Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-28 / 251. szám

HÉTFŐ, 1996. OKT. 28. SZEGED 5 Tisztújítás a keresztény­demokratáknál • Közéleti Kávéház Nyugati Magyarság-est • „Az emlékmű nem kulissza" A Széchenyin Széchenyi a legszebb? Pihenők a Tisza Lajos-szobornál. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól A hétvégén tartotta tiszt­újító értekeztetét a Keresz­ténydemokrata Néppárt Csongrád megyei választmá­nya. A megyei szervezet vá­lasztmányának elnökévé dr. Kovács Kálmán országgyű­lési képviselőt választották a küldöttek. Az országos el­nökség tagja dr. Farkas László, a megyei választ­mány ügyvezető titkára Futó Antal lett, a választmány el­nökségének tagjai pedig a következők: dr. Rapcsák András, dr. Domokos Mária, • DM-információ A kanadai Montrealban és Budapesten egyaránt megje­lenik az a lap, amelynek est­éjét ma, hétfőn, 6 órai kez­dettel rendezik meg a Köz­életi Kávéház-sorozatban, a Virág Cukrászdában. Az im­máron tizennegyedik évfo­lyamába lépett orgánum fej­lécén ez olvasható: „A de­mokratikus és nemzeti szelle­mű magyarság havilapja". Ebből természetesen követ­keztetni lehet az újság esz­mei, szellemi arculatára ép­púgy, mint a közel másfél év­tizede, következetesen képvi­selt koncepció mai megvaló­sításának nehézségeire. A Nyugati Magyarság tí­zezer példányban jelenik dr. Simor Ferenc, Losonczi Zoltánné, Földvári László, Rummel József és Major At­tila. Az országos választ­mány küldöttei: dr. Szilvásy László, Losonczi Zoltánné, Halmai László, Samu Ágos­ton, Futó Antal, Ferenczi Károly és dr. Simor Ferenc. A megyei fegyelmi és etikai bizottság tagjai: Szabó J. Mártonné, Szebellédi Anna és Horváth István. A megyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai: Halmai János, dr. Vangel Gyula és Losonczi Zoltán. meg, s nagyjából fele-fele arányban jut el a nyugati és az anyaországi olvasókhoz. A mai esten az alapító fő­szerkesztő-kiadó, Miklóssi István mellett a lap állandó szervezőgárdájából bemutat­kozik Bánó Attila, az egykori Pest Megyei Hírlap főszer­kesztő-helyettese, az Erdély­ből áttelepült költő-újságtró, Czegő Zoltán, a Szegedről elszármazott újságíró, Do­monkos László, a Duna TV szerkesztője, ifj. Fekete Gyu­la közgazdász, valamint Lő­rincz Kálmán, a nevezetes Házat-Hazát Alapítvány igazgatója. Erre az érdekes­nek Ígérkező estre vár min­den érdeklődőt a házigazda, Fejér Dénes. A század első évtize­deiben felállított Széche­nyi téri szobrok egyike sem remekmű, de a kor szintjén mindegyik kor­rekt, szakszerű munka. Tóth Attila művészeti író szerint - aki nemrégiben fejtette ki veretes véle­ményét e lap hasábjain a tér legújabb emlékmű­véről - tíz-tizenöt év el­teltével a Szent István és Gizella szobor is problé­mamentesen ízesül majd a többi szoborhoz. A város szívébe legelő­ször, 1904-ben Tisza Lajos­nak, Szeged újjáépítését irá­nyító királyi biztosnak állí­tottak emlékművet. Hozzá kell tenni, hogy a szoborálll­tás nem volt zavartalan, hi­szen az alkotó, Fadrusz Já­nos az avatás előtt néhány hónappal tüdőbajban meg­halt. Az utolsó simításokat segédje, Rollinger Gál Re­zső végezte el. A korabeli sajtó és közízlés a mellék­alakok - az altest nélküli, derékig földbe süppedt kubi­kosok - megformálását kifo­gásolta. A másodikként fel­állított Vásárhelyi Pál-szo­Mint azt már egy ko­rábbi, augusztusi szá­munkban jeleztük, jövő év januárjában Dél-Ame­rikába készül a JATE ok­tatóinak és kutatóinak egy maroknyi csapata, ígéretünkhöz híven most tájékoztatjuk olvasóin­kat az öt hetes tanulmá­nyút céljairól, program­járól, nyomon követve az út előkészületeit. Az expedíció apropóját az adja, hogy januárban lesz ép­pen 100 éve annak, hogy el­őször sikerült a chilei határ közelében, de argentin terüle­ten elhelyezkedő Aconcagua meghódítása, amely 6960 méteres magasságával nem­csak az egész amerikai föld­rész, hanem egyben a déli félteke legmagasabb hegyóriá­sa is. A csúcs megmászása ma is igen komoly sporttelje­sítmény, országos szinten is csak néhányan, Szegedről pe­dig még senki sem próbálko­zott meg vele korábban. Nap­bor alkotója, Szécsi Antal ­csakúgy mint Fadrusz - is meghalt néhány hónappal köztéri művének ünnepélyes felavatása előtt. A szobrot if­jabb Mátrai Lajos és Pásztor János együttesen fejezte be. A Vásárhelyi Pál emlékmű­vel kapcsolatosan élcelődtek ugyan annak idején a szege­di polgárok, ám a többalakos kompozíció szakmailag ki­fogástalan. Tóth Attila szerint Stróbl Alajos Széchenyi-emlékmű­ve iskolapéldája annak, ho­gyan lehet és kell egyalakos szobrot készíteni. „Mindene megoldott: az alak nemessé­ge, megjelenítése, tartása, hátulnézete, anyaga, a talap­zat-szobor egymáshoz viszo­nyított mérete, a kellékek mértéktartó alkalmazása." A szobor történetéhez hoz­zátartozik, hogy eredetileg 1912. augusztus 20-án sze­rették volna felavatni, ám az ünnepélyes aktussal várni kellett, ugyanis a munkála­tok lassan haladtak, ráadásul a szoborfaragó munkások pontatlanul dolgoztak, ami­nek következtében Stróbl Alajosnak át kellett faragtat­nia a plasztikát. Néhány nap jaink expedíciójának a célja azonban már nem lehet csak a legmagasább pont elérése és a zászló kitűzése, emellett további feladataként szerepel a régió komplex földtudomá­nyi kutatása, valamint az eredmények tudományos és oktatási célú felhaszálása is. A résztvevők - Fábián Ta­más, Pál Molnár Elemér és dr. Unger János - a földtudo­mányok egy-egy részterületét képviselik, az egyetem ter­mészeti földrajzi, ásványtani és éghajlattani tanszékein dolgoznak. Mindannyian ön­álló szakmai programot dol­goztak ki. A teljesség igénye nélkül a tervezett főbb vizs­gálódási irányok a követke­zők: a magassági viszonyok hatása a meteorológiai ele­mekre, a hegy-völgyi szél . erőssége a magasság függvé­nyében, a sivatagos és félsi­vatagos területek mikrome­teorológiai sajátosságai és eolikus formakincse a Men­doza-folyó völgye mentén el­terülő üledékgyűjtő szerkeze­csúszással azonban készen és a helyén állt a mű. De nem avatták fel, ugyanis De­ák Ferenc szobrával együtt szerették volna leleplezni. A Deák-szobor azonban késett, egyre késett. Alkotóját, a korszak hírneves szobrászát, Zala Györgyöt 1903-ban bízták meg a munkával. Az emlékmű megformálása azonban évről évre halasztó­dott, s 1914 nyarára el is ké­szült a mester. A két szobrot szeptember 6-án akarták felavatni, a háború azonban közbeszólt. 1 „Zala György, csakúgy mint Fadrusz és Szécsi, illet­ve a frissiben felállított em­lékmű alkotója, Kligl Sán­dor, felvállalták a köztéri neobarokk szobrászat narra­tív stílusát, tehát azt, amikor mellékalakokkal és különbö­ző kellékekkel fejezik ki köz­lendőjüket. Deák-szobra pél­dául teátrálisabb, mint Szent István és Gizella, de a szá­zadforduló korának szemlé­lete tükröződik alkotásában. Érzésem szerint ma erre faj­ta a teátralitásra, mint amit Kligl alkotása sugároz, nincs olyan igény az emlék­müszobrászatban. Ám, hogy te, az Aconcagua geológiai szelvénye, az itteni glaciális formakincsek jellegzetessé­gei, valamint a völgyképző­dés folyamata a szurdokvöl­gyekben. Az expedíció kinti szak­mai hátterét az Andok keleti lábainál fekvő Mendoza vá­ros Nációnál de Cuyo nevű egyetemének földrajzi tan­székével, azon belül Moira Alessandro professzorral va­ló szoros kapcsolattartás je­lenti. A tanszék biztosttja a szükséges mérőeszközök egy részét, valamint a megfelelő térképek és információs anyagok beszerzésében is nagy segítséget nyújt. A hegymászásban és a magaslati terepiek sajátos vi­szonyaiban való jártasságot a csapat előzetes, sokéves hegyjáró tapasztalata alapoz­za meg. A Kilimandzsáró, a Kaukázus és az Ararát 5000 m-t, valamint az Alpok 4000 m-t meghaladó csúcsainak korábbi megmászása jó hát­teret jelent a még nagyobb mégis vevők általában az emberek a maníros, közhely­szerű köztéri szobrokra, arra példa Kligl szobrának bizo­nyos körökben lelkesült fo­gadtatása. Ma sokkal inkább a tények dominálnak: a rea­litások, a nagy döntések vi­lágát éljük. Szent István és Gizella történelmi jelentősé­gű politikai érdekházasságá­ban nem kettejük viszonya az érdekes a ma embere számá­ra, hanem a döntés és a vá­lasztás maga. Kligl Sándor szobra összecsapottságával és tartalmi végiggondolat­lanságaival sajnos tökélete­sen kifejezi a mai kort, és hí­ven tükrözi az emlékmű kö­rüli önigazolási kényszertől hajtott mecénási sürgölődé­seket. Az emlékmű tizenegy­milliós ára mellett érthető, ha a tények dominálnak, a szakszerűség minimuma jog­gal várható el a művésztől, a szemlélet és ízlés már ma­gánügy: a szobrászé és az álllttatókké. Ötlete egyéb­ként alapvetően nem rossz, ám azt plasztikailag is végig kellett volna gondolni, vezet­ni, hiszen az emlékmű nem kulissza." Szab* C. Szilárd magasságokban való moz­gáshoz. Az út szervezésével kap­csolatban nem kerülhető ki az anyagiak kérdése sem. Göncz Árpád köztársasági el­nök és az egyetem erkölcsi, szakmai támogatásán kfvül az út sikeréhez egyes cégek pénzügyi segítsége is hatha­tósan hozzájárul, illetve hoz­zájárulhat. Itt kell megemlíte­ni az olasz Ferrino sportszer­gyártó céget, amely jelentős kedvezményt nyújtott a hegymászófelszerelés egy ré­szének megvásárlásához, va­lamint a Zalaimpex Kft. és az Autofer Rt. anyagi segítsé­gét. A Morton's Utazási Iroda a repülőút megszervezéséből vette ki a részét. Az expedí­ció teljes programjának meg­valósításához, a kint eltöltött idő még sokoldalúbb kihasz­nálásához azonban elkelne még egy kis segítség, ezért a résztvevők továbbra is nyi­tottak a felajánlások elfoga­dására. U. J. Szellem a flakonon Még a '80-as évek közepén, amikor éppen mindent elolvastam, le­gyen az csokipapír vagy vécépapír, rettentően érdekelt, hogy hol, mit és hogyan fogalmaznak meg, illetve ezekből mit tudok felhasználni, akár prózai vagy politikai át­hallási alapon is. Akko­riban került a kezembe egy műanyaggyártá­sunk csúcstermékének számító, szőnyegtisztító szert tartalmazó flakon. Azonnal olvasni kezd­tem a használati utasí­tást, keresve az éppen esedékes áthallást. Hát mit lát a szemem, az utolsó mondat ('80-as évek közepe!): „Teljes tisztítás előtt végezzünk próbatisztltást kis, nem feltűnő helyen." Ha jól láttam, ilyen flakonok még most is kaphatók. P. Sz. Tápai hagyományok • Munkatársunktól Ma este 19 órakor a Sze­gedi Kamara Színházban lát­ványokban és érzelmekben gazdag, önálló műsorát adja elő a Tápai Hagyományőrző Egyesület. Jegyek a szfnház Kárász utcai jegyirodájában, a tápai takarékszövetkezet­ben és előadás előtt a kama­raszínház Horváth Mihály utcai jegyirodájában szerez­hetők be. A színházról • DM-információ A Dugonics Társaság El­nöksége és Művészeti Szak­osztálya holnap, kedden dél­után 6 órakor tartja soronkö­vetkező előadóülését a Vá­rosháza dísztermében. Ez al­kalommal Gyémánt Csilla: Negyedszázad szegedi Ma­dách-bemutatói és Sándor János: Kell-e a színházban rendező? című előadása hang­zik el. Hitelezési fórum • DM-információ A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara „A kockázati tőke Magyar­országon" címmel október 29-én, kedden, 10 órai kez­dettel hitelezési fórumot tart Szegeden, a kamara köz­pontjában (Tisza L. krt. 2-4). Előadók: Csuhaj V. Imre és Németh Mihály, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank, illetve a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatói. Evangéliumi esték • Munkatársunktól A Ferences Evangéliumi Esték soron következő össze­jövetelét ma, hétfőn tartják, az Alsóvárosi Ferences Ko­lostorban. A fél hatkor kez­dődő szentmise és vesperás után háromnegyed hétkor szentségimádás lesz, ezt hét­kor előadás és elbeszélgetés követi, a lelket hordozó, ko­vászként átformáló, átváltoz­tató szavakról. Az előadó Szecsődi Leó ferences test­vér, a Szentendrei Ferences Gimnázium tanára. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat az elmúlt héten ügyeletes munkatársunkkal, Pa­nek Józseffel oszthatták meg. Má­tól Rafai Gábor újságíró kollégánk várja hívásaikat, munkanapokon reggel 8 és 10, illetve vasárnap 14 és 15 óra között a 06­20-432-663-as számon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső ol­vasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Légkalapács. F. I-né a Honvéd tér 6-ból telefo­nált, és azt panaszolta, hogy amióta a ház egyik részét az egyetem megvet­te és felújítják, a lakóknak még hétvégeken és ünnep­napokon nincs nyugtuk a légkalapács zajától. Hí­vónk szerint még a vasár­napi tányér leves is moz­gott az asztalon, akkora zaj volt. Nem dohányzó. K. L. azért bosszankodott, mert szeretné, ha Magyarorszá­gon is olyan komolyan vennék a nem dohányzók egészségét, mint az Egye­sült Államokban, ahol egyetlen közhivatalban sem lehet füstölni. Ez azonban nem olyan egy­szerű, mert, mint olvasónk mesélte, Budapestről Sze­gedre jövet a MÁV IC já­ratára a pesti jegyeladók nem hajlandók megkeresni a megmaradó nem do­hányzó helyeket, hanem automatikusan dohányzó fülkét adnak. Hívónk en­nek ellenére több üres nem dohányzó helyet is talált. MTSZ Csongrád Megyei Szervezete az alábbi, felsőfokú szakképesítést nyújtó tanfolyamokat indítja: * OKLEVELES PÉNZÜGYI REVIZOR időtartam: 280 óra (2 félév) - Feltétel: felsőfokú iskolai végzettség, * FELSŐFOKÚ STATISZTIKUS időtartam: 320 óra (2 félév) Feltétel: középiskolai végzettség * MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ időtartam: 460 óra Feltétel: középiskolai végzettség Bővebb felvilágosítás a 62-311-51 l-es telefonon vagy személyesen a Technika Házában (Szeged, Kígyó u. 4.) Jelentkezési határidő: 1996. november 10. • Szegedi kutatók készülnek az Andokra A cél: Amerika „teteje n

Next

/
Thumbnails
Contents