Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

KEDD, 1996. OKT. 1. BELFÖLD 5 Román-magyar villongás • Munkatársunktól Információink szerint au­tós üldözés színhelye volt tegnap délután egy és fél kettő között a Kossuth Lajos sugárút. Szeged nagy forgal­mú sugárútján - a szemta­núk elmondása szerint ­két magyar kocsi üldözött egy román rendszámú sze­mélyautót. Hogy az összeüt­közés előzménye vagy köz­vetkezménye volt az üldözé­ses versenynek, nem sikerült kideríteni, mert a rendőrség ügyeletese csak arról tudott informálni, hogy egy román rendszámú autó nekiment egy magyar rendszámú ko­csinak, s ekkor történt a szó­használatban nem válogató veszekedés. A csetepaté állí­tólag békekötéssel ért végett. Az autóban keletkezett anya­gi kárról nem kaptunk infor­mációt. • Agyő, Algyő Mérhető siker? Kinek „tejel" az olajmezó? (Fotó: Schmidt Andrea) A térségben eddig so­semvolt lépésre készülő­dik a 70-es években Sze­geddel összeragasztott Algyő. Az akkor hatalmi szóval kimondott köz­ségegyesítés népszava­zásos megszüntetésére. Az önállósodáshoz veze­tő útról most dr. Piri Jó­zsef független önkor­mányzati képviselő és az ottani MSZP-s ország­gyűlési képviselő, Botka László álláspontját szem­besítjük. O Algyő önállósodjon avagy Szeged része ma­radjon? Milyen érveket, s ellenérvekez gyűjt csokor­ba a honatya? - Országos érdek, hogy az önálló önkormányzatok szá­ma ne szaporodjon. Erre fi­gyelmeztet az Európában ta­pasztalt tendencia: tőlünk nyugatra több településnek van egy közös önkormányza­ta. Persze tisztában vagyok azzal, hogy a rendszerválto­zás velejárója, hogy egy-egy település identitástudatának kialakulásához vagy megiz­mosodásához hozzátartozik az önálló önkormányzat is. Szeged érdeke, hogy a város ne essen szét, s ne induljon el az egykor csatolt községek leválási hulláma. De az al­győiek joga, hogy szabadon döntsenek: Szegeddel vagy nélküle képzelik el jövőjü­ket? • Tehát az országgyűlési képviselő e vitában nem kíván állást foglalni. Az érdekütközések közepetet­te mi a honatya dolga? - A hiteles tájékoztatáshoz hozzájárulni. Hogy az algyői­ek tisztán lássák az önállóso­dás előnyeit és hátrányait, mert csak így kerülhetnek döntési helyzetbe. Ország­gyűlési képviselőként jószol­gálati szerep vár rám, azaz bármi is lesz a végeredmény, a döntésig vezető út békés, konszolidált formája érdeké­ben közvetítek a felek között. O Milyen konfliktusokra számít az önkormányzati képviselő? - Szeged szerint a külterü­let határaiban meg kell egyezni, szerintünk a község régi határait kell helyreállíta­ni. Itt egy jogszabály parag­rafusainak értelmezésében nincs egyetértés. A Belügy­minisztériumban jártunk, s kértük, frásban rögzítsék: az önkormányzati törvényt erre az esetre hogyan kell alkal­mazni. Ebben a választási ci­lusban az önálló önkormány­zat megalakításának útjára 40 település lépett. Az Algyő esetéhez hasonló, vagyis a községegyesítés megszünte­tését végigcsináló 15 önkor­mányzat vezetőit megkeres­tük, hogy tapasztalataikat be­gyűjtsük. Fontos tanulság, hogy a törvény kimondja: a népszavazás, az esetleges „igen" után, az új önkor­mányzati testület megválasz­tásáig él az anyatelepülés el­látási kötelezettsége. 9 A lakosság tájékozódá­sáért mit tesz az önkor­mányzati képviselő? - Lakossági fórumokat tartunk. Az október 4-i összejövetelen a busz közle­kedésről és a közüzemi díjak változásáról szakemberek vá­laszolnak minden kérdésre. Az október 18-i fórumon Szeged vezetői mondják el szempontjaikat, s látható lesz Algyő önálló költségvetésé­nek modellje. • Elég erős ez a község ahhoz, hogy saját önkor­mányzata legyen? - Algyő bevételei forrásai, például az olajmezőkből „csordogáló" iparűzési adó, jelentős erő. De nem az anya­gi jólét reménye determinálja az előkészületeket, hanem a mostanra kialakult meggyő­ződés: egy Algyő nagyságú lakóközösség életében a dön­téseket ott és akkor kell meg­hozni, ahol és amikor szület­tek, hogy a megoldás gyors, érzékelhető legyen. • Az országgyűlési képvi­selő milyen szempontot ajánl a választópolgárok figyelmébe? - Látni kell a költségve­tést: a falu bevételei lehetővé teszik-e az önálló önkor­mányzat létét. Választ kell kapni arra a kérdésre, hogy a helyiből helyközivé alakuló tömegközlekedés mit jelent az algyőiek számára. De ezek mind másodlagos szempon­tok. Az algyői, ha szavaz, ar­ra a kérdésre válaszoljon, hogy önállósodás esetén töb­bet tud-e tenni a községéért, mint most a városrészéért. Mert nem az a siker, ha ered­ményes lesz a népszavazás, hanem az, ha egy esztendő múlva is úgy gondolják az al­győiek: megérte! Újsxászi Ilona • Müvészmozi a Deák Ferenc utcában Éjfélig pereg a film Öt-hat esztendővel ez­előtt még körülbelül ké­tezer filmszínház műkö­dött az országban. Ma alig több mint félezer. Müvészmozi üzemeltetés­sel pedig csak az igazán „megszállottak" foglal­koznak. A szegedi Kép­Szín-Ház Müvészmozi Alapítvány létrehozói, Er­délyi Ágnes és Szabó Éva Andrea 1993 óta álmod­nak a századeleji időket megidéző múvészmoziról és füstfátylas'kávéház­ról. S lám, lőni Nyolc­vanegy-néhány év után Szegeden a film, a füst­fátyol és a kávéillat újra szervesen összekapcso­lódik. A város első művészmozi­ja és a hozzá tartozó kávézó a Deák Ferenc utca 18. alatt, a legfelső szinten található. A kétszázharminc négyzet­méter alapterületű mozi és kávézó százharminc-százhat­van érdeklődőnek nyújt kul­turált szórakozási lehetősé­get. A hatvanhárom férőhe­lyes vetítőtermen kívül a pa­zarul berendezett kávézóban akár nyolcvan-száz ember is üldögélhet, beszélgethet, ol­vasgathat. Úgy hiszem, hogy a Kép-Szín-Ház Művészmo­zi Alapítvány nem ismeret­len az olvasók előtt. Tavaly például a Mozgókép Kft.-vel közösen Erdélyi Ágnesék szervezték meg a „Hármas­Zenével avatták a mozit. (Fotó: Kamok Csaba) ünnep - 100 éves a mozi" cí­mű rendezvénysorozatot. Amint azt megtudtuk: a Grand Café kialakításába, a több millió forintos építési munkába a Mozgókép Kft. ugyancsak jócskán besegí­tett. S hogy miért kapta a művészmozi és a kávézó a Grand Café nevet, arról Er­délyi Ágnes beszélt: „Nagy kérdés volt, mi legyen a neve annak a helynek, ahol filme­ket vetítünk, irodalmi esteket tartunk. Olyan elnevezést ke­restünk, amely kifejezi a hely szellemét, amely hasz­nálható és szerethető. A Grand Café megidézi a szá­zadeleji időket, azokat az időket, amikor Párizsban, Budapesten és Szegeden ká­véházakba jártak az emberek mozizni. Tudni kell ugyanis, hogy a mozi a füstfátylas ká­véházakból indult évszáza­dos hódító útjára." Aki vala­mennyire is jártas a filmtör­ténetben, tudja, hogy a kine­matográf feltalálói, a Lumiere­fivérek százegy évvel ezelőtt a párizsi Grand Caféban tar­tották első nyilvános vetíté­süket. A szegedi Grand Caféban a hét minden napján délután 4 órától éjfélig peregnek majd a filmek, mi több, szombat és vasárnap délelőtt 10 órától mese- és kalandfil­meket is vetítenek a gyerme­keknek. A művészmozi soro­zatrendszerű repertoárja rendkívül gazdag és színes, hiszen abban a filmes míto­szoktól kezdve az alternatív alkotásokon át a filmkülönle­gességekig minden megtalál­ható. Mindemellett a kávézó­ban beszélgetések, kiállítá­sok, irodalmi estek, dzsessz koncertek váltják majd egy­mást. Sz. C. Sz. • Szegedi élelmiszerboltokban A Karitász akciája Kárpátaljáért • Munkatársunktól A Magyar Karitász Sze­ged-Csanádi Egyházmegyei Központja gyűjtést szervez alapvető élelmiszerekből a kárpátaljai ellátási gondok enyhítésére. A szervezet Szeged néhány élelmiszer­áruházával megállapodva az illető boltok előterében stan­dokat állít fel, ahol az elkül­désre szánt élelmiszerek közvetlenül kiválaszthatók, megvásárolhatók, és a gyűj­tésre átadhatók lesznek. A Karitász úgy gondolja, ily módon az adományozó pon­tosan tudja, mire adja pén­zét, miként tudott segíteni, az adományt fogadók szá­mára pedig egyszerűbb, ha ellenőrzött helyről származó, szakszerűen becsomagolt élelmiszert kapnak. Más élelmiszerboltokban a Kari­tász perselyeket állit fel. Az adományos sorsáért a Ma­gyar Karitász és a Kárpátal­jai Misszió kezeskedik. A gyűjtőakció hely- és időbeosztása: október 4-e és 5-e: Tisza­parti Diszkont Áruház, Tisza Füszért Standard Áruház; október 10-e, csütörtök dél­után, 11-e péntek és 12-e szombat ugyanezen helyek és a Papagáj Markét. Az ak­ció ideje alatt folyamatosan perselyek találhatók az Éli­ker nagyobb élelmiszer-áru­házaiban. • Hangpostafiók Mától szól a Diáidon! A szegedi felsőoktatás 75. évfordulóját azzal (is) ün­nepli a Déltáv Rt'., hogy ok­tóber l-jétől (azaz: mától) új szolgáltatást indít főiskolá­sok és egyetemi hallgatók számára. A „Diákfon" hang­postát azoknak a diákoknak ajánlják, akiknek nincs tele­fonjuk. ők egy üzenetrögzí­tős hangpostafiókot bérel­hetnek, amelyet kódszám se­gítségével bármely telefon­vonalról (kártyás és pénzér­més fülkéből is) föl lehet hívni - így hallgathatják meg a rögzítőre mondott üzeneteket. A szegedi Diákfon első az országban; másutt nincs ha­sonló, felsőoktatásban tanuló diákoknak szóló, Nyugat­Európában már elterjedt és népszerű szolgáltatás. Sze­geden mintegy 14 ezer egye­temista és főiskolás tanul, s várható, hogy ők is nagy ér­deklődéssel fogadják a Diák­font. A beszélgetés díja megegyezik az egyébként megszokott tarifákkal - vi­szont a hívónak csak akkor kerül pénzébe a beszélgetés, ha a hangpostafiók üzenetet is tartalmaz, vagyis akad mit lehallgatni. A Déltáv Rt. a szegedi nemzetközi vásár idején, va­lamint a gólyatáborokban mérte föl a felsőoktatási in­tézményekben tanulók igé­nyeit. Az első tapasztalatok kedvezőek: decemberig vár­hatóan 500-700 főiskolás és egyetemista jelentkezik majd saját Diákfon hangpos­tafiókért. Ny. P. forrós Facsere a Diófánál • DM-információ A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. a Csongrádi sugárúti szervizút Diófa ven­déglő és a kispiac közötti ré­szén járdaépítési munkálatok miatt kivágja a munkaterület nyomvonalába eső fákat és bokrokat. A kivágott nö­vényzet helyett a munkála­tok befejeztével - még no­vemberben - új fákat és cserjéket telepítenek. A tár­saság a lakosság megértését és türelmét kéri. Magyar-Finn Baráti Kör • DM-információ Ma este 6 órakor a szege­di városháza földszinti klub­jában kezdi meg második félévi programját a Ma­gyar-Finn Baráti Kör. Az esten bemutatkozik a Finn­országban született Keresz­tes Gábor biológus és egy Szegeden élő finn család két tagja, Anja Tolin és Ilkka Tolin. KÉSZ­rendezvény • Munkatársunktál A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége sorozatot indít a Magyar Püspöki Kar Igazságosabb és testvérie­sebb világért! c. körlevelé­ről. Az első előadás címe: Az egyház társadalmi tanítá­sának átültetése a gyakorlat­ba. Előadó dr. Farkas Beáta közgazdász. Helyszín és időpont: Katolikus Ház, Szeged, Dugonics tér 12., október 2-a, 17.30 óra. Föl­kért hozzászólók: Bende Edit és Szászi Balázs. Köz­reműködnek: Hargittai Rita (vers) és Felletár Melinda (hárfa). A rendezvény nyi­tott. Tovább­kápzás • Munkatársunktál Ma, kedden délután 6 óra­kor továbbképző konferenci­át rendeznek a SZOTE Gyermekklinikájának tanter­mében. A konferencia célja a hasi fájdalommal kapcso­latos szakmai ismeretek bő­vítése. A továbbképzésre az alapellátásban dolgozókat, a házi gyermekorvosokat, az általános háziorvosokat és az intézetekben dolgozó or­vosokat vátják. Az önkormányzat működésének egyszer­egye: a szervezeti és működési szabályzat. A jelenlegi szegedi köz­gyűlés munkájának hiá­nyosságait sokszor ma­gyarázták azzal, hogy „rossz az eszemesz", ezért szorgalmazták többen is a korszerűsí­tést. Az „eszemesz" mó­dosításáról eddig két­szer tárgyalt a közgyű­lés jogi és ügyrendi bi­zottsága, ez a szabály­rendszer korrekciójának „hivatalos" változata. A szocialista frakció terve­zete a „nem hivatalos" csomag. Ez utóbbiról ir­ta le különvéleményét Nagy Sándor képviselő (SZDSZ). Az önkormányzat szerve­zeti és működési szabályza­Demokratikus öncsonkítás tának módosításához a szo­cialista frakció önálló javas­latcsomagot nyújtott be. A javaslatok elfogadásával a képviselők a helyi demokrá­cia példátlan öncsonkítását hajtják végre, miközben to­vább növelhetik a közgyűlé­si tisztségviselők számát. A szocialisták megszün­tetnék azt az eddigi gyakor­latot, hogy a közgyűlésnek egy frakció javaslatára is tárgyalni kell egy kérdést, ami gyakorlatilag megszün­teti annak lehetőségét, hogy valamely kisebbségi képvi­selőcsoport vigyen a testület elé javaslatot - annak napi­rendre vétele mindig a több­ség kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva. (Persze leg­alább 10 képviselő ezután is tehet majd javaslatot, dehát ennyien csak a szocialisták vannak.) Lehetetlenné tenné a na­pirendek megvitatását az az indítvány, hogy egy napi­rendhez egy képviselő csak egyszer szólhasson hozzá, vagyis nem lehetne reagálni a mások által elmondottak­ra. Még ez a „szólózás" sem jöhet azonban létre, azon másik javaslat alapján, amely szerint a bizottsági tárgyalás során „minősített többséget" kapó javaslatok vita nélkül kerülhetnek sza­vazásra. Az elmúlt két évben többször is előfordult, hogy a közgyűlés tudta nélkül, vagy határozatai ellenében cselekedtek a város vezetői, a képviselő-testületi ülések között. A javaslatcsomag alapján erre ezután jogalap­juk is lenne, hiszen a pol­gármester „sürgős és kivéte­les esetben" jogosult lenne dönteni olyan ügyekben is, „amelyek nem szerepelnek a polgármesterre átruházott feladatok jegyzékében". Hogy szaporodni fog a sür­gős, kivételes és a fentiek miatt homályos esetek szá­ma, ahhoz nem kell különö­sebbjóstehetség. A szocialista javaslatok másik része a kiosztható po­zíciók számát növeli. Jelen­leg a 43 megválasztott kép­viselő között 2 alpolgármes­ter, 10 elnök, 11 alelnök és 5 tanácsnok van, vagyis a 43 fős közgyűlésnek 28 ve­zetője van. A balról érkező indítvánnyal ez a szám 31-32-re emelkedne, vagyis a képviselők több mint há­romnegyede vezető beosz­tást töltene be, természete­sen ennek megfelelő díjazá­sért. Az csak mellékes, iro­nikus körülmény, hogy a kulturális és sportbizottsá­got csupán azért kell ketté­választani, hogy annak elnö­két eme átszervezés címén lehessen megfosztani pozí­ciójától. A szocialista csomag nyilván nem fogja megolda­ni a közgyűlés állandó idő­zavarát, viszont csorbítja a képviselők jogait és belátha­tó módon tovább rontja majd a róluk kialakult, amúgy sem túl hízelgő ké­pet. Nem éri meg elfogadni. Nagy Sándor önkormányzati képviselő SZDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents