Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-09 / 262. szám

SZOMBAT, 1996. Nov. 9. BELFÖLD 3 röviden Kompország vagyunk? • DM/DV-információ A századelőn Irta le először Ady Endre a kompország kifejezést, s ez később át is ment a köztudatba: írók, költők, politikusok használták. A lényege: Kelet és Nyugat között ide-oda hányódtunk/hányódunk a történelem folyamán. Vajon most is igy van ez? Célirányosan halad-e velünk a komp, a mi hajónk vagy csak sodródunk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Duna Televízió vasárnap este 6 órakor Heti hírmondó című műsorában, amelynek vendégei Horn Gyula miniszterelnök és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, szerkesztő-műsorvezetője pedig Csáky Zoltán. A műsor idején a hallgatók a 175-22-12-es telefonszámon tehetnek fel kérdéseket a vendégeknek. Elkelt a Magyar Hitel Bank • Budapest (MTI) A pénzügyminiszter döntése értelmében a Magyar Hitel Bank Rt. részvényeinek állami kézben lévő 89 százalékos hányadát a holland Abn-Amro Bank vásárolhatja meg. A vételár mintegy 89 millió dollár, azaz 222 százalékos árfolyamon kelt el a felkínált állami részvénycsomag. Emellett a holland pénzintézet a tervek szerint a karácsonyig aláírandó vételi szerződést követően 100 millió dollárt fektet be a magyar pénzintézetbe. Erről tájékoztatta a sajtót Balázs Ágnes, a tárca helyettes államtitkára, Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának elnöke, valamint a holland és a magyar pénzintézet illetékese. Vasi földek • Szombathely (MTI) Vas megyében 500-1000 hektárra becsülik azoknak a földeknek a nagyságát, amelyeket - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - az állam, illetve az állam képviseletében a FertőHanság Nemzeti Park vissza kíván vásárolni. A megyében 47 ezer hektár a természetvédelmi terület, amelynek jelentős része nem került, nem is kerülhetett magánkézbe. A gyorsított ütemben lezajló kárpótlás során azonban néhány esetben megtörtént, hogy a törvény kifejezett tiltása ellenére, a szövetkezetek tulajdonának nevesítése során védett földek kerültek magántulajdonba. Szakemberek szerint az Őrségben nem lehetett volna lebonyolítani a kárpótlást, ha nem engedélyezik az ilyen földek egy részének kijelölését is. Új IBM-üzem • Székesfehérvár (MTI) Csúcstechnológiával felszerelt, évi négymillió winchester - számítógépekhez használatos merevlemezmeghajtó - előállítására alkalmas üzemet épített mindössze hét hónap alatt az IBM Székesfehérvárott. A pénteken felavatott, 100 százalékos IBM tulajdonú, 24 és félezer négyzetméter alapterületű gyár létrehozása 110 millió dollárba került. Jelenleg 1500 dolgozónak ad munkahelyet, de jövőre várhatóan 2500-ra nő majd a létszám. • Rózsa Edit bemutatta A képviselő vagyoni helyzete nem magánügy Két időszerű kérdésről beszélt tegnapi szegedi sajtótájékoztatóján Rózsa Edit országgyűlési képviselő. Az egyik a személyi jövedelemadó 1 százalékának felhasználásáról szóló törvényjavaslat, a másik az összeférhetetlenségi törvénytervezet aktuális történései. Az szja-ról szóló törvény, amelyet tavaly fogadott el az Országgyűlés, 45. paragrafusában rendelkezik arról, hogy az állampolgár összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékát - külön törvényben meghatározott módon és feltételek szerint az. általa megjelölt kedvezményezett részére engedményezheti. Magyarán: az egy százalékkal az adófizető szabadon rendelkezik, tehát - ismét csak a külön törvényben megjelölt - kulturális, szociális és egyéb intézményeknek juttathatja. Nos, hogy mindez megvalósuljon, külön törvényt kell hoznia a Parlamentnek. Rózsa Edit szerint az Országgyűlés a valószínűleg már jövő héten tárgyal e törvény javaslatáról, s 1997. január 1-től pedig, amennyiben a honatyák megszavazzák, hatályba is lép az új törEz minden - Rózsa Edit a vagyonnyilatkozattal. (Fotó: Nagy László) vény. A szabaddemokrata képviselőnő tegnap az összeférhetetlenségi törvénytervezet vitája kapcsán elmondta, hogy pártja országgyűlési frakciójának tagjai a múlt héten elkészítették vagyonnyilatkozatukat, azt nyilvánosságra is hozták, noha ezt csak a parlamenti ciklus végén kellene megtenniük. Rózsa Edit az elsők között mutatta be a nyilatkozatot a sajtó képviselőinek, mondván, hogy szerinte ezt minden egyes honatyának és -anyának meg kellene lépnie. Kérdésünkre, hogy miért van erre szükség, a képviselőnő azt mondta: a napjainkban közismertté vált botrányok után igen fontos, hogy az állampolgárokat hitelesen tájékoztassuk a honatyák vagyoni állapotáról. Jogosan merülnek fel az emberekben kételyek, amikor a napi hírekben az említett botrányokról hallanak. Mint mondotta, a képviselő vagyoni helyzete nem magánügy. Ennek függvényében hozta nyilvánosságra a szegedi képviselőnő, hogy jelenleg a Tisza parti városban egy 60 négyzetméteres lakás fele részbeni tulajdonosa, a korábbi Trabant típusú gépkocsiját kicserélte egy 1983-as évjáratú Mitsubisi Colt-ra, betétkönyve nincs, nem tagja egyetlen egy felügyelő vagy igazgató bizottságnak sem. Jövedelme a képviselői fizetés. Tervbe vette egy kft. létrehozását, amely tájékoztatással, azaz PR-szolgáltatással foglalkozik majd. Rózsa Edit tehát már megtette. Váijuk a folytatást. K. f. • Budapest (MTI) A következő hetekben további egyeztetések várhatóak a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége különböző testületei között. Az MSZP Országos Elnökségének és az SZDSZ Ügyvivői Testületének pénteki - most első ízben megtartott - együttes ülésén ugyanis idő hiányában csuKoalíciós egyeztetés pán érintettek több olyan problémát, amelyekről további eszmecsere szükséges - hangzott el a koalíciós partnerek sajtótájékoztatón. A pénteki egyeztetésen részt vett Horn Gyula pártelnökminiszterelnök is. Pető Iván, az SZDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a találkozót a szabaddemokraták kezdeményezték. A megbeszélésen eredetileg a kormányzati ciklus hátralévő részének legfontosabb politikai feladatairól - köztük a gazdaság és a politika szétválasztásáról, az összeférhetetlenségi törvényről, a privatizációról - továbbá az önkormányzatokkal kapcsolatos politikai kérdésekről, például a belterületi földek ügyéről, valamint a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről kívántak véleményt cserélni. Idő hiányában azonban most csak az első témakört tekintették át. Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke a részleteket ismertetve bejelentette: a két párt vezető testületei mostani megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a megfelelő konzultációk után a kormányzati ciklus feladatairól közös állásfoglalást dolgoznak ki. • Tagdíjban a helyzet változatlan Honatyák és kamarák A szó Kiss Mihályé, a kézműves kamara elnökéé. Törvénymódosítást remél a kamarai lobby. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Csongrád megyei közjogi kamarák megalakulásuk óta hagyományosan minden évben vendégül látják az országgyűlési képviselőket. Tegnap, pénteken délután a Pick klubban kerekasztal beszélgetésen találkozott egymással a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kézműves Kamara, valamint az Agrárkamara vezetősége hat képviselővel: Rózsa Edittel, Annus Józseffel, Fritz Péterrel, Gazdag Jánossal, Géczi Józseffel és Póda Jenővel. A kamarák elnökei Szeri István, a CSMKIK, Kiss Mihály, a Kézműves-, valamint Kovács Lajos, az Agárkamara első emberei valamennyien kifejtették: lobbyzni szeretnének a gazdasági önkormányzatok érdekeiért. Amire azért van nagy szükség, mivel hamarosan módosítják a két éve érvényben lévő kamarai törvényt. A tegnapi találkozó egy ügynek azonban már semmiképpen sem segíthet: napokkal ezelőtt szavaztak ugyanis a képviselők arról, le lehet-e vonni a kamarai tagdíjat az adóból. Mivel három szavazaton bukott meg az évek óta szorgalmazott javaslat, a helyzet változatlan, jövőre is csak költségként lehet majd elszámolni a tagdíjat. A Csongrád megyei kamarák egyöntetűen négy problémára próbálnak megoldást találni a közeljövőben, s ezekben kérik az országgyűlési képviselők segítségét. Javasolják például, hogy a vállalkozói engedélyek elbírálása kamarai hatáskörbe kerüljön. Ennek különösebb törvényi akadálya nincs, legfeljebb az időpont csúszik át januárról áprilisra. A mai helyzet tarthatatlan: a települési jegyzők adják ki a vállalkozói engedélyeket, de a változásokat már senki sem követi. Ezért állhat elő az a kaotikus állapot, amelyben az APEH a vállalkozók egyharmadát nem találja. Legalább ennyire fontos, hogy a cégnyilvántartás is pontos legyen. A cégbíróságok ugyanis hasonlóképpen nem állnak a helyzet magaslatán, és nyilvántartásuk legalább annyira pontatlan, mint a jegyzőké. Jó lenne, ha Magyarországon is megvalósulhatna az úgynevezett „egyablakos" ügyintézés leginkább a kamaráknál -, hogy egy vállalkozói engedély megszerzéséhez ne tucatnyi helyen álljon sorba az állampolgár. Es végül: a kamarák máig méltatlan körülmények között, bérelt irodákban - amelyek bérleti díját is a tagdíjakból kell kifizetni - szoronganak. Miközben a kamarai törvény két éve kimondta: székházhoz kell juttatni a gazdasági önkormány zatokat. F. K. jegyzet Egy százalék Tju Igy kimonjuk, nem is tűnik oly soknak. Ha li azonban egy kicsit bíbelődünk a statisztikai adatokkal, akkor kiderül, hogy az állampolgárok részéről befizetett személyi jövedelemadó egy százaléka - éves szinten - ebben a kicsi országban eléri a 3-3,5 milliárdot. Forintban, persze. A kormány által előterjesztett és tavaly elfogadott szja-törvény szerint ezt az egy százalékot most „lecsíphetjük", no, nem a saját zsebünkbe, hanem valamilyen közcélú támogatás ürügyén. A pénzügyminiszter által elkészített törvényjavaslat szerint az úgynevezett kedvezményezettek körébe tartozik a Magyar Tudományos Akadémia, a hitoktatási tevékenységet folytató intézmények, elkülönített állami pénzalapok is. A társadalmi szervezetek, alapítványok és közalapítványok - a törvényjavaslatban foglalt feltételek megléte alapján - jelentkezhetnek be a kedvezményezettek körébe. Hogy a kacifántos jogi megfogalmazáson túl is világos legyen a dolog: az önszerveződésű civil szervezetek számára igen sokat jelentene e törvény elfogadása, mert akkor az adófizető polgár (is) finanszírozhatná az említett intézményeket, alapokat stb. Ismét a statisztikát hívjuk segítségül: A KSH kimutatása szerint tavaly erre a célra mintegy 2,5 milliárd forintot költöttek az állam pénzéből. TTa tehát az adófizető polgár úgy dönt, hogy az MM. összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékát olyan társadalmi szervezetnek óhajtja juttatni, amely az ifjúságvédelemmel, idős korúak, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek segítésével a nemzeti és etnikai kisebbségek, a határon túli magyarság támogatásával, környezet- és műemlékvédelemmel, közlekedésbiztonsággal, betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális vagy oktatási tevékenységgel, gyermek- és ifjúságvédelemmel stb. ténylegesen foglalkozik-ezt minden további nélkül megteheti Ha a honatyák is úgy akarják, akkor már 1997-tőL • Rendőrségi tájékoztató Robbantók, Tocsik, Zemplényi • Budapest (MTI) A rendőrség különleges szolgálata Kecskeméten csütörtökön este elfogott három személyt, akik vélhetően kapcsolatban álltak a fővárosi robbantások elkövetőivel. Ezt Kiss Ernő dandártábornok, az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának vezetője jelentette be pénteken Budapesten tartott tájékoztatóján. A három férfinál két gépkarabélyt találtak 49 lőszerrel, valamint két olyan, úgynevezett 48 M kézigránátot, amelyet a budapesti robbantásoknál használtak. Az MTI más forrásból úgy értesült: nem kizárt, hogy a most őrizetbe vett P. Gyula büntetett előéletű, R. Kálmán és P. László egyúttal a budapesti robbantássorozatban is jelentős szerepet játszott. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság jelenleg robbanóanyaggal, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítja a három személyt, akik éppen egy helyi vállalkozó személygépkocsijának felrobbantására készültek. A rendőrség véleménye szerint ily módon próbálták volna a gyanút a Magyarországon élő külföldi állampolgárokra terelni, azonban e vélekedésüket nem részletezték a tájékoztatón. Az viszont elhangzott, hogy az elfogás során P. Gyula ellenállt a rohamcsoportnak, és eközben az egyik kommandós géppisztolyából nem szándékosan leadott lövéstől nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Kiss Elemér szerint hamarosan további eredmények várhatók a robbantássorozat ügyében. A tájékoztatón szó volt az úgynevezett Tocsik-ügyről is. Mikó István ezredes, a KBI vizsgálati főosztályvezetője elmondta, hogy a történtek jogi megítélése nem egyszerű, mert hiányoznak a bírósági állásfoglalások. Ezért az esetleges melléfogásokkal együtt is büszkén vállalják, hogy helyesen ítélik meg a történteket. Az ügyészség szerint nincs szó téves megítélésről, amikor a rendőrség adócsalással vádolja Tocsik Mártát, illetve hűtlen kezeléssel az ÁPV Rt. vezetőit. Az ügy kapcsán komoly és átfogó vizsgálatra van szükség az érintett önkormányzatoknál is, ezért bekérték, illetve lefoglalták a szükséges okmányokat. Zemplényi György ügyében a nyomozás befejezéséhez közeledik. Az egykori úszómenedzser 480-500 millió forintot csalt ki a Magyarországon 1992. előtt elkövetett tettei során. A rendőrség nem tudja, hogy Zemplényinek honnan van pénze fényűző életre. Az viszont bizonyosnak látszik, hogy előbb az itthon elkövetettekért kell felelnie, és csak utána következhetnek a külföldi megkeresések. Az atlantai olimpia előtt történt hamis úszójegyzőkönyv kiállításával kapcsolatban elhangzott: az biztos, hogy okirathamisítást követtek el. Ismertek a jegyzőkönyv kitöltői is, de azok számítanak elkövetőnek, akik ezt a hamis jegyzőkönyvet felhasználták. Utóbbiak személyét pedig nem egyszerű megállapítani.