Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 4. OKTATÁS, KULTÚRA 7 • A Hollandi visszatért Wagnerrel indult a színiévad • Oktatásunk igazgyöngyei Örökifjú a százéves Radnóti A Radnóti gimnázium igazgatója, Gál Béla szerint a felvételire előkészítésnek nem tesz majd jót a NAT tudásigényszintje. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tudnivalók a Radnótiról Osztályok és tagoza­tok: Biofizika speciális csoport (15 főt vesznek fel), biokémia speciális csoport (15 fő), biológia speciális csoport (15 fő), kémia speciális csoport (15 fő), nyelvvizsga-elő­készítő csoport, angol nyelv (15 fő), nyelvvizs­ga-előkészttő csoport, né­met (15 fő), magyar spe­ciális csoport (15 fő), tör­ténelem speciális csoport (15 fő), előrehozott vizs­gájú csoport (15 fő), álta­lános tantervű csoport (20 fő) és matematika is­kola hetedik osztályosok­nak (25 fő). A gimnázi­umban 29 osztályban összesen 861 diák tanul. Oktatott nyelvek: Két nyelvet lehet válasz­tani az angol, a német, az olasz, a latin, a francia és az orosz közül. Délutáni foglalkozá­sok: A tanulóknak válasz­tás szerint olvasókör, be­szédművelő kör, szaktan­tárgyi ismereteket bővítő foglalkozások, énekkar, hangszeres próbák, sport­foglalkozások, számítás­technika szakkör, iskola­újság és rádió, iskolaszín­ház, angol nyelvű dráma­kör, állampolgári és jogi ismeretek foglalkozás, filmklub és angol-ameri­kai kultúrtörténeti foglal­kozás áll rendelkezésükre. Felvételi tudnivalók: A döntésnél 20 százalé­kos arányban figyelembe veszik az általános iskola 7. osztályában a közisme­reti tárgyakból elért ered­ményeket. A gimnázium a szakkörök vezetőinek ajánlása alapján felvételi mentességet biztosít 3-3 tanuló számára. A felvé­teli időpontja: november 16-17-18. Az elmúlt hét végén évadnyitó előadásként Wagner A bolygó hol­landi címú operáját tűz­te műsorára a Szegedi Nemzeti Színház. A nagy német kompo­nista életművét hosszú évek óta egyetlen produk­ció sem képviselte a reper­toáron, a mostani bemutató értékű felújítás is valószí­nűleg azért jött létre, mert franciaországi vendégjáték­ra kapott vele meghívást a színház, s ha már úgy is le kell porolni, akkor a no­vemberi turné előtt miért ne láthatná a szegedi kö­zönség is. (Az eredeti nyel­vű franciaországi előadá­sokkal szemben - bizonyá­ra a rendező következetes­ségének köszönhetően ­magyarul hallhattuk a dara­bot.) Kerényi Miklós Gábor neve mára különleges mi­nőséget jelző védjeggyé vált a zenés színházi pro­dukciók plakátjain; bárme­lyik előadásra vált is jegyet a néző, egy dologban biztos lehet: valamennyi eredeti, invenciózus, felkészült és lelkiismeretes rendezői munka aranyfedezetére épül. A bolygó hollandi a '80-as években már sikert aratott. Tíz év nagy idő egy előadás szempontjából, rit­ka, hogy ennyi év múltán ugyanolyan frissnek, kor­szerűnek tűnjék egy pro­dukció; s hogy ezúttal még­is az, ez a rendező, vala­mint Makai Péter jelmez­és díszlettervező munkáját dicséri. (A gondosan meg­koreografált nyitány, a talá­ló effektek és a befejező kép korrekt elemzése saj­nos nem sűríthető e recen­zió keretei közé.) A premieren Busa Ta­más a figura tragikusságát mélyen átérezve és érzékel­tetve, zeneileg pontosan, tisztán és árnyaltan énekel­te a címszerepet. Értelme­zésében nemcsak a miti­kussá nőtt zord tengeri ván­dor kelt életre, hanem a hű és megváltásra kész társra vágyakozó, gyöngédségét és érzékenységét titkolni próbáló férfi is. Réti Attila a másik szereposztás Hol­landija - vadabb, férfia­sabb, ridegebb játékával el­sősorban az elátkozott ha­jós démonikusságát hang­súlyozta, azonban muzika­litás, kottahűség, zenei ki­dolgozottság tekintetében meglehetősen hullámzó volt produkciója. Misura Zsuzsa aki már az eredeti bemutatón is si­kert aratott Sentaként mára mindent tud a szerepről és a wagneri stílusról; élvezet volt hallani csodálatos pia­nóit, perfekt éneklését, a pontos drámai kifejezést szolgáló nüanszírozását, amit csak évtizedek tapasz­talatával lehet ilyen tökély­re fejleszteni. A másik sze­reposztásban Sentát a társu­lat nagyra hivatott új tagja, Farkasréti Mária alakítot­ta, akit az operaházi kórus­ból Pál Tamás szerződtetett magánénekesnek. Szinte hihetetlen, hogy az ország első dalszínháza válság­helyzetben megengedheti magának azt a luxust, hogy ilyen hanggal, ilyen muzi­kalitással valaki a kórusban pazarolja az idejét. Farkas­réti Mária - a rendező se­gítségével - teljes fegyver­zetben lépett színpadra, s már az első bemutatkozás alkalmával teljes diadalt aratott. Különleges színű, hatalmas terjedelmű szop­rán hangjával és* egyszerű, természetes, keresetlen já­tékával heroikus magasság­ba tudta emelni a figurát, képes volt megmutatni azt a népies naivitást, azt a fo­kozott intenzitású és mély­ségű érzelmi életet, ami ta­lán legjobban jellemzi Sentát. Régóta nem sikerült a színháznak ilyen kvalitá­sú drámai szopránt saját tagként szerződtetnie, a hangfaj nagy szerepeit álta­lában jeles operaházi mű­vészek vendégként énekel­ték. Az a forró és őszinte ünneplés, mellyel a közön­ség Farkasréti Máriát kö­szöntötte, remélhetőleg megerősítette a színház ve­zetőit abban, hogy az ope­rakedvelők gyönyörűségére sorra bízzák rá a hangjához különösen illő olasz reper­toár legnagyobb szerepeit: a Leonorákat, Lady Mac­bethet, Toscát, Turandotot, Abigélt, Aidát, Ameliát... Erik szólamát Wendler Attila meglepő stílusbizton­sággal, jó formában, meg­nyerően énekelte; míg Vajk György számára teljesen idegen a wagneri zenedrá­ma világa. Míg Kenesey Gábor inkább az öreg ten­geri medve zord arcát mu­tatta meg Daland szerepé­ben, Altorjay Tamás jól is énekelve, finom humorral a kapzsiság karikatúráját ad­ta. A kisebb szerepeket, Maryt Margit Tomik Levy, a kormányost Réti Csaba és Piskolti László játszotta. A premieren Molnár László vezényelte a színház zenekarát, amely kissé bá­tortalanul, biztonságra töre­kedve, de korrektül muzsi­kált; a következő este Gyüdi Sándor karigazgató dirigálásával az együttes és a remekelő kórus is dinami­kusabb, drámaibb interpre­tációt nyújtott. Hollós! Zsolt Büszkén szoktuk mon­dani, hogy Szegednek és Csongrád megyének olyan elsőrangú gimnázi­umai vannak, amelyek ­bármilyen szemszögből vizsgálják is őket -, éven­te az országos „sikerlis­ták" első harmadában maradnak. Amelyeken „nem fog a tűzvész sem", mert (anyagilag) lehet bármilyen nehéz az előző esztendő, ők mindig ke­resettek és eredménye­sek. Ki hogyan dolgozik, és kit hogyan talál a nemzeti alaptanterv be­vezetése? Ki mire büszke és min szeretne javítani? Erről szól megyei soroza­tunk, amelyet a hamaro­san 100. születésnapját ünneplő Radnóti Mik­lós Kísérleti Gimnázium be­mutatásával kezdünk. Munkatársunk Gál Bélá­val, a gimnázium igazga­tójával beszélgetett. • Százévesen öreg vagy fiatal a Radnóti? - Az épület nagyon öreg... A tanári kar átlagéletkorát nem számoltam; - negyven évnél alacsonyabb, azt hiszem -, de hogy a tanáraink fiatalo­san gondolkodnak, az bizo­nyos. Vagyis meg tudják érte­ni az itt tanuló gyerekeket és tudnak alkalmazkodni a társa­dalom elvárásaihoz. • A Radnóti egyike azok­nak a szegedi iskoláknak, amelyekkel szemben na­gyok az elvárások. Ame­lyik szülő ezt az iskolát ke­resi, biztos szeretne lenni benne, hogy a gyerek jö­vője biztosítva van... - Ami azt illeti, eléggé ket­tős elvárással nézünk szembe. Egyik oldalon a nemzeti alap­tanterv szelleme könnyítést adna a diákoknak, azonban a Radnótinak az egyetemre való felkészítés is alapvető felada­ta, és úgy tűnik, az egyetemek egyáltalán nem óhajtanak könnyíteni a diákokkal szem­beni felvételi elvárásokon. Ennek következtében mi gyű­rődünk a két irányzat között: kellene a NAT, azonban a gyereket fel kell készíteni egy nagyon kemény egyetemi fel­vételire is. 0 A NAT-on belül mire kell a legérzékenyebben reagálnia az iskolának? - Az informatikát és a nyelvek megfelelő oktatását látom alapvetőnek. Utóbbinál arra gondolok, hogy a gyere­kek beszéljenek is, és ne csak nyelvvizsgát szerezzenek. És persze a NAT-tól függetlenül is feladatunknak tekintem, hogy az ide járó gyerekek az általános műveltséghez szük­séges tudásanyagot megsze­rezzék; ez szerintem egy kö­zépiskola alapvető feladata. A probléma, mint mondottam, a NAT igényszintjében van. Ahhoz, hogy mi az egyetemi • Munkatársunktól A 80-as évek végén a Szegedi Nemzeti Színház­ban dramaturgként már fog­lalkoztatott Telihay Péter ­aki időközben sikeres rende­ző lett - Szikora János mű­vészeti vezetővel és rende­zőtársával Zsótér Sándorral együtt szerződött ide az év elején. Telihay rendezi a prózai tagozat új művészeti vezetői által összeállított műsor első előadását, Cse­hov: A Manó című komédiá­ját. A premier október 4-én, pénteken este 19 órakor lesz a Kamaraszínházban. elvárásoknak megfeleljünk, a NAT vizsgaszintje igen ke­vés. Biztos vagyok benne, hogy ha most ültetném be bármelyik gyerekünket bár­melyik szintünkön egy ilyen alapvizsgára, könnyedén meg tudna felelni. • A Radnóti nagyon erős reálgimnáziumként van elkönyvelve. A sikeres hu­mán szakok „dicsőségét" teljesen átengedik? - Igaz, hogy mi reál olda­lon váltunk „híressé", de én úgy gondolom, a humán oldal is erős itt, legfeljebb a reklám és a „körítés" nem volt meg­felelő. Az utóbbi években nyelvekből (angol, olasz, la­tin), történelemből és magyar nyelvből is voltak sikereink. Nekem az a feladatom, hogy a több lábon állás jegyében erő­A darab a Ványa bácsi előképe: alaphelyzetei, s részben a szereplői ugyan­azok. Ám sokkal fegyelme­zetlenebb, burjánzóbb, va­dabb, szertelenebb amannál. Csehov megtagadta, szé­gyellte. A bemutató után alig néhányszor játszották ­megbukott. A Manó szegedi színrevi­vői - Faragó Zsuzsa drama­turg és Telihay Péter rende­sítsek. Ezért gondoltuk már tavaly is, hogy egy humán osztályt kellene indítsunk és az előrehozott vizsgájú törté­nelem-magyarra alapozva óriási sikerrel iskoláztunk be: majdnem négyszeres volt a túljelentkezés. Ezen kívül idéntől a nyelvoktatásunk rendszerén is változtattunk. Bevezettük a sávos oktatást, amely abból áll, hogy az évfo­lyam minden tanulója ugyan­abban az óraszámban tanulja a nyelvet, de előzetesen fel­méijük a tudásszintjüket és ez alapján osztjuk őket csopor­tokba. Félévente felülvizsgál­juk a gyerekek haladását és ha kell, átformáljuk a csoportokat. • Nem kis szervezésbe ke­rülhet, hogy ne legyen zűrzavar... - Igen, a legnehezebb fel­ző - szerint Csehovnak nem volt igaza. A komédia érde­kes, izgalmas, modern dq­rab, jobbnál jobb, egymással egyenrangú szerepekkel. A színházrajongók könnyen el­lenőrizhetik ezt az állítást, mert véletlen egybeesések folytán a szegedi Manót összehasonlíthatják akár há­rom Ványa bácsival is: ez utóbbit ebben a szezonban a Radnóti Színház, valamint a adatot az iskola vezetése vál­lalta a szervezéssel, és persze az órarendkészítők, akiknek mindezt be kell illeszteniük a rendszerükbe, valamint az osztályfőnökök, akiknek az a feladatuk, hogy a gyerekek tudják, melyik terembe kell menniük. Egy hét után nor­malizálódott a helyzet és úgy tűnik, mindenki alkalmazko­dott ehhez a látszólag felfor­dult állapothoz. • • Melyek a Radnóti „si­kerágazatai"? - A legrégebbi tagozata­ink, a biológia és a kémia minden évben országos díja­kat hoznak el a tanulmányi versenyeken. Ugyanígy a bioké­mia, a biofizika és a matema­tika-fizika is: nekik köszön­hetően minden évben 2-4 diákunk is előkelő helyezést ér el. Az utóbbi két évben a történelem-földrajz irány is megerősödött, de szinte min­den területen tudunk kiemel­kedőt nyújtani. Például szá­mítástechnikából: ugyan „hi­vatalosan" még nem volt szá­mítástechnika-oktatás ná­lunk, csak szakkörön foglal­koztunk vele, mégis országos eredményeket produkáltunk. A Radnótiból évente százas nagyságrendben indulnak a gyerekek az OKTV-n, és ők nem is csak egyszerű indu­lók, hiszen például biológiá­ból a minden évben kiadott statisztika alapján a radnóti­sok rendre az első 200-ban vannak az országos 5000 in­duló közül. Talán erre még büszkébb vagyok mint arra, hogy néhány gyerekünk évente az első tízbe jut. >. Panek József Sorozatunk a Soros Alapít­vány megyei napilapoknak szóló meghívásos pályázatára készült. Közös célunk, hogy segítsük a szülőket és a nyol­cadikos diákokat az iskolavá­lasztásban, a középiskolákat pedig a bemutatkozásban. zalaegerszegi és a kecske­méti társulat is játssza. A Manó szerepeiben a Szegeden már ismert színé­szek - Szabó Mária, Czifra Krisztina Király Levente, Ja­kab Tamás, Kancsár József, Janik László - mellett az újonnan ide szerződöttek mutatkoznak be: Létay Dó­ra, Bacsa Ildikó, Szerémi Zoltán, Quintus Konrád. Az előadás két vendégszínésze Andorai Péter és Gazsó György. A tervezők is ven­dégek, Menczel Róbert (díszlet), illetve Zeke Edit (jelmez). Százszorszép­programok A Százszorszép Gyer­mekház öszi-tavaszi programkínálata ezúttal is sok érdekességet tar­talmaz. A túrákra, ba­kancsos kirándulásokra már csak korlátozott ide­ig (és létszámban) lehet jelentkezni - pedig Vi­segrád, Szentendre, Er­dély városait-tájait bizto­san sokan szeretnék megnézni... A Százszorszép Gyermek­ház 1996/97-es programfüze­téből kiolvasható, hányfajta szakkörbe, foglalkozásra, színházi előadásra, kirándu­lásra, stb. lehet jelentkezni. Orbán Hédi, a gyermekház vezetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy a szeptember közepe óta működő szakkö­rök között még akad néhány, amely fogadja az érdeklődő­ket. A kínálat: német és an­gol szakkör (óvodásoknak, felnőtteknek); orosz szakkör (felnőtteknek); ezen kívül ke­rámia, sakk, karate, számítás­technika, gyermek-jóga, csel­gáncs, női torna - igazán akad választék bőven. Az óvodásokat váija még a Ma­nó-klub, azután ott a Játék­klub, s a kézműves műhely is, ki-ki megtalálhatja a neki való elfoglaltságot. A bakan­csos túrák jelentkezési határ­ideje lassan lejár. Aki tehát október 12-én (szombaton) szeretne Visegrádra és Szent­endrére utazni (autóbusszal), az október 9-ig még fölirat­kozhat a listára. A kirándulók megnézik Mátyás király vi­segrádi palotáját, a Fellegvá­rat; Szentendrén sétát tesznek a gyönyörű belvárosban, s bekukkantanak Kovács Mar­git múzeumába, ahol a mű­vész kedves-bájos kerámia­szobrocskái várják a látoga­tókat. Aki Erdély vadregényes tájait szeretné látni, október 23-27-ig bejárhatja az Arad, Déva, Vajdahunyad, Alvinc, Sepsiszentgyörgy, Zabola, Kovászna, Csomakőrös, Csernáton, Fogaras, Nagy­szeben útvonalat. Az erdélyi bakancsos túrára október ló­ig lehet még jelentkezni. A Százszorszép Gyermek­ház munkatársai szeretettel várnak minden érdeklődőt. Címük: Szeged, Kálvin tér 6. Telefon: 312-647, és 313-278. Ny. P. Ásotthalmi zeneképzés • DM-információ Az ásotthalmi önkor­mányzat határozatának meg­felelően a helyi művelődési ház alapfokú művészetokta­tási feladatokat is felvállalt a most kezdődött tanévtől. Ké­sőbb bizonyára szélesebb lesz a helyi diákok számára a választék, egyelőre zongo­rát, furulyát és klarinétot ok­tatnak a számukra, illetve beindították az előképző tan­folyamot is. Jelenleg száznál többen járnak a zenei foglal­kozásokra a Petőfi Művelő­dési Ház és Alapfokú Művé­szetoktatási Intézménybe. Hálaadás Felújították a petőfitelepi református templomot. Eb­ből az alkalomból szomba­ton délelőtt a Hunyadi János Altalános Iskola énekkara és szólistái adnak rövid ünnepi műsort, vasárnap délelőtt 9 órakor pedig hálaadó isten­tiszteletet tartanak a temp­lomban. Misura Zsuzsa (Senta) és Busa Tamás (Hollandi). (Fotó: Karrtok Csaba) • A szezon első prózai bemutatója: Csehov: A Manó

Next

/
Thumbnails
Contents