Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. Nov. 14. KITEKINTŐ 3 • Vitanap a társadalombiztosításról „Politikai katasztrófa" utón Az ellenzék keddi kivonulása után, tegnap is üresnek túnt a Ház. (MTI Telefotó) jegyzet Expobukó t Tegyünk alapul egy egészen átlagos világkiállítást, r Tudják, olyanra gondolok, amelyiken fólvonul­nak a nemzetek, hatalmas csarnokokban bemutatván legkiválóbb termékeiket. A széles sugárutakon hul­lámzik a tömeg, a gyerekek lufiért könyörögnek és csokis tortát majszolnak, az üzletemberek pedig boká­ig letárgyalják magukat. Eközben tódul ránk a külföld népe, megtelnek a szállodák, leng ezernyi zászló, és a rendező ország jóhirét kürtölik szerte a hírügynöksé­gek. Valami ilyesmiről álmodtunk, mi, magyarok is, amikor a miilencentenárium jegyében expóra invitál­tuk a világot. Telve nagy reményekkel, s hittük, hogy minden gáncsoskodás és szegénység ellenére, de még­iscsak megmutatjuk a világnak. De nem mutattunk mi végül semmit, csak elárasztották politikusaink észér­vekkel a hírcsatornákat - miszerint nekünk az expo túl drága. S lám, most világkiállítás, meg lufis gyere­kek nélkül is azt kell látnunk - böngészve a kártalaní­tási, kártérítési ügyeket, a visszafizetésre ítélt szponzo­ri díjakat, s ki tudja még mennyi lappangó kifizetési kötelezettséget, a már eddig expótlan expónkra elköl­tött 16,97 milliárdot -, hogy tengernyi pénz dobatott ám ki az ablakon. T Tgyanis mi, magyarok, csak és kizárólag két eset­\J ben tudunk bukni. Ha rendezünk expót, és ha nem. S most aligha csak bennem duzzog a keserűség: ennyi erővel akár az előbbi variációt is kipróbálhattuk volna. r A KÉSZ pénze „Rózsaszín malom" • Cece (MTI) A cecei Csók István Em­lékmúzeumban kap állandó helyet a festőművész „Ró­zsaszín malom" című képe, amelyet a Mol Rt. vásárolt meg a székesfehérvári Szent István király Múzeum részé­re. Mint Kovalovszky Márta művészettörténész szerdán, a kép sajtóbemutatóján el­mondta: Csók István a mo­hácsi Duna-partot és a hajó­malmot ábrázoló festményét 1907. körül festette, stílusán az impresszionizmus hatása érződik. A Rózsaszín mal­mot januárban a székesfe­hérvári Fekete Sas Patika­múzeumban láthatják majd az érdeklődők, tavasszal pe­dig - az emlékmúzeum át­rendezését követően - Ce­cén, a Csók család egykori lakóházában helyezik el vég­legesen. Elkerülő szakasz • Kecskemét (MTI) Elkészült a 44. számú fő­út Kecskemétet délről elke­rülő szakasza, amelyet átad­tak a forgalomnak. Az új út­szakasz révén egyrészt szá­mottevően csökken a város belterületén átmenő forga­lom, másrészt viszont javul a keleti, nyugati, északi és déli országrészek közötti átjárha­tóság. Az Európai Unió tá­mogatta az ügyet. Egyébként ez az első olyan infrastruktu­rális fejlesztés hazánkban, amelyet kizárólag PHARE­segélyből finanszíroztak. Tejtermelök ultimátuma • Szolnok (MTI) Kilenc tejtermelő szövet­kezet és társaság közösen el­határozta, hogy a jövő év elejétől nem szállít tejet a szolnoki központú WÉS Rt.­nek, amennyiben a feldolgo­zó üzem nem rendezi velük szemben fennálló tartozását. Mint Kóti Márton, a beszál­lító cégek jogi képviselője elmondta: a Wés Rt. szep­tember óta mintegy 60 mil­lió forinttal tartozik a szö­vetkezeteknek és társaságok­nak. Ez a pénz nagyon hi­ányzik a kevés forgóeszköz­zel rendelkező tejtermelők­nek, többen az államnak is adósak. A türelemnek vége­szakadt. Útikalauz • Gyula (MTI) Megjelent Gyula város legújabb útikalauza. A fény­képekkel illusztrált, térké­pekkel kiegészített útikönyv Czeglédi Imrének, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum nyu­galmazott igazgatójának a munkája. A városi képvise­lőtestület és a Thermal Ide­genforgalmi Közalapítvány által közreadott kötet három fejezetben foglalja össze a tudnivalókat a Körös-parti fürdővárosról. „Gránátos kocka" • Budapest (MTI) A rendőrség elsődleges megállapítása szerint felte­hetően jugoszláv gyártmá­nyú támadó kézigránát rob­bant szerda hajnalban Buda­pesten. a XIII. kerület Vi­segrádi utcában, a 47. számú háznál, a Leroy Country sö­rözőnél. A kézigránát két parkoló jármű között rob­bant fel. Személyi sérülés nem történt. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés szer­dán politikai vitanapot rendezett a társadalom­biztosítás helyzetéről. A vitát Lezsák Sándor (MDF) és képviselőtársai kezdeményezték. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben a kormány nem készített írásos jelentést, a té­mával kapcsolatos kormány­zati nyilatkozatot a távollévő Szabó György népjóléti mi­niszter nevében Kökény Mi­hály politikai államtitkár szó­ban terjesztette elő. A képviselőcsoportok az erősorrendnek megfelelő idő­keretben fejthették ki véle­ményüket, a legtöbb idővel az MSZP rendelkezett (110 perc), míg a függetleneknek összesen 4 perc állt rendelke­zésükre. A mintegy hétórás vita végén a kormány képvi­selője 15 percben válaszolt az elhangzottakra. Mivel közben csaknem valamennyi parlamenti bizottság is ülése­zett, az országgyűlés termé­ben viszonylag kevés képvi­selő tartózkodott. Meg kell • Budapest (MTI) Elsősorban az adózási fegyelem erősítése és az adóbehajtás hatékony­ságának növelése volt a célja a kormányzatnak az adózás rendjéről szó­ló törvény módosításá­val. Az Országgyűlés által kedden elfogadott módosítá­sok alapján jövőre több új in­tézménnyel ismerkedhetnek meg az adózók. Régi-új intézmény az úgy­nevezett vagyongyarapodási vizsgálat. A törvény szerint az adóhatóság becsléssel is megállapíthatja az adózó adóalapját, amennyiben véle­ménye szerint az adózó va­gyona, illetve életvitele nincs arányban bevallott jövedel­mével. A törvény szövege szerint a hatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a va­gyongyarapodás és az életvi­tel fedezetéül a magánsze­mélynek milyen összegű jö­Úgy tűnik, a látszatde­mokrácia egy újabb bi­zonyítékát szolgáltatják - elrejtve magukban egy sokféle szempontból megkérdőjelezhető pénz­elosztási, -szerzési tran­zakció veszélyét is - a törvény értelmében idén létrehozott területfejlesz­tési tanácsok. Legalábbis így lehet summázni a ta­nácsok tevékenységével kapcsolatban megfogal­mazott észrevételek, ag­godalmak indítékait, amelyekről ez alkalom­mal a szentesiek és a vá­sárhelyiek véleményét kérdeztük. Az elmúlt hetekben ugyanis köztudottá vált, hogy a területfejlesztési tanácsok létrehozását megelőző vára­kozást - országosan - inkább a csalódás, mint a megelége­dés érzése követte. Ám nem kizárólag azért, mert a pénz­ből nyilvánvalóan nem jutott mindenkinek, hanem - töb­bek között - sokan erős el­lenérzéssel fogadták a dön­találni azokat a megoldáso­kat, amelyekkel a társadalmi béke megőrzése, s a működő­képesség fenntartása mellett kerülhet sor a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer refor­mértékű átalakítására - jelen­tette ki Kökény Mihály. Súlyos politikai katasztró­fa történt kedden a Parla­mentben, amikor az egyik al­vedelemre volt szüksége. A becsléssel megállapított adó­alaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal iga­zolhatja, egyébként az adóhi­ányra vonatkozó szabályokat alkalmazzák rá. Szigorodnak az önellenőr­zés feltételei is. Továbbra sem számít azonban önellen­őrzésnek, ha az önadózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdése előtt feltárja a hiányát, és az abból fakad, hogy adóalapját, adóját, illet­ve a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfe­lelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba, esetleg elírás miatt téves. Az elfogadott törvény tartalmaz­za az adóigazolványra vonat­kozó szabályokat is, ezek egyik eleme az, hogy aki adószámát nem közli a kifi­zetővel, attól a legmagasabb adókulcs szerint vonják az téshozatal mikéntjét is. Ez alól Csongrád megye sem volt kivétel. A hátrányos helyzetű régiók közé sorolt Kistelek és a közelében lévő falvak mellett Szeged, Szen­tes és Hódmezővásárhely ön­kormányzata is kifogásolta, hogy a Csongrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács a szakértői csoport javaslatát szinte teljesen figyelmen kí­vül hagyva, a szavazás előtt változtatta meg a pályázatok elbírálásának szempontjait. Kőhegyi András, Vásár­hely alpolgármestere, a ta­nács tagja: - Elfogadhatat­lannak tartom az ilyen eljá­rást. Ha nincs szakmai mér­ce, akkor a lobbyzás, illetve a pillanatnyi politikai összefo­nódás játssza a főszerepet. Ez lehetetlenné teszi a reális, megalapozott döntéshozatalt. Úgy gondololom, a szakértők sem vállalják még egyszer az ilyen jellegű „közreműkö­dést", hiszen szinte feleslege­sen dolgoztak a támogatásra javasolt pályázati lista össze­állításán. Szirbik Imre, Szentes pol­m kotmánybíró-jelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatmennyisé­get. A katasztrófa áldozata a politikai kultúra volt - mond­ta Isépy Tamás frakcióvezető a KDNP képviselőcsoportjá­nak szerdai sajtótájékoztató­ján. Visszautasította azt a vá­dat, amely az ellenzékre há­rítja a felelősséget és azt su­adóelőleget. A szigor jele­ként fogható fel az is, hogy oldódnak az adótitok szabá­lyai. Az APEH jövőre állami szerveknek, köztestületnek törvényben meghatározott feladataik ellátásához közöl­hetik az adózó főbb adatait. Szintén jogosult lesz az adó­hatóság arra, hogy amennyi­ben olyan, a titoktartási köte­lezettség alá tartozó tényről értesül, amely más adó meg­állapításával kapcsolatos, azt közölje az illetékes hatóság­gal, például a vámszervekkel. A behajtás hatékonyságát hivatott szolgálni az a ren­delkezés, miszerint a felszá­molási eljárásokban a köz­ponti költségvetést megillető vám- és jövedéki követelé­sek, valamint a társadalom­biztosítási alapot megillető követelések tekintetében kü­lön megállapodás alapján az állami adóhatóság jogosult gármestere: - Kicsinyes, kis­csoportos érdekek kereszttü­zében osztotta szét a tanács az idei támogatási keretet. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy bármelyik pá­lyázó indokolatlanul jutott volna pénzhez, de azt igen, hogy a nyerteseket nem a szükségesség logikai sor­rendje határozta meg. De ak­kor a döntéshozó grémium miért alkalmazott szakértő­ket? Ráadásul senki sem tud­ta megindokolni, hogy miért szorították le a szakmai cso­port által javasolt listáról a megye 3-4. legnagyobb váro­sának - Szentes és Csongrád - kérését, amely több telepü­lés szilárdhulladék-tárolási gondját oldotta volna meg. A kérdés úgy is megfogalmaz­ható: miért térségibb és kö­zösségibb cél például az el­hagyott tanyai villanyhálóza­tok közpénzen történő felújí­tása - különösen, hogy az gyakorlatilag ma egy rész­vénytársaság tulajdona -, mint a megye északi részé­nek fentebb említett terve? Hasonlóan inkorrektnek tar­gallja, hogy az ellenzék buk­tatta meg saját jelöltjét. Le­szögezte: nem szabad politi­kát vinni az Alkotmánybíró­ság ügyébe, hiszen ez a testü­let jogállamiságunk biztosíté­ka. Bruhács Jánost újra kell jelölni, hiszen szakmai ráter­mettsége megkérdőjelezhe­tetlen. eljárni. Ugyanakkor az őt megillető követelések tekin­tetében az APEH képviselő­ként megbízhatja a társada­lombiztosítási és vámszerve­ket. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az adóhatóság a felszá­molási eljárások esetében, il­letve az árveréseknél jogot kap arra, hogy megállapod­jon az adott vagyontárgyak átruházásáról állami szervek vagy önkormányzat számára, ha a vagyontárgy állami vagy önkormányzati felada­tok ellátását szolgálja. Változnak a havi, illetve negyedéves bevallás készíté­sének szabályai. A jövőben havi bevallást azoknak kell tenniük majd, akiknek nettó általános for­galmi adójuk, vagy fogyasz­tási adójuk, vagy az általuk fizetendő jövedelemadó-elő­leg eléri a 6 millió forintot. A negyedéves bevallás felsó határösszege 2 millió forint lesz. tom, hogy a törvény lehető­séget ad a gázhálózatok bőví­tésének központi támogatásá­ra - amelyet a döntésnél a megyei tanács is alapul vett -, hiszen azokat egy társaság üzemelteti majd, méghozzá eredményességi szempontok alapján! Ilyen és az ehhez ha­sonló okok miatt - és mert itt óriási pénzekről lesz szó a jö­vőben is - tartottam volna fontosnak, hogy alapos ér­vekkel alátámasztva, nem ha­talmi pozícióból meghozott diktátumnak tűnőén kerüljön nyilvánosságra a nyertesek listája. Véleményem szerint alap­vetően egy hibás törvény ilyen-olyan megvalósításá­nak lehettünk tanúi, illetve elszenvedői ebben az eszten­dőben. Ezért kellene az elosztás feltételeit pontosíta­ni, ellenkező esetben ország­szerte számtalan vitára, vala­mint a területfejlesztésre szánt százmilliók meggondo­latlan szétszórásának veszé­lyére kell felkészülni. N. Rácz Judit • Budapest (MTI) Várhatóan még az idén lezárulnak az expo lemondásával kapcsola­tos főbb kártalanítási és kártérítési ügyek. A Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság (KVI) csupán a KÉSZ Kft. által indított, jelentősebb perben kénytelen helyt állni még a továbbiakban ­közölte Knizner István, a KVI főosztályvezetője. A szegedi cég - amely az expo-pavilonok bérbeadásá­ért 860 millió forintot plusz áfát kapott volna, 2,5 milli­árd forintos kárigényt jelen­tett be a bíróságon másfél éve. A legújabb tárgyalás decemberben lesz. Knizner István kifejtette: a Világkiállítási és a hozzá­kapcsolódó Fejlesztési Alap­ban 1994. december 31-éig összesen 24,17 milliárd fo­rint forrás gyűlt össze. A kiadások összesen 16,97 milliárd forintot tettek ki. Kártalanításra, kisajátí­tásra az iroda 2,68 milliárd forintot költött 1994. decem­ber végéig. A különféle köz­mű és közlekedés fejleszté­sekre 1,73 milliárd forintot fordított a Világkiállítási Programiroda. A Lágymá­nyosi és a Petőfi híd között az infrastruktúra fejlesztése csaknem befejeződött, közel 80 százalékos készültséget értei. Az expo lemondásból • Budapest (MTI) Megérkezett az Alkot­mánybíróságra Kecskés László jogászprofesszor in­dítványa, amely szerint „az ÁPV Rt. jelenlegi szervezeti megoldása, ellentétes az al­kotmánnyal". A pécsi egyetemegyetemi tanárának szakmai meggyő­ződése, hogy az ÁPV Rt. az 1995. évi XXXIX. törvény alapján „kormányrészvény­társaságként" működik, ezért támadta meg a fenti törvényt származó közvetlen kifizeté­sek összesen mintegy 3,1 milliárd forintot tettek ki 1994. év végéig. Ebből 628,05 millió forintot jelen­tettek a millecentenáriumi megemlékezéssel összefüg­gő múzeumi rekonstrukciók. A szponzori díjak visszafize­tett, időarányos része 204,86 millió forint volt. A főváros expo célú egészségügyi fej­lesztéséhez az alap közvetle­nül 312 millió forinttal járult hozzá. Az alap pénzmaradványa a bevételek és kiadások egyenlegeként mintegy 7,198 milliárd forint volt 1994. év végén. Törvényi rendelkezés értelmében a pénzt a Kormánybiztosi Iro­da teljes egészében átutalta a Pénzügyminisztérium köz­ponti letéti számlájára. A Kormánybiztosi Iroda tavaly lényegében befejezte a köz­mű- és közlekedési infra­strukturális beruházásokat a Pénzügyminisztériummal egyeztetett műszaki tarta­lommal, letéti számláról le­hívott forrásból finanszíroz­va. A PM és a jogutód Kincstári Vagyoni Igazgató­ság 1995-ben és 1996-ban összesen 3,4 milliárd forin­tot fordított az expo lemon­dásával kapcsolatos felada­tok megvalósítására. A mó­dosított költségvetési tör­vény 1,4 milliárd forintot tartalmaz ez évre ilyen cé­lokra, jövőre pedig már csak 750 millió forintot. az Alkotmánybíróság előtt. Kecskés László véleménye szerint ez a szervezeti-jogi forma önmagában alkot­mányjogilag ellentmondásos, és ahelyett, hogy biztosítaná a politika és a gazdaság álla­mi-intézményes szintű szét­választását a szociális piac­gazdaságban, ennek pont az ellenkezőjét érte el: teljesen összemosta a politikát a gaz­dasággal, így mára már a ma­gyar privatizációs folyamat egésze vált átláthatatlanná. Az adózás rendje • A területfejlesztés árnyoldalai (3.) Döntéshozatal - más nézőpontból Átláthatatlan?

Next

/
Thumbnails
Contents