Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-30 / 253. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1996. OKT. 30. „A hónap művésze" • Munkatársunktól A szellemvilág festője. Enigma lesz pénteken délután 5 órától a Kárász utcai Gulácsy-terem által nemrégiben elindított „A hónap művésze" című kiállítás- és beszélgetés-sorozat vendége. A roppant titokzatos festőművésznőről - a latin enigma szó jelentése: rejtély többször (rtunk már e lap hasábjain. Enigma a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium elvégzése után a budapesti külkereskedelmi főiskolán szerzett diplomát, kiválóan beszél angolul, németül, olaszul, portugálul és oroszul. Türkiz-, mély-, éj-, és királykék, valamint vakító tűzpiros és püspöklila színvilágú képeit kivétel nélkül áthatja a miszticizmus. Község a város szélén • Munkatársunktól Algyő különválásával felmerül a kérdés, milyen településformája lesz az elszakadt városrésznek; marad község, vagy városi rangra is pályázik. Jóllehet ez utóbbi feltevés még korainak tűnik, azonban a teljes önállóság megvalósulása után ez a továbblépés egyik lehetősége. Érdekes ezt a problémát az utóbbi években bekövetkezett településelválásokkal, szakadásokkal összefüggésben vizsgálni. Példaként említhetjük Balatonlelle és Balatonboglár egyesülését, amikor két községből egy város lett. Majd midőn különváltak, már két várost üdvözölhettük bennünk. Vajon Algyőnek vannak ilyen lehetőségei? Ennek jártunk utána. A települések jogállását szabályozó önkormányzati törvény igen liberálisan bánik a községek és városok közötti különbségekkel. Voltaképp a városi rangot mint minőségi többletet kezeli, amikor kijelenti, hogy „a városi clm használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja". Tehát az a tény, hogy Algyő feltételei alapján jogosult volt a különválásra, egyúttal az önálló településhez szükséges intézményrendszer meglétét igazolja. Vagyis képes az alapvető önkormányzati jogok és feladatok teljesítésére. Ha a képviselő-testület úgy dönt, kezdeményezheti a belügyminiszternél a várossá nyilvánítást, mely kérvényről a köztársasági elnök dönt. Két évvel ezelőtt azonban még egy plusz esélye volt, illetve lehetett volna Algyőnek. Akkoriban ugyanis a jogszabály ismert egy 5 ezres népességi küszöböt, melyen fölül a nagyközség - az egyéb feltételek birtokában - kérheti a várossá nyilvánítást. Az önkormányzati törvény 1994-es módosítása viszont törölte a nagyközség elnevezést, így az ehhez kapcsolódó 5 ezer fős limit „lóg a levegőben". A legutóbbi adatok szerint pedig Algyő lakossága 5346 fő. Algyő nagyközség lenne, de olyan már nincs. Marad község a város szélén. Jövébe mutató modell A Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Európa felé tart. (Miskolczi Róbert) A Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 1990 óta több mint négyszázezer dollár értékben kapott olyan eszközöket számítógépeket, számítástechnikai kisegítő eszközöket, elektronikai műszereket -, amelyek az intézmény oktatási színvonalát emelik. Vas József igazgatótól megtudtuk: e tekintetben az iskola felszereltsége Európa-szintű. A Holdra szálló amerikai űrhajós szavait kissé kifordítva, bátran elmondhatjuk, hogy a világbanki támogatás ugyan kis lépés a magyar oktatási rendszer modernizálásában, de nagy lépés a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola életében. A Világbank a rendszerváltás idején kötött szerződést, s adott kedvező kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönt a magyar államnak az „Emberi erőforrás fejlesztése " elnevezésű projektre. A támogatásból harminchat millió dollárt lehetett fordítani az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére, illetve egy rugalmas oktatási rendszer kialakítására. A szakemberek munkához láttak, melynek eredményeként kialakítottak egy tizenhárom szakmacsoportból - úgy mint elektrotechnika-elektronika, számítástechnika, közlekedés, vegyészet, élelmiszeripar, mezőgazdaság, humán-egészségügy, építészet stb. - álló rendszert, s az adott szakterület szakmáit a különböző csoportokba sorolták. A projekt irányítója, a Munkaügyi Minisztérium első alkalommal 1990 végén hirdetett pályázatot a témában. Az új modell bevezetésére akkor több mint százan pályáztak az országból, köztük szegediek is, s hatvanegyen nyertek, köztük városunkból valók is. Az új módszer bevezetéséhez azóta már több mint száz középiskola csatlakozott. VOÍ József igazgató elmondta: a jövőbe mutató modell egyrészt azért jó. mert a tizennégy éves gyermeket nem egy konkrét szakmára, hanem egy konkrét szakmai irányultságra iskolázzák be, másrészt átjárhatóságot biztosít a szakmacsoportok között. A Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola három szakmacsoportban érdekelt: elektrotechnika-elektronika, számítástechnika (informatikaihírközlés és közlekedés. A diákok a négyéves szakmacsoportos képzést érettségivel zárják, mely után következik a speciális szakképzés, melynek ideje szaktól, illetve szakmától függően 0.5-2 év lehet. Sxabó C. Szilárd • Új szolgáltatás - otthoni ápolás Az ápolót nem a beteg fizeti A 60 éven felüli lakosság 5 százaléka otthoni áplásra szorul(na) a világon mindenütt. Ha ezt az arányt elfogadjuk, akkor Szegeden kerületenként minimum 10 idős ember vehetné jogosan igénybe az otthoni ápolási szolgálatot. S akkor még nem számítjuk azokat a hatvan alatti betegeket, akik rövidebb-hosszabb időre szintén ápolásra kényszerülnek. A Szegeden november 1jével induló otthoni ápolási rendszert minden magyar állampolgár igénybe veheti éppen úgy, mint teszi ezt bármely más egészségügyi szolgáltatás esetében. Ágykiváltás A kórházi ágyak csökkentésének egyik okaként emlegetik, hogy a fekvőbeteg-intézményekben az ágyak nagy részét azok a betegek foglalják el, akiknek „csak" ápolásra lenne szükségük. A kórházi, klinikai ágyakon történő betegápolás lényegesen több pénzbe kerül, mint ha ugyanazt a tevékenységet a beteg otthonában végeznék szakképzett ápolók. Az ágyszámok csökkentésével párhuzamosan kell(ene) kiépíteni Magyarországon a kórházi, klinikai ápolást kiváltó otthoni ápolás hálózatát, ami nem tévesztendő össze, mert nem azonos az otthoni szociális gondozással. És nem azonos a beteg családtagja által - minimális pénzért végzett otthoni betegápolással, s más, mint azok a „magánvállalkozások", amelyek kapcsán a család - borsos összegekért - fogad „valakit" beteg hozzátartozója mellé. Vizitek A nálunk még újdonságnak számító otthoni ápolást minden betegnek joga van igénybe venni. A fekvőbetegintézmények és a szakrendelők orvosai, valamint a háziorvosok rendelhetik el betegük számára az otthoni ápolást abban az esetben, ha egy-egy alkalommal - három órán belül elvégezhető. Ha az ennél több időt igényel, akkor már gazdaságosabb a kórházi ápolás. Az otthoni szakápolás fél órától három óráig teijedhet, s az elrendelő orvos 14 úgynevezett - vizitet „írhat fel" egyszerre, s az orvosi ellenőrzés után újabb 14 vizetet rendelhet el. A vizitek mindaddig ismételhetők, amíg a beteg meggyógyul, illetve amíg szüksége van erre. Az otthoni betegápolást elrendelő orvos választhatja meg, hogy melyik ápolási csoportra bízza betege ápolását, s ő határozza meg, hogy mit, hányszor, milyen gyakorisággal végezzen az ápolási szolgálat. Nem a beteg fizet A rövid ideig tartó ellátás - például műtétet követően - néhány vizit után befejeződik. Az úgynevezett kialakult ellátást olyan esetekben vehetik igénybe, amikor a beteg nem fog teljesen felépülni, de állapotromlása megakadályozható az ápolással, vagy állapota legalább szinten tartható. Ebbe a kategóriába tartozik az agyvérzést szenvedett betegek ápolása. A szakirányú terápiás ápolásba bekapcsolódik a gyógytornász, a fizioterapeuta és a logopédus is. A szolgálatokat az egészségbiztosítási pénztár finanszírozza. A maximum háromórás vizitért a krónikus kórházi ágy finanszírozási összegének 60 százalékát, de minimum 1200 forintot térít. A betegnek nem kell fizetni az ápolásért, a kezeléséhez szükséges gyógyszerről és gyógyászati segédeszközről viszont magának kell gondoskodnia. Csak szakemberek Az otthoni ápolásra csak e feladat ellátására képzett szakemberek vállalkozhatnak, hiszen többek között olyan beavatkozásokat is tudniuk kell, mint a katétercsere, az intravénás injekciózás, a balesetek, műtétek utáni szakszerű ellátás, az EKG-vizsgálat, az oxigénterápia, a tartós fájdalomcsillapítás, a fiziko- és a beszédterápia. Az otthoni szakápolást végzőnek feladata az is, hogy megtanítsa betegét vagy a beteg hozzátartozóját az ápolásra szoruló egészségének helyreállítását szolgáló teendőkre, vagy állapota romlásának megakadályozására. Egyes betegek ápolásához nemcsak ápoló, hanem több szakember együttműködése szükséges. Az otthoni ápolást végző szolgálatok munkatársai kizárólag szakápolók, ápolók, gyógytornászok, fizioterapeuták, logopédusok lehetnek. • A mindenre kiterjedő tájékoztatás szándékával kértük a megyei Egészségbiztosítási Pénztár illetékesét, hogy közölje lapunkkal: hány, milyen néven és címen működő házi ápolási szolgálat kezdi meg tevékenységét november l-jével Szegeden és környékén, illetve a megyében. Kérésünket azzal hárították el, hogy a szerződéseket még nem írták alá az otthoni ápolásra vállalkozó csoportok vezetőivel, s ezért ezek nem publikusak. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy Szegeden három ilyen szolgálat kezdi meg működését: a Szegedi Kék Kereszt (Damjanich u. 9.), a Korbay (Tisza Lajos krt. 97.) és a Gondoskodás (Tisza Lajos krt. 31.). A többi szolgálat nevét és címét is szívesen közöljük, ha erre felhatalmazzák lapunkat. Úgy véljük ugyanis, hogy lévén új és sokak számára létfontosságú egészségügyi szolgáltatásról szó, népszerűsítésük nem ingyenreklám, hanem szolgálat. A betegek szolgálata. Kalocsai Katalin • Munkában a Deutsch-bizottság Puskás úr megmagyarázta • Budapest (MTI) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelő bizottsága korrekt módon megtett mindent az önkormányzati vagyonátadással kapcsolatos ügy tisztázására hangoztatta Puskás Sándor, az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának elnöke kedden, az ÁPV Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva. A bizottság hétfőn kapta meg a felügyelő bizottság jelentését a Tocsik-ügyről, és ennek ismeretében hallgatták meg Puskás Sándort. A testület tagjainak kérdései annak kiderítésére irányultak: milyen felelőssége volt a felügyelő bizottságnak a Tocsik-ügy alakulásában, illetve abban, hogy a menet közben keletkező kételyek ellenére nem került sor vizsgálatra már sokkal korábban, mint októberben, amikor az ügy nyilvánosság elé került. A képviselők egyebek között azt firtatták, összehívta-e az elnök a felügyelő-bizottságot az ÁPV Rt. igazgatóságának 1996. január 10-i ülése után, amikor először felvetődtek a problémák a témában, illetve jelezte-e a felügyelő bizottság elnöke a miniszterelnöknek az üggyel kapcsolatos fenntartásait. Felhfvta-e a privatizációs miniszter figyelmét Tocsik Márta rendkívül magas megbízási díjára? Puskás Sándor elmondta: a felügyelő bizottságot nem hívta össze, mert információi ellentétesek voltak a kérdésben. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnökhöz januárban tanulmányt adtak át arról, hogy az ÁPV Rt. nem működik megfelelően, majd nyáron levélben fordultak a kormányfőhöz, akkor már a Tocsikügyben. A bizottság vizsgálatot csak az ügy nyilvánosságra kerülésének időpontjában, ez év október elején rendelt el. A felügyelő bizottság elnöke hangoztatta: észrevételeit többször is jelezte a Tocsikügy különböző szaka-szaiban, azonban az illetékesektől érdemi visszajelzést nem kapott. Hangoztatta azt is: az fb törekedett arra, hogy állandó kapcsolatot tartson a részvényesi jogokat gyakorló miniszterrel és kérte a tulajdonost, hogy jelölje meg, mit vár a bizottságtól. Puskás Sándor úgy vélte: a bizottságot nem terheli felelősség, mivel a jogszabályok egyfajta utólagos ellenőrző szerepet határoztak meg számára. A Tocsik-ügyben elkövetett hibák szerinte nem jellemzők általánosan az ÁPV Rt.-nél zajló más ügyekre, noha máshol is számos egyedi problémát tártak fel. A Tocsik-ügy azért válhatott „állatorvosi lóvá", mert a munkatársak egyfajta nyomás alatt cselekedtek. A vizsgálóbizottság döntött arról is, hogy kiegészítő dokumentumként bekéri az ÁPV Rt. felügyelő bizottsága 1995. és 1996. évi munkatervét és az miniszterelnöknek átadott tanulmányt, valamint egy listát a felügyelő bizottság által eddig elvégzett vizsgálatokról. A bizottság írásos tájékoztatót kér az ÁPV Rt. könyvvizsgálójától is. A következő, csütörtöki ülésen a testület meg kívánja hallgatni Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. korábbi tagjait. Gázvezeték, amely összeköt • Győr, Bécs (MTI) Horn Gyula miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár felavatta az alsó-ausztriai Baumgartent Győrrel összekötő gázvezetéket Mosonszolnok térségében. A 117 kilométeres vezeték - amelynek révén a magyar gázrendszer rákapcsolódott a nyugat-európai hálózatra - Magyarország igyekezetét juttatja kifejezésre, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz - mondotta az átadási ünnepségen az osztrák kancellár. Hozzátette: Ausztria különleges jelentőséget tulajdonít magyarországi kapcsolatainak, ezért bízik abban, hogy a gazdaság, az infrastruktúra, a kultúra területén még intenzívebbé válik az osztrákmagyar együttműködés. Franz Vranitzky bejelentette: szlovák kezdeményezésre jövő héten háromoldalú találkozóra kerül sor, amely a gazdasági érdekeket, a politikai kapcsolatokat és a lakosság érdekeit is minden bizonnyal szolgálja. Szikora János a Grand Caféban • DM-információ Ma este 21 órától a szegedi Grand Café (Deák Ferenc utca 18.) közönségének Szikora János, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője lesz a vendége. Alkalom adódik arra, hogy elbeszélgessenek a rendező kedvenc filmjeiről, a színházról, szegedi terveiről. Jr PALYAZATI FELHÍVÁS Csongrád megyei székhelyű német- magyar vegyes vállalat l-l fő területi értékesítési vezetőt keres Makó és Hódmezővásárhely térségébe Feladata: az értékesítési hálózat kiépítése és irányítása az értékesítési tervek teljesftése érdekében Faltételek: saját gépkocsi, vezetési és szervező készség. állandó lakhely az adott körzetben. Jövedelem: fix alapbér és teljesítményarányos jutalék.. Fényképes szakmai önéletrajzát „reklám" jeligére 1996. november 15-ig várjuk a Sajtóházba Szeged. Stefánia 10. \ \ /