Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 7. A HELYZÉF A fejlődő iskola A

piarista pedagógiai munkát illetően a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanári közössége úgy látja, egyre kiemeltebb szerepe van az osztályokban tanító nevelők csapatmunkájának és a gyerekekkel való együttlétnek. A szülők iskolaválasztásában ugyenis egyre fontosabb szerepet játszik a védettség igénye. A piarista iskola tapasztalata szerint ezt nemcsak a felbomlott vagy bomlófélben lévő, hanem a rendezett háttérrel bíró családok is fontosnak tartják. Ebből kiindulva a gimnáziumban az osztályfőnökök és tanárok kieemlkedően sok időt és figyelmet áldoznak a gyermekekre. A kötelező osztálykirándulásokat leszámítva az elmúlt tanév során 21 tábort és kirándulást szerveztek az iskola tanárai. Az iskola legutóbb érettségizett két osztályából a felsőoktatásban felvettek aránya csaknem 90 százalékos. A hatodik tanévét kezdő tantestület az iskola profilját az idegen nyelvek és a számítástechnika irányában szeretné erősebbé tenni. A diákok angolul, latinul és németül tanulhatnak, s az angol nyelvet a következő tanévben az elsősök jelentős része már igen magas óraszámban sajátíthatja el. A gimnáziumnak jól felszerelt számítástechnikai laboratóriuma van, ahol minden gyerekre jut egy-egy számítógép. A fejlődést elősegíti majd, hogy a közeljövőben elkészül az az új épületegyüttes, amelybe a piarista gimnázium átköltözik. Az új iskolaépület jelenleg a tervezés utolsó szakaszában van és a kijelölt területen is folynak már a munkálatok. Az építkezés tavasz végén kezdődik, s a piarista remények szerint két év múlva az épületegyüttesből a gimnázium épületének készen és berendezetten kell fogadnia a gyerekeket. S. P. S. gyári lelke A piarista válasz A szegedi hegedűk nem futószalagon készülnek. (Fotó: Enyedi Zoltán) A hét folyamán Szegedre látogatott Joseph Maria Balcells, a Piarista Rend általános fönöke. A piarista generális vizitációja során meglátogatta a Dugonics András Piarista Gimnáziumot, találkozott az iskola tanáraival és tájékozódott az épülő új gimnáziumi épületről. • Rendfőnök úr, mit gondol, milyen módon vonatkozik a II. János Pál által meghirdetett új evangelizáció a piarista iskolákra? - Az új evangelizáció szükségszerűsége a mai plurális világban mutatkozott meg, amely bizonyos fokig eltávolodott a vallástól. A pápa ezt a mozgalmat azoknak a visszatérítésére hirdette meg, akik elsodródtak a katolikus vallástól, de nem tagadják meg azt. Ez a jelenség igen gyakori a nyugati társadalmakban. Nos, az iskola feladata az, hogy erre megfelelő választ adjon, és ez a válasz eljusson címzettjéhez. Ehhez azt kell újragondolnunk, mit értünk katolikus nevelésen. Felülvizsgálást végeztünk az iskoláinkban, a szerzeteseink és tanáraink körében, hogy elmélyítsük eredeti hivatásunkat s új értelmet adjunk a rend iskolai és papi munkájának. 9 Ez konkrét megújulást jelent? - Igen, a piarista renden belül elkészült egy dokumentum, amelynek munkáiban az egész világon számos piarista szerzetes és tanár vett részt. A szándékunk világos: jelenlétünkkel vallásos értékeket szeretnénk érvényre juttatni. II. János Pál pápa is ezt tette egyértelművé azzal, hogy kimondta: az iskola evangelizációs terület. Fel kell azonban tennünk a kérdést, hogy ez adottság-e, vagy inkább egy utópia, amelyet el kell érnünk? Az említett dokumentum azt szolgálja, hogy megismerjük a valóságot. 9 Mit ért a piarista iskolai evangelizáción? - A katolikus iskola a kultúrán keresztül kíván evangelizálni. Szeretném aláhúzni, hogy a magyarországi piaristák hagyományosan érzékenyek a művelődési jelenségekre, és ez alapvető fontosságú. A mai kor egyik drámája, hogy a kultúra és a vallás eltávolodott egymástól. Véleményem szerint az olyan országokban, mint az önöké, ahol a kereszténységnek ezeréves hagyománya van, könnyebb újragondolni a kultúra és vallás összehangolását. Ez egy új katolikus oktatási víziót tételez fel, amelynek központjában az evangelizáció áll, s amely nem zárkózik el, hanem valamennyi kulturális jelenséget megismertet a diákokkal. 9 A megújulás kihat-e a piarista pedagógiai elvekre? - A rendalapító Kalazanci Szent József elvei a jámborság és a tudás ma is meghatározzák a piarista oktatást. Ezeket az elveket 1597 óta, vagyis négyszáz éve vallja a rend. Kalazanci iskolája ingyenes népiskola volt, amely szociális előlépéshez és jobb munkához segített hozzá. A mai iskoláinkban szintén megjelennek társadalom problémái. Ezekre ma is választ kell adnunk. Panelt Sándor • A toro A Megint nem kárhoztathat senki, hogy ne tartottam volna be a tisztes követési távolságot. Február legvégén írtam a hegedükészítés gyönyörűségéről, Sebők Miklóssal, a Szegedi Hangszergyárat megalapító Sebők Lajos fiával beszélgetve, amikor megígértem, a gyárról is írok majd. Be is állítottam most Romák György ügyvezető igazgatóhoz. Magammal hoztam minden kérdést, ami az előző beszélgetésen is nálam volt. 9 Lőttek rá, vagy nem lőttek? - Kire? Mire? Kik? 9 Csúfolódók mondogatták negyedszázaddal ezelőtt, hogy eljut ugyan a szegedi hegedű Amerikába is, de leginkább céllövöldében lődöznek rá. - Viperanyelve volt, aki ezt kitalálta, az biztos. Akármennyire gazdag volt Amerika már akkor is, ekkora luxust nem engedhetett meg magának. És annyi hegedűt sem győztek volna szétlőni, amennyit mi oda szállítottunk. Tisztes ára volt akkor is, ma is. Zeneiskolák tanulóinak vették meg mindet. 9 Sebők Miklóssal eljutottunk odáig, hogy a jó hegedűnek lelke van. És a gyári hegedűnek? - Annak is van. 9 Gyári lelke? - Úgy is mondhatjuk. Tudja, mit mondunk mi a hegedű lelkének? 9 Megfoghatatlan a lélek. Ami képes megrezegtetni az emberi lelket is. - Ha így érti, akkor legalább kettő van belőle. Mert mi az egyik alkatrészét mondjuk léleknek. Azt a hurkapálcikához hasonlító kicsike pöcköt, amely a láb alatt úgy támasztja meg az egész alkotmányt, hogy a rezgést is tovább vigye. 9 És ez gyári lélek? * * - Gépek csinálják, tehát az. 9 Azon is rágódtunk annakidején, ha van egy hangszergyárunk, és abban mindig akadnak olyanok is, akik mesterhegedűt is tudnának készíteni, akkor legalább kétfelé kellene osztanunk a dolgozókat. A nagyobbik fele készítené a kisebb igényeknek megfelelőt, a hozzáértőbbek pedig olyanokat adnának ki a kezükből, amelynek hallatán elcsordulna a hallgatóság lelke. - Emlékszem az eszmefuttatására, de nem ilyen egyszerű a dolog. Legalább öten vagyunk, akik itt benn gyári változat készítésén bábáskodunk, otthon viszont olyanokat készítünk, amilyenről maga álmodik. Zsibók István, Gyémánt János, Jáger László, Csontos Péter, ha neveket is akar, és ötödiknek engem is odaírhat. 9 Uram, magát keresztre feszitették volna az előző átkosban. Miféle igazgató az, aki maga is támogatja az otthoni fusizást, ahelyett, hogy ellene küzdene? - A fusizásnak más a köznyelvi értelme, azt ne tessék emlegetni. Én két év óta igazgatóként dolgozom, tehát irodai munkát végzek, de ha hazamegyek, kikapcsolódásként hegedűt készítek. A többiek is irányító munkakörben dolgoznak, hasonlóképpen kikapcsolódás nekik is az otthoni munka. Az igényesebb munka. 9 Még senki nem mondta, hogy ennél nagobb luxus nem létezik? - Miért lenne luxus? 9 Aki mesterfokon tudja előállítani a hegedűt, arra fecsérli hivatalosan energiáit, hogy tanulóknak gyártson? Külön kéne terelni őket. - És akkor kire bízzuk a fölügyeletet? 9 Van öt nagyszerű emberük, akivel a torony gombját be lehetne aranyozni, de csak a kilincs szidolozását bízzák rájuk? -Vak vezetne világtalant, ha másra hagynánk az irányítást, ez az egyik szempont. A másik meg az, hogy piacot kellene keresnünk a mesterhegedúnek. 9 A hegedű az első, az, amelyikben százhúsz lélek lakik, utána kereshetnék a piacát. Biztosan meg is találnák. - Nehéz kapni annyit egy jó hangszerért, amenyi munkát belefektetnek. És a hegedű a nevével kel el. Sok évbe telne, amíg híres lenne akármelyik név is. 9 Tehát minden így jó, ahogy van? - Egy szóval se mondom! Jó képességű betanított munkások kellenénkek, hogy a mester több időt tudjon eltölteni a maga bogarával. Ha azt mondom, van rá törekvésünk, megelégszik a válasszal? 9 Keveset értek hozzá, akár el is fogadhatom, de csak színleg. Arra is emlékszem, amikor még nyomtam a gombot a tévének, és már hangos tudósítást is készíthettünk, első utam ide vezetett. Tüneményszép riport kóválygott a fejemben. Itt ért a legnagyobb megrökönyödés: az egész gyárban nem volt olyan ember, aki meg tudott volna szólaltatni egyet is. - Már van, de profi zenészünk most sincsen. A Zeneakadémián hangszerkészítő képzés is indult, ott már követelmény, aki oda jár, játszani is tudjon rajta. 9 Jár valakijük? - Egy ipari tanulónk már igen, Jámbor Csabának hívják. 9 És maga nem fél, ha végez, ő lesz az igazgató? - Soká lesz az még, ha lesz egyáltalán. 9 Amikor leginkább komisszárigazgatók vezették rv a gyárat, mindenki kidobni való ellenség lett, akiben több lakott, mint a főnökében. - Még most is nyalogatjuk sebeinket, sok nagyszerű embert elküldtek annakidején. Hiányos a középgenerációnk. Azért se félek Jámbor Csabától, meg az utána jövőktől se, mert nem biztos, hogy akármelyik is akarna igazgató lenni. Talán több eszük lesz annál. 9 És ezt egy igazgató mondja? - Mert kérdezte, csak azért. 9 Hallottam, fenyőből megromlott az ellátás. - Már hozzájutunk rendeben. Szibériai lucfenyő a legjobb, rendbejöttek a piacok. 9 Miért éppen szibériai? - Az állandó hűvös időjárás egyenletesebbé, tömörebbé teszi az anyagát, és a göcs is kevesebb benne. A habos jávort pedig zömmel Boszniából hozzák. 9 Hogy Észak és Dél muzsikája keveredjen? - Kétezer méteres magasságokbői jön a juhar is, tehát a déli hatás nem érvényesül benne. Ugyanolyan tömör szerkesztű az is. 9 Tudom, kiállításokra viszik a jó hegedűt, és kereskedők közvetítik. A kereskedő meg tudja pöngetni? - Nem jellemző. A külső a döntő. 9 Nehéz fölfognom: a készítéshez se kell a jó hallás, a továbbító kereskedelemnél se föltétel? - Aki viszont megveszi, biztosan ért hozzá. 9 Szegeden van hangszerbolt? - A régi megszűnt, de lett egy másik. 9 Az önökét is árulja? - Árulja. 9 Meg is pöngeti a boltos? - Úgy tudom, ő se tud hegedülni. Horváth Doxsö Búza - van! • Budapest (MTI) Van elegendő jó minőségű búza vetőmag az országban - mondta Balla István, az FM földművelésügyi hivatalok főosztályának vezetője. A főosztályvezető szerint a gazdák kereslete megnövekedett a jó minőségű szaporítóanyagok iránt. Ha bárhol is helyi kielégítetlen kereslet lenne, akkor az MTA martonvásári kutatóintézetében rendelkezésre áll elegendő búza vetőmag. Ugyanakkor hiány mutatkozik az őszi árpa és a tritikalé vetőmagvakból. A szakember úgy véli azonban, hogy már a földben kellene lenniük. Azok, akik most szeretnének vetni, már elkéstek. „Munkások" a gátakon • Gyula (MTI) Több mint félezer munkanélküli állt munkába október első napjaiban a Körösök gátjain. A közhasznú munkát végzők Szeghalom, Szarvas és Gyula környékén a csatornapartokon gaztalanftanak s a töltések fenntartási munkálataiban vesznek részt. A Közmunkatanács - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslatát elfogadva - 1996ban az igazgatóság területén végzendő közmunkára 64,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ebből az összegből a Körös-völgyiek a tervek szerint összesen 647 mun« kanélkülit foglalkoztatnak két hónapig. Erről a vízügy szerződést kötött a területileg illetékes munkaügyi központokkal és önkormányzatokkal. A Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóságnál közhasznú munkát végző munkanélküliek átlagos havi jövedelme 20 ezer forint, s munkájukat 26 igazgatósági dolgozó irányítja. A vízügyi közhasznú munkavállalás Békésben 45 települést érint. Repülő tárgyak Ugyebár, amire hal a gravitáció, az mind eldobható. Eldobhatóból van már nekünk borotvánk, poharunk, stb.; szóval olyan cuccok, amik egyrészt olcsók, másrészt nemigen személyesek, könnyű megválni tőlük. De így a nyár végén beleakadtam egy újabb (gondolom, régi) találmányba, az eldobható fényképezőgépbe. Először azt hittem, hülyül az eladó, mert ugye bármelyik fényképezőgépet el lehet dobni, jó messzire, hadd szóljon az a blende. De nem. komolyan mondta. Gondolom, ha majd már minden eldobható lesz, sokkal több hír foglalkozik az ismeretlen eredetű repülő tárgyakkal. P. Sz.