Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26 / 250. szám
SZOMBAT, 1996. OKT. 26. KEDVENCEK 9 Nemrégiben - egy pályaavató keretében Szegeden, a Gellért & Fiai Szabadidőközpontban jártak a honi teniszsport jeles művelői, Temesvári Andrea és Sávolt Attila. Bemutatójuk egyszerre idézte a múltat, mutatta a jelent és sejtette a jövőt. Az „előadás" után mindketten készségesen, kedves közvetlenséggel beszéltek sportpályafutásukról, a teniszről vallott nézeteikről és magánéletükről. Temesvári Andrea (30 éves) üstökösként robbant be a nemzetközi teniszélet élbolyába. 1980-ban megnyerte az Orange Bowlt (a 14 évesek versenyét) és a 18 évesek(!) fedett pájyás Európabajnokságát. 1983-ban már az olasz nyílt, és az amerikai salakos bajnokságon diadalmaskodott, így eredményei következményeként 1984 januárjában és februárjában a világranglista 7. helyén jegyezték. Ezután egy komplikált bokasérülés visszafogta szárnyalását, és több év után nem kerülhetett a legjobb 25 női teniszező közé. Visszatérését követően sikerült még egyszer a régi magasságokba emelkednie, de a legjobb 100 közé többnyire még most is beverekszi magát. A bemutató után a vendégektől hemzsegő klubház egyik félreeső sarkában ültünk beszélgetni • Pályafutását mindig megkülönböztetett figyelemmel követte és figyeli jelenleg is a sportközvélemény, amely örömmel vette újbóli visszatérését. Játékát nézve, mozgása, kedve, teniszszeretete a régi, bizonyítja ezt a pozsonyi siker is, amit Marosvári Katival az oldalán, párosban ért el a nyáron. - Ami a többszöri visszatérést illeti - ezeket sérülésekkel és egyebekkel hozzák összefügésbe -, kevésszer kellett elölről kezdenem, mert azért nem voltam én oly' sokszor sérült - oszlatja el a tévhitet. - Bajlódtam ugyan a bokámmal, de végül sikerült talpra állnom. Több olyan játékost ismerek, aki közel sem szenvedett olyan komoly sérülést, mint én, s mégis abbahagyta. Akik hiányolták a kezdetet követő kiugró eredményeket, elfelejtették, hogy a fiatalon, 18 évesen elérteket - a TOP tízben voltam! - két év kihagyás után nagyon nehéz túlszárnyalni. 9 Ha felülmúlni nem is sikerült azokat, figyelmet keltő, elismerésre méltó eredményei azért később is voltak. - Nekem akkor az igazi sikert az jelentette, hogy újból játszhattam, ez egyfajta „végkielégítés" volt számomra - értelmezi utólag is, mit élt át akkoriban. - Amikor 1987-ben megműtötték a bokámat, az orvosok sem hittek gyógyulásomban, azt mondták, örüljek, ha normálisan tudok járni, nemhogy sportolni, versenyezni. Egy év múlva elkezdtem edzeni, de egy hét ütögetés után a vállam kezdett rakoncátlankodni. Pihentettem egy hónapot, mégsem javult, ezért Amerikában megműttettem. • Közel két év pauza után viszont megint a régi Andival találkozhattak az ellenfelek, akiket sorra maga mögé utasított, és 1989 végén újfent a TOP legjobb 30-35 teniszezője között találtuk... - Senki sem gondolta, hogy a menőknek egyszer mény karakter vagy, nem lehet befolyásolni, neki mégis sikerült rád hatnia... - Mérhetetlen teniszbeli tapasztalatával, az igazi profikra jellemző gondolkodásmódjával nagyot lendített rajtam - árulja el, mi mindennel hatott rá élete páija. Elmondanám, ha nem sportolóként, hanem egyszerű emberként találkozom vele, biztos vagyok benne, hogy ő - tulajdonságainál, egyéniségénél fogva - akkor is igazi társam lenne, ugyanígy hatna rám. És ez legalább olyan fontos, mint az, hogy sportolóként is van miért felnéznem rá. Más kérdés, ha nem teniszezünk mindketten, lehet, hogy soha nem találkozunk. • Akárhogyan is nézzük a dolgokat, a tietek nem egy általánosítható párkapcsolat, ez egy sajátos vonzalom. Amikor megkérdeztem Andreát, miként élitek meg e nagy szerelmet, ő nem titkolta érzéseit... - Nekem sincs miért - enged betekinteni érzelmi életébe. - Az elején, a „mindenbe belemagyarázó világ" miatt volt egy kis félsz bennem, tartottam attól, hogy az emberek mennyire és egyáltalán elfogadnak-e úgy, mint Andrea társát. Most már nincs ilyen érzés bennem, nem zavar, hogy mit mondanak, mit gondolnak rólunk. Lehet, hogy kívülről nézve nem így látszik, ennek viszont egyetlen oka van, *' mégpedig az, hogy eleve tartózkodó, feltűnést kerülő ember vagyok. Magatartásom nincs összefüggésben Andival, mert ha nem ő, bárki is lenne mellettem, akkor is ilyen lennék. • Meggyőztél, váltsunk a teniszre. A nyáron 91 pontot gyűjtöttél az ATPversenyeken, jelenleg a 162. vagy a ranglistán. Az erényedként emlegetett céltudatosságodnál, akaraterődnél fogva, gondolom, ennél sokra többre vágyói. - Mielőbb szeretnék az első százba jutni, s ezért mindent megteszek - mesél terveiről. - Ott már a szerencsén is sok múlhat, nagyobbak a lehetőségek a további előrelépésre. Hogy mikor kerülök oda, azt nagyon nehéz megmondani, ahhoz nagy eredmény is szükséges. 9 Salakspecialistaként tartanak számon, az említett nagy ugráshoz viszont elengedhetetlen a stílusváltás, az, hogy a gyors pályákon is otthonosan mozogj. - Március óta Temesvári Ottó az edzőm, akinek nagyon sokat köszönhetek egészíti ki pályaképét. - Úgy határoztunk, hogy januárfebruárig csak a felkészülésre - az erősítésemre, a technikai elemek sulykolására - koncentrálunk, mert játékomból hiányoznak azok az elemek, amik elengedhetetlenek a gyors pályákon való eredmények eléréséhez. Kezd ugyan összeállni, bár még nem az igazi az első szervám; még nincs benne 'elég átütőerő, de rengeteget kell gyakorolnom a röptét, no meg az adogatásfogadásomon is van mit javítanom. Tartom magam ahhoz, hogy holtig tanul az ember. 9 A nagy álom? - Iszonyatosan nehéz lesz, de megpróbálom, hogy egyszer, valamikor bejussak a TOP ttzbe - közli vágyát búcsúzóul, amihez csak annyit: szívből kívánjuk, teljesüljön óhaja! Gyürki Ernő • Sávolt Attila és a mindenbe belemagyarázó világ Temesvári újra „normálisan" jár! Temesvári Andrea és Sávolt Attila - két boldog ember a kegyetlen teniszcirkuszban. (Fotó: Miskolczi Róbert) még számolniuk kell velem - büszkélkedik némi nosztalgiával. - „Állati nagy" siker volt ez számomra, bár sokan nem annak könyvelték el, mert egyszerűen nem tudták úgy követni az eredményeimet, mint ahogyan elértem azokat. Igaz, világra szóló, kiugró győzelmeim akkoriban nem voltak, de nem is lehettek. Két év alatt nagyot változott a mezőny, és én csak arra törekedhettem, hogy bizonyítsak. Sikerült, hiszen folyamatosan a legjobb ötven között voltam. G Következett egy nem igazán szerencsés edzőváltás, ami később magánéletbeli gondokkal is párosult. - Igen, ezek megviseltek és visszavetettek, ezért maradtak el azok az eredmények, amiket érzésem szerint elérhettem volna - világít rá, miként hatottak rá az akkor történtek. - Később azért vigasztalódhattam, mert '92ben és '93-ban újra bekerültem a legjobb száz közé. Visszagondolva a régi szép időkre, ha végig nézzük azok névsorát, akik velem kerültek reflektorfénybe, ma már csak Helena Sukova és Judith Wiesner található a TOP ötvenben, a többiek abbahagyták. G Bizonyára magyarázható ez azzal is, hogy változott játék, és a mai tenisz jóval többet követel, mint például a tíz évvel ezelőtti - így igaz, a mostani játék rendkívül gyors, más stílus dominál - magyarázza a megváltozott helyzetet. Aki a mostani „darálóban" az élmezőnyben, a legjobb százban marad, az előtt le a kalappal! G Még mindig 4 ebben a taposómalomban is örömet okoz a versenyzés, a játék? - Amíg úgy érzem, hogy nem munka a munka - mert ilyen szinten valahol mégiscsak az -, nem gyötrelem számomra, tehát élvezem, amit csinálok, és jó eredményeket érek el, addig, de csakis addig versenyzek, tovább nem szabad erőltetni tájékoztat szándékáról. Összegezve pályafutásomat, azt mondhatom, hogy az eredményeim nagyon boldoggá tesznek! Voltak nagy sikereim, igaz, kudarcaim is, örülhettem és sírhattam, megtapasztalhattam, hogy milyenek az emberek, amikor csúcson van valaki, és milyenek, amikor nincs csillogás. A sikerek olykor gyorsan, feldolgozhatatlan sebességei zúdulnak az emberre, s fogadásukra képtelenség felkészülni. Ilyenkor hihetetlenül sok „barát" veszi körül a győztest, s ha ráadásul fiatal és tapasztalatlan az illető, nemigen tudja eldönteni, hogy ki, merre, meddig... G És most? - Úgy érzem, eléggé kiegyensúlyozott vagyok, amit a tenisznek köszönhetek vall érzelmeiről. - „Kívülről" is reálisan látom a dolgokat, nem tűzök magam elé délibábos, megvalósíthatatlan célokat. Értékrendszerem szerint talán a legnagyobb hibám - lí&r valamennyire muszáj ilyennek lenni, ha valamit el akar érni a ember hogy maximalista vagyok. Ezzel együtt vallom, meg kell találni azt a testi-lelki egyensúlyt, ami képessé tesz arra, hogy icipici dolgoknak is tudj örülni. G Igaz, hogy a mostani az utolsó versenyévadja? - Ilyesmiről konkrétan én sehol nem beszéltem! - cáfolja a híreszteléseket. Egyszer, amikor megkérdezték tőlem, hogy meddig szándékozom teniszezni, azt mondtam, hogy addig veszek részt profi versenyeken, amíg szórakoztat, és nem nyűg számomra a tenisz. Meglátásom ezzel kapcsolatban, hogy a női versenyek szisztémája — a férfiakéval ellentétben - érzelmileg inkább taszítja, mintsem vonzza a teniszezőket. Nem ritkán előfordul, hogy azon a helyszínen, ahol valamikor kiemelt volt az ember, három fordulót is játszania kell, hogy felkerüljön a táblára. Visszatérve a kérdés lényegére, elérkezettnek látom az időt, hogy foglalkozzam a „meddig még" gondolatával. Azért is, mert adódnak dolgok az életben, melyek oly annyira fontosak nekem, és - mivel megvan hozzá a kellő erőm - arra inspirálnak, hogy változtassak. Van, amit szinte a végtelenségig lehet csinálni, de - éppen az előbbiek miatt - nem akarom folytatni, mert máshol, másban (is) lelhetek örömet. G Nem veszi tolakodásnak, ha arra kérem, hogy erről is beszélgessünk? - Sejtem, mire klvácsi, nyugodtan kérdezzen - jelzi sajátos „temesváris" mosollyal, hogy magánéletéről is hajlandó kitárulkozni. G Az említett változtatás gondolatát, ugy,e nem más, mint a felkarolt Sávolt Attila váltotta ki? - Én*nem felkarolásként fogom fel... - teszi érthetővé a kívülállóknak is választását. - Mivel ez nem egy szokványos eset, bizonyára sokan furcsállják, hogy Temesvári Andreának egy nála tíz évvel fiatalabb fiú, éppen egy teniszező - nyugodtan írja le - a szerelme. A mai világban a sok egyedüllét lelkileg érzékenyebbé teszi az embert, ezért sem mondanám egyszerű felkarolásnak a mi kapcsolatunkat. Sokkal mélyebb dolog ez annál... Egyfajta szeretet, szerelem és ragaszkodás, amely igazán boldoggá tesz engem. • És Attilát? - Ezt tőle kérdezze - tudatja, hogy partnere érzelmeiről nem ő hivatott beszélni. - Aki engem ismer, tudja, nem vagyok egy tutyimutyi nő, de olyan sem, aki ragad valakire, aki rajongana a „papucs" férfiakért. Az egyébként halk szavú, abszolút nyugodt Attilát különben sem lehet „bekebelezni", mert nagyon is tudja, hogy mit akar. Eléggé önfejű és makacs ahhoz, hogy engedje magát dresszírozni. Égyéniségét nem lehet, de nem is szabad - én sem akarom - megváltoztatni. Vannak az életnek olyan szabályai, melyeket mindenkor kötelező betartani, s én ehhez tartom magam. G A nyilvánosság előtt hogyan „viseli" Attila ezt a - szavaiból ítélve - meseszerű szerelmet? - Egyedüli gondunk, hogy Attilát - koránál fogva - nem mindenütt fogadják el felnőtt férfiként - jelzi köntörfalazás nélkül, hogy olykor a napos oldalra is vetődik árnyék.' - Ezért aztán néha nem igazán tudja helyére tenni kettőnk kötelékét. Ez, amikor együtt vagyunk egy-egy társaságban, legtöbbször fokozott halkságban, visszahúzódásban jelenik meg nála. Nehéz helyzetben van, mert nem mindig szerethet úgy, ahogyan óhajtaná, ám „korosodása" bizonyára az ilyesmivel szemben is kellően felvértezi. Megszoktuk már, hogy kapcsolatunkat mindenki sajátosan, másként látja és fogja fel. Ez minket egyáltalán nem zavar, ennek megítélése, szerintem, intelligencia kérdése... G Alig 14 évesen, párosban, Európa-bajnokságot nyert Kisgyörggyel, az Orange Bowlon egyéniben harmadik volt. 1992-ben Wimbledonban, a 18 éven aluliak versenyében a negyeddöntőigjutott, 1992-ben pedig, korosztályában a világ első számú teniszezője volt Sávolt Attila (20 éves). A csúcson nem sikerült megkapaszkodnia, „lecsúszott" a völgybe. Éveken át szinte alig lehetett hallani róla, mígnem a nyáron ismét a felszínre tört, majd' másfél száz hellyel ugrott előre az ATP-ranglistán. G Gyors, ismételt felfutásod, különös módon egybeesik életednek azzal a szakaszával, amikor is kapcsolat alakult ki Temesvári Andrea és közötted. Az idill mennyiben befolyásolta teljesítményedet? - Voltaképpen teljes mértékben - válik világossá, kinek is köszönheti a változást. - Első találkozásunk, ez 1993 nyarán történt Wimbledonban, csupán barátságot sejtetett, ám több, sokkal több lett annál, hisz' komoly kapcsolattá vált együttlétünk. G Andi azt mondta, ke-