hogy több helyütt csak csupasz drótok fogadják, amikor be akar csengetni. • Az intézmények felélik a vagyont Ráijesztenek a közgyűlésre?

Next

/
Thumbnails
Contents