Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

KEDD, 1996. OKT. 29. HAZAI TÜKÖR 7 Göncz Árpád a vésztői cigányok közt • Vésztő (MTI) A cigányság gondjait Vésztő egymaga nem tudja megoldani, de nagyon fontos, hogy az itteni cigányság maga is erőfeszítéseket tesz helyzete javítására mondotta hétfői vésztői látogatását befejező sajtótájékoztatóján Göncz Árpád. A köztársasági elnököt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesülete hívta meg a sárréti kis mezővárosba, hogy ismeije meg a helyi cigány kisebbség fölemelkedéséhez nyújtott egyesületi támogatás eredményességét. Az államfő nagyra értékelte a települési és a kisebbségi önkormányzat példás együttműködését, amelynek eredményeként Vésztőn a cigányság egy része földet művelhet, s eredményesen folyik az erre létrehozott központban a cigány fiatalok és felnőttek szakképzése. Göncz Árpád arra serkentette mind a település vezetőit, mind a cigányság képviselőit, hogy a csaknem százszázalékos cigány munkanélküliség leküzdésére az óvodától a szakképzésig építsék ki az oktatási rendszert. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat tagjaival folytatott beszélgetésen is hangsúlyozta: Magyarországra a cigányság felzárkóztatását biztosító feladat vár, s ezt a feladatot néhány éven belül meg kell oldani. Vésztőn a 8300 lélekből mintegy 800 a cigány, a 160 cigány családból 35 kapott a települési önkormányzattól összesen 46,5 hektár termőföldet. (A legtöbb család egyhektáros kis birtokot művel.) A helyi cigány önkormányzat által kiosztott földekről már harmadszor takaríthatták be a termést, ezúttal javarészt a gyermekmentő szolgálattól támogatásként kapott összegből vásárolt vetőburgonya termését. A szinte teljes egészében munkanélküli vésztői cigányságnak a kis föld művelése legalább valamelyes biztonságot nyújt, s egyben lehetőséget arra, hogy „a cigány is tanulhassa a szántást" - fogalmazott a köztársasági elnökkel folytatott beszélgetésen a vésztői cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Lakatos Menyhért író. Vésztőn eredményesen működik a tavaly decemberben létrehozott kistérségi cigány képzőközpont is, amelyben fiatalokat és felnőtteket tanítanak szakmára; jelenleg 14 nő a varrást, 19 férfi pedig (a hegesztés megtanulása után) a lakatos és csőszerelő szakma fogásait sajátítja el. Szegények orvosai? • Budapest (MTI) Batthyány-Strattmann Lászlóra, a „szegények orvosára" emlékeztek születésének 126. évfordulója alkalmából a Népjóléti Minisztériumban. Szabó György miniszter állami kitüntetést, illetve Batthyány-Strattmann dijat adott át azoknak, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az egészségügyi vagy a szociális ellátásban, illetve a gyermek- és ifjúságvédelem terén. • Hét felesége volt s megvámolta a királyi sót Ajtony, Marosvár ura Ajtony, Marosvár ura. Ezzel a címmel tartott előadást dr. Szegfű László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történettudományi tanszékének vezetője - különben Gellért és kora kutatója egy makói történészkonferencián. Ajtony volt István legkomolyabb „hazai" ellenfele, akit csak nagy nehézségek árán tudott legyőzni, s a Körösöktől az Al-Dunáig terjedő területét egységes országba beépíteni, s a marosi - későbbi elnevezéssel: csanádi - püspökséggé tenni. Dr. Szegfű Lászlót arra kértük, ismertesse meg azokkal is Ajtony történetét, akik nem lehettek jelen a rendezvényen. • Hol helyezkedett el az egykori Marosvár, Ajtony székhelye, s ki volt Ajtony? - Marosvár a mai Csanád, másképpen Őscsanád volt, a jelenlegi Románia területén fekszik, nem messze Makótól. Hogy Ajtony ki volt? Vagy a Gyulák törzséből származott, vagy pedig egy korábban itt élt avar-bolgár vezér leszármazottja. Egy biztos: törzsi államot hozott létre a Maros mentén, komoly katonai potenciállal, gazdasági erővel. Olyannyira erősnek érezte magát, hogy a tordai sóbányákból dereglyéken leúsztatott királyi sót is megvámolta. Független hatalomnak érezte magát, önálló külpolitikát folytatott. Hét felesége volt, s ez nemcsak pajzánság okából fontos... • Hanem miért? - Mert tudnivaló: a korabeli diplomáciai akciók megpecsételése legtöbbnyire házassággal történt. Ajtony hét felesége nagyon kiteijedt diplomáciai kapcsolatokat jelzett. Neve is jól csenghetett akkoriban, annyit jelentett: arany. Többféle nyelvből is megfejthető. Maga az Ajtony szó törökül (nem a mai török nyelvre kell gondolni) eleve ezt jelenti, s ugyanez jön ki, ha a szlávból vagy a gepidából próbáljuk megfejteni e nóment. Azaz elfogadjuk: Ajtony nem más, mint az István által - időlegesen - Erdélybe helyezett Erdőelvi Dr. Szegfű László: - Marosvár a mai Őscsanád helyén lehetett. (Fotó: Miskolczi Róbert) Zoltán; vagy, hogy őse az Anonymus által is emlegett Glad. A Zlatan ugyanis szlávul szintén „arany", a Glad, gepidául, megintcsak. Utóbbi származtatásnál a g-l-d hangkapcsolat a fontos; a németben a 'Gold' a mai napig arany, és egyes források szerint a Bánátban akkor még éltek gepida töredékek, akik urukat így nevezhették. • Milyen lehetett a népessége Ajtony területének? Kik éltek ott? - Ez nagyon is kérdéses. Az Ajtony leveréséről szóló egyik hősének szerint a nomád magyarságra jellemző haditechnikát István serege alkalmazta, ez persze nem jelenti okvetlen, hogy ez így is volt. Más forrás ugyanakkor arra mutat, Ajtonynak szolgáló, alávetett, azaz nem magyar eredetű lakosság élt itt. Akárkik is voltak, Ajtony Istvánnal szembenálló államot szervezett belőlük, a nyugati kereszténységet fölvett István ellenében a bizánci hitet részesítve előnyben. Belátható, ez a helyzet nem maradhatott sokáig így. 9 Az ismert monda szerint Csanád vezér ölte meg Ajtonyt, nem is akárhogyan, hanem párviadalban, majd bebizonyította ezt, amikor bizonyítania kellett. Ebben mi az igazság? - Tény: István támadja meg Ajtonyt, aki elveszíti az ütközetet, őt magát is megölik. Erről kétféle szemléletű hősének maradt fönn. Az egyik szerint orvul pusztítja el Csanád Marosvárott, a másik, a közismertebb, szerint nyílt csatában, szinte párbajban öli meg Csanád. Az egyik történet Ajtony tragédiáját emeli ki, a másik pedig Csanád dicsőségét. Hogy melyik változat az igaz, ezt nem lehet kideríteni, mert hősénekről lévén szó, nem az igazságot akarták továbbhagyományozni, hanem emléket állítani valakinek, egy adott közösség szempontjából. • Említette, Ajtony kiterjedt diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett. A nyugati orientációjú Istvánt, amikor Koppány ellen harcolt, német lovagok segítették. Miért nem segítették a bizánci rítust követő Ajtonyt a görögök? - A csatát részben a véletlen döntötte el, a véletlenek ügyes kihasználása István részéről. István olyan időpillanatot tudott elkapni, amikor a bizánci kapcsolat mit sem ért. Történelmileg nézvést tényleg csupán pillanatokról volt szó. Hiszen az akkori német császár, II. Konrád, határozottan magyarellenes, és német delegáció utazik Bizáncba, összefogást ajánlva István ellen, ami, ha bejön, harapófogóként működik. Csakhogy épp ekkor Bizáncban nőuralom van, és zilált viszonyok. Bizánc nem tudja megsegíteni Ajtonyt. Ezt aknázza ki István, elkerülvén a kétfrontos harcot, először legyőzi Ajtonyt, majd Konrádot is léprecsalja, és rettenetesen megveri, aki még Bécset is kénytelen föladni. Ez mutatja: István önmaga katonai zseni, vagy ha nem az, hát ragyogó hadvezérei és tanácsadói voltak, s hallgatott is rájuk. • Beszéltünk már arról, Ajtony állama szervezett állam volt. Aligha lehetett könnyű Istvánnak saját országa szerves részévé tenni - Éppen ellenkezőleg, ez megkönnyítette István dolgát. Leegyszerűsítve: csupán a főembereket kellett kicserélni, akik elfogadták hatalmát, s minden ment tovább. De ekkor Ajtony egykori birodalma a marosi püspökség volt, benne Gellérttel. Maga a föld, a Körösöktől az Al-Dunáig pedig István vármegyéje. S hogy mikor lett a marosi püspökségből csanádi, Marosvárból pedig Csanádvár? Erre pontos választ még nem tud adni a történettudomány, egy bizonyos: nem Gellért püspök változtatta meg a nevet. Sőt, bizonyos jelek arra utalnak, mintha már Csanád vezér létezése előtt is lett volna itt Csanád, mint terület. De ez már egy másik történet. Farkas Csaba MA A SZITI EGYESÜLET Ifjúsági Irodájában (Dózsa Gy. u. 5.) ingyenes jogi- és életvezetési-pszichológiai tanácsadást tartanak 15-től 17 óráig. KAMARAKIÁLLÍTÁS nyílik a 3 éve működő népművészeti műhely és Balogh Sándor munkáiból a SZOTE Neuropsychiatriai Rehabilitációs Osztályon (Pulz u. 1.), délután 3 órakor. Megnyitja dr. Fráter Loránd, a SZOTE rektora. Megtekinthető november 8-ig, munkanapokon 8-tól 16 óráig. A CSILLAG TÉRI FIÓKKÖNYVTÁRBAN 16 órától a baráti kör rendezvényének keretében Tóth Béla tart íróolvasó találkozót. A SZŐREGI FIÓKKÖNYVTÁRBAN (Magyar u. 14.) 17 órakor Csorba József természetgyógyász tart előadást a természetes gyógymódokról. BIBLIAÓRA angol és magyar nyelven a Tantusz Művelődési Házban, 19.30 órától. ajánló A SZOTE-KLUBBAN 19-től filmvetítés - Róbert Altman: M.A.S.H., 21 órától Newcastle-Ferencváros futballmérkőzés megtekintése. A JATE-KLUBBAN 21 órától Sonia és a Sápadtarcúak koncertje. A REGŐS BENDEGÚZBAN 22 órától X-trémségek kicsi boltja (Dj Manó és CJ). HOLNAP A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 15 órától pályaválsztási klub. Vendég: fodrász, kozmetikus és a szakképző iskolák. MADARÁSZKLUB és Természetfotós Szakosztály: Olaszországi orchidea-vadászat címmel Hencz Alajos és Kosznai Norbert tart diavetetítéses előadást a BBMK Deák Ferenc utcai pincehelyiségében, 17 órai kezdettel. KERTBARATOKNAK 17 órakor Ausztriai tájak címmel dr. Somogyi Károlyné tart vetítettképes élménybeszámolót a Bartók Béla Művelődési Központban. A SOMOGYI-KÖNYVTÁRBAN 17 órakor: Legendás romok és sírok az ókorból - multivízió, Szabó András akusztikus diavetítése. A KATOLIKUS HÁZBAN (Dugonics tér) 17 órakor Szociális viszonyok Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Kindler József egytemi tanár (BKE) tart előadást. A STEFÁNIA KLUBBAN (Sajtóház) 18 órától boogie szanatórium Kalapos József vezetésével. DEMO PROGRAM az Afro jazz-klubban (JGYMK) 18 órától. Koreográfus: Józsa Margó. A MÁTRIX SZÜLŐI CSOPORT 18 órától tartja összejövetelét az Ijfúsági Irodában (Dózsa Gy. u. 5.). A DIANETIKA KÖZPONTBAN (József A. sgt. 38.) 18 órától A dianetika alapjai címmel lesz előadás. AZ AURA Természetgyógyász Klub programja: 18.30 órakor Életcsírák az Univerzumban címmel tart előadást Boros Imre a Belvárosi Klubban (MadáchBocskai utca sarok). A RENDEZVÉNYHÁZBAN (Közép fasor 1-3.) 19 órai kezdettel mutatják be Sólyom András: Érzékek iskolája című filmjét. A vetítés után a rendezővel lesz beszélgetés. Az Alkotóházban (Árboc u. 1-3.) ma 16 órától csuhéfonás, fazekas szakkör gyerekeknek; holnap 15 órától hímzés, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától kosárfonás. • A katolikus egyházról Nemzedékváltás szükséges • Róma (MTI) A vallás magánüggyé vált Európa keleti és nyugati felében egyaránt, ugyanakkor mind Keleten, mind Nyugaton megmaradt egy hatékony, elkötelezett keresztény kisebbség, mely feladatának változatlanul azt tartja, hogy tanúságot tegyen Krisztus minden embert üdvözítő szándékáról. Az európai püspökkari konferenciák tanácsának most befejezett, kilencedik szimpóziumának ez volt az alapvető megállapítása - hangsúlyozta Seregély István egri érsek, a magyar püspökkari konferencia elnöke az MTI vatikáni tudósítójának hétfőn adott interjújában. A 34 európai püspökkari konferencia képviselői és meghívott szakértők részvételével tartott háromnapos tanácskozás azt vizsgálta, hogy milyen a helyzete és a szerepe az egyháznak a pluralista társadalomban. Alapgondolatát azok a politikai változások hozták magukkal, amelyek lebontották az Európa keleti és nyugati fele között fennálló válaszfalat. „Keleten egy külső diktatórikus törekvés kényszerttette a hivő emberi arra, hogy Istennel való kapcsolatát saját belső elszigetelt világában próbálja megőrizni és megtartani, Nyugaton pedig a piacgazdaság, a fogyasztói társadalomnak az önzése szorította ki a vallási meggyőződés irányító szerepét a közéletből. Ennek ellenére megállapítottuk, hogy mind Keleten, mind Nyugaton van egy hatékony, elkötelezett keresztény kissebbség. Gyakorlatilag mindig is tgy volt az egyházban. Csak a korszellem adott sajátos színt ennek a kisebbségnek. A középkorban meghatározó szerepet, az új korban háttérbe szoruló szerepet" - mondta Seregély érsek. „Ennek a kis közösségnek a feladata változatlan. Az a célja az egyháznak, hogy ennek a világnak a rejtélyét képviselje mindenki számára, Jézus Krisztusnak a minden embert üdvözítő szándékáról tegyen tanúságot. Manapság szociológiailag vizsgálják az egyházat, hány ember hisz Istenben és az örökkévalóságban. De ez a statisztika éppen az ember utolsó döntő pillanatáról semmilyen információt nem tud adni." A magyar katolikus egyház közéleti szerepének helyzetéről szólva a püspökkari konferencia elnöke mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az egyház ma teljesen szabad. „Jelenleg senki semmilyen korlátot nem állít tevékenysége elé. De az egyház személyi és anyagi feltételei magukon viselik az elmúlt évtizedeknek és ennek az egész szerencsétlen századnak a következményeit. Nemzedékváltás szükséges ahhoz, hogy az egyoldalúan befolyásolt generációt egy már szabadon útját kereső nemzedék váltsa föl. Nem tudom meddig fog ez tartani, mert a szakadékba könnyebb lejutni, mint onnan kikapaszkodni. Az egyház az itt élő emberekből áll. Amilyen a magyar állampolgárok anyagi helyzete, olyan az egyházé is. A negyven év alatt gondozatlanság folytán tönkrement, a működést lehetővé tevő épületek megújulása, újak létesítése hosszú távú feladat, s ez késlelteti az egyház mindenki javát szolgáló tevékenységét. Ugyanakkor az elmúlt hat évben annyit tudott alkotni és elérni személyekben, anyagiakban is a magyar egyház, mint azelőtt nemzedékek ideje alatt" Meglepően pozitív fogadtatásban részesült a püspöki karnak a magyar társadalom helyzetéről nyilvánosságra hozott pásztorlevele. Az egyház számára is váratlanul nagy érdeklődés okai között Seregély érsek elsőként azt említette: „Mi nem sem gondoltuk, hogy ennyire ismeretlenek vagyunk, nem gondoltuk azt, hogy újat fogunk mondani. Azt hittük, mindenki természetesnek veszi, hogy a keresztény gondolkodás azt jelenti a társadalomban, amit ez a körlevél megfogalmazott. A váratlan csodálkozás is annak a nem rossz értelemben vett vallási müveletlenségnek, az egyházi információknak az elmúlt negyven év során történt kirekesztésének a következménye, ami máról holnapra nem szűnik meg." „Számunkra szintén új dolog az, hogy még mindig ideológiának, mégpedig egy életidegen ideológiának tekintenek, amelynek nincs köze az emberi élethez." Seregély érsek a magyar kormány és a Vatikán között kezdett szakértői tárgyalásokon a vatikáni delegáció tagja. A szeptember első felében kezdett tárgyalások konkrét tartalmáról nem kívánt nyilatkozni. „Azt viszont mindenkinek elmondom, hogy a magyar tártadalom előrelépésének, európai jellegének, érésének a jele, hogy nemzetközi szinten óhajt rendezni olyan függő kérdéseket, amelyeket a magyar alkotmány az egyház, mégpedig a katolikus világyegyház számára érvényes formában kíván biztosítani." „Ezek közé két lényeges dolog tartozik, és ezekről nyilvánvalóan két különböző fázisban kell beszélni. Az egyik magának az egyháznak az emberi formáló, keresztényt formáló, azaz hitéleti tevékenysége, ami miatt az egyház létezik. A másik pedig a közszolgálat, tehát a magyar nép szolgálatában fölvállalt szerepének a körvonalazása. " „A közszolgálat is kettői jelent, fogadni az új életet és elbúcsúztatni a régit, tehát az egyik a közoktatás és köznevelés, a másik a szociális tevékenység. Hogy a társadalom, amelyben mindenki tehetetlenül szülelik és tehetetlenül megy el, jó hangulatú és egészséges legyen, ahhoz ennek a szolgálatnak minél eredményesebb megoldására van szükség. Nincs annak szégyenkeznivalója, aki Európa iskoláit és egyetemeit alapította. Szeretnénk azt a feltételezést is eloszlatni, hogy halalomhoz, vagyonhoz, vagy privilégiumokhoz kívánnánk jutni. Csak azt szeretnénk, hogy a kormányváltozásokat túlélő törvényes működési lehetősége legyen meg az életet az Istentől kapó és az életről az Istennek számot adó katolikus keresztényeknek és hivő embereknek" - hangsúlyozta Seregély érsek.