Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 7. Az ÜGY 7 Moszkvától Szegedig M

ár kötésig tocsogunk a Tocsik-ügyben, s ahogy cuppog alattunk a jó sűrű anyag, a nagy zajban már meg sem halljuk az úszóbotrány gyengén verdeső hullámait. Nagy staféta van itt a fekáliában. Most épp Szokai Imre, az APV Rt. mindenhez értő (külpoL belpol, szocpol, kulturpol) elnöke tévesztette el, kicsúszott kezéből a sikamlós váltóbot, diszJcvalfikálták az egész csapatot. Sebaj, Horn Gyula sípjelére alábuknak majd százszám, s marsallbotként markolásszák a pirosingesek. De félre a jól szabott metaforákkal, nézzük át a maguk csupaszságában a tényeket! Tocsik Márta iszonyatos méretű sikerdíjat biztosított magának és elvtársainak az APV Rt. és a privatizációs miniszter jóvoltából. Az ügynek három szépséghibája van: 1. Mi nem kerestünk rajta semmit, 2. állami ügyletekbe magánjogi aktusok fészkelődtek be, s végül 3. kitudódott. Az olvasó engedelmével a lényeggel foglalkoznék, jelesül azzal, hogy az állami vagyonkezelő társaság és az önkormányzat, tehát a felső szintű és a helyhatósági állami igazgatás közé hogyan furakodhatott be Tocsik és a Vektor. Minden bizonnyal önös (pártos) érdekből. A helyzet ugyanis az, hogy Tocsik fölül, az APV Rt. megbízottjaként, a Vektor Rt. pedig alul, az önkormányzatok partnereként vett le abból a jelentős, bizonyos vélemények szerint a százmilliárdot is meghaladó összegből, amit közvetve nekünk, helyi adófizetőknek kellett volna eljuttatni, közvetlenül a mi önkormányzataink kasszájába, hogy legyen iskolánk, kórházunk, tiszía utcánk és tűzoltónk. Aki ekkora üzletet tud kikerekíteni, aki így jut hatalmas lehetőséghez, az nem egyedül dolgozik. S mert olyan a többség a parlamentben, amilyen, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy kik voltak'Tocsik és a Vektor Rt. alvállalkozói. Számomra az a leginkább megdöbbentő, hogy az állam két szintje közé a jól fizetett (diplomásoknak havonta 300-900 ezer forintos bér) ÁPValkalmazottak milyen mérhetetlen magabiztossággal és cinizmussal iktatták be Tocsik és a Vektor képében a magánjogot. Mert hát miért is volna indokolt brókerre, ügynökre, üzletkötőre bízni azt az egyszerű műveletet, amit a törvény leír, ha csak nem azért, hogy az állami vagyonból újra pártvagyon, választási pénz legyen. Reprivatizáció - a Köztársaság térre mutató vektorral. így működik a szakértő kormány, így építgetik hatalmukat északon és délen a hatalom technokratái. A sikerdíj nem más, mint a zsarolás jutalma. Azt mondja Tocsik Márta szájával a semmit sem felejtő és semmit sem tanuló hatalom: igaz, hogy járna neked ez a pénz, hiszen törvény van rá, de ha nem elégedsz meg most és azonnal a sokkal kevesebbel, akkor majd leveszi rólad az értékkülönbözetet az infláció, mert mi teljes értéket nem fizetünk, a magyar bíróság meg két évnál rövidebb idő alatt úgy sem hoz jogerős, főleg végrehajtható ítéletet. No, fiam, kell a pénz? Döntsd el, drága önkormányzat, Tocsik-díjat fizetsz Vektor-adóval az MSZP-nek vagy az infláció felezi meg a jussodat!? A zsarolás tökéletességéhez és a cinizmus teljességéhez tartozik még, hogy Tocsik csak azokkal az önkormányzatokkal egyezett meg, amelyeket a Vektor képviselt. Ami pedig a kormány babapúderes óhajtását illeti - ti. Tocsik fizesse vissza igazolható költségeinek levonásával a több mint 800 milliót -, nos, én már azon sem csodálkoznék, ha a sikerdíjas leány háza és nyaralója, valamint az összes végrehajtásra szánható vagyontárgya már régen más nevén lenne, a pénz java meg különböző társaságok leányvállati és egyéb kibogozhatatlan érdekeltségeiben. De ha nem, akkor is az évtized botrányát hozta össze a szociálisan érzékeny baloldal. Qiha már jobban megnéztük a névsort, vessünk egy )3 pillantást a Vektor Rt., a Vektor Bróker Rt. (a szegedi, MSZP-vezetésű önkormányzat követelését menedzselő cégek), valamint a Wallis Rt. személyi összefüggéseire. A Vektor (Lovas Tamás és Péter cége) 1993-ig a Wallis érdekeltsége volt. A Wallis három vezéralakja, Veres Tibor, Kormos Tibor (nem azonos a volt szegedi színidirektorral) és Nagy György a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén végzett, s most számos MSZP-s kapcsolattal forgalmazzák a BMW-t és a Saabot, sőt még a híres Grippeneket is ők ajánlották Keleti Györgynek. S hogy teljes legyen, Igalább is mára, a kör, hadd említsük meg, hogy a parlament szocialista elnöke feleségének, Gál Zoltánné ügyvédnek kézjegye a Vekror Bróker Rt. alapító okiratán csakúgy ott található, mint a Wallis jó néhány aktáján. így csordogál tehát ezen a megbarnult mesetérképen a Moszkva folyó vize, egészen a zavaros Tiszáig. • Tíz hónap, ami megrengette a kormány „sikerágazatát" Tocsik beszáll Horn Gyula jókedve mára tovaszállt. (MTI Telefotó) • Munkatársunktól Horn Gyula miniszterelnök többször hangoztatott állítása szerint a szociál-liberális kormányzat sikerágazata a az állami tulajdon magánosítása, azaz a privatizáció. A folyamatot a privatizációs miniszter felügyeli, a végrehajtásért pedig az állam nagyhatalmú részvénytársasága, az APV Rt. felel. A magánosítás körébe nem tartozik szorosan az önkormányzatok kontrcf ÁPV-ügy (lásd. Mi a kelendő? című írásunkat), az állami vagyon megosztásának feladata mégis a területet felügyelő miniszteré és a rendszerváltást e téren levezénylá privatizációs és vagyonkezelő társaságé. Összeállításunkban a tavaly december óta történteket foglaljuk össze Tocsik Márta színre lépéséig. 1995. december: Tocsik Márta fölajánlja közvetítői szolgáltatásait az ÁPV Rt.nek. Ajánlata szerint az önkormányzatok követeléseit megfelelő jutalék ellenében lealkudja, így a közvetítő megtakaríthat néhány százmilliót a vagyonkezelőnek. A jogi igazgatóságon szóban megállapodnak Tocsikkal. 1996. január 10.: Tocsik jelenti Liszkay Péternek, az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosának, hogy a felvállalt ügyek hatvan százalékát teljesítette. Január 17.: Az ÁPV Rt. igazgatósági ülésén határozat születik arról, hogy a jogi igazgatóság kössön szerződést Tocsik Mártával, akinek sikerdíja: a megtakarítás 10 százaléka. Az igazgatósági előterjesztés szerint Tocsik már eddigre, az első körben bizonyos önkormányzatok 12 milliárdos követelését 9-re alkudta le, így 300 millió forintos sikerdíjra számíthat. Február 12.: Az ÁPV Rt. megállapodást köt Tocsik Mártával. A megbízási szerződés szerint Tocsik feladata: tárgyalni az önkormányzatokkal, megállapodni és a szerződést előkészíteni. Február 29: Suchman Tamás privatizációs miniszterként - a fővárosi önkormányzat és az ÁPV Rt. közötti vita rendezésének ügyében - levélben Tocsik Mártát ajánlja Demszky Gábor főpolgármester figyelmébe. Ugyanekkor levelet kap Suchmantól a dunaújvárosi polgármester is: „A részvények kiadásának technikai lebonyolításával az ÁPV Rt. külső tanácsadót vesz igénybe dr. Tocsik Márta. (1051 Bp., Vörösmarty tér 2., tel: 118 - 3639) személyében. Esetleges kérdéseivel amennyiben a tanácsadóm nem kereste személyesen önöket - szíveskedjen hozzá fordulni." Május: Suchman Tamás privatizációs miniszter utasítja az ÁPV Rt. igazgatóságát, hogy módosítsa a Tocsikkal kötött megbízást. Május: Érvénybe lép az ÁPV Rt. új privatizációs versenyszabályzata, ami kormányhatározat formájában jelenik meg. Ez csak kivételes esetekben engedi meg zárt körű pályázat kiírását, de ez utóbbi tényét is kötelező nyilvánosságra hozni. Június: Az igazgatóság a nyilvánosság kizárásával zártkörű pályázatot ír ki, ezt újra Tocsik nyeri meg, akivel (július 24-én) a korábbihoz képest módosított szerződést kötnek. Tocsik Márta sikerdíja 8 milliárd megtakarításig 8 százalék, majd minden további 2 milliárd után 5, 4, 3 százalék, 14 milliárd felett pedig 2 százalék. Július 1. Az ÁPV Rt. többpárti felügyelő bizottsága levelet ír Horn Gyula kormányfőnek kifogásolván az igazgatóság által elkövetett szabálytalanságokat, törvénytelenségeket. A miniszterelnök nem válaszol a levélre. Július: Elkészül az ország módosított költségvetése, amelyet a kormány az országgyűlés elé szán. A módosítás az önkormányzatoknak a költségvetésből 53 milliárd forint készpénz kifizetését javasolja, illetve tervezi. (Az ÁPV Rt. felmérése szerint 120 milliárd forintnyi készpénzt, üzletrészt és részvényt követelnek az önkormányzatok.) Július-augusztus: a megállapodások értelmében Tocsik mindeddig áfával együtt 804 millió 118 ezer 539 forintot vesz fel. Szeptember 30.: Deutsch Tamás, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese a parlament plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában bírálja az elképesztően magas sikerdíjhoz vezető mechanizmusokat. Délután az ÁPV Rt. igazgatósága rendkívüli ülést tart, amelyről hivatalos állásfoglalást juttatnak el az MTIhez: „Az igazgatóság vonatkozó korábbi döntéseit szakmailag megalapozottnak, valamint az ÁPV Rt. és az önkormányzatok számára üzletileg korrekt kompromisszumhoz vezetőnek tartja." Tizenhárom fodor volt a szoknyáján A nyáron Suchman Tamás privatizációs miniszter - érzékelvén az önkormányzatok nyugtalanságát - több alkalommal is megszólalt a vagyonátadás ügyében. A Délmagyarország szeptember 13-i számának első oldalán például közöltük: „Nem elhatározás vagy politikai lobbyzás kérdése, hanem törvényi kötelezettség az önkormányzatoknak járó vagyon átadása" hangsúlyozta Suchman. Két lap is foglalkozott azzal a sikerdíjjal, amelyre dr. Tocsik Márta ügyvéd tarthat igényt, amennyiben az ÁPV Rt. megbízásából „sikerül" lealkudni abból a vagyonból, ami törvény szerint is jár az önkormányzatoknak. Szeptember 23., hétfő szeptember 27., péntek: Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága kikéri az okiratokat, majd vizsgálj^a Tocsik-ügyet. Szeptember 28., szombat.: A Fidesz választmánya 300 milliós Tocsik-sikerdíjról tud. Párhuzamos vizsgálatot javasolnak a Vektor Rt., illetve Tocsik Márta ügyében. Szeptember 29., vasárnap: Kiderül: Tocsik Márta nem ügyvéd. Az Országos Ügyvédi Kamara nyilvántartásában nem szerepel a neve. Szeptember 30., hétfő.: Az Országgyűlésben az ellenzék vezérszónokai keményen bírálták a kormányt az ÁPV Rt.-nél tapasztalható pazarlás és feltételezett törvényszegések miatt. A legkeményebben Torgyán József fogalmazott. Rámutatott: az ÁPV Rt.-nél havi 750 ezer forintot kap a 28 főállású jogtanácsos, és rajtuk kívül további 17 ügyvéd dolgozik az intézménynek havi 300 ezer forintért. Az ÁPV Rt. ennek ellenére bízta meg Tocsik Mártát a tárgyalásokkal. A másnapi Délmagyarország gyűjtőcíme: Fodrozódik a Tocsik-ügy. Október 1., kedd: A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vizsgálja a Tocsikügyet. Október 2., szerda: Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát szinte semmibe véve, nem válaszol, vagy értékelhetetlen válaszokat ad a Tocsik-ügyben feltett kérdésekre. Dr. Gál Zoltánné, az Országgyűlés elnökének felesége beismeri, hogy a Vektor Rt. alapító okiratát ő készítette; azóta azonban nem tart érdemleges kapcsolatot a céggel. (A Vektor Rt. az önkor•mányzati oldalról „hámozta meg" a milliárdokat). Október 3., csütörtök: Torgyán József szerint a Tocsik-ügyet az SZDSZ szivárogtatta ki. Szerinte a milliók döntő része az MSZP választási kasszájába került. Október 4„ péntek: Kormányülés. A Tocsik Mártának kifizetett 804 millió forintos sikerdíj miatl menesztik az ÁPV Rt. egész vezérkarát, s a kormány kezdeményezi a felügyelőbizottság visszahívását. Október 5., szombat: Az MSZP frakció ülésén a képviselők felvetik Suchman Tamás felelősségének kérdését. Október 6., vasárnap. Horn Gyula fontolóra veszi Suchman Tamás esetleges felmentését... Mi a kelendő? • Munkatársunktól A botrányos sikerdíjig vezető széles övényt több, szándékosan félreértelmezett törvény és rendelet árnyékolja be. Az egyszerűség kedvéért két sötét foltot világítunk meg az egyébként valóban nagyon sötét ügyben: 1. A gazdálkodó szervezetek átalakulásáról (1989) szóló törvény rögzítette, hogy a területükön elhelyezkedő vállalatok alaptőkéjéből a belterületi föld értéke után milyen nagyságú részre tarthatnak igényt az önkormányzatok, s ezt az egyértelmű értelmezés érdekében pontosította az önkormányzati törvény (1990), amely kimondja, hogy „az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) az önkormányzatokat illeti meg." Ezt a világos beszédet vonta kétségbe Csépi Lajos, az ÁVÜ akkori vezére, aki vitatta a számítások jogosságát, mondván: a veszteséges cégek egy részénél a földterület nagyobb értéket képviselt, mint az ÁVÜ-re bízott vállalat. 2. A törvényértelmező (törvénysértő?) ÁVÜ-nek félig igaza lett, amikor a bíróság kimondta, hogy a föld értékét az adott vállalat esetleges veszteségének levonásával kell kalkulálni, ám a bíróság jogszerűtlennek tartotta, hogy az önkormányzati törvény (ÁVÜ-logikát követő), 1992-es módosítása előtt már az új elv szerint számolt az Állami Vagyonügynökség. A részvények viszont javarészt elkeltek a privatizáció során, ezért az állam az önkormányzatok adósa lett. Nos, az adósság „fölvásárlása", illetve a két oldal öszecsiszolása, elvtelen egyeztetésének joga volt itt igazán kelendő. Tocsik Márta rástartolt és elnyerte az ügyet. A számlát viszqnt az adófizető rendezi. ,, Mit szól a botrányhoz? Bundics Gábor (gépkocsivezető): Az már kiderült, hogy valami nincs rendjén, csak azt nem tudjuk, hogy az MSZP mennyire van benne a dologban. Voltaképp még mindig nem egyértelmű, hogy ki a hibás, vajon csak Tocsik Márta vette fel azt a pénzt, esetleg visszajutott belőle az MSZP-nek is. S ehhez tartozik, hogy a szocialisták sokszor ködösítenek. Kece Tibor (főiskolai hallgató): Jól jönne abból a pénzből úgy tízmillió. De szerintem ezt is kimagyarázzák valahogy, mint ahogy annyi mást is. Az viszont kicsit bosszant, hogy ezek a tiszteletdíjak milyen magasak lehetnek, ahogy olvastam, felső határ a csillagos ég. Nagyon sok pénzről van itt szó, én is tudnék vele mit kezdeni. Bokor Péterné (városházi alkalmazott): Gondolom, a főnökök lehetnek elsősorban a hibásak. Nyilván azt a pénzt el is kellett fogadni. De ekkora összegnél már talán másképp gondolkodnak az emberek. Más kérdés, hogy vajon Tocsik Mártának ezek után milyen a lelkiismerete, róla még keveset tudunk, bár a sajtó tele van az üggyel kapcsolatos hírekkel.