Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
KEDD, 1996. OKT. 1. BELFÖLD 5 Román-magyar villongás • Munkatársunktól Információink szerint autós üldözés színhelye volt tegnap délután egy és fél kettő között a Kossuth Lajos sugárút. Szeged nagy forgalmú sugárútján - a szemtanúk elmondása szerint két magyar kocsi üldözött egy román rendszámú személyautót. Hogy az összeütközés előzménye vagy közvetkezménye volt az üldözéses versenynek, nem sikerült kideríteni, mert a rendőrség ügyeletese csak arról tudott informálni, hogy egy román rendszámú autó nekiment egy magyar rendszámú kocsinak, s ekkor történt a szóhasználatban nem válogató veszekedés. A csetepaté állítólag békekötéssel ért végett. Az autóban keletkezett anyagi kárról nem kaptunk információt. • Agyő, Algyő Mérhető siker? Kinek „tejel" az olajmezó? (Fotó: Schmidt Andrea) A térségben eddig sosemvolt lépésre készülődik a 70-es években Szegeddel összeragasztott Algyő. Az akkor hatalmi szóval kimondott községegyesítés népszavazásos megszüntetésére. Az önállósodáshoz vezető útról most dr. Piri József független önkormányzati képviselő és az ottani MSZP-s országgyűlési képviselő, Botka László álláspontját szembesítjük. O Algyő önállósodjon avagy Szeged része maradjon? Milyen érveket, s ellenérvekez gyűjt csokorba a honatya? - Országos érdek, hogy az önálló önkormányzatok száma ne szaporodjon. Erre figyelmeztet az Európában tapasztalt tendencia: tőlünk nyugatra több településnek van egy közös önkormányzata. Persze tisztában vagyok azzal, hogy a rendszerváltozás velejárója, hogy egy-egy település identitástudatának kialakulásához vagy megizmosodásához hozzátartozik az önálló önkormányzat is. Szeged érdeke, hogy a város ne essen szét, s ne induljon el az egykor csatolt községek leválási hulláma. De az algyőiek joga, hogy szabadon döntsenek: Szegeddel vagy nélküle képzelik el jövőjüket? • Tehát az országgyűlési képviselő e vitában nem kíván állást foglalni. Az érdekütközések közepetette mi a honatya dolga? - A hiteles tájékoztatáshoz hozzájárulni. Hogy az algyőiek tisztán lássák az önállósodás előnyeit és hátrányait, mert csak így kerülhetnek döntési helyzetbe. Országgyűlési képviselőként jószolgálati szerep vár rám, azaz bármi is lesz a végeredmény, a döntésig vezető út békés, konszolidált formája érdekében közvetítek a felek között. O Milyen konfliktusokra számít az önkormányzati képviselő? - Szeged szerint a külterület határaiban meg kell egyezni, szerintünk a község régi határait kell helyreállítani. Itt egy jogszabály paragrafusainak értelmezésében nincs egyetértés. A Belügyminisztériumban jártunk, s kértük, frásban rögzítsék: az önkormányzati törvényt erre az esetre hogyan kell alkalmazni. Ebben a választási cilusban az önálló önkormányzat megalakításának útjára 40 település lépett. Az Algyő esetéhez hasonló, vagyis a községegyesítés megszüntetését végigcsináló 15 önkormányzat vezetőit megkerestük, hogy tapasztalataikat begyűjtsük. Fontos tanulság, hogy a törvény kimondja: a népszavazás, az esetleges „igen" után, az új önkormányzati testület megválasztásáig él az anyatelepülés ellátási kötelezettsége. 9 A lakosság tájékozódásáért mit tesz az önkormányzati képviselő? - Lakossági fórumokat tartunk. Az október 4-i összejövetelen a busz közlekedésről és a közüzemi díjak változásáról szakemberek válaszolnak minden kérdésre. Az október 18-i fórumon Szeged vezetői mondják el szempontjaikat, s látható lesz Algyő önálló költségvetésének modellje. • Elég erős ez a község ahhoz, hogy saját önkormányzata legyen? - Algyő bevételei forrásai, például az olajmezőkből „csordogáló" iparűzési adó, jelentős erő. De nem az anyagi jólét reménye determinálja az előkészületeket, hanem a mostanra kialakult meggyőződés: egy Algyő nagyságú lakóközösség életében a döntéseket ott és akkor kell meghozni, ahol és amikor születtek, hogy a megoldás gyors, érzékelhető legyen. • Az országgyűlési képviselő milyen szempontot ajánl a választópolgárok figyelmébe? - Látni kell a költségvetést: a falu bevételei lehetővé teszik-e az önálló önkormányzat létét. Választ kell kapni arra a kérdésre, hogy a helyiből helyközivé alakuló tömegközlekedés mit jelent az algyőiek számára. De ezek mind másodlagos szempontok. Az algyői, ha szavaz, arra a kérdésre válaszoljon, hogy önállósodás esetén többet tud-e tenni a községéért, mint most a városrészéért. Mert nem az a siker, ha eredményes lesz a népszavazás, hanem az, ha egy esztendő múlva is úgy gondolják az algyőiek: megérte! Újsxászi Ilona • Müvészmozi a Deák Ferenc utcában Éjfélig pereg a film Öt-hat esztendővel ezelőtt még körülbelül kétezer filmszínház működött az országban. Ma alig több mint félezer. Müvészmozi üzemeltetéssel pedig csak az igazán „megszállottak" foglalkoznak. A szegedi KépSzín-Ház Müvészmozi Alapítvány létrehozói, Erdélyi Ágnes és Szabó Éva Andrea 1993 óta álmodnak a századeleji időket megidéző múvészmoziról és füstfátylas'kávéházról. S lám, lőni Nyolcvanegy-néhány év után Szegeden a film, a füstfátyol és a kávéillat újra szervesen összekapcsolódik. A város első művészmozija és a hozzá tartozó kávézó a Deák Ferenc utca 18. alatt, a legfelső szinten található. A kétszázharminc négyzetméter alapterületű mozi és kávézó százharminc-százhatvan érdeklődőnek nyújt kulturált szórakozási lehetőséget. A hatvanhárom férőhelyes vetítőtermen kívül a pazarul berendezett kávézóban akár nyolcvan-száz ember is üldögélhet, beszélgethet, olvasgathat. Úgy hiszem, hogy a Kép-Szín-Ház Művészmozi Alapítvány nem ismeretlen az olvasók előtt. Tavaly például a Mozgókép Kft.-vel közösen Erdélyi Ágnesék szervezték meg a „HármasZenével avatták a mozit. (Fotó: Kamok Csaba) ünnep - 100 éves a mozi" című rendezvénysorozatot. Amint azt megtudtuk: a Grand Café kialakításába, a több millió forintos építési munkába a Mozgókép Kft. ugyancsak jócskán besegített. S hogy miért kapta a művészmozi és a kávézó a Grand Café nevet, arról Erdélyi Ágnes beszélt: „Nagy kérdés volt, mi legyen a neve annak a helynek, ahol filmeket vetítünk, irodalmi esteket tartunk. Olyan elnevezést kerestünk, amely kifejezi a hely szellemét, amely használható és szerethető. A Grand Café megidézi a századeleji időket, azokat az időket, amikor Párizsban, Budapesten és Szegeden kávéházakba jártak az emberek mozizni. Tudni kell ugyanis, hogy a mozi a füstfátylas kávéházakból indult évszázados hódító útjára." Aki valamennyire is jártas a filmtörténetben, tudja, hogy a kinematográf feltalálói, a Lumierefivérek százegy évvel ezelőtt a párizsi Grand Caféban tartották első nyilvános vetítésüket. A szegedi Grand Caféban a hét minden napján délután 4 órától éjfélig peregnek majd a filmek, mi több, szombat és vasárnap délelőtt 10 órától mese- és kalandfilmeket is vetítenek a gyermekeknek. A művészmozi sorozatrendszerű repertoárja rendkívül gazdag és színes, hiszen abban a filmes mítoszoktól kezdve az alternatív alkotásokon át a filmkülönlegességekig minden megtalálható. Mindemellett a kávézóban beszélgetések, kiállítások, irodalmi estek, dzsessz koncertek váltják majd egymást. Sz. C. Sz. • Szegedi élelmiszerboltokban A Karitász akciája Kárpátaljáért • Munkatársunktól A Magyar Karitász Szeged-Csanádi Egyházmegyei Központja gyűjtést szervez alapvető élelmiszerekből a kárpátaljai ellátási gondok enyhítésére. A szervezet Szeged néhány élelmiszeráruházával megállapodva az illető boltok előterében standokat állít fel, ahol az elküldésre szánt élelmiszerek közvetlenül kiválaszthatók, megvásárolhatók, és a gyűjtésre átadhatók lesznek. A Karitász úgy gondolja, ily módon az adományozó pontosan tudja, mire adja pénzét, miként tudott segíteni, az adományt fogadók számára pedig egyszerűbb, ha ellenőrzött helyről származó, szakszerűen becsomagolt élelmiszert kapnak. Más élelmiszerboltokban a Karitász perselyeket állit fel. Az adományos sorsáért a Magyar Karitász és a Kárpátaljai Misszió kezeskedik. A gyűjtőakció hely- és időbeosztása: október 4-e és 5-e: Tiszaparti Diszkont Áruház, Tisza Füszért Standard Áruház; október 10-e, csütörtök délután, 11-e péntek és 12-e szombat ugyanezen helyek és a Papagáj Markét. Az akció ideje alatt folyamatosan perselyek találhatók az Éliker nagyobb élelmiszer-áruházaiban. • Hangpostafiók Mától szól a Diáidon! A szegedi felsőoktatás 75. évfordulóját azzal (is) ünnepli a Déltáv Rt'., hogy október l-jétől (azaz: mától) új szolgáltatást indít főiskolások és egyetemi hallgatók számára. A „Diákfon" hangpostát azoknak a diákoknak ajánlják, akiknek nincs telefonjuk. ők egy üzenetrögzítős hangpostafiókot bérelhetnek, amelyet kódszám segítségével bármely telefonvonalról (kártyás és pénzérmés fülkéből is) föl lehet hívni - így hallgathatják meg a rögzítőre mondott üzeneteket. A szegedi Diákfon első az országban; másutt nincs hasonló, felsőoktatásban tanuló diákoknak szóló, NyugatEurópában már elterjedt és népszerű szolgáltatás. Szegeden mintegy 14 ezer egyetemista és főiskolás tanul, s várható, hogy ők is nagy érdeklődéssel fogadják a Diákfont. A beszélgetés díja megegyezik az egyébként megszokott tarifákkal - viszont a hívónak csak akkor kerül pénzébe a beszélgetés, ha a hangpostafiók üzenetet is tartalmaz, vagyis akad mit lehallgatni. A Déltáv Rt. a szegedi nemzetközi vásár idején, valamint a gólyatáborokban mérte föl a felsőoktatási intézményekben tanulók igényeit. Az első tapasztalatok kedvezőek: decemberig várhatóan 500-700 főiskolás és egyetemista jelentkezik majd saját Diákfon hangpostafiókért. Ny. P. forrós Facsere a Diófánál • DM-információ A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a Csongrádi sugárúti szervizút Diófa vendéglő és a kispiac közötti részén járdaépítési munkálatok miatt kivágja a munkaterület nyomvonalába eső fákat és bokrokat. A kivágott növényzet helyett a munkálatok befejeztével - még novemberben - új fákat és cserjéket telepítenek. A társaság a lakosság megértését és türelmét kéri. Magyar-Finn Baráti Kör • DM-információ Ma este 6 órakor a szegedi városháza földszinti klubjában kezdi meg második félévi programját a Magyar-Finn Baráti Kör. Az esten bemutatkozik a Finnországban született Keresztes Gábor biológus és egy Szegeden élő finn család két tagja, Anja Tolin és Ilkka Tolin. KÉSZrendezvény • Munkatársunktál A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége sorozatot indít a Magyar Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világért! c. körleveléről. Az első előadás címe: Az egyház társadalmi tanításának átültetése a gyakorlatba. Előadó dr. Farkas Beáta közgazdász. Helyszín és időpont: Katolikus Ház, Szeged, Dugonics tér 12., október 2-a, 17.30 óra. Fölkért hozzászólók: Bende Edit és Szászi Balázs. Közreműködnek: Hargittai Rita (vers) és Felletár Melinda (hárfa). A rendezvény nyitott. Továbbkápzás • Munkatársunktál Ma, kedden délután 6 órakor továbbképző konferenciát rendeznek a SZOTE Gyermekklinikájának tantermében. A konferencia célja a hasi fájdalommal kapcsolatos szakmai ismeretek bővítése. A továbbképzésre az alapellátásban dolgozókat, a házi gyermekorvosokat, az általános háziorvosokat és az intézetekben dolgozó orvosokat vátják. Az önkormányzat működésének egyszeregye: a szervezeti és működési szabályzat. A jelenlegi szegedi közgyűlés munkájának hiányosságait sokszor magyarázták azzal, hogy „rossz az eszemesz", ezért szorgalmazták többen is a korszerűsítést. Az „eszemesz" módosításáról eddig kétszer tárgyalt a közgyűlés jogi és ügyrendi bizottsága, ez a szabályrendszer korrekciójának „hivatalos" változata. A szocialista frakció tervezete a „nem hivatalos" csomag. Ez utóbbiról irta le különvéleményét Nagy Sándor képviselő (SZDSZ). Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzaDemokratikus öncsonkítás tának módosításához a szocialista frakció önálló javaslatcsomagot nyújtott be. A javaslatok elfogadásával a képviselők a helyi demokrácia példátlan öncsonkítását hajtják végre, miközben tovább növelhetik a közgyűlési tisztségviselők számát. A szocialisták megszüntetnék azt az eddigi gyakorlatot, hogy a közgyűlésnek egy frakció javaslatára is tárgyalni kell egy kérdést, ami gyakorlatilag megszünteti annak lehetőségét, hogy valamely kisebbségi képviselőcsoport vigyen a testület elé javaslatot - annak napirendre vétele mindig a többség kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva. (Persze legalább 10 képviselő ezután is tehet majd javaslatot, dehát ennyien csak a szocialisták vannak.) Lehetetlenné tenné a napirendek megvitatását az az indítvány, hogy egy napirendhez egy képviselő csak egyszer szólhasson hozzá, vagyis nem lehetne reagálni a mások által elmondottakra. Még ez a „szólózás" sem jöhet azonban létre, azon másik javaslat alapján, amely szerint a bizottsági tárgyalás során „minősített többséget" kapó javaslatok vita nélkül kerülhetnek szavazásra. Az elmúlt két évben többször is előfordult, hogy a közgyűlés tudta nélkül, vagy határozatai ellenében cselekedtek a város vezetői, a képviselő-testületi ülések között. A javaslatcsomag alapján erre ezután jogalapjuk is lenne, hiszen a polgármester „sürgős és kivételes esetben" jogosult lenne dönteni olyan ügyekben is, „amelyek nem szerepelnek a polgármesterre átruházott feladatok jegyzékében". Hogy szaporodni fog a sürgős, kivételes és a fentiek miatt homályos esetek száma, ahhoz nem kell különösebbjóstehetség. A szocialista javaslatok másik része a kiosztható pozíciók számát növeli. Jelenleg a 43 megválasztott képviselő között 2 alpolgármester, 10 elnök, 11 alelnök és 5 tanácsnok van, vagyis a 43 fős közgyűlésnek 28 vezetője van. A balról érkező indítvánnyal ez a szám 31-32-re emelkedne, vagyis a képviselők több mint háromnegyede vezető beosztást töltene be, természetesen ennek megfelelő díjazásért. Az csak mellékes, ironikus körülmény, hogy a kulturális és sportbizottságot csupán azért kell kettéválasztani, hogy annak elnökét eme átszervezés címén lehessen megfosztani pozíciójától. A szocialista csomag nyilván nem fogja megoldani a közgyűlés állandó időzavarát, viszont csorbítja a képviselők jogait és belátható módon tovább rontja majd a róluk kialakult, amúgy sem túl hízelgő képet. Nem éri meg elfogadni. Nagy Sándor önkormányzati képviselő SZDSZ