Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám

KEDD, 1996. NOV. 12. BELFÖLD 3 • Kevesebb magyar munkavállalót fogadnak Kis hazánk „túlteljesített" A román feketemunkásoknak Magyarország „Németország". (Karnok Csaba fotója illusztráció.) jegyzet A boldogulás útja M egfogta az isten lábát, akinek sikerült kimennie az NDK-ba dolgozni Itthon járt a fizetés forint­ban, miközben Kari Marx Stadtban márkában is meg­kapta az illetményét. És a három év leteltével, ha spó­rolós volt és nem jóféle Radebergerre költötte a pén­zét, akkor akár Wartburggal jöhetett haza. Persze az igazi üzlet az NSZK volt, ott másképpen csengett a márka hangja. Ez azonban már jóval kevesebbeknek adatott meg. Főként a rendszerváltás idején igyekeztek sokan Németország felé munkát vállalni. Fogszorltva, de megérte a 2-3 ezer márkás fizetés. Abból már használt Opelra is futotta. Most meg kiderül, hogy a németek­nél sem minden fenékig tejfel. Jelenleg 3,8 millió munkanélkülit jegyeznek, és ez meghaladja a munka­vállalók 10 százalékát, egy esztendő alatt 330 ezerrel lettek többen. Ésszerűnek tűnik a döntés, hogy a kül­földiek közül fogadjanak kevesebbet. jrrrre mondhatnánk magyaros észjárással, semmi MJj gond, akkor majd dolgoztatnak feketén. Nem jel­lemző. Ha egy munkáltatót rajtakapnak, úgy megbün­tetik, hogy egyhamar nem áll talpra anyagilag, nem éri meg kockáztatnia. Volt, hogy 14 ezren dolgoztak tőlünk Németországban, most 5800-an mehetnek. Vél­hetően jövőre ennyien sem. Itthon kell megtalálni a boldogulás útját. (A Piacbővülést várnak Alföldi Tükör a tv-ben • DM/DV-információ Az Alföldi Tükör mai adásában (Tv 2, 18.15 óra­kor) a „Vásárhelyiségről", mint jelenségről beszélnek a meghívott vendégek. Szó lesz arról, miként tük­röződik ez a sajátos szelle­miség az egykori „paraszt Párizs" kultúrájában, s mi­lyen messzire vezethetők vissza ennek nyomai a múltban. Ellenzéki győzelem • Újpest (MTI) Vincze István, a Fidesz­FKGP-KDNP-MDF és az Újpestért Egyesület támo­gatásával indult jelölt győ­zött vasárnap az Újpesten tartott időközi önkormány­zati választáson. A 10. szá­mú egyéni választókerület 4 ezer 231 választópolgárá­ból 591 voksolt, s közülük 243-an szavaztak a győz­tesre. Légrádi Imre (MSZP) 145, Kovács Sándor (SZDSZ) 69, dr. Nickl Éva (MIÉP) 63, Dénes István (Munkáspárt) 51 és Hargit­tai Zsolt (Köztársaság Párt) 15 szavazatot kapott. Elsült a légpuska • Lőrinci (MTI) A hatvani rendőrkapi­tányság gondatlanságból el­követett súlyos testi sértés miatt indított eljárást egy selypi férfi ellen, aki szom­baton este légpuskával vé­letlenül fejbe találta 8 hó­napos kislányát. A gyerek fejéből egyelőre nem távo­lították el a golyót; a vizs­gálatok szerint szerencsére a csecsemő agykárosodást nem szenvedett. J. L. ki­hallgatása során elmondta, hogy a megtöltött és felhú­zott légpuska rámolás köz­ben olyan szerencsétlenül esett le, hogy nyomban el­sült Az egyenrangú megyei és területi önkormányza­tok - rendszerváltás kö­vető - megalakulása már a kezdetekkor felvetett bizonyos problémákat. Ezek között említhető, hogy a térségi területfej­lesztéssel - miután meg­szűnt a megyék korábbi koordináló, pénzelosztó szerepe - igazán senki sem foglalkozott. Mivel pedig az önkor­mányzatok anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az állam teljesen kivonja magát az ezzel összefüggő feladatok alól, döntés született a terület­fejlesztési tanácsok létrehozá­sáról. A törvény azonban igen meglepő lazasággal fogal­mazza meg e testületek mű­ködésének szabályait, holott nyilvánvaló: a törvényben kí­nált „kiskapuk" igen súlyos visszaélésekhez vezethetnek. Nem véletlen hát, hogy egyre többen az elkövetkezendő esztendők Tocsik-botrány­szerű ügyeként emlegetik az országban területfejlesztésre szánt milliárdok jövőbeni ke­zelésének körülményeit. Az ez idáig felszínre került el­lentmondásokkal kapcsolatos véleményekről - egy cikkso­rozat keretében - az elkövet­• Bonn (MTI) Az októberrel kezdő­dött egy év alatt mintegy 17 százalékkal kevesebb magyar kaphat munkát Németországban vállal­kozói szerződéssel, mint egy évvel korábban. A je­lentős csökkenést az okozza, hogy tovább nőtt a németországi munka­nélküliség és a magyarok tavaly túllépték a megál­lapított keretet. A munkavállalói keretet a kormányközi szerződés értel­mében szűkítették. A német munkanélküliség emelkedése ugyanúgy hátrányosan érinti az ilyen szerződéssel rendel­kező többi kelet-európai or­szágot is - mondta Király Zsolt, a kölni kirendeltség ke­reskedelmi titkára. Elmondta, hogy az 1989. januárjában kötött kormány­közi szerződés alapján évente határozzák meg az októbertől szeptember végéig tartó elszá­molási időszak keretét. A lét­számot döntően befolyásolja a német állástalanok számának alakulása. így a munkanélkü­liségi ráta egyszázalékos mó-» dosulása ötszázalékos válto­zást okoz az adott ország ke­retében. A másik szempont az előző évi kontingens kihasz­nálása. A kihasználatlan lét­számot nem lehet a következő évre átvinni, de a túllépést le­vonják a következő évből. A fővárosi székhelyű Faluműhely Alapítvány időnként kiszemel egy­egy olyan kistérséget, mely működése, szándé­kai, ambíciói, fejlesztési érettsége, az új és más iránti fogékonysága alap­ján érdemes a közfigye­lemre - ilyen helyeken szervezi meg műhelybe­szélgetéseit. Nem véletle­nül esett a mostani vá­lasztás a Csongrád me­gyei homokháti kistérség­re, a falusi turizmus egyik magyarországi példaké­pére, Pusztamérgesre. A több országos és megyei kezendő napokban számo­lunk be. A problémák - a felelős­séggel gondolkodók számára - már a területfejlesztési ta­nácsok létrehozását szabályo­zó törvény megalkotásával nyilvánvalónak tűntek. A Parlament sajnálatos módon mégis - hibáival együtt - el­fogadta a javaslatot. így ez év június 5-e után rohamléptek­kel megalakultak a területfej­lesztési tanácsok, októberben pedig már a júliusban kiírt pályázatok elbírálásával száz­milliók sorsáról született döntés. A Csongrád megyei grémium - bár nyilvánvaló volt, hogy ezen tanácsok, így az itteni is, megfelelő jogi el­ismertség, illetve anyagiak hiánya miatt gyakorlatilag működésképtelen szervezetek - rendelkezett a pályázattal elnyerhető, több mint 350 millió forint szétosztásáról. Természetesen ennek tgy kel­lett történnie, ha nem akarták. Magyarország a most szep­temberben véget ért elszámo­lási időszakban túlteljesített és ez szintén az idei létszám csökkentését okozta. A ma­gyar illetékesek a megállapí­tott keret ismeretében adják ki az engedélyeket, de rátartás­sal, mert nem elhanyagolható a meghiúsuló szerződések száma. A német hatóságok ál­tal kiadott munkavállalói en­gedélyekből állapítják meg azután a tényleges számot. A tavalyi 6 ezer 990 fő he­lyett most októbertől havonta átlagosan 5 ezer 817 fő vállal­hat munkát vállalkozói szer­ződéssel - közölte Király Zsolt. Hozzátette, hogy né­szakmai szervezet, hatóság, il­letve számos helyi önkor­mányzat részvételével meg­tartott, nyolc előadásra építő műhelybeszélgetés üzenete akár egy mondatban is össze­foglalható: a kistelepülések csak együtt lehetnek erősek! Ez igaz akkor, ha szeméttele­pet kell létesíteni, ez igaz ha alternatív energiaforrásokat kell hasznosítani, ez igaz, ha a vendéget kell megtartani, ez igaz, ha... Ami a falusi turiz­hogy a megye elveszítse az 1996. évi területfejlesztési pénzkeretét. Ezért a megyei közgyűlés előlegezte meg az idei működési költségeket, amelyekhez azonban a jövő­ben a tagoknak is hozzá kell(ene) járulniuk. Az ebből eredő ellentétek kiéleződése pedig Csongrád megyében máris érezhető. A tanács, amely jelenleg gazdaságilag működésképte­len, hiszen jogi státusának tisztázatlansága miatt például nem nyithat bankszámlát, nem tud eleget tenni az adó­és számviteli előírásoknak. A törvény ugyanis nem hatá­rozza meg, hogy e tanácsok milyen tfpusú jogi szemé­lyek, sőt: felmerült olyan vé­lemény is, mely szerint azok állami elismerését külön-kü­lön kellett volna kimondania. Ugyanakkor viszont a hatal­mas közpénzek felett rendel­kező területfejlesztési taná­csok tagjait - bizonyos anya­hány évvel ezelőtt még lénye­gesen jobb volt a helyzet, volt olyan év, amikor 14 ezer ma­gyar dolgozhatott Németor­szágban. Ebből mintegy nyol­cezer a kormányközi szerző­dés alapján és hatezer egy né­hány évre megadott építési különkeret alapján. A német építőipar romló helyzete miatt a különkeretet már 1995-re sem hosszabbították meg. Magyarországhoz hasonló­an a többi reformország is kö­tött ilyen kormányközi szer­ződést a németekkel és ezek a megállapodások ugyanúgy a német munkanélküliség ala­kulásától és a teljesítéstől te­szik függővé a keret évenkén­must illeti, a szakemberek, köztük a vendéglátó Börcsök Antal pusztamérgesi polgár­mester is, hangsúlyozták: csak az egyes települések változa­tos táji adottságait, turisztikai lehetőségeit, kulturális értéke­it, izgalmas programjait összeadva lehet képes a kis­térség olyan közös, egymás­hoz kapcsolódó projekt össze­állítására, melyért valóban ér­demes „Homokországban" akár heteket is eltölteni. gí kötelezettségek megszabá­sával együtt - a törvény jelö­li ki. A működtetési költsé­gekre ígért állami hozzájáru­lás ugyanis - amelynek ez évi összegét mindmáig nem utalták át a tanácsoknak ­nem fedezi majd a kiadáso­kat. Mindezek részben amiatt okoznak problémát, hogy egyes önkormányzatok, térsé­gek - előnyösebb feltételeik következtében - vélhetően jó­idéig „elesnek" a területfej­lesztési támogatástól. Ugyan­akkor viszont szűkös pénz­ügyi keretek között próbálják megőrizni működőképessé­güket, vagyis értelmetlennek látják a - számukra egyelőre semmi előnnyel nem járó ­százezrekre rúgó hozzájárulás megfizetését. Sőt: vannak, akik ezt jogi szempontból is vitatják. Felvetik: a törvény a megyei jogú városok, a ka­marák, stb. képviselőjét - és nem magát az önkormányza­ti alakulását. A nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Hiva­talban elmondták, hogy a most kezdődött elszámolási időszakban a lengyelek havi átlagban 21 ezer 790, a cse­hek 2 ezer 810, a románok 4 ezer 20, a szlovákok 1500 fő részére kaphatnak munkaváll­alási engedélyt. A vállalkozói szerződések mellett a magya­roknak rendelkezésre áll egy kétezer fős, úgynevezett ven­dégmunkavállalói keret is, amelyet azonban csak szak­képzésre és továbbképzésre lehet igénybe venni. A szigo­rú előírások miatt jelenleg mintegy 1200 fő él ezzel a a lehetőséggel. Egy-egy település legfőbb ereje, a műhelybeszélgetés egybehangzó véleménye alap­ján is, maguk az ott élő, tenni akaró emberek. Valaki egy svájci kis falu példáját emlí­tette, ahol néhány lokálpatrió­ta polgár a fejébe vette: tíz év alatt ismert síparadicsomot csinálnak a településből. így is lett... A tegnapi beszélgetés végkicsengése is ez: helyi akarással, elszántsággal, ön­szerveződéssel, tartós hittel és kitartással, no meg ideális vál­lalkozói feltételek kialakításá­val, ha nem is mindjárt para­dicsomi, de vonzó települési miliő igenis megteremthető. ö. F. tot, vagy a kamarát - jelöli meg a tanács tagjaként. Ez tgy személyi egyesülésnek tűnik, de akkor ki fizesse a pénzügyi hozzájárulást? Kö­teles-e egy képviselő-testület elfogadni a tanács arra vonat­kozó döntését, hogy működé­sét neki mekkora összeggel kell segítenie? És akkor még nem szóltunk a területfejlesz­tési tanácsokra háruló felada­tok megoldásának anyagi vonzatáról. Ki gondoskodik majd az általuk igénybevett szakértők munkájának hono­rálásáról? Mi történik akkor, ha a miniszter nem járul hoz­zá a megyei területfejlesztési koncepció elkészítésére - az idén a megyei területfejlesz­tési keretből tartalékolt - tíz­millió forint e célra történő felhasználásához? A törvény ugyanis erről sem rendelkezik egyértelműen, ezért - egyelő­re - lényegében a mindenkori szakminiszter „kegyétől" függ a feladatellátás finanszí­rozhatósága. Arra pedig még gondolni is rossz, hogy netán ezt szintén a helyi erőforrá­sokból akarja megoldatni a kormány, hiszen az végelát­hatatlan háborúskodást ered­ményez a pályázati pénzek el­nyeréséért is küzdő felek kö­zött. N. Rácz Judit • Esztergom (MTI) Piacbővülésre számít a magyar piacon jövőre a Su­zuki, amely az idén várható­an 12 ezer 500-13 ezer új autót értékesít Magyarorszá­gon. Bánki Frigyes, a Ma­gyar Suzuki Rt. vezérigazga­tó-helyettese elmondta: oszt­ja azt a nézetet, hogy a két éves mélypont után 1997­ben magához tér a magyar autópiac, de véleménye sze­rint az értékesítés bővülését November 22-24. között Budapesten rendezik meg Foodapest '96 néven Euró­pa egyik legrangosabb élel­miszer-ipari Szakvásárát. A harmadik alkalommal meg­nyíló seregszemle sajtótájé­koztatóját tegnap tartották Budapesten, a Vajdahunyad vár dísztermében, ahol töb­bek között a Pick Szeged Rt. és a szentesi Hungerit Rt. vehetett át vásári díja­kat. A két évente megrende­zésre kerülő kiállítás előtt si­ker- és újdonságdíjakat ad­tak át tegnap. A szakmai zsűri döntése alapján a Pick Szeged Rt. vákuumfóliás csomagolású, szeletelt téli­szalámija újdonságdíjat ka­pott. A Pick-csoporthoz tar­tozó budapesti Herz Szalá­migyár millecentenáriumi óvatosan kell prognosztizál­ni. így más márkák képvise­lőinek a forgalom 10 száza­lékos növekedéséhez fűzött várakozásával szemben a Suzukinál csak 5-8 százalék­ra számítanak. Egyetértés van azonban valamennyi márkánál abban, hogy az 1994. évi 100 ezer új sze­mélygépkocsi és haszonjár­mű eladást legfeljebb csak 1999-ben lehet megismétel­ni. szalámijával ért el hasonló elismerést. A szentesi Hun­gerit Rt. három termékével is sikerdíjat érdemelt ki, amelyet a termékek nagy mennyiségű forgalmazáséért ítélt oda a szakmai zsűri. Szentesre újdonságdíj is ju­tott: a Hungeritben készülő töltött csirkemellgombóc ér­demelte ki a szakemberek elismerését. A november 22-én meg­nyíló Foodapesten egyéb­ként mindkét cég a D pavi­lonban, a „húsos" cégek kö­zött állít majd ki. A vásár ki­zárólag a szakmai és a proto­koll közönségnek szól. A Pick Szeged Rt. harmadik alkalommal több mint 200 négyzetméteres, konzervatív eleganciával felépített stand­ján mutatja be újdonságait. R. O. A Picknek ítélt díjat Csonka Gábor marketingigazgató vette át. (MTI Telefotó) • A területfejlesztés kérdőjelei (1.) Működésképtelenül - felelősséggel Falumühely Pusztamérgesen e Foodapest: jól szerepelt Szentes is! Újdonságdíj a Picknek

Next

/
Thumbnails
Contents