Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-05 / 233. szám

10 STEFÁNIA - EXKLUZÍV SZOMBAT, 1996. OKT. 5. • Az MLSZ elnöke kitüntetésre számított Laczkó Mihály: Leonardo óta Bognár Gyuri a legnagyobb tudós! Úgy látszik az is baj, ha az ember pénzt hoz." (MTI Telefotó) Ki emlékszik már a Bicskei-perre? Amióta Szeged labda­rúgása megkezdte „süllyedését", tulajdon­képpen csak távolbál fi­gyelhetjük az igazán nagy futballtörténése­ket. S persze azt, hogy a foci, a játék helyét egyre gyakrabban veszik át a fehér asztal mellett foly­tatott viták, a szűnni nem akaró „haragszom­rádok". Az okokról, az esetleges félreértésekre alapot szolgálható men­demondákról a magyar labdarúgás első embe­rét, dr. Laczkó Mihályt faggattuk. Az MLSZ el­nöke a Délmagyaror­szágnak adott exkluzív interjújában egyetlen kényes kérdés elöl sem tért ki. • Februárban, alig másfél évvel azután, hogy maga Gallov Rezső államtitkár is felszólította a lemondásra, ismét az MLSZ elnöke lett. Mi késztette a „mindenáron " való visszatérésre? - Egy kissé későn szólí­tott fel, ugyanis akkor én már rég beadtam a lemondá­somat. A „mindenáron" ki­fejezés pedig egy kicsit talán erős, hiszen engem nagyon sokan megkerestek, s kértek, hogy vállaljam el ismét; vé­gül én kerültem ki győztesen a „csatából". Ismétlem: nem én voltam az önként jelent­kező! Akik támogattak, bi­zonyára úgy érezték, hogy az én időmben mégis jobban álltak a szövetség dolgai, voltak szponzorok, eredmé­nyek. Az idő őket - s engem - igazolta, hiszen az eltelt fél évben többet tudtunk le­teltei az asztalra, mint .... de hadd ne kritizáljak senkit. Semmi abszurdumot nem Ígértem, nem mondtam azt, hogy mostantól én irányítom a magyar válogatottat, csak azt: igyekszem megteremte­ni a szövetség működésének feltételeit. • Melyek a legjelentő­sebb változások a február óta eltelt időszakban? - Nagyon sok olyan in­tézkedést hoztunk, melynek az a célja, hogy a magyar labdarúgás színvonala emel­kedjen. Manapság például magyar gyerekek játszanak a pályán, az NB III-tól lej­jebb ugyanis nem adunk já­tékengedélyt, csak az ittho­niak számára. Már-már gya­korlattá vált, hogy a megyei bajnokságokban is hét-nyolc külföldi kergette a labdát, nos, ennek véget vetettünk. Az NB l-es létszámemelés­sel több lett a mérkőzések száma, ez mindenféleképpen előremutató. Az is köztu­dott, hogy most foglalko­zunk a licensz kérdésével, mely jobb erőállapotba hoz­hatja a játékosokat. Régóta az a szakemberek vélemé­nye, hogy a hatvanadik perc után elfogy a szufla, ezt a folyamatot mindenképpen meg kell állítanunk. Kor­szakalkotó dolgokat is vég­hez vittünk, csak sajnos, ke­veset beszélnek róla. A hat­és tizenkét évesek edzóinek - 47-en voltak - továbbkép­zést tartottunk, a TF-fel kö­zösen, a legkiválóbb szak­emberek vezetésével. Soro­lom tovább: olyan döntést hoztunk, hogy a jövőben az átigazolási pénzek az MLSZ-en keresztül folyja­nak be; ebből a szövetség egyetlen fillért sem akar „le­nyelni", mindössze követhe­tővé akarja tenni a pénz áramlását. Szerintem ezek igazi reformlépések, melyek mind labdarúgásunk fel­emelkedését szolgálják. • Akkor vegyük sorba. A magyar-skót olimpiai se­lejtező után személyesen mondta Bodnár György, a Szaknévsor főnöke: „Az eredménynek örülök, a futballhoz nem értek." Néhány hónappal később ugyanő - amolyan meg­váltóként - több oldalas szakmai programmal rukkolt elő. Ilyen könnyű lenne „megtanulni" a futballt, vagy aki a pénzt adja, az diktálhat, „okos­kodhat"? A világ összes bajnokságában a lét­számcsökkentésen dol­goznak, nálunk egy toll­vonással két új első osz­tályú csapatot fabrikál­nak". A tea akkor lesz jó, ha felhígítjuk? - A kérdés nem ilyen egyszerű. Mi soha nem mondtuk, hogy a több csa­pattal jobb lesz a futball, ha­nem azt, hogy több lesz a mérkőzések száma. Az NB l-es csapatok játékereje pe­dig mindenképpen különb, mint az alattuk levőké, és az a lényeg, hogy a legjobbak minél több meccset játszhas­sanak. Ilyen kevés mérkő­zést, mint Magyarországon, nem játszottak sehol a vilá­gon. Nem beszélve arról, hogy így a vidéki futballnak is több helyet biztosíthat­tunk, legalábbis kettővel többet. 0 Eggyel, mert a III. Ke­rület nem mondható vi­dékinek... - Arról igazán nem mi te­hetünk, hogy a pályán ők nyerték meg a bajnokságot, és (gy kivívták a feljutás jo­gát. 0 Visszatérve a licensz­re... - Tudom, a BVSC-s Bog­nár Gyuri azt mondta, hogy ez egy baromság. De azt tudni kell, hogy mi még semmi olyan döntést nem tudtunk hozni, amire ő ne ezt mondta volna. Azt hi­szem, hogy Leonardo óta ő a legnagyobb tudós, az ő személye labdarúgóberkek­ben már nem téma. Az ön által említett Bodnár György által listába szedett pontokat én már első elnökségem ide­je alatt is hangoztattam, de akkor, abban a közegben azokat nem lehetett megva­lósítani. Akkoriban éltük az átalakulások korát, és a klu­bok nem lehettek partnerek a reformokban, tulajdonkép­pen jöttek-mentek a veze­tők, minden képlékeny volt. Az NB I. reformját már ak­kor is szorgalmaztam, igaz, akkor kevesebb csapattal képzeltem volna el. Az erőnlét fokozása pedig min­dig is cél volt, nem újdon­ság. 0 Mindenesetre hitele­sebb lett volna, ha az MLSZ elnöke áll ki ezzel a programmal, nem pe­dig a „szaknévsoros Bod­nár"... - 6 írta össze ezeket a dolgokat, és a fejébe vette, hogy belevág. A tesztrend­szer kidolgozását egyébként szakemberekre bíztuk, nem mi fogjuk eldönteni, hogy az miképpen épüljön fel. Azt hiszem, hogy például Gara­mi József van annyira jó szakember, mint Bognár György. Megértem, hogy egy játékos nem lelkesedik azért, ha futnia kell, de kö­vetelmények az élet más te­rületén is vannak. Ha a Ká­belgyárban például előíijuk, hogy mennyi nyereséget kell termelni, akkor a futballis­táknak miért ne lehetne elő­írni semmit? Mindenkinek, aki hasonló rendszerben dol­gozik, fel kellene lázadni? Ez röhej... Amikor Bognár György elnökségi tag volt, egy szót sem szólt, amióta kikerült onnan, azóta min­denbe beleköt, amit csiná­lunk. • Azért vallja be: ha ez a tesztrendszer olyan jó lenne, már évek óta funkcionálna a nálunk erősebb bajnokságokban is... - Kapaszkodjon meg: mi a németektől kaptuk meg az ő tesztrendszerük anyagát, melynek alapján a mienk is elkészülhet. Náluk ez már kiválóan működik, úgy is mondhatám, hogy ki van próbálva, nekünk csak adap­tálni kell - az itteni viszo­nyoknak megfelelően. 0 Ha például Matthaus nem futja le 12 másod­perc alatt a százat, esélye sincs arra, hogy a Ba­yern kezdőcsapatába ke­rüljön? - Nyugodjon meg: Matt­haus a mai napig megfelel a követelményeknek, talán épp ez a meglepő, hogy ott olyan a játékosok erőnléti ál­lapota, hogy minden további nélkül teljesíteni tudják az előírásokat. 0 Említette, hogy majd a szakemberek dolgozzák ki a teszi „üzembe helye­zésének" módját. Azokra a szakemberekre gondol, akik ide juttatták a ma­gyar futballt? - Augusztus 12-én össze­hívtuk az NB l-es edzőket, órási öröm volt, mindenki eljött, és mindenki egyönte­tűen a változtatás mellett tet­te le a voksát. Tehát nem igaz az, amit Bognár György állított, hogy semmi közünk az egészhez, mert nem mi vagyunk a játékosok munka­adói. Legelőször ugyanis a klubok vezetőit kerestük meg, velük egyeztettük az eselleges változtatásokat. Persze Bognár hülyének néz bennünket, elfelejti, hogy annyi iskolát mi is kijártunk, mint ó, csak lehet, hogy egy kicsit sikeresebben. Szóval: én soha nem akartam futbal­lozni őhelyette-'neki sem kellene beleszólnia a mi dol­gunkba. 0 Amikor másodsor is hivatalba lépett, azt mondta: „Tanultam a múltban elkövetett hibá­imból. " Ezt a kijelentést meglepő gyorsasággal követte Mészöly Kálmán villámgyors leváltása, majd Berzi Sándor kirú­gása. Ez pedig kísértetie­sen emlékeztet a „múlt" egyik hibájára, a Bicskei­perre... - Mészölyt nem én rúg­tam ki, han^pi a profi liga kereste meg az elnökséget, hogy úgy érzik: a szövetségi kapitány tevékenysége erő­sen megkérdőjelezhető. Ugyanez volt az elnökség véleménye is, hiszen egyál­talán nem volt eredménye, a döntés megszavazásakor egyetlen ellenvélemény vagy tartózkodás sem volt. Berzi posztján a korábbi ta­pasztalataim alapján min­denképpen váltani szerettem volna, emberileg egyébként semmi gondom nem volt vele. Úgy vélem, hogy a fó­titkár feladata az, hogy a szövetség napi ügyes-bajos dolgait intézze, hiszen én csak társadalmi elnök va­gyok, nem tudok mindig je­len lenni. Amiért általában a bírálatokat kaptam, azt mind az ő dolga lett volna elintézni, ezért kellett válta­ni. 0 A mostani főtitkár egy­ben sajtófőnök is. Ő me­lyik területén dolgozott a sajtónak, ami erre a posztra predesztinálta? - Higgye el nekem, Czé­kus Lajos nagyon jól ír... 0 Ettől még nem biztos, hogy egy válogatott meccsen például tudja, mik a sajtó igényei... - Mindenki tudja, hogy ez nem egy végleges állapot, én azonban olyan sajtófőnö­köt szeretnék, aki egyetlen lapnál sincs elkötelezve. Ad­dig Czékus is képes ellátni a felmerülő feladatokat. 0 Továbblépve: az MLSZ elköltözése is nagy vihart kavart... - Pedig azt hittem, ezért kitüntetést kapok! A fabda­rúgó szövetség végre méltó körülmények között, eu­rópai színvonalon dolgoz­hat. Zöldövezetben, egy tel­jesen új épületben, ráadásul ennyi pénzért - valóban éj­jel-nappal ünneplésre gon­doltam, nem pedig ilyesfajta acsarkodásra, amit végül kaptam... Végre egy helyre került minden, a toronyépü­letben még leülni sem lehe­tett; ha valakihez jött valaki, akkor kettőnek ki kellett menni az irodából. Minden feltétel biztosított a nyugodt munkavégzéshez, így már lehet számonkérni is. Ötéves bérleti szerződést kötöttünk, úgy, hogy évente 18 millió forintot fizetünk, és az ötödik évben is csak annyit. Ez körülbelül 60-80 millió azonnali megta­karítást jelent az MLSZ­nek. 0 Fizetünk? Nem a Ká­bel Művektől bérli az épületet az MLSZ? - Ez egyáltalán nem igaz, ezt nevezik csúsztatásnak. A Kábeltől ezt az épületet megvette egy vállalkozó, akit nagy néhézségek árán sikerült rábeszélni, hogy se­gítsen az MLSZ-en. Tőle bé­reljük a székházat, az imént említett előnyös feltételek mellett. 0 Következik a bajnok­ság névhasználatának áruba bocsátása, amivel nem is lenne baj, csak miért a nagy titkolózás? Miért nem lehet publi­kus, hogy mennyit ér a magyar bajnokság? Annyira olcsó? - Erről szó sincs, a part­nerünk egész egyszerűen azt kérte, hogy az összeg ma­radjon üzleti titok. Pedig a dolog lényege nem ebben rejlik, hiszen tulajdonkép­pen mindegy, hogy mennyi; ahhoz képest, amit eddig kaptunk, ahhoz képest ez is pénz, még az egy forint is pénz lenne. Úgy látszik, az is baj, ha az ember pénzt hoz. Éppen most néztük meg az ügyvédemmel a Népszabadság egyik szá­mát, amely arra célozgat, hogy én házat építek, Czé­kus pedig kocsit vesz. Azt nem teszik szóvá, hogy ők abból élnek, hogy a labdarú­gásról írnak. 0 Az újságírókból éppen a titkolózás váltja ki az ellenérzést. Ez olyan színben tüntet fel bizo­nyos történéseket, mintha az lenne a cél, hogy sem­mit ne lehessen ellenőriz­ni... - Ismétlem: ha a szponzor azt kéri, hogy ne hozzuk nyilvánosságra a összeget, akkor én ezt nem tehetem meg. Ellenőrizhető, beérke­ző számlák vannak, akárki utánajárhat. 0 Lehetett volna olyan szponzort találni, aki ke­vesebbért vásárolt volna ugyan, de nem titkoló­zik... - Talán, de az időbe telt volna. De mondom, bárki bemehet és utánanézhet, ennél nyitottabb ügyet el­képzelni sem tudok. 0 A jövő? - Ha sikerülne kijutni a franciaországi vébére, az mindenképpen nagy lökést adhatna a sportágnak. Emel­lett fő célunk a utánpótlásbá­zis kiépítése, ennek jelentős állomása lehet például a el­múlt hét végén redezett Pre­dator Kupa. Imre Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents