Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

8 KÖRKÉP CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 24. mazz ! RENDKÍVÜLI r IV­ó 54x44 cm-es p. lappal 6207 FI helyell 3724 Ft 112 617 FI helyell :7570 Ft 3817 fl helyell 2290 Ft VIRÁGTARTÓ 4 réízej 8957 Ft helyett 5374 Ft 3 részes 6505 FI helyell 3903 Ft ; 17 650 Fl helyell : 10 590 Ft te A CSŐSZ TÓTH KFT.-NÍL! KONYHASZEKRÉNY 95 000 Ft SZEKRÉNYSOR 61 617 fl helyell tlö t97 U II 90x44 cm-es p. lappal 7823 Fl helyell 4694 Ft ELEMENKÉNT: Akwztfe izckrény: 14 900 Ft helyeit 89 10 Ft KitojFót szekrény: 5734 Fl helyell 3440 Ft Pokos szekrény: 4433 Fl helyell 2««0 Ft Sorokszekrény-. 3550 Fl helyell 2130 Ft Komód: 10 000 Fl helyell OOtMI Ft SZEZON YEGI ARENGEDMENYES ML ANYAG KERTIBLTOR-YASAR HINTA ÁGYAK REKLÁMÁRON: 14 TOO Ft-ért! SZEGED, POZSONYI IGÉ U. (A börlön mögött) Tel.: 62/323-822 Ny.: h.-p.: 8-17, ízo.: 8-12 óráig VÁSÁROUON KÖZVETLENÜL A GYÁRTÓTÓL 40%-0s ÁRENGEDMÉNNYEL^ Siker Olaszországban Pál Tamás: - A koncertek új feladatokat hoztak. (Fotó: Révész Róbert) Pszichosztorik A Szegedi Nemzeti Színház és a szabadtéri zenei vezetője, Pál Ta­más karmester hosszabb idő után hétfőn este ér­kezett haza. Szeptembe­ri és októberi külföldi munkáiról kérdeztük. • A városban az a hír járja, hogy elbujdosott. Hol járt? - Olaszországban. Milá­nóban adtunk két koncertet, a legelőkelőbb koncertterem • Sarkod (MTI) Sarkadon fölavatták Adorjáni Endre szobrászmű­vész Árpád vezér lovas bronzszobrát, amelyet a Honfoglalás 1100. évfordu­lója tiszteletére állított a bé­legelőkelőbb két bérleti so­rozatát nyitottuk. Itt vannak a kritikák - óriási sikerünk volt. • A Salieri zenekarral? - Igen, illetve nem. Salie­ri néven futott a zenekar, de nem a kamaraegyüttes volt, hanem egy 70 tagú - a Salie­ri kamarazenekar, a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjaiból válogatott - szegedi együttes. A kiváló orosz zongoraművésszel, kés-bihari kisváros. Az 1956-ös forradalom negyve­nedik évfordulóján fölava­tott bronz lovasszobor a Petrusanszkijjal Csajkovsz­kij b-moll zongoraversenyét adtuk, valamint A tolvaj szarka-nyitányt az első kon­certen, a másodikon szintén egy Rossini-nyitányt és a nagyszerű Szergej Krilov hegedűművész közreműkö­désével a Sibelius hegedű­versenyt és Dvorák Az új vi­lág szimfóniáját. Az első al­kalomra csak egy ráadással készültünk, de a második koncerten már két ráadás­darabot is előadtunk. Na­Szent István téren kapott he­lyet, ott, ahol az 1990-es de­mokratikus fordulatig Lenin szobra állott. A legújabb Ár­gyon komoly felkészülés előzte meg az olaszországi szereplést. Hogy ezt a két koncertet megcsinálhattuk Milánóban, abban rengeteg segítséget kaptunk itthon: meg kellett változtatni a színházi műsorrendet, a fil­harmóniai koncertek idő­pontját, és megoldani más problémákat, de szerencsére minden érdekelt belátta, hogy ez a szegedi zenei élet­nek is kamatozni fog. A koncertek be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket, új személyes és együttes fel­adatokat hoztak. Lemezfel­vételre kaptam megbízást a berlini szimfonikusokkal, a zenekart pedig újabb három koncertre kérték fel. • Szeptember végén és október elején koncertez­tek Milánóban; azóta? - Most Cosenzából jöt­tem. Ez viszonylag kis vá­ros, de van egy híres opera­háza a Teatro Rendano, ahol Manon-előadást készítettem elő, két szereposztással, otta­ni zenekarral. A Manón Les­cau-t a Teatro Rendanóban háromszor játszottuk eddig, volt három előadása Manto­,vában, s most a hét végén még visszamegyek, mert ugyancsak háromszor el­játsszuk - Anconában. S. I. pád-szobor alkotója, Adotjá­ni Endre - aki 1950-ben Ko­lozsvárt született s erdélyi pályakezdése után jelenleg Szekszárdon él - kamaraki­állításon is bemutatkozik a sarkadiaknak. Azok körében, akik szí­vesen idézőjelbe teszik a racionális világ értékeit, ér­tik a magyarországi szocia­lista-liberális körök nyelvét és célzásait, és fogékonyak egy nagy praxissal rendel­kező pszichológus félig irodalmi, félig bölcseleti próbálkozásai iránt bizo­nyára élvezhető olvasmány lesz Popper Péter „Hogyan öljük meg magunkat?" (Pszichosztorik, Színes po­kol) című könyve. A könyv rendhagyó műfajú kisprózái a mindennapok racionális szférája alatti te­rületre, lélektani jelentős­séggel bíró gondolatok és reflexiók közé kívánják el­vezetni a logikus világból elvágyó olvasót, ugyanarra a területre, amelyet a jelen­tősebb irodalmi művek a való világgal együtt képe­sek feltárni. Popper Péter Így vall könyvéről: „Pszi­chológus vagyok, aki néha rádöbben arra, hogy szak­májának elvont tudomá­nyos nyelvén dadogni kezd, és nem tud elmonda­ni olyasmit a lélek dolgai­ról, ami már nemcsak a ra­cionalitás szféráiban szól, ám tagadhatatlanul jelen van mindennapi életünk valóságában". A könyv el­ső kiadása 1991-ben jelent meg, a benne szereplő, Is­ten komédiásai című játé­kot Szfnes pokol cfmmel 1983-ban, az Útvesztő cí­mű játékot 1986-ban elő­adták a Pesti Vigadóban. Popper Péter - Hogyan öljük meg magunkat?. (Pszi­chosztorik, Színes pokol) Türelem Háza Bt. 1996. Babafigyelöben A csecsemők viselke­désével foglalkozó taná­csadó jellegű könyvek rendszerint két félék. Az egyik az a fajta, amelyik az első hónapok fáradtsá­gától meggyötört szülő életét igyekszik praktikus tanácsokkal megkönnyíte­ni, esetenként nem törőd­ve azzal, hogy a gyerme­kek különbözőképp rea­gálhatnék e praktikumok­ra. A második fajta, amelynek kategóriájába Desmond Morris: Babafi­gyelőben című könyve is tartozik, a szülőnek nem a praktikus, hanem a gyer­meke iránt érdeklődő én­jét célozza meg. A világ­hírű viselkedéskutató könyve derűsen és megra­gadóan elemzi a csecse­mők mindennapi életjele­neteit, s mellesleg taná­csokkal szolgálva, hogy mit kell tenniük a szülők­nek a gyermek érdekében. Desmond Morris - Ba­bafigyelőben, Park kiadó, Szülők könyvtára 1996. íiroUttot gtimtjuefljib Szeged, Kossuth L. sgt. 1 TT 312-457 Árpád-szobor Teller Ede segíteni akar • Budapest (MTI) Teller Ede professzor se­gítségére szeretne lenni Horn Gyula miniszterelnöknek és Magyarországnak a NATO­tagság elnyerésében. Erről a kormányfőnél tett keddi láto­gatását követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek a világ­hírű atomtudós. Teller Ede véleménye sze­rint a csatlakozási törekvést a magyar közvéleménynek is lelkesedéssel kellene támo­.gatnia. A NATO ugyanis a békét sokkal valószínűbbé teszi - fogalmazott a pro­fesszor. További kérdés kap­csán hangot adott azon el­gondolásának is, hogy foly­tatni kellene a Hadászati Vé­delmi Kezdeményezés (SDI)-programot, mivel sok országban - noha nem túl nagy számban - veszélyes rakéták vannak. Teller Ede hangoztatta: a paksi atomerőmű a legbiz­tonságosabbak közé tartozik a világon, és bővítése nem jár veszélyekkel. Megje­gyezte: amennyiben nyolc­kilenc éven belül két újabb reaktort építenek, akkor az atomerőmű a hazai elektro­mos energia már nem 40, hanem 50 százalékát adja majd. Magyarországnak több energiára van szüksége, amelyet ha magenergiából nyernek, akkor az az átlag­ember egészségére kevésbé lesz veszélyes, mint bármely más energiaforrás - mutatott rá. Az atomterrorizmusra vonatkozó kérdéssel össze­függésben a nemzetközi összefogás és együttműkö­dés szükségességét hangsú­lyozta. • Pál Tamás koncerteket és operákat vezényelt

Next

/
Thumbnails
Contents