Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

KEDD, 1996. OKT. 8. BELFÖLD 3 Napirend előtt: Tocsik Márta... Lépések és hiányérzetek Horn Gyula érvelt... (MTI Telefotó) jegyzet Kinek a zsebe? \jem irigyeltem tegnap délután Horn Gyulát. Két ok­1 y bál kifolyólag. Egyfelől, mert nagyon izzadt, s ez feledtébb kellemetlen lehet a nagy nyilvánosság előtti beszélyek elmondása közben, másfelől pedig azért nem, mert szánalmasnak tűnt az az igyekezete, amint meg­próbálta elhitetni az Ország Házának képviselőivel (és a televízión kérésziül az ország népével), hogy az annyit emlegetett Tocsik-ügyben a kormány olyan ártatlan, mint a ma született bárány! Már-már demagógiába hajló volt az a - ki tudja hanyadszor hallott - megfo­galmazása, hogy: azért történt mindez, mert az előző kormány nem végezte el a privatizációval kapcsolatos feladatokat. Arról nem is beszélve, hogy Suchman Ta­másnak, a „legfiatalabb" miniszternek (szeptember 6­án iktatták be hivatalába) az ismételt egekig való ma­gasztalása és ártatlanságának hangoztatása már-már könnyeket csalt az elfogulatlan tévénéző szemébe... De nem irigyeltem azért sem, amit az ellenzéktől kel­lett végighallgatnia a parlamenti első padsorban. Tud­niillik az ellenzék, kiváltképpen Isépy Tamás, a keresz­ténydemokraták frakcióvezetője, egyre csak ismételget­te az a kérést, hogy: Hol a pénz? Az ugyebár tündérme­se, hogy ekkora összeg egyedül Tocsik Márta jogtudor zsebébe folyt volna be. Akkor hova? Erre pedig sem a miniszterelnök, sem frakcióvezetője, Szekeres Imre, nem adott választ. Mintahogy arra sem, amit Deutsch Tamás kérdezett. A Eidesz-MPP frakcióvezető-helyette­se, aki voltaképpen kirobbantotta a Parlamentben az „ügyet", arra várt választ, hogy mikor kerül vissza az államkasszába a sokszázmilliós összeg? Ezt szeretné tudni az ország közvéleménye is. Meg azt is, hogy: hon­nan? Melyik zsebből? A kormányzó párt valamelyik zsebéből? Erre valószínűleg Tocsik Márta tudna vá­laszt adni, ha meghallgatná őt az a parlamenti vizsgá­lóbizottság, amelyről egyelőre csak említést tett a mi­niszterelnök. (Deutsch Tamás azt is megkérdőjelezte, hogy Tocsik egyáltalán Magyarországon van-e még...) £ gy arcizma sem rándult a miniszterelnöknek, ami­kor Torgyán doktor bolsevikozott (már megszok­hatta), vagy amikor több párt képviselője is a lemondá­sát követelte. Akkor azonban a szokásosnál még jobban összevonta a szemöldökét, amikor azt mondták, hogy: ezzel az üggyel besározódott a kormány. Mert azzal nyilván ő is tisztában van, hogy: igazat mondanak. Lezsák perli Petőt Harckocsi, ajándékba • Szabadszállás (MTI) Működőképes T-34-es tí­pusú orosz gyártmányú harckocsit ajándékozott a Magyar Honvédség a svájci Művészet, Kultúra és Törté­nelein Alapítványnak; a páncélost hétfőn ünnepélyes keretek között adták át a szabadszállási laktanyában. Az eseményen részt vett Bruno Stefanini, a Művé­szet, Kultúra és Történelem Alapítvány elnöke, Hansrue­di Fehrlin hadosztálytábor­nok, a Svéjci Légierő had­műveleti csoportfőnöke, pa­rancsnokhelyettes, valamint Fehérvári Tamás mérnök vezérőrnagy, a Magyar Honvédség fegyverzettani csoportfőnöke. A svájci ala­pítvány polgári kezdemé­nyezésre létrejött szervezet, amelynek kezelésében van a svájci Páncélos Múzeum, ahová a szabadszállási ala­kulat harckocsija kerül, vi­szonzásként egy korábbi svájci ajándéknak: a múlt év júliusában ugyanis a Svájci Légierő adományozott a Szolnoki Repülőmúzeum ré­szére egy működőképes Hunter típusú vadászrepülő­gépet. Ipari park • Nyíregyháza (MTI) Ipari park épül Nyíregy­házán a helyi önkormányzat, valamint a Magyar Befekte­tési ésFejlesztési Bank több­ségi tulajdonában lévő Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. vállalkozásában. A befekte­tők 20 millió forintos alaptő­kével közös társaságot hoz­tak létre a beruházás indítá­sára. Az alapvető infrastruk­túra kiépítését 107 hektárnyi területen kezdték meg. A közműhálózatot úgy alakít­ják ki, hogy az ipari park ké­sőbb bővíthető legyen, 250 hektár területnagyságra. A létesítmény Nyíregyháza dé­li részén épül, az önkor­mányzat földtulajdonán. Korszerű fűtés • Gyula (MTI) Magyarország energiapo­litikája nem változott, to­vábbra is az ellátás biztonsá­ga a legfontosabb feladat, az, hogy megszűnjön hazánk kiszolgáltatottsága az egyol­dalú ellátás miatt, s a tarta­lékképzéssel folyamatos el­látást lehessen teremteni ­hangzott el hétfőn Gyulán az Erkel Gyógyszállóban az or­szágos fűtéstechnikai tanács­kozás első napján. Az Ener­giagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület által szerve­zett fórumon az energiagaz­daság illetékesei beszámol­tak arról, hogy az év végére elkészül az a gázvezeték, amely lehetővé teszi Auszt­ria felől is az ellátást. Molnár az ügyvezető • Kecskemét (MTI) Molnár Mihályt választot­ta a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány új ügy­vezető igazgatójává az ala­pítvány kuratóriuma. Az új ügyvezető igazgató október 15-től látja el feladatát. A korábbi ügyvezető igazgató, Kustos Lajos a nyáron távo­zott posztjáról. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés hét­fői plenáris ülésén napi­rend előtt szólalt fel a miniszterelnök, aki a To­csik Márta ügyében le­folytatott vizsgálat ered­ményeiről, és a megtett lépésekről számolt be. A kormányfő emlékeztet­te a parlamentet arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda gyors vizsgálatot vég­zett a Tocsik-ügyben, és en­nek eredményeként a kor­mány felmentette az ÁPV Rt. vezérkarát. Jogi és erköl­csi alapon elkerülhetetlenné vált a privatizációs szervezet felügyelő bizottságának visszahívása is, hiszen a tes­tület tagjai szemet hunytak az ügy felett. A miniszterel­nök beszámolt arról is, hogy a hétvégén döntött Suchman Tamás felmentéséről, annak ellenére, hogy a privatizációt is felügyelő ipari miniszter nem vett részt az ÁPV Rt. döntésének a meghozatalá­ban. Suchmant - folytatta a kormányfő -, akinek tisztes­ségéhez nem fér kétség, ne­héz lesz pótolni. A kabinet döntött arról is, hogy minden törvényes eszközt igénybe vesz ahhoz, hogy a Tocsik Mártának kifizetett pénzt visszaszerezze. A kormány­zat átvilágítja az ÁPV Rt-t annak érdekében, hogy kide­rüljön: milyen változtatáso­kat szükséges végrehajtani a privatizációs szervezetnél, hogy ilyen esetek ne ismét­lődhessenek meg. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy 1990. óta nem indult hasonló vizs­gálat. A mostani kabinet cél­ja az, hogy gyakorlatban bi­zonyítsa: komolyan veszi a kormányprogramot, és véget vet a nemzeti vagyon oszto­gatásának és felélésének. Szükséges tisztázni így azt is, hogy mi történt a privati­zációval kapcsolatban 1990. és 1994. között. A kormány­fő emlékeztetett arra is, hogy az ÁPV Rt. mnegala­kulása óta 1300 döntés szü­letett, és 550 milliárd forint, nagyrészt készpénz folyt be az állam kasszájába. Az új tulajdonosok kiválasztása­kor az volt az alapvető szempont, hogy vállalják a szerkezeti átalakítást, a mo­dernizálást, a tőkeemelést és a foglalkoztatást. - Az el­múlt két év privatizációs gyakorlata az ország számá­ra eredményes volt, ezért semmi ok a magánosítási • Budapest (MTI) Nem látok reális lehe­tőséget arra, hogy idén még egy nyugdíjemelés­re sor kerüljön - han­goztatta kérdésre vála­szolva Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Gaz­dasági Kabi.?et ülését követően hétfőn a Parla­mentben. A pénzügyminiszter sze­rint ugyan meg kell várni no­vember közepét, hogy az első háromnegyed év gazdasági folyamatainak tényleges ada­tait megismerje a kormány­zat. de az a valószínűbb, hogy nem lehet tovább emel­ni a nyugdíjakat. A jövő év elejétől azonban a kormány politikai megváltoztatására - tette hozzá. Az eddig meg­kötött szerződések továbbra is érvényesek, és érvényesek is maradnak. A miniszterel­nök, visszatérve a konkrét ügyre, leszögezte: a helyi önkormányzatoknak a belte­rületi földek után járó va­gyonigényét már 1992. au­gusztusáig ki kellett volna elégíteni. Az előző kor­mányzat azonban ezt nem tette meg. Horn Gyula el­mondta azt is, hogy 1994­ben - az új kormány hata­lomra lépését megelőzően ­tömegével tűntek el a priva­tizációs dokumentumok, amelyek többsége magán­személyek birtokába jutott. A miniszterelnök hangoz­tatta azt is, hogy senkinek sincs joga a kormányt vagy a koalíciót rágalmazni. Elfo­gadhatatlan az is, hogy egye­sek az Országház falain túl folytatják a hangulatkeltést és az uszítást; ez nem szol­gálja az ország politikai sta­bilitását. Horn végül leszö­gezte: nem az gyengíti bárki hitelét, ha feltár egy ügyet, hanem az, ha eltussolja. A kormányfő felszólalását követően a frakciók fejthet­ték ki véleményüket 5-5 percben. Pető Iván (SZDSZ) kijelentette: az SZDSZ nem tekinti befejezettnek a vizs­gálatot. A további vizsgála­tok fontos színtere lesz az Országgyűlés alkotmány­garantálni tudja a nyugdíjak reálértékének megőrzését ­húzta alá Medgyessy Péter. (A közelmúltban ugyanis több olyan nyilatkozat is el­hangzott a kormányzat részé­ről, amely arra utalt, hogy megvizsgálják egy újabb nyugdíjemelés lehetőségét még 1996-ban.) A kabinet ülésén a pénz­ügyminiszter tájékoztatása szerint négy téma szerepelt. A testület áttekintette a mű­emlékvédelmi törvény terve­zetét, a jogszabály több felté­teléről megállapodtak. Egy kérdésben nem tudott enged­ni a Pénzügyminisztérium, nevezetesen abban, hogy a műemlékfelújítási munkák áfa-mentesek legyenek. A ügyi bizottsága, és az a vizs­gálóbizottság, amelynek fel­állításáról még nem döntött a Ház. Ennek ellenére a sza­baddemokraták már kijelöl­ték azt a két honatyát, akik a testület munkájában részt vesznek majd. Pető emlé­keztetett arra is, hogy az elő­ző ciklusban nem sikerült hasonló bizottságokat felállí­tani, mert az akkori többség ehhez nem járult hozzá. Torgyán József (FKGP) szerint a Tocsik-ügy olyan botrány, amely a jéghegy csúcsa. A kisgazda frakció­vezető leszögezte: az ÁPV Rt. vezérkara - kevés kivé­tellel - kivénhedt bolsevi­kokból áll, akik Hom Gyula baráti köréhez tartoznak. To­csik Márta ügyét nemcsak a kormányzati, hanem rokoni összefonódás is jellemzi. ­Horn Gyula nem számolt be arról, hogy Tocsik Márta melyik államtitkár unokahú­ga, melyik államtitkár élet­társa - tette hozzá Torgyán József. Az FKGP frakcióve­zetője dokumentumokra hi­vatkozva közölte: Tocsik Márta 355 millió forintot vett fel ügyvédi munkadíj­ként, pedig nem tagja egyik ügyvédi kamarának sem. Isépy Tamás (KDNP) hangoztatta: a kormányfő beszédének üzenete az volt, hogy a társadalom nyugod­jon meg, a vizsgálat befeje­ződött, a bűnösöket „lefejez­kormány szabadkereskedelmi politikája is szerepelt a napi­renden. amely parlamenti tá­jékoztató formájában kerül majd az Országgyűlés elé. A kabinet javasolta, hogy az összeállítást a kormány fo­gadja el, mert az jól tükrözi a kormány által eddig kötött szabadkereskedelmi megálla­podások helyzetét, teljesülé­sét. A kabinet foglalkozott a területfejlesztéssel kapcsola­tos programmal is. Koncent­ráltabb területfejlesztéssel számolnak a jövőben, így azonban az egyes tárcák be­leszólási lehetősége csökken­ne a területfejlesztésbe. Ezért egyes minisztériumok nem támogatják a programot. A tervezett irány azonban telje­ték". Pedig ez nem mondha­tó el addig, amíg ki nem de­rül, hogy hova jutott a ren­geteg pénz, és kinek volt ér­deke a jogásznő megbízása. A kereszténydemokrata frakcióvezető utalt arra is, hogy az ÁPV Rt. jogászai­nak munkaköri feladata lett volna az önkormányzatokkal történő tárgyalások lefolyta­tása. Isépy végül arra he­lyezte a hangsúlyt, hogy Horn Gyulának a legutóbbi politikai vitanapon azt kel­lett volna .mondania: a társa­dalom türelmével nem kíván tovább visszaélni, és ezért távozik. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint téves beállítás az, minthogyha a Tocsik-ügy vizsgálata véget ért volna, hiszen a parlamenti ad hoc testület még fel sem állt. A képviselő úgy vélekedett, hogy Suchman Tamás fel­mentése is megmutatta: az ügy szálai a kormányzathoz vezetnek. Nem igaz', hogy Horn Gyula nem tudott az ÁPV Rt-n belüli szabályta­lanságokról, hiszen a szerve­zet felügyelő bizottsága a nyár elején levélben tájékoz­tatta őt. Dávid Ibolya (MDF) em­lékeztette a kormányfőt arra, hogy 1994-ben - hatalomra jutását követően - a kabinet egy vizsgálóbizottságot ho­zott létre, amely az addigi privatizációs döntéseket te­kintette át. A testületnek azonban egyetlen ügyből sem sikerült botrányt kreál­nia, így kicsinyes árukapcso­lás, ahogy Horn Gyula egy konkrét eset kapcsán ezekkel az ügyekkel akar takarózni. Dávid Ibolya rámutatott arra is, hogy minden olyan mi­niszternek, aki törvényt sért, távoznia kellene. Ez vonat­kozik - a Zemplényi-ügy kapcsán - a belügyi tárca el­ső emberére is. Szabó Iván (MDNP) cá­folta, hogy a Horn-kormány privatizációs gyakorlata si­kertörténet lett volna. Emlé­keztetett arra, hogy amire a miniszterelnök a legbüsz­kébb - a nagy készpénzes bevétel - az az ellenzék szá­mára a magánosítás egyik legnagyobb hibája. A kabi­net ugyanis ezzel kirekesz­tette a magyar vállalkozókat a privatizációból és megállí­totta a hazai polgárosodát. Rámutatott arra is, hogy a belterületi földek „aknáját" még a Németh-kormány he­lyezte el, és az most a Horn­kabinet alatt robbant fel. sen egybeesik az Európai Unió gyakorlatával, és hosszabb távon ez lesz a fel­tétele, hogy hozzájuthassunk az EU területfejlesztési forrá­saihoz. Végezetül a csődtör­vény-tervezet változtatását is áttekintette a testület. A mó­dosításnak az a célja, hogy a felszámolási eljárások gyor­suljanak, és a folyamatban a hitelezői érdekek kellően ér­vényesüljenek. Kérdésre vá­laszolva a minisztér elmond­ta: a költségvetési intézmé­nyek körében idén tervezett 10 milliárd forintos megtaka­rításról egyelőre nem volt szó a testület ülésén, annak felté­teleit, megvalósítási lehetősé­geit a közeljövőben tisztáz­zák. • Budapest (MTI) Lezsák Sándor, az MDF elnöke az MTV A Hét című műsorának október 6-i adá­sában elhangzottak alapján ­nagy nyilvánosság előtt el­követett rágalmazás miatt ­bírósági eljárást kezdemé­nyez Pető Iván, az SZDSZ elnöke ellen. Lezsák Sándor az üggyel kapcsolatban nyilatkozatá­ban kifejtette: törvényszerű­nek tartja, hogy az MDF szombati, sikeres tüntetése után rágalomhadjárat kezdő­dik ellenük. Mégis csodálko­zik azon, hogy a higgadtsá­gáról ismert Pető Iván ilyen nyilatkozatra ragadtatta ma­gát, hiszen tudnia kell, hogy az MDF-nek soha nem volt • Budapest (MTI) Felmentett miniszternek ­mint minden köztisztviselő­nek - hathavi felmentési ide­jére még fizetés jár, ami egy miniszter esetében mintegy másfél millió forint. Ezt a sajtó érdeklődésére közölték hétfőn a Miniszterelnöki Hi­vatalban. Kodela László kor­mányfőtanácsos elmondta, hogy az összeg a felmentés kezdetének napján, azaz ok­tóber 15-én illeti meg a távo­zó Suchman Tamás minisz­tert. Kormányrendelet alap­többmilliárdos vagyona. A párt és a Lakitelek Alapít­vány között nincs semmiféle pénzügyi, gazdasági kapcso­lat. Az Állami Számvevő­szék mind az MDF, mind az alapítvány pénzügyeit rend­szeresen vizsgálja. Az ala­pítvány gazdálkodása kiállta az ügyészség és az APEH vizsgálatának próbáját is. Mint Lezsák Sándor el­mondta, azt is fontolgatja, hogy hitelrontásért vagyoni kártérítést követel az SZDSZ elnökétől. Ennek összegét ­amit 20 millió forintra be­csül - „a szabadddemokrata vezetés alatt álló művelődési tárca által tönkretett falusi iskolák számára" ajánlaná fel. ján a távozó miniszternek még hat hónapig jár a hiva­tali személyautó. Arról is tá­jékoztatott, hogy a kormány határozatban menti fel, illet­ve nevezi ki az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának tagjait. A felügyelőbizottság eseté­ben áz elnököt az Állami Számvevőszék elnökének ja­vaslatára nevezi ki a kor­mány. A bizottság hat tagját az országgyűlési képviselő­csoportok jelölése alapján delegálják. • A Gazdasági Kabinet ütése Az idén nem lesz nyugdíjemelés Suchman Tamásnak másfél millió jár

Next

/
Thumbnails
Contents