Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

16JVY00Á taőlüYögésziO xA avlöiöí lődévrÁmoHé 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 31. kommentár „Lovagkísérlet" A középkor bevehetetlen sziklaszigete, a Máltai Lovagrend bölcsője e század végén a földrész sorsát meghatározó Bush-Gorbacsov találkozó mi­att híresült el; most újra a figyelem középpontjába került a kereskedők paradicsoma. Elsőnek itt mon­datott ki, hogy nem kérnek a NATO-békepartner­ségből. A munkáspártot hatalomra juttatók 50,72 százalékot értek el, az eddig kormányzó nacionalis­ták 47,80 százalékával szemben. Ez, máltai arányok szerint, 7 ezer 633-al több szavazót jelent... összesen 274 ezer 925 állampolgár járulhatott az urnákhoz. Ez a minimális többség elegendő ahhoz, hogy a 48 éves Alfréd Sant csapata betartsa választási ígéretét. Igaz, a kampányban használt radikális hangnemből visszavettek, s inkább az EU-val kötendő szabadke­reskedelmi megállapodásra, valamint a gazdasági együttműködésre helyezik a hangsúlyt (eszerint Eu­rópa nélkül is lehet élni, de minek - a szigetorszá­gon rohamosan fejlődött az elektronika és pénzügyi központként is felkapták Im Vallettát). A miniszter­elnök-jelölt egyelőre nem szólt arról, hogy vissza akar-e térni a Líbiával ápolt szoros kereskedelmi és katonai kapcsolatok korábbi szocialista politikájá­hoz. Líbia számára a tőle mindössze 230 kilométer­re északra fekvő Málta létfontosságú összeköttetést jelent a külvilág felé, mióta két repülőgép felrob­bantása miatt embargót léptettek életbe vele szem­ben. Arra is emlékszünk, hogy a palesztin robban­tók vezérét éppen Málta szigetén ölték meg a Mo­szad, az izraeli titkosszolgálat emberei. Lehet, hogy a Sant vezette munkáspártiak egyfajta híd szerepet szeretnének betölteni az arab világ és Európa kö­zött? A NA TO brüsszeli központjának álláspontja egy­értelmű: szerintük nem lesz hatással a békepartneri programra, ha Málta valóban kiválik az együttmű­ködésből. A NA TO egyetlen országra sem erőlteti a részvételt, s ha valaki a ktvül maradás mellett dönt, senki nem kérdőjelezi meg lépését. M álta részvétele eddig sem számított jelentős té­nyezőnek a program egészében. Még nem ju­tottak el a gyakorlati megvalósításig. Nem látnak eredendően NATO-ellenes élt a máltai döntésben, inkább belpolitikai kényszerlépésnek tekintik. A lo­vagok kései utódainak a kísérlete ettől függetlenül beválhat: a sziget olyan előnyös földrajzi helyzetben van, hogy könnyen kamatoztathatja a két világ felé nyúló kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi kapcso­latait. A pápa Castro vendége lesz Őszentsége, II. János Pál tegnap a Szent Péter térre nézó ablakból üdvözölte az összegyűlt híveket. A vakbélműtét óta a pápa a szokásos szerdai audenciák helyett csak rövid időre jelenik meg a zarándokok előtt. (MTI Telefotó) • Kilépnek a NATO-békepartnerségböl Málta semleges maradi • Harcias banyamulengek Zaire szétesöben? Diploma Frunda Györgynek • Kigali/Goma/Genf Vatikánváros (MTI) Szerda reggel újabb nehéztüzérségi tűzpár­baj tört ki a ruandai és a zairei hadsereg alaku­latai között, miközben egyre szaporodnak a diplomáciai erőfeszíté­sek a Zaire széthullásá­val fenyegető konfliktus elmérgesedésének meg­akadályozására. Paul Kagamé ruandai al­elnök, egyben az ország vé­delmi minisztere szerdán kö­zölte, hogy a ruandai ütegek már hétfő este viszonozták a zairei hadsereg tüzérségi tá­madását, és szükség esetén a jövőben is visszalőnek. A francia hírügynökség jelen­tése szerint ezzel Ruanda most először ismerte el, hogy fegyveres erői a zairei Kivu tartományban két hete, a zairei hadsereg és az or­szágban élő tuszi népcso­porthoz tartozó banyamulen­ge törzs között kirobbant fegyveres összecsapás során harcba bocsátkoztak a zairei tüzérséggel. Kagamé szerint a zairei tüzérségi lövedékek megron­gáltak egy laktanyát a dél­ruandai Cyanguguban és megsebesítettek három kato­nát. Lövedékek csapódtak be polgári személyek lakta terü­letekre is - közölte a ruandai alelnök, és a Reuter jelentése szerint szerdán Kigaliban tartott sajtóértekezletén több halottról és jelentős károkról is beszámolt. A ruandai vezetés erős emberének tartott Kagamé tábornok figyelmeztette Zai­rét, ha háborút akar, Ruanda felveszi vele a harcot. Nairobi humanitárius for­rások szerint a banyamulen­gék szerda reggel tüzérségi támadást indítottak egy zai­rei katonai támaszpont ellen nem messze Gomától. Eközben Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár telefonon be­szélt a kialakult helyzetről a svájci gyógykezelésen tartóz­kodó Mobutu Sese Seko zai­rei államfővel - jelentette be Therese Gastaut, az ENSZ genfi székhelyének szóvivője anélkül, hogy egyéb részle­tekkel szolgált volna. Mind­össze annyit közölt: nem ki­zárt, hogy Gáli és a zairei el­nök a jövőben is kapcsolat­ban marad egymással. A római Szent Péter téren szerdán egybegyűlt zarándo­kok előtt II. János Pál pápa kijelentette: „elmondhatatlan szomorúsággal" követi a kelet-zairei eseményeket, és őszintén reméli, a nemzetkö­zi közösség megtesz minden tőle telhetőt, hogy hatékony segítséget nyújtson a ka­tasztrófa sújtotta területen élőknek. • Valletta (MTI) Alig néhány órával az­után, hogy az új máltai kormány tagjai kedden Ugo Mifsud Bonnici ál­lamfő előtt letették a hi­vatali esküt, a külügymi­niszter bejelentette, hogy a szigetország kilép a NATO békepartnerségi programjából. Első hiva­talos nyilatkozatában George Vella jóval visszafogottabban szólt az Európai Unióhoz bea­dott csatlakozási kérelem sorsáról, s azt hangsú­lyozta, hogy nem várha­tók hirtelen drámai lépé­sek. A szombaton tartott parla­menti választást megnyert, s • Bukarest (MTI) A romániai választási kampány egyik ritka vi­dám epizódjaként az Academia Catavencu ne­vű ismert romániai szati­rikus hetilap különleges diplomával tüntette ki kedden a bukaresti Fla­mingó klubban rendezett baráti esten Frunda Györ­gyöt, az RMDSZ államel­nökjelöltjét. A „Román Hunság Pártjá­• Párizs (MTI) Francois Mitterrand francia államfő egykori védelmi minisztere, Char­les Hernu korábban, az ötvenes-hatvanas évek­ben a kelet-európai tit­kosszolgálatok ügynöke volt - ezt a szenzációs le­leplezést közli eheti (csü­törtökön utcára kerülő) számában a L'Express cí­mű francia hetilap. Az újság szerint Hernut eleinte a román és a bolgár titkosszolgálat fizette, ké­sőbb pedig átvette a szovjet KGB. A politikus lagalább 10 évig dolgozott a keleti tit­kilenc év elteltével ismét ha­talomra került Munkáspárt vezetője, Alfréd Sant kedden nevezte meg kormánya tizen­négy miniszterét, akik vala­mennyien a párt és a parla­ment tagjai. Az 1987 előtti munkáspárti kormányok tag­jai közül mindössze négyen kaptak ismét miniszteri meg­bízatást, ami jól tükrözi az Alfréd Sant pártelnökké való megválasztása óta eltelt két év változásait. így Lino Spite­ri a gazdasági és pénzügyi, Leo Brincal a kereskedelmi, Joe Debono a közlekedési, Karmenu Vella pedig a turiz­mussal foglalkozó tárca élére került. A belügyekért és védelmi kérdésekért felelős Alfréd Sant kormányfő helyettese nak" (Partidul Hunitatii Ro­máné) jelöltjét jutalmazó ok­levelet Frunda Györgynek Mircea Torna főszerkesztő és Mircea Dinescu, a lap költő­publicista igazgatója nyújtotta át. A magyar politikus azzal érdemelte ki a „kitüntetést", hogy válaszolt a lap körkérdé­sére. Ezt csak három államel­nökjelölt tette meg a 16 közül, és a szerkesztőség Frunda vá­laszait találta a legszelleme­sebbeknek. Frunda nevében hasonlóan tréfás-szatirikus kosszolgálatoknak, de arról nincs adat, hogy ez a kapcso­lata miniszteri korszaka, azaz 1981. és 1985. között is megmaradt-e, illetve hogy múltja befolyásolta-e akkori tevékenységét. A L'Express szerint Hernu titkos tevé­kenységéről a franca kémel­hárítás 1992-ben, a keleti archívumok megnyitásakor szerzett tudomást, s tájékoz­tatta is Francois Mitterrand államfőt, de ő az egész aktát szigorúan titkosnak minősí­tette, s ezzel az 1993-ban ha­talomra került jobboldali ve­zetés illetékesei (Edouard Balladur kormányfő, illetve Charles Pasqua belügymi­George Vella külügyminisz­ter lett. Az 51 esztendős Vel­la, aki végzettsége szerint or­vos, több mint tizenöt éve folytat aktív politikai tevé­kenységet, s ő dolgozta ki a párt választási győzelmét nagy mértékben meghatározó külpolitikai programot, amely markánsan eltér a hatalomról leköszönt jobboldali Nacio­nalista Párt irányvonalától. A Málta semlegességét szigorúan szem előtt tartó Munkáspárt választási kam­pányában azt ígérte, hogy győzelme esetén kilép a NA­TO békepartnerségi program­jából és visszavonja az Euró­pai Unióhoz benyújtott máltai csatlakozási kérelmet. Az új kormány a inkább szabadke­reskedelmi megállapodást szellemű „elnöki válaszüzene­tet" olvasott fel Szász János bukaresti magyar író, majd Frunda átadta Oroszlánszívű György, azaz az őt jelképező szemüveges plüssoroszlán egyik példányát a román heti­lap szerkesztőinek. A választási kampány rendhagyó estjén megjelentek sokat nevettek az Academia Catavencu szerkesztőinek a különböző nacionalista szél­sőségességeket kipellengére­ző szellemes élcein. Jelen vol­niszter) is egyetértettek. Her­nu akkor már nem élt: a poli­tikus, aki a nyolcvanas évek közepének nagy franciaor­szági botrányába, a Green­peace nemzetközi környezet­védő szervezet Rainbow Warrior nevű hajójának fel­robbantásába bukott bele, 1990. januárjában elhunyt. A lap értesülései szerint Hernu először 1953-ban tűnt fel a bolgár titkosszolgálat, a KDS irataiban, André álné­ven. Ekkor a későbbi minisz­ter még csak 29 éves: az álta­la nyújtott értesüléseket a bolgárok 1954. és 1956. kö­zött havi 2700-2800 mai frankkal dfjazták. Hernu • Havanna (MTI) A Vatikán és Kuba hamaro­san megkezdi II. János Pál pá­pa kubai látogatásának előké­szítését. Ezt a Szentszék kül­ügyminisztere jelentette be a havannai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. Jean Louis Tauran bíboros, a vatikáni ál­lamtitkárság államközi kapcso­latainak vezetője közölte, hogy Fidel Castro kubai elnök a hét­főn este tartott találkozójukon megerősítette a katolikus egy­házfőnek szóló meghívást, amelyet még 1989-ben tett. A latin-amerikai országok közül Kuba az egyetlen állam, ame­lyet a katolikus egyházfő még nem keresett fel. Fidel Castro 1989-ben meghívta ugyan II. János Pál pápát, de a Szentszék és a kubai kormány - eddig fel nem fedett okok miatt - nem tudott megállapodni a látogatás ügyében, (gy a látogatást meg­határozatlan időre elhalasztot­ták. Tauran bíboros személyé­ben 22 éve most először járt a Vatikán külügyminisztere a kommunista szigetországban. kötne, valamint pénzügyi, technológiai és biztonsági együttműködésre törekedne a Tizenötökkel, mintsem hogy belépjen az unióba. Ezt az el­képzelést tükrözte Vella nyi­latkozata, aki csak annyit mondott, hogy hamarosan el­törlik az 1995-ben bevezetett hozzáadottérték-adót. Az AP és az AFP ehhez hozzáfűzte, hogy egy ilyen lépés gyakor­latilag lehetetlenné teszi a csatlakozást az EU-hoz. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke mindazonál­tal az új máltai kormányfőhöz intézett üdvözlő levelében azon reményének adott han­got, hogy a szigetország és az Európai Unió baráti kapcsola­tai a jövőben megszilárdulnak és tovább fejlődnek. tak több román tévéállomás riporterei és eljöttek a nem­zetközi sajtónak a választásra érkezett különtudósítói is. Frunda György a sajtónak nyilatkozva elmondta: az Academia Catavencu díja azért is különösen nagy örö­met okozott számára, mert igazolja kampányát, azt, hogy nemcsak a magyarokhoz, ha­nem a románokhoz is szólt, és hogy megpróbálja lebontani a magyarellenes pszichológiai falat. 1956-ban bekerült a francia parlamentbe, s ezzel az érté­ke is nőtt: ettől kezdve rend­szeresen 10-15 ezer frankot kap, sőt, 1958-ban, a válasz­tások előtt, kampánya fede­zésére háromszázezer mai franknak megfelelő összeget adtak neki a bolgárok. A lap szerint 1961-től Hernu a ro­mán titkosszolgálatnak, a Se­curitaténak dolgozott Dinu álnéven, 1963-tól pedig át­vette a KGB. Ekkortól a ro­mánok és a bolgárok semmit sem tudtak működéséről, s így - mint a L'Express írja, „a Franciaországnak 1992­ben átadott dosszié sem tar­talmaz semmit az ügyről". Európa szerepe • Kairó (MTI) Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Kairóban üdvözölte azt a gondolatot, hogy Európa szerephez jus­son a közel-keleti békefolya­mat újraindításában, és Moszkva eltökéltségét hang­súlyozta, hogy a legnagyobb erővel ugyanezen munkál­kodjék. Az orosz diplomácia vezetője Amr Musza egyip­tomi külügyminiszterrel tar­tott közös sajtóértekezletet Kairóban. Oroszország a bé­kefolyamat egyik védnöke­ként kedvezően fogadja az európai szerep felélesztését e téren. „Ez azt mutatja, hogy egy olyan világ felé tartunk, amelyet nem ural egyetlen ország sem" - fejtette ki nyilvánvaló utalással az Egyesült Államokra. Belháború • Algír (MTI) Algériában a biztonságiak a héten megöltek 21 feltéte­lezett iszlám szélsőségest, és hatástalanítottak két robba­nószerkezetet. Egy harmadik pokolgép működésbe lépett egy játékteremben. Az Algír Kolea nevű külvárosában történt robbanásnak nincse­nek sebesültjei. A merény­lettel az iszlám szélsőségese­ket gyanúsítják, akik négy és fél éve harcolnak az iszlám alapokon álló kormány létre­hozásáért. Egy hónappal a sokat vitatott új alkotmány elfogadásáról szóló népsza­vazás előtt a biztonsági erők megpróbálják megfékezni az országban uralkodó erősza­kot. Ki dönt? • Teherán (MTI) Az afganisztáni harcok beszüntetésére, a béketár­gyalások megkezdésére és koalíciós kormány alakításá­ra felszólító zárónyilatkozat­tal ért véget Teheránban az afganisztáni konfliktusban érintett országok és nemzet­közi szervezetek konferenci­ája. A dokumentum aláírói aggodalmukat fejezik ki a fegyveres összetűzések ki­teijedése és az emberi jogok folyamatos megsértése mi­att. Az emberi jogok terén kiemelik az iszlám funda­mentalista tálibok intézke­déseit, nevezetesen a nők jo­gainak megsértését, oktatá­suk megtiltását, férfiak szá­mára a kötelező szakállvise­lést. Korzika: robbanás • Ajaccio (MTI) Hatalmas erejű, száz kilo­grammos pokolgépet rob­bantottak szerdára virradó éj­szaka ismeretlen tettesek a korzikai Ajaccio városában, a francia telefontársaság, a Francé Télécom helyi épüle­ténél. Az akció - a korzikai terrormerényletek hagyomá­nyaihoz híven - nem köve­telt áldozatokat, de az anyagi károk óriásiak: a kétemeletes épület annyira tönkrement, hogy le kell majd bontani. A látványos merénylet nyilván válasz Alain Juppé francia miniszterelnök parlamenti felszólalására: Juppé ugyanis kijelentette, hogy nem hagy­ja magát megfélemlíteni a terrorakcióktól, s a kormány­zati szervek folytatják a kor­zikai illegális csoportok fel­számolását célzó lépéseiket. Hernu francia minisxter a KGB ügynöke volt?

Next

/
Thumbnails
Contents