Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-15 / 267. szám

PÉNTEK, 1996. NOV. 15. HELYI TÜKÖR 7 Szögre akasztott autócsempészek Mi történt a déli határszakaszon az elmúlt hónapban? Az autócsempészek nem pihentek, a libériaiak pedig menekültek, mint szoktak így foglalhatók röviden össze az események. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint az általuk felügyelt jugoszláv szakaszon 240 jogsértő cselekményt jegyeztek, 190 személyt fogtak el, az illegális határátlépők száma 50. A legtöbb borsot a jugoszláv állampolgárok törték a határőrök orra alá, de szép számmal akadtak „zűrös" libériaiak, románok és bolgárok is. A zöldhatáron egy területsértés történt, Mórahalom közelében. A túloldalon dolgozó mezőgazdasági munkás határtalan munkakedve közben nem vette észre, hogy gépi fűkaszájával már magyar területen igazltja a füvet. A járőröknek sikerült elfogniuk tlz külföldit, akik jogszerűtlenül tartózkodtak nálunk. Közülük kettőt már régebben kiutasítottak az országból, így végképp semmi keresnivalójuk nem volt itt. A déli átkelőkön októberben 740 ezren fordultak meg 200 ezernél több járművel. A beutazási feltételek hiánya okán 500 személyt fordítottak vissza Jugoszláviába. Hamis okmányokkal 70 személy igyekezett bejutni Magyarországra. Mint már a cikk elején szóba került: az autócsempészek tavaszt éreztek októberben. Mind a zöldhatáron, mind az átkelőkön kísérleteztek lopott járművek kijuttatásával. Némely kocsi műszaki árokban, vagy a szöges akadályon kötött ki, a többit a határállomáson tartóztatták fel. A csempészek egy része - észlelve a bajt - kereket oldott. Kettőt sikerült közülük elfogni, hét, nagyértékű autót pedig begyűjteni. Az Európán kívüli országokból érkező menekültek száma jelentősen emelkedett. A listát a libériaiak vezetik, őket az irakiak, az irániak, a zaireiek és a palesztinok követik. Aki mostanában, novemberben indul útnak déli szomszédunkhoz, annak nem árt tudnia: hétvégenként erős a forgalom, várakozásra lehet számítani. V. F. S. Gyógyszerakció II. A Délmagyarországban 1996. november 15-én Kalocsai Katalin tollából megjelent cikkre szeretnénk reflektálni. A hepatitis - fertőző májgyulladás elleni nem kötelező védőoltást a felnőtt és gyermekháziorvosok kb. fél éve ajánlják. A jelenleg zajló oltási kampányt a gyártó cég indította el. A három védőoltásból álló sorozatból a szülőknek kettőt kell kifizetniük. a harmadikat a cég ingyen adja. A fertőző májgyulladás súlyos, illetve halálos betegség. A védőoltás ellene nem kötelező, de ajánlott. Sajnos, kötelező védőoltások közé a tb finanszírozási okok miatt nem vette fel. Oltási kampányban a védőnők a vezető védőnők javaslatára vettek részt, a mi munkánk a felvilágosítás, tanácsadás, egészségnevelés és nem utolsósorban a megelőzés. Úgy gondoltuk, jó ügyet támogatunk, amikor a szülőket tájékoztattuk erről a betegségmegelőzési lehetőségről. Az iskolákban sem most, sem a későbbiekben nem kívánunk sem ciánt, sem LSDt reklámozni.Szeretnénk megnyugtatni az érdeklődő szülőket, hogy akik a védőoltás beadatása mellett döntöttek. nem döntöttek roszszul. Sajnáljuk, hogy a fenti cikkben az újságírónő nem a védőoltás fontosságát emelte ki, hanem a cég anyagi hasznát hangsúlyozta, ezzel kétséget ébreszthetett az érdeklődő szülőkben. Úgy gondoljuk, ha az AIDS elleni védőoltást már sikerült volna előállítani, bármilyen drága lenne, nem a gyártó cég anyagi hasznát látnánk benne. Medgyessy Éva védán* Madácsyné Siskó Terézia védönö Várható volt, hogy a cikkben érintettek a nemes célt, a gyermekek egészségének védelmét hívják segítségül a maguk védelmére, de változatlanul nem adtak választ azokra a kérdésekre, amelyeket tegnapi cikkemben feltettem, s amelyeket értékelhető válasz hiányában csak megismételni tudok. Nevezetesen: Hogyan történhet meg, hogy egy hevenyészett tájékoztatást tartalmazó, aláírást nélkülöző körlevéllel buzdítanak védőoltási akcióra? Hogyan lehetséges, hogy a felső egészségügyi szerv tudta és beleegyezése nélkül zajlik egy nagy tömeget érintő oltási kampány? Mi a magyarázata, hogy egy gyógyszergyár kezdeményez és bonyolít védőoltási akciót, s nem az erre törvényesen felhatalmazott egészségügyi szolgálat? A kérdéseinkre reméljük, megkapjuk a megnyugtató választ az Országos Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, amelynek állásfoglalását a megyei tisztifőorvos megkérte, aki vélhetően nem az akció lebonyolításának problémamentessége miatt szánta el magát erre a lépésre. Kalocsai Katalin 1 £ O 5 -w a HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481 -281, 7-12-ig (Csak felárral és gyász)! 318-999 8-12, 14-17-i; 320-239 7-15-ig 481-411, 311-310 7-i4-ig • Szegeden épült az első hazai gyermekfalu Árvaházból „mentöház"? „Árpád" nevelóotthonosok és szakiskolások közös otthona. (Fotó: Karnok Csaba) A gyermeknyomor oly nagy mértékű, hogy szociális problémává vált. Ez a századfordulón igaz kijelentés ma, ha kissé más hangsúlyokkal is, de érvényes. Akkor jótékonysági intézmények, nöegyletek és például a Fehér Kereszt Egyesület gyűjtéseket kezdeményezett, menhelyeket létesített. Többek között így épült föl Szegeden a ma Árpád Nevelőotthonnak nevezett intézmény is, mely a magukra hagyott fiatalok számára új megoldásokat kínálhat. Újszegeden, a Szőregi út mellett a századfordulón 15 hold városi földet kapott a Gyermekvédő Liga, hogy gyerekeknek családi otthont teremtsen, megélhetést biztosítson, módot adjon a családalapításra, a letelepedésre. Az építkezéshez adakozás formájában segítséget többek között - a Fehér Kereszt Egyesület adott, erre utal az egyik épület falán ma is olvasható emléktábla. Az Árpád Otthont 1908-ban nyitották meg. A központi, emeletes épületben kapott helyet az iskola, az iroda és az igazgatói lakás, az orvosi szoba és a raktár, míg a mögötte fölhúzott két családi házban 40 fiú otthonát alakították ki, a családfő szerepét két állami tanító látta el. Tehát ez az épületegyüttes tekinthető az első magyarországi „j>yeremekfalunak". Az Árpád Otthon később az ország első nyílt javító intézete, majd Átmeneti Leányotthon és Gyermekszanatórium, s a közelmúltban „Ifjú Gárda" néven az állami gondozottak nevelő intézménye lett. A ma Árpád Nevelőotthonnak ismert intézmény funkciója kezd hasonlítani az alapítók által elképzelt feladatkörhöz. Hiszen itt nem csupán 58, az állam gondoskodására bízott fiatal él, hanem 1991 óta itt talált otthonra a Gazdaasszonyképző Szakiskola is. Erről, s a 4 hektáros terület, az itt álló épületek jövőjéről beszélgettünk Csizmadia Sándornéval, az Árpád Nevelőotthon és a Gazdaasszonyképző Szakiskola igazgatójával. Egyre kevesebb a gyerek a nevelőotthonokban. E tendencia pozitív változásokra utalhatna, mert azt is jelenthetné, hogy a családok ragaszkodnak a csimutákhoz. Ám a valóság az, hogy számos családban azért nem járulnak hozzá a szülők, hogy az állam gondoskodjon az általuk elhanyagolt gyerekekről, mert a kis közösségnek a kicsik után járó családi pótlék jelenti az egyetlen fix bevételi forrást. Az Árpád Nevelőotthonban készen állnak a tervvel: ha az intézmény kihasználtsága csökken, akkor az üresen maradó szobák kollégiumként működhetnek. Speciális iskolaként itt indult 1991-ben a gazdaasszonyképző, mely 1994 óta mezőgazdasági gazdassszonyképzőként ismert. Ilyen típusú képzés az országban 34 helyen található, többnyire szakközépiskolákhoz csatlakoztatva. A „szegedi modell", vagyis hogy nevelőotthon mellett létezik a gazdaasszonyképző, több szempontból is előnyös megoldás. Például azért, mert jól kihasználhatóak az újszegedi, 4 hektáron elhelyezkedő intézmény adottságai. Az épületek mögött föltörték a földet, konyhakertet alakítottak ki. (Az állattartásnak egy család önellátásához szükséges tudnivalóit Szirovicza Péterné kübekházi farmján ismerhetik meg a lányok.) A nevelőotthon részét jelentik, a szabadidő okos eltöltését segítik a foglalkoztatók - például a könyvtár, a bábos szoba, melyek nyitvatartási időben, illetve a szigorúan vett tanulási idő után, vagyis 18 órát követően és a hétvégén használhatók - a szakiskolásokat is szolgálják. A közös rendezvények - például a karácsonyi ünnepség, a farsangi bál - nyitottabbá teszik a nevelőotthont, „családiasabbá" változtatják a szakiskolát. A földszintes épületek egyike falusi házzá formálható, szúk környezetében falusias hangulat alakítható ki. A közeli, eddig csak parlagfüvet „termő" udvar pedig „sátoros ünnepek" idális helyszínévé varázsolható, amely akár más iskolák rendezvényeinek is helyet adhat, mint ahogy azt a karolinások már ki is próbálták. Mindez lehetővé teszi, hogy itt elindulhasson a falusi vendéglátó szakképzés. A kétéves gazdaasszonyképző és az egy tanéves falusi vendéglátó szakképző elvégzése után nem csupán egy háztartásban szokásos feladatokat tudják ellátni a lányok, hanem önálló vállalkozás indítására is alkalmas ismereteket szerezhetnek. De az sem kizárt, hogy például az épületek tetőterét beépítve - az újszegedi intézmény adjon valamikor ideiglenes menedéket a leányanyáknak, illetve olyan idős embereknek, akiket krízishelyzetben lévő családjuk átmenetileg nem képes ellátni. A tények és tervek felvillantják a három generáció együttélését lehetővé tevő, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal felvértező, a szüleik, illetve a gyerekeik által magukra hagyott emberek „intézményesített nagycsalád" -modelljét. Vagyis az egykori árvaházból „mentőház" lehet. Ú. I. szabómüvészek bemutatója A Tisza Lajos Könnyűipari Középiskola diákjai évről évre bemutatják a maguk készítette ruhákat. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Hagyományosan az iskola nyílt napját használják fel a Tisza Lajos Könnyűipari Középiskolában (volt Textilipari Szakközépiskola), hogy a szülők és az érdeklődők előtt mutassák be a diákok által a tanműhelyben készített ruhákat. A tegnapi alkalomból két kiállítás is nyílt: az egyiket az iskola termékeiből, a másikat a legnagyobb támogató, a Kenderfonógyár termékeiből rendezték. Mint Koczor Lajos igazgatótól megtudtuk, az intézménybe mind a ruhás, mind a textilipari szakmákra várják a jelentkezőket: a textiles képzésen belül kötöttáru készítői, takács, illetve fonó és kötő szakra, a ruhás képzésen belül pedig kötőipari konfekciós, francia női szabó, angol női és férfi szabó, illetve a hagyományos 5 éves ruhaipari technikus szakra lehet jelentkeMttr* úi alelnökök • Munkatársunktól A KDNP Csongrád megyei elnöksége november 8án megtartotta alakuló ülését, amelyen dr. Domokos Máriát és dr. Rapcsák Andrást alelnöknek választották. • Közéleti Kávéház Tölgyesy a vendég Tölgyesy Péter lesz a vendége a ma esti Közéleti Kávéháznak. Dr. Tölgyesy Péter független parlamenti képviselő. A megjelölés mögött nem akármilyen eseménysorozat, változatos politikai karrier áll. Tölgyesy egyik kulcsfigurája volt a rendszerváltást előkészítő Nemzeti Kerekasztaltárgyalásoknak. Nem tartozott az úgynevezett Demokratikus Ellenzékhez, ám a szabad választások előkészítésének folyamatában egyik vezető figurája lett a Szabad Demokraták Szövetségének. A választások után az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőjeként dolgozott. Később megválasztották a párt elnökének. Ám a tisztújításkor nem választották újra. Tölgyesy ezután belső ellenzékbe szorult. Az 1994-es választásokon vezéralakja volt annak a csoportnak, amely nem akart koalícióra lépni az MSZP-vel. A koalíció létrejött, Tölgyesy pedig még inkább a perifériára szorult. Egyre kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt, leginkább hosszú újságcikkekben fejtette ki kritikai véleményét a politikáról és pártja működéséről. Ezek után nem túl meglepő, ám mégis meglehetős vihart kavaró elhatározással kilépett az SZDSZből és annak parlamenti frakciójából. Jelenleg független képviselőként tevékenykedik a parlamentben. Mik voltak e hullámzó karrier okai, milyen megfontolások motiválták döntésében, illetve milyen politikai jövőt képzel magának? - többek között ezekről a kérdésekről faggatja a Közéleti Kávéház mai estjén Tölgyesy Pétert a házigazda. Márok Tamás újságíró. Erdőgazdálkodás • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Agrárkamara szervezésében november 16-17-én, szombaton és vasárnap erdőgazdálkodási tanfolyamra kerül sor Szegeden, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában. A kurzust azon erdő- és földtulajdonosok részére szervezik, akik erdőműveléssel kívánják földjüket hasznosítani. A Széchenyi Kör ülése • Tudósítónktól A Széchenyi Kör szegedi klubja november 21-én, csütörtökön 17 ó'r'aköf tartja-a legközelebbi ülését a DélAlföldi Bibliotéka Könyvtár és Szórakp^fató Közprfét épületében a Kálvária sgt. 14. szám alatt. rr Az ülésen Bátyai Gitta "es Gecsei Mária tart elő•adástr-