Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

8 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 1996. Nov. 15. Hagyományaink Márton, a borbíró A Pannónia-szülötte Márton, a mai Szombathelyen látta meg a napvilágot: a negyedik században élt. Császári katonából lett püspök. Pedig semmi kedve nem volt a püspökséghez, amit az igazol, hogy amikor meghallotta, hogy reá esett a nép választása, nagysietve elrejtőzött a ludak óljában. Nos, ez a magyarázata annak, hogy egyes képeken ludakkal ábrázolják: illetve, hogy napján (november 11-én) fogták hízóba hajdan, a karácsonyi asztalra szánt ludat. Talán még megemlítjük, hogy nevezték Lúdvágó Szent Mártonnak is. Kultusza nálunk már a honfoglalás előtti időkben is virágzott; a lovagkor szinte teljes egészében magáénak érezte. Szent István király is felkarolta kultuszát, jelesül: a meghívott bencéseket éppen Szent Márton hegyén (a mai Pannonhalmán) telepítette le. Ismeretes az is, hogy első királyunk a zászlóira a hadverő Szent Márton képét festette, és ezen zászlók alatt verte le a besenyőket, és a többi ellenséget. A Szent Istvánt követő királyaink természetesen vették át egymástól a Márton-kultuszt, amelyet a budavári Nagy Kúria Szent Márton-kápolnája tanúsít. Legismertebb történeti legendása még császári katona idejéből való, amely szerint hideg, szeles időben lovagolt egyik városból a másikba, amikor is az úton egy didergő koldust látott. Gondolkodás nélkül leszállt a lováról. Kettéhasított köpenyének felét a koldusnak adta, akiről később kiderült, hogy valójában Jézus volt az. Kivételes magyar tiszteletét jelzi, hogy „Hazánkban nincs szent, aki templomával több városunknak, falunknak lett volna névadója, keresztapja Mártonnál" - írja Bálint Sándor. A magyar néphagyomány Mártont naptári helye miatt is kitüntette, őszutó havának derekán vagyunk, és a régi időkben Márton napján fizették a bérlők a földvámot, de ekkor ejtették meg a gazdasági tisztségeket viselők új megbízatását is. Vagy, ha nem feleltek meg, menesztették őket. Márton napjára minden nagylábas jószág: a szarvasmarha, a ló, az ökör, és természetesen a juhok is telelőbe - istállókba, hodályokba kerültek. És megejtődött a bérszedés is, amely együtt járt a pásztorok megvendégelésével, illetve a gazdák felköszöntésével. Márton napjára általában megforr az újbor, amelyről már 1456-ban eképpen szólott a krónikás: elérkezett az esztendő ama napja, midőn Szent Márton alacsony emberi sárhajlékból felköltözött a mennyekbe, és a jótzú must borrá változik." Dugonics pedig tgy írt: „A bornak Szent Márton a bírája." Vagyis: most már dugó került a boroshordók mindegyikébe, azaz, „Megtisztölték Mártont, a borbírót, a borfújtót." Értelemszerű volt az a szokás, amikor Márton napján Márton áldomást, Márton poharát ittak, amelyen részt vettek a kapások, sőt, a hordó készítő kádárok, pintérek is. I«|. Lala József Törvények - népművelők Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Nyugdíjasok egyesülete Madarászok IC-pót Az október 28-i Délmagyarország „Csörög" rovatában megjelent „Nem dohányzó" címú észrevétellel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adjuk: Amennyiben rendelkezésre áll K. L. utasunk neve, címe, illetőleg az utazás pontos időpontja, osztályunk a budapesti üzletigazgatóság személyfurvarozási osztályával felveszi a kapcsolatot a felszólamlás kivizsgálása érdekében. Tájékoztatjuk Önöket, hogy sok esetben utasaink megrendelik, vagy megvásárolják elővételben az Inter City pótjegyeket, azonban azokkal nem minden esetben utaznak el. A vissza nem váltott IC-pótjegyek miatt a vonaton üres helyek maradhatnak. Meg kell még említenünk azt a tényt is, hogy az IC-vonatainkra Kecskemét állomáson is várható felszálló utas, akinek a helybiztosítása nem Budapestről, hanem csak Kecskemétről történik. Esetenként ez is hozzájárul ahhoz, hogy Budapestről történő indulásnál szabad ülőhelyeket találnak utasaink. Ebből adódóan később jelentkező utasaink igényét nem minden esetben tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Természetesen, ha valakinek a vonatra érvényes IC-pótjegye van, és az azon feltüntetett hely számára nem megfelelő, de talál olyan szabad ülőhelyet, mely számára elfogadhatóbb, azt elfoglalhatja mindaddig, míg arra az igényjogosult utas nem jelentkezik. Konkrét eset ismeretében intézkedni fogunk a vizsgálat lefolytatására. Huiiár Zoltán osztályvezető Nézünk.oo Olvasónk, Nagy Mihály az olajbotránnyal kapcsalatos cikkek nyomán tollat ragadva nemtetszésének adott hangot. Többek között az irta: „Heidrich úr legújabb nyilatkozatából a nyájas olvasó aligha lett okosabb, a kérdés veleje ugyanis úgy szólt lapjuk részéről, mi a véleménye a bíróság elnökének egyik beosztottjának a rendőrséget dehonesztáló kijelentéséről. A kérdésre nem érkezett válasz, vagy ha igen, akkor azt nem lehet megtudni a terjedelmesre sikerült írásból. Ennek persze nem csupán a nyilatkozó az oka. Ezúttal Heidrich úr sietett leszögezni: a bíróság és a rendőrség munkakapcsolata jó. És ami utána van, az már csak a ráadásnyi egyveleg, de ezért már felelős az olvasó nevében kérdések feltevésére vállalkozó is. Mert hát, tessék mondani, kit érdekel a jó munkakapcsolata két teljesen különálló szervnek. Ha csak az nem, hogy nincs egymásra vetni valójuk „gyorsaságukbari"! Mint megtudhattuk más hírekből, egyikük sem sieti el a dolgokat... A rendőrség és a bíróság kapcsolata jó. Olvashattuk az elnöki nyilatkozatot. Ebből nagyobb baj nem lehet. Mi meg, mint Márton a moziban - nézünk." Öröm számunkra, hogy vannak természetszerető felnőttek, akik érdekes foglalkozásokat szerveznek környezetvédő gyerekek számára. Kasza Feri bácsival, aki civil foglalkozását tekintve bíró, nemrégiben kirándultak a Fehértóra a Csongor Téri Természetvédő Csoport tagjai. A színes tájon a bárányparé virít, és a sziki őszirózsa lila virágú foltjait látjuk mindenfelé. A szép őszi napsütésben ökörnyál száll a levegőben. Az úton róka-kutya és madarak lábnyomait lehet vizsgálni. A „sziki országúton" éjszaka nagy a forgalom. A tavak körül nádasok. A teleszkóp távcsöve méltóságosan ülő szürke gémet mutat. Sirályok, búbosbankák érkeznek. A tó másik oldalán kormorán-sziget van. Sok érBevallom, eléggé felkavart Kalocsai Katalin „Összeomolhat a megye sebészete" címú cikke. Ne tessenek félreérteni: nem a túlzott naivitás, vagy a mindenfajta vészharang hangjától való félelem zökkentett ki nyugalmamból. Egészen másról van szól Hétgyerekes családapa vagyok. Négy évvel ezelőtt súlyos hasnyálmirigy-gyulladással kerültem be a klinika I. sz. belgyógyászatára, majd sebészetére. Hosszú ideig feküdtem életveszélyes állapotban, hónapokig kizárólag infúzióval tápláltak, majd kétszer megoperáltak. Akarva-akaratlan volt lehetőségem megfigyelni orvosaim, ápolóim munkáját, és zavarba ejtett az az odadekeset tanultunk a madarászoktól. Például, hogy a légnyomás-változásra érzékenyek az állatok: erős hangot hallatnak, ha időjárási front közeledik. Puskás Lajos bácsitól megtudtuk, ha bölömbika kiabál, veszélyt sejt, vagy táplálékforrást talált, hangját messze viszi a víz. Másnap a Szegedi Füvészkertben folytattuk a sétát. Felszerelték a madárodúkat. Képek villannak elém. A fák, a bokrok arany színűek, sok piros és sárga levél hullik a földre. Vörösbegy bújik ki a bokrokból, az év madara. Zöldikék röpködnek a bokrok között, és feketerigó sokfelé. Köszönjük a kirándulásokat! A Csongor téri iskolások is kitették a madárodúkat a tarjáni fákra. És örülünk, hogy indul a madarászsuli. Födi Anikó adó áldozatvállalás, amelyet tapasztaltam. Hogy lehet az, hogy orvosom még este tízkor is ott ül az ágyam mellett? Hogyan lehet az, hogy egy egyetemi tanár naponta átmegy egyik klinikáról a másikra, megnézi a kritikus állapotban lévő beteget? Hogy lehet az, hogy vasárnap délután betelefonál az orvos a klinikára, és érdeklődik állapotom iránt? Hogy lehet az, hogy az ápolónő engem vigasztal, miközben a legpiszkosabb munkát végzi el körülöttem? Hogy lehet az, hogy itt sohasem , jár le" a munkaidő? Hogy lehet az, hogy a beteghordó csak annyit kér tőlem, próbáljam a nyakába tenni a karomat, a többit ő elintézi? Hogy lehet az, hogy azok az orvosok is örülnek gyógyulásomnak. Hírt adtak magukról a napokban a szegedi nyugdíjasok. A szerkesztőségünkbe postázott levelükben tulajdonképpen egy ismertetőt küldtek. Készséggel adunk helyet soraiknak, abban a reményben, hogy egyesületükhöz e sorok olvastán többen csatlakoznak. Az 1989-ben alakult Szegedi Nyugdíjas Egyesület nem a gazdagok gyülekezete. Túlnyomórészt a létminimum alatt, vagy ahhoz közel él a tagsága. Becsült adataink szerint 70 százalékának a régi munkahelye jogutód nélkül szűnt meg, vagy ha létezik is, nem tud törődni nyugdíjasaival. Családjára sem számíthat a tagságunk 20-30 százaléka, és azok, akik barátokra, segítő ismerősökre sem számíthatnak szükség esetén, még nagyobb arányt képviselnek. Jelentős tehát azoknak a száma, akiket a természetes védőháló nem képes felfogni. Ezek a segítség nélkül maradók az intézményi szféra segítségére nem számíthatnak, gondjaikkal, problémáikkal senki nem foglalkozik. Az, hogy nyugdíjukat, járadékukat kézhez akik nem is kezeltek? Hogyan lehetséges mindez? Olvasva az „Összeomolhat a megye sebészete" címú cikket, kellemetlen érzések egyvelege hat át. Képzettségem, tájékozottságom nem teszi lehetővé, hogy a különböző - minden bizonnyal szükséges - átszervezések, vagy az ágyszámok kérdésében bármilyen véleményt alkossak. Csupán kérni szeretnék! Kérni szeretném minden honfitársamat, hogy ki-ki a maga helyén tegye meg a tőle telhetőt azért, hogy betegségeink gyógyítói teljes odaadással végezhessék munkájukat! Kérni szeretném valamennyi hívő testvéremet, a gyülekezeteket, hogy engedelmeskedve Istenünk pakapják, még nem jelent védelmet. Felismertük, hogy ha senki nem nyújt alternatívát (össztartozás, kirándulás, karácsonyi csomag), az embereknek marad a magány, az elkeseredés és az önpusztító magatartási formák. Vagy az önszerveződő érdekvédelmi csoport, saját írott és íratlan szabályait követve. A cél nemes ugyan, de bonyolult, összetett, pontos, következetes munkát vár el a vezetéstől. Ezt a társadalmi munkát mindannyian tanuljuk, munkánkat évenként korrigáljuk. Nem kisebb feladatot vállaltunk, mint azt, hogy a tagságunk részére egyfajta törődést, szórakozást, védelmet, gondoskodást kínáljunk fel a teljesség igénye nélkül. Egyesületünk célja a város nyugdíjas társadalmának véleményére alapozott érdekegyeztetés, segítségnyújtás és érdekvédelem. Az időskorúak, a nyugdíjasok szociális, kulturális helyzetének javítása, érdekeinek feltárása, megfogalmazása és képviselete az illetékes állami, önkormányzati, társadalmi szervek előtt. Az érdeklődők az egyesülelet az Eszperantó u. 3-5.ben találják meg. rancsának, könyörögjünk azokért, akikre Isten a társadalmi gondok megoldásának nehéz feladatát bízta! A Biblia a Timóteushoz írt első levél második részében ezt mondta nekünk: „Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére". Isten segítsen mindnyájunkat, hogy az Őtőle kapott ajándékokkal helyesen tudjunk gazdálkodni! Takács Szabolcs okleveles villamosmérnök Négyszáz népművelő (vagyis nem: animátor, közművelődési menedzser, művelődésszervező) adott egymásnak találkozót a napokban Salgótarjánban a Magyar Népművelők Egyesülete XIII. Országos Vándorgyűlésén, mely lényegében e hivatás egyik legfontosabb kongresszusa. Észak-Magyarország sokunk számára a török elleni végvári harcokat idézi, s így a helyszín sajátosan kapcsolódott a tanácskozás alaphangulatához, hiszen a népművelők immáron 6-7 év óta a végvári harcosok küzdelmes, kiszámíthatatlan és egyre veszélyesebb életét élik. Miközben a társadalom legszélesebb rétegei fölé igyekeznek kulturális és közösségi védőpajzsot tartani, aközben az országos és helyi hatalmak lényegében pártállástól függetlenül - vagy sokadrendűnek tekintik létüketnem létüket, vagy egyenesen, bár változatos módszerek szerinti felszámolásukra törnek. A közművelődési törvény - mely ez áldatlan állapotot sokban javítaná 3179 magyar önkormányzat 2600 művelődési házának sokmilliónyi látogatóját védené. Akik, adófizető állampolgárként évente előlegezik meg az államnak az ő közszolgálatait, mégis egyre tömegesebben esnek ki a kulturális élet lehetőségeiből. E törvény állt a népművelői kongresszus vitáinak középpontjában, mely viták során egy csodálatosan egybeforrott A Felsővárosi Általános Iskola millecentenáriumi sportnapot szervezett az iskola tanulói és családtagjaik részvételével. A testnevelés tagozatos iskola profiljának megfelelően játékosan, sportosan ünnepelte az 1100. évfordulót. A sportversenyek keretében hét állomáshelyen ügyességi és szellemi feladatokat oldottak meg a szülőkből és tanulókból álló csapatok.Álmos vezér tiszteidére ébresztő - bemelegítő 1100 méteres futással kezdődött a vetélkedő. A Kárpátok gerincét a bordásfal pótolta, melyen a gyerekek bizonyíthatták ügyességüket. A lovon vágtázó, hátrafelé is nyilazó őseink mai utódai „kondibicikliről" kislabdával dobtak célba. A következő állomáshelyen kerékpáros Több éve járok ki kutyámmal az újszegedi Tisza-töltésre, ahol pár hónapja jelent meg az első ,jel": a szemét. A háziszemét. Elkerülhetetlen, észre nem vehetetlen. A hónapok múlásával „nőttön növő", senkinek nem szúrta a szemét. Már régebben is hordtak ki ilyen dolgokat a Tisza árterére. Azonban „ez" már több, mint sokan gondolnák. Egyik reggel belebotlottam egy férfiba, aki „ép-y szakma szegült szembe a törvény látható és láthatatlan ellenfeleivel. A művelődési minisztérium, a belügyminisztérium munkatársai messzemenően igyekeztek együttműködési készségüket hangsúlyozni a törvényelőkészftés munkálataiban, ám a népművelők hivatalos szószólói sorra feltárták a törvény körüli kamarillapolitika és manipuláció minden epizódját. A kormány a hároméves közalkalmazotti megállapodásban kötelezettséget vállalt a kulturális, szaktörvények, köztük a közművelődési és könyvtári törvény megalkotására. A törvény azonban egyre késik, s ezalatt az önkormányzatok dalolva folytatják „intézményátalakftó" munkájukat, melynek során joghézagokra épülő, szedett-vedett működési formákba többek között a minden ízében nevetséges közhasznú társasági formába - kényszerítik át a múveldési házakat, elindítva azok haláltusáját - erről már a kongresszus népművelői számoltak be. Egy képzett szakemberek által működtetett, sok küzdelem által kiépített, a teljes társadalmat szolgáló intézményrendszert nem lehet megszüntetni, átutalva azt a senki által pontosan be nem mért civil szféra világába. Pál Miklósné blikfangos mondata szerint: „vannak önkéntes és hivatásos ápolók, de a műtéteket mindig sebész végzi." Kiss Ernő ügyességi feladatok megoldásával tettek bizonyságot rátermettségükről. A szellemi totó a versenyzők történelmi ismereteit, felkészültségét tette próbára. Az első és második osztályosok játékos váltóversenyen vettek részt. Igazi élményt jelentett számukra a pónilovaglás. Az ügyeskezű „honfoglalók" kézműves foglalkozásokon korabeli tárgyak elkészítésére is vállalkoztak. Szülők, tanulók és tanárok részvételével kispályás labdarúgótorna és asztalitenisz verseny is volt, az anyukák és leányaik pedig egy órás zenés tornán frissülhettek fel. A komoly megpróbáltatásokon eredményesen túljutott „honfoglalók" jóízűen fogyasztották el a szüleik által tucatnyi bográcsban készített „pusztapörköltet". Potrovicsná Tejes Edit pen" az autójából dobálta ki a literes üdítők dobozát, és más, egy nagy kukába jól elférő szemetet. A még fiatalnak tűnő úriember kérdésemre elismerte: tényleg igazam van, ronda dolog szemetelni, de egyébként nem ő hozza ide örökké a szemetet... Az őszi szemétszüret címén a gyerekekkel szedetjük össze a felnőttek szemetét. Ez sem szúrja senkinek a szemét? V. M. Beteg voltam! Sportnap Szemét a parton