Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

KEDD, 1996. Nov. 19. BELFÖLD 3 röviden Idősügyi tanács • Budapest (MTI) Még ebben a hónapban elkészíti a Nyugdíjasok Or­szágos Képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szö­vetsége a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrehozandó Idősügyi Tanács működési tervezetét. A két nyugdíjasszervezet képviselői és Horn Gyula miniszterelnök ebben októ­ber 16-án állapodott meg. Erről, valamint a nyugdíja­sok érdekképviseletével fog­lalkozó két szervezet együtt­működéséről volt szó hétfőn a Pallas Páholyban rendezett sajtótájékoztatón. Óriás üzemcsarnok • Szolnok (MTI) Két üzemegység össze­építésével az anyagmozga­tás költségeinek csökkenté­sére óriás üzemcsarnokát alakítanak ki a szolnoki székhelyű Mezőgép Rt.-nél. A terv megvalósításához a hároméves reorganizációs program sikeres végrehajtá­sa adott lehetőséget. Ennek köszönhetően ugyanis a másfél ezer embert fogla­koztató vállalkozás megerő­sítette vezető pozícióját a hazai mezőgépiparban, ter­mékei különösen jól fogy­nak az igényes nyugati pia­cokon. Erdőtelepítés, közmunkásokkal • Nyírlugos-Szakoly (MTI) Két Szabolcs-Szatmár­Bereg megyei településen, Nyírlugoson és Szakolyban közmunkásokkal telepíttet erdőt a helyi önkormányzat. Nyírlugoson száz munkanél­küli, míg Szakolyban húsz állástalan kapott így ideigle­nes munkát. Jelenleg 160, illetve 30 hektáros területen ültetnek fát. Bérüket az Országos Közmunkatanácstól pályázat útján kapott támogatásból fi­zetik. A Nyírségben 100 ezer hektár a gyenge termő­talajú föld. A jelenlegi jövedelmező­ségi viszonyok között ez a terület alkalmatlan mezőgaz­dasági termelésre, hasznosí­tását egyedül az erdősítése oldaná meg. A Co-Nexus így döntött... • Budapest (MTI) Mivel a sorozatos politi­kai támadások a Co-Nexus Értékház Rt. ügyfeleinél bi­zalomvesztést okoztak, a tár­saság úgy döntött, hogy fel­függeszti tevékenységét - tá­jékoztatta közleményben a Co-Nexus Értékház illetéke­se a sajtót. Iskolaalapító emléktáblája • Sarkad (MTI) Fölavatták a békés-bihari kisváros gimnáziumát alapí­tó igazgató, Puskás Albert emléktábláját. A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola diákjai e napon tartot­ták meg hagyományos Ady­hetük nyitó ünnepségét, amelyen leleplezték az isko­la falán elhelyezett emlék­táblát, fölidézték Puskás Al­bert (1901-1954.) életpályá­ját. • Hatástalanítják az algyői méregbombátl Kórelhárítás, félmilliárdért? Szili Katalin államtitkár és kísérete a „dolgok" mélyére nézett. (Fotó: Gyenes Kálmán) Végre elszáll a vihar­felhő az algyőiek feje fölül. Hosszú évek óta aggódik ugyanis a tele­pülés lakossága, mi lesz a faluhoz közeli méreg­telep sorsa. Az egykori Fémszelekt Kisszövetke­zet, miután felszámol­ták, több mint 2 ezer tonna veszélyes hulladé­kot - zömében galváni­szapot - hagyott hátra maga után. Pénz híján évek óta csak toldozgatták-foltozgatták az algyői problémát. A bomba azonban tovább ketyegett. Hogy mennyire komoly volt az ügy, azt mi sem bizonylt­ja jobban, mint az, hogy a szakminisztérium ez évre beállított 1 milliárdos ka­tasztrófaelhárítási büdzséjé­ből több mint 200 milliót Al­győnek juttatott. Mi történik az elkövetke­zendő napokban a Farki ré­ten? A veszélyes hulladék eltakarítását végző Terszol Szövetkezet munkatársai szakszerűen becsomagolják és elszállítják a több mint 2 ezer tonna veszélyes hulla­dékot. A zömét az aszódi hulladéklerakó fogadja majd be, persze nem ingyen. Egyetlen kiló tárolása, szál­lítása több mint száz forintba kerül. Dr. Major Tibor, az Alsó­Tisza Vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség igazga­tója elmondta, véleményük szerint a telep területéről ed­dig jelentős mennyiségű szennyezőanyag nem került ki. Most a legfontosabb a biztonságos elszállítás. A Terszol szakemberei első körben húsz centiméter mé­lyen a talajt is „összesöprik". De a valóságban ma még senki sem tudja, mi van a betonteknők alatt. Ezt egy következő fázisban mérik fel. Később - ha kell, - el­végzik a mélyebb rétegek­ben is a talajcserét. Az el­szállítási munkák most több mint 220 millió forintba ke­rülnek. S várhatón közel há­romszáz milliót visz még el a terület végleges rehabilitá­ciója. Az algyői méregbom­ba hatástalanítása így várha­tóan félmilliárd forintba ke­rül majd. Miért kellett erre tíz évet aggódva várnunk? Elsősor­ban a pénz hiánya miatt. Szi­li Katalin, a KTM államtit­kára tegnapi szemléje után elmondta, sürgető volt az al­győi probléma megoldása, hiszen egy veszélyességi toplistán az első nyolc ko­moly hazai szennyeződés közé soroltatott a Farki réti telep. A kormány az idén nyáron az állami felelősség körébe sorolta a kármentesí­tést, így gyorsulhatott fel a végleges rendezés. Hírlik, ez alkalommal a város is példásan lobbyzott. Országgyűlési képviselők, az önkormányzat és szinte az összes érintett igyekezett mindent megtenni, hogy fel­figyeljenek Algyőre. Aho­gyan tegnap a környezetvé­delemi igazgató fogalma­zott: elkezdték a régió egyik legnagyobb fekélyét gyógyí­tani. A kivitelezők vezetője, Maráczy Endre, az államtit­kár asszony érdeklődésére elmondta: bár a tempó feszí­tett, mégis tartani szeretnék a december 15-i határidőt, ha az időjárás nem szól köz­be. Szerencsére az utóbbi is tárcához tartozik - véleke­dett az államtitkár asszony. R. 0. Horn Gyula és az egyházak • Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterel­nök és a magyarországi tör­ténelmi egyházak képviselői - a karácsony és a hanuka ünnep közeledtével - közös felhívásban kezdeményezik az elesettek és a rászorultak támogatását. A „Szeretet és Támogatás 1996." néven in­dított akció mindenkihez szól, aki pénzzel vagy más hasznos adománnyal képes hozzájárulni a kiszolgálta­tottak megsegítéséhez. Erről Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke tájékoz­tatta hétfőn a sajtó munka­társait. Seregély István, a Horn Gyulával folytatott kétórás megbeszélés után, egy kérdésre válaszolva le­szögezte: a történelmi egy­házak változatlanul elzár­kóznak attól a megoldástól, hogy az állampolgárok sze­mélyi jövedelem adójuk egy százalékát közcélra fordít­hassák. MSZP-SZDSZ egyeztetés • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége és a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének ügyvivői testülete megállapodott abban, hogy a jövőben alkalmanként, témá­hoz kötötten együttes ülése­ket tart. Szükségesnek ítélik a közös tanácskozást egye­bek mellett az alkotmánybí­rák választásáról, az alkot­mányozásról, a Házszabály problémáiról, valamint a vá­lasztójogi törvény módosítá­sáról - jelentette be Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke a két párt vezetőségének hétfői, mintegy kétórás megbeszé­lése után. Pető Iván, az SZDSZ el­nöke az elhangzottakhoz hozzáfűzte: az új egyeztetési fórum alkalmas lehet bizo­nyos feladatok megoldására és sok tekintetben érdemi változást eredményezhet a koalíciós együttműködés­ben. • MGYOSZ-közgyűlés Az ipari tárca és a gyáriparosok • Budapest (MTI) Konkrét gazdaságfej­lesztési programok ki­dolgozására van szük­ség ahhoz, hogy a ma­gyar gazdaság a mosta­ni stagnáló helyzetből növekedési pályára áll­jon. Ez a gondolat volt a fő témája a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége V. közgyűlé­sének, amelyet Buda­pesten tartottak hétfőn. Széles Gábor elnök meg­nyitójában utalt arra, hogy a gyáriparosok szövetsége ed­dig is javasolt projekteket a kormánynak, például arra, hogy miként lehetne Ma­gyarországon egy kelet-kö­zép-európai regionális keres­kedelmi és banki központot létesíteni. Ezek az elképzelések a kormány hosszú távú gazda­sági terveibe bekerültek, de konkrét megvalósításuk nem történt meg. A szövetség to­vábbra is szeretne részt ven­ni gazdasági programok ki­dolgozásában, és ehhez ja­vaslataik is vannak. Széles Gábor a közgyűlés után tar­tott sajtótájékoztatón el­mondta, hogy az MGYOSZ nemzeti ágazati projektek ki­dolgozását javasolja például a járműgyártás, az elektroni­kai ipar és a kereskedelem területén. Ezekben az iparágakban multinacionális cégek is megvetették lábukat Ma­gyarországon. Az ezen ág­azatokhoz kapcsolódó hát­téripar fejlesztése során biz­tosítani kellene magyar kö­zép- és kisvállalkozások be­kapcsolódását. A gyáriparo­sok fontosnak tartják a hazai ipar védelmét, és ebben szá­mítnak az ipari minisztérium támogatására. A kereskede­lem területén például a nagy bevásárló központok megje­lenésével egyidőben fontos szempont, hogy a kisebb üz­lethálózatok érdekei ne sé­rüljenek. A gyáriparosok szövetsé­gének programja összhang­ban van az ipari tárca elkép­zeléseivel - hangoztatta Fa­zakas Szabolcs ipari, keres­kedelmi és idegenforgalmi miniszter, aki meghívott vendégként vett részt az MGYOSZ közgyűlésén. A kormány úgy gondolja, hogy a stabilizációs program foly­tatása mellett, az egyensúly veszélyeztetése nélkül kell, célszerű gazdaságfejlesztési tervezeteket készíteni. jegyzet Kinek a mérge? r öbb mint tízéves huzavonára tett pontot az állam, amikor döntést hozott: a nemzeti kárelhárítási programból most jó kétszázmilliót ajánl meg az algyői méregbomba hatástalanítására. Nem titok, mire a program végére érnek, veri a „ceh" az 500 millió fo­rintot. Magánbűnök és közpénzek. Furcsa egy helyzet. Ha valaki sikkaszt félmillió forintot, „bevarrják" legalább egy-két évre a börtönbe. Aki félmilliárdos kárt okoz az államnak, az kisétálhat a kapun. A cég csődbe ment, felszámolták, majd mindenki vette a kalapját, a veszé­lyes lé viszont ott maradt Algyőn. Elvégre nem vihetett haza ki-ki egy vödörrel. Hát mi folyik itt? - kérdezhetnénk. Természetesen galvániszap. A személyes felelősségről viszont máig egyetlen szó sem esett. Az Algyőért lobbyzó szegedi képviselők nem is igen firtatták, ki a felelős? Az ügy szempontjából sokkal hasznosabbnak bizonyult, ha ál­lambácsi „viszi el a balhét". Neki ugyanis van pénze. Pontosabban az adófizetőknek van, akiknek viszont igen csak csípi a szemüket, hogy felelőtlen emberek félmilliárdos kiadásba verték őket. Ja kérem, a környezetvédelem drága mulatság, de még drágább, ha nem teszünk semmit! - hallhattuk tegnap. Más szemüvegen át is vizslathatjuk az algyői ügyet. Gondoljunk csak bele, annak idején éppen az állami vállalatok bocsátották ki ezt a kétezer tonna veszélyes hulladékot. Olyat is az algyőiek nyakába sóz­tak, amelyről a szakemberek pontosan tudták, nem is ártalmatlanítható. Az sem volt szempont, hogy a nagy cégek látták: olyan fillérekért viszik el tőlük a hulladé­kot, hogy annyiért lehetetlen ártalmatlanítani. A tör­vények szerint viszont felszámolás esetén az államra szállt a veszély. Vagyis mondhatnánk, hogy vissza oda, ahonnan elindult. A kör bezárult. Az azóta privatizált vállalatok viszont homokba dugták a fejüket, mosták kezeiket. A cégek vételárában a „nagytakarítás" ugyanis nem volt benne. Ők nem tehetnek az egészről. Még „illendőségből" sem járulnak hozzá egyetlen pe­tákkal sem az eltakarításhoz. rtgy a fontos, Algyő feje fölül december közepére el­Juj tűnik a viharfelhő. De azért az öröm közepette sem szabadna megfeledkeznünk arról, mindez kinek a mérge? Felelősség híján most az adófizető polgár mérgelő­dik az egészen. OlA Nem lesz kormányátalakítás • Budapest (MTI) Nincs szó a kormány át­alakításáról. Egyetlen konk­rét üggyel foglalkozom, még­pedig Szabó György népjólé­ti miniszter lemondásával. Vele konzultálok majd, ha visszatér szabadságáról - je­lentette ki Horn Gyula mi­niszterelnök újságírók előtt. • Zarándokok Csubela sírjánál Megtervezték a halálát? • Tudósítónktól Neve^nber 27-én, szerdán lesz annak pon­tosan egy éve, hogy Csubela Ferenc, a Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tragikus körülmények között meghalt. Hiába küzdöt­tek az életéért a szabad­kai kórházban, nem tudták megmenteni az orvosok. A Szlobodán Milosevics Szerbiájával szemben állt, a vajdasági magyarság érdeke­iért következetesen harcolt (Seselj vajda egy ízben meg is fenyegette a parlament­ben). A képviselő autóbaleset­ben vesztette életét - máig tisztázatlan körülmények kö­zött. Csak annyi biztos, hogy az útszakaszon a megenge­dett óránkénti 20 kilométe­res sebességgel szemben 80 kilométeres sebességgel haj­tott a személygépkocsi veze­tője. Özv. Csubela Ferencné­től megtudtuk, hogy az év­fordulón nagyszabású, ko­szorúzással egybekötött megemlékezést tartanak Ómoravicán, a Keleti teme­tőben. Képviselteti magát Kasza József szabadkai polgár­mesterrel az élen a képvise­lő-választásokon igen jól szerepelt VMSZ, a belgrádi magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hi­vatala. A környező községekből pedig autóbuszokkal érkez­nek a zarándok magyarok. Arra a kérdésünkre, hogy hol tart az ügyészi vizsgálat, az özvegy elmondta: a mai napig nem kapott semmiféle hivatalos értesítést a gyanús halálesetről, s az á vélemé­nye, hogy szabályosan meg­tervezték félje halálát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents