Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

SZOMBAT, 1996. Nov. 16. SZEGED 5 Papp György jubileumi tárlata • Munkatársunktól Tegnap délután Békési Imre egyetemi tanár, a JGYTF főigazgatója nyitotta meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtá­rában Papp György grafikus és festőművész jubileumi ki­állítását. Az idén hatvanéves Papp György azokhoz az alkotók­hoz tartozik - írja Szuromi Pál művészettörténész, kriti­kus akik elsősorban a nemzeti hagyományokat te­kintik művészetük éltető for­rásának. Pályáján nincsenek feltűnőbb ingadozások: a fe­gyelmezetten, céltudatosan haladó művészek közül való. Papp György kezdettől fog­va felhasználta az egyete­mes, a modern művészet szemléleti vfvmányait, képi világa mégis mindvégig megőrizte archaikus, népi karakterét. Már az is feltűnő, hogy művei jó része népda­lok, népballadák vagy a leg­különfélébb szólások, mon­dókák tartalmi, gondolati anyagához kapcsolódik. De ennél is fontosabb, hogy a felhasznált folklorisztikus motívumok és stiláris ele­mek általában egyre szerve­sebb, szuverénebb formában jelennek meg alkotásain. Papp György jubileumi tár­latát jövő év január 5-éig te­kinthetik meg, hétfő kivéte­lével naponta 10-17 óráig. • Piacképesebb szakképzést akarnak Duális iskola lesz a Móra? Szeged első duális szakképzési rendszer­ben oktató iskolája jö­het létre a Móra Ferenc Szakközép- és Szak­munkásképző Iskolá­ban, ha az önkormány­zat és a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Gazdasági Kamarák megegyeznek. Az Ipar­kamara kilenc szegedi székhelyű cég ajánlatát képviseli az önkor­mányzat felé, annak ér­dekében hogy az intéz­ményt jövő szeptember­től közhasznú társasági formában működtes­sék. Ha az érdekelt felek meg­egyeznek, Szegeden első­ként duális szakképzési rendszer jöhet létre egy je­lenleg önkormányzati fenn­tartású iskolában. A Móra Ferenc Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola lehet az első olyan oktatási intéz­mény, mely közhasznú tár­saságként működik, vagyis az szakiskola gazdasági tár­sulássá válik, amely az okta­tási munka elvégzésére köz­hasznú szerződést köt az ön­kormányzattal. A terv már megjárta a közgyűlést is, amely úgy döntött, hogy ha a vállalkozásba adás felől érdeklődő cégek megfelelő ajánlattal állnak elő, a kht­vá alakításnak nincs akadá­lya. Az átalakítást kilenc szegedi székhelyű cég - a Szeged Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Florin Rt., az Ikarusz Kft., a Gyufaipari Kft., a Tornádó Kft., a Sze­táv Kft., a Taurus Emergé Kft. és a Tisza Volán Rt. ­nevében a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte, azzal, hogy részt vállal a leendő kht-is­kola átalakításában is. Az új rendszer szerint csak a fenntartó személye változna, iskola oktatása nem, hiszen ezt az önkor­mányzattal kötendő szerző­dés is garantálná. A fenntar­tó egy kft lenne, amely az említett vállalatok, illetve további lehetséges tulajdo­nosok részvételével jönne létre és az iskola ügyeiben a kft tulajdonosi bizottsága döntene. Az átalakulásról megkér­deztük Miklós Mátyásnét, a Móra szakközépiskola meg­bízott igazgatóját, aki sze­rint jelenlegi formájában a szakképzés piacképtelen, a végzősöknek gondot jelent az elhelyezkedés és tudásuk nem mindig fedi azt, amit a munkaadók elvárnak. Az is­kola vezetője úgy látja, hogy ha a majdani munkál­tatók bele tudnak szólni a képzésbe, a reális elvárások szerint alakíthatják át a szakmai oktatást. Az átala­kulás előnyt jelentene a gyakorlati képzés szem­pontjából is, hiszen a koráb­bi támogatók most koncent­rálni tudják a támogatást, vagyis a gyakorlati képzés egy „üzemek feletti" tanmű­helyben történne. Miután az átalakulás le­hetőségét az iskola alkalma­zotti közössége többséggel támogatta, a többi a kamara és az önkormányzat tárgy­alásán múlik. A tervet a feb­ruári közgyűlés kell tárgyal­ja, erre az alkalomra kell el­készíteni a társasági szerző­dés tervezetét is. Addig an­nak is el kell dőlnie, hogy az önkormányzat kíván-e tulajdonrészt a kft-ben, s ha igen akkor mekkorát. Ha a megegyezés létrejön, és a közgyűlés is áldását adja a az átalakulásra, a jövő tanév kezdetén egy megújúlt for­mában oktató Móra Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Iskolába jelentkezhetnek a diákok. P. J. • MOL-ünnep Szegeden Pál László Algyő jövőjéről „Rengett a föld" a Széchenyi téren. (Fotó: Nagy László) Harminc esztendővel ezelőtt, 1966-ban gyul­ladt ki az első algyői olaj­fáklya. Az elmúlt három évtizedben több mint ezer­ötszáz milliárd forint ér­ték termelődött a Szeged környéki kőolaj- és föld­gázmezőkön. A MOL Rt. Szegedi Bányászati Üze­mének több mint ezer dolgozója tegnap együtt ünnepelt a várossal. A városháza dísztermében egész délelőtt szakmai elő­adások hangzottak el. A jelen­lévők megtudhatták, nemcsak három évtizedes múltja, de jö­vője is van a szegedi olajme­zőnek. Az üzem igazgatója, dr. Valastyán Pál szerint 2015-ig látnak előre, így még közel húsz esztendeig biztosí­tott az algyői olajbányászok megélhetése. Pál László, a MOL Rt. igazgatóságának el­nöke még ennél is optimistáb­ban fogalmazott. - Biztató jövő előtt áll Al­győ. Ma az idehaza ismert szénhidrogén-mezők közel öt­ven százaléka itt található. Olyan előkutatások folynak, GES <VWMV»W Pál László optimista amelyek arra engednek követ­keztetni, hogy még nagyobb jelentősége lesz a jövőben Al­győnek. A szakmai délelőtt után a MOL Rt. szakemberei együtt ünnepeltek a város polgárai­val. Először a Széchenyi téren mutatták be azt a négy vibrá­ciós terepjárót, amely már a jövő évezred technikáját rep­rezentálja az olajmezők felku­tatásában. Ezután a Roosevelt tér és az Oskola utca sarkán a bá­nyászok védőszentjéről, Szent Borbáláról parkot neveztek el. - Szegeden külsőleg is meglátszik a MOL jelenléte ­mondotta ünnepi köszöntőjé­ben dr. Szalay István polgár­mester, majd hozzátette, ahol olaj van, ott gazdagabbak a polgárok és a város is. A harmincéves emlékün­nepség keretében ezután kö­zönségszolgálati irodát avat­tak, imm^r a Szent Borbála park szomszédságában. Késő délután a Tisza Szállóban az olajbányászok ünnepeltek, ahol kitüntetéseket adtak át. A jubileum alkalmából „A Ma­gyar Olajiparért" kitüntetés arany fokozatát kapták: Baros József termelési szakértő, dr. Pápay József művelési rész­legvezető, dr. Somfai Attila tanszékvezető egyetemi tanár. A kitüntetés ezüst fokozatát vehették át: Jóna Imre ener­getikai üzemvezető, Kovács Elemér gázüzemi műszakfele­lős, Somogyvári István mun­kagazdasági osztályvezető, Somosy István a Petrolszerviz Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth András főmunkatárs, Werowszkiné Pipicz Veronika művelési csoportvezető. „A Magyar Olajiparért" kitünte­tés bronz fokozatát kapták: Adászné Szüts Anna technoló­giai csoportvezető, Csikós László gázüzemi művezető, Gál László olajtermelési mű­vezető, Györki- György ener­getikai művezető, Halmai Emil termelőmester, Jós Péter művelési koordinátor, Kiss Árpád gyűjtőállomás kezelő, Kovács Béla termelési szakér­tő, Kovács Erzsébet techni­kus, Tóth Jenő gyűjtőállomás kezelő, Varga Béla műszakfe­lelős, Verdicht Dánielné labo­ratóriumi csoportvezető. R. O. H Inkább így csináld! (Fotó: Miskolczi Róbert) Érti? Nem érti? Tegnapi lapszámunkban írtuk, hogy egyik olvasónk a szegedi raktáráruházban vásárolt, de mivel nem volt nála elegen­dő készpénz, kérte, hogy emeljék le a hiányzó össze­get a folyószámlájáról. A hölgy elmondta: ezt követő­en Albániában érezte magát, mivel úgy néztek rá. Dr. Pálfy István, a raktáráruház igazgatója elmondta: szemé­lyesen beszélt a hölggyel; többször is közölte vele, hogy az áruházban pénztár­gépes-vonalkódos, belső szá­mítógépes rendszer működik, s egyetlen bankkal sem áll­nak kapcsolatban. A hölgy azonban ezt vagy nem értet­te, vagy nem akarta megérte­ni... Gyűjtés. Telefonálónk ol­vasta a Délmagyarországban a Vöröskereszt karácsonyi gyűjtőakciójáról szóló cik­ket. Két dolgot azonban hiá­nyolt az írásból: mégpedig azt, hogy mikortól és med­dig lehet adományokat adni. Korom István, a városi Vö­röskereszt vezetője elmond­ta: a gyűjtés folyamatos; az adományokat*a Szentmihály utca 1. szám alatti irodájukba várják, csütörtök kivételével minden hétköznap, reggel 8­tól délután fél 5-ig. Az iroda telefonszáma: 313-740. Számla. A Boszorkány­szigetről hívtak bennünket. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten ügyele­tes munkatársunkkal, Szabó C. Szi­lárddal oszthatják meg. Munkanap­kon 8 és 10 ára között, vasárnap 14 órától 15 óráig várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is vala­mennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van a Fe­kete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. Elveszett tárgyakat kereső olvasó­ink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között a Sajtóházban. Telefonálónk elmondta: szeptember-október hónapra vonatkozóan a napokban ka­pott egy 714 forintos hulla­dékszállítási számlát. De. Egy: az említett hónapokban nem szállították el tőle a szemetet, kettő: még nem döntött, hogy milyen formá­ban fizeti a szemétszállítást, illetve milyen szolgáltatást kíván igénybe venni. Ki kiért van? H. I. (327­862), aki több hónapot dol­gozott Nyugat-Európában, furcsállja a magyarországi üzletek eladói mentalitását. Közölte: itthon azt szeretik, ha az ember gondolkodás és válogatás nélkül, szinte má­sodpercek alatt dönt arról, mit vásárol. Ha kicsit tovább gondolkozik, netán válogat az áruk között, akkor az el­adók már idegesek és türel­metlenek. Homok a vízben, tudod, hogy az vagyok... (Balázs Fecó után szabadon). A 316­775-ről telefonáló olvasónk a Teréz utcában lakik csa­ládjával, s mint mondta, már három hete homokos a vi­zük. Sokáig türelmesen vár­tak. Addig-addig, mígnem az elmúlt hét végén bedugult a mosógép szűrője, ihatat­lanná vált a víz, s a gyerme­kek hajából homok hullott hajmosás után. Elegük lett. Háromszor hívták a vízmű­vek ügyeletét, ahol három­szor tettek ígéretet arra, hogy utánajárnak a problé­mának; addig is legyenek tü­relemmel, bekötések vannak a környéken, és egyébként is: majd tisztul a víz. Elveszett, találták. Szer­dán este 7 óra körül a Volán Szabadidőközpont környé­kén elvesztettek egy Novo­pen inzulinadagoló tollat. A megtaláló hívja a 421-212­es telefonszámot. Csütörtö­kön a 35-ös buszon találtak egy tornafelszerelést. Átve­hető a Sajtóház portáján. „Menetrendszerű" cserbenhagyás. Szegeden dolgozó, Algyőn lakó tiszt­viselő jelezte: a Víztorony téren „menetrendszerűen" cserbenhagyja az Algyőre induló busz a csatlakozásra érkezőket. Szerdán például a városból érkező 10-es busz 18 órakor fordult be a térre, mire az algyői járat vezetője „pánikszerűen" in­dult a megállóból. Néhány utas a jármű után futott, mindhiába. Olvasónk a „csatlakozási morál" fel­ügyeletét hiányolja az illeté­kesektől. Jönnek a csuklósok. Ba­kosné Turai Ildikó, a Szege­di Közlekedési Társaság kö­zönségkapcsolatok irodájá­nak munkatársa a 2-es busszal kapcsolatosan fel­merült problémára reagált. Elmondta: a közeljövőben annyiban változik a helyzet, hogy egyre több csuklós busz közlekedik majd a 2-es vonalán. Tevebőr Valahogy soha nem fogott el a jóérzés, amikor a televízió hír­adásaiban láttam, hogy kazettákra úthen gereket küldtek, karto­nos cigiket kohókban pöffentettek el. Tudom, a hazai termékek vé­delme, az elriasztás, hogy csak adózott ter­méket forgalmazzanak. Ugyanakkor mégis, mintha ellenkezne a józan ész forgatóköny­vével. Ott van az a sok cucc, amelyek egész­ségre nem ártalmasak (mármint nem közvet­lenül), pénzben kife­jezhető értékük van, mi mégis megsemmisítjük, mintha olyan gazda­gok lennénk. Nem tu­dom, mi lenne akkor, ha mondjuk - ahogyan majdnem - tele lenne az ország éhezőkkel, és az előbbiekhez ha­sonló okok miatt meg kellene semmisíteni az élelmiszert, korgó gyomrú emberek sze­me láttára. Semmi. Mert tgy rendelkeznek a törvények, és nyilván csak törvényes úton le­het eljárni. Csakhogy mintha a törvényeket is emberek hoznák, és azok akkor jók, ha a változó szempontokhoz igazodnak. Persze mindez tele van egy­szerűsítéssel, mégis, mintha nem lenne annyira bonyolult do­log. Az, hogy az egész világon így csinálják, még nem szavatol. Most meg itt van ez a 2700 tonnányi sózott tevebőr Győr közelé­ben, itt van már lassan tíz éve, és senkié. Meg lett nyúzva az a sok ezer szerencsét­len jószág, teljesen ér­telmetlenül, és tlz év elteltével a környezet­védelmi alap komoly pénzek árán megsem­misíti, persze pályázati úton. Tudom, lassan ne­vetséges itt bármilyen ügyben a józan ésszel előhozakodni, de vala­mihez csak kéne iga­zodni, ha már Fa Nán­dor is nekimegy a tankhajónak. P. Sz. Segély • Szeged (MTI) Kárpátalja szegényeinek megsegítésére Szeged la­kossága az utóbbi hónapok­ban 150 ezer forint értékű élelmiszert és 35 köbméter­nyi ruhát gyűjtött össze, amelyhez Szombathely liszt­adománnyal csatlakozott. A Magyar Karitász Szeged­Csanád Egyházmegyei Köz­pontjának kezdeményezésé­re indult akció eredménye­ként pénteken a Tisza-parti városból elindították a 3,5 tonna összsúlyú szállít­mányt Nagyszőlősre, ahol a nehéz sorsú családok a tar­tós élelmiszereken kívül háztartási cikkekhez és ma­gyar nyelvű könyvekhez is hozzájuthatnak. A segélyt Nagyszőlősön a Ferences misszió veszi át, amely a rá­szorultak számára népkony­hát működtet és gondosko­dik az adományok szétosz­tásáról. A karitász hosszú tá­von tervezi a családok kö­zötti segítő partneri kapcso­latok kialakítását is.

Next

/
Thumbnails
Contents