Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

KEDD, 1996. OKT. 22. BELFÖLD 3 Vendégünk Joulwan tábornok Végh Ferenc (balról) és George Joulwan. Katonásan. (MTI Telefotó) jegyzet Vén Európa S

zegény vén kontinensünk nyilván sokat „csuklik" mostanság. Annyit emlegetjük, mint talán még sohasem. Amióta mi is következetesen „nyomulunk" előre, néhány közép-európai szomszédunkkal egyetemben, s igyekszünk minél gyorsabban bejutni az annyira áhított EU-ba, csak úgy röpködnek az újonnan alkotott szakkifejezéseink: európai integráció, euroatlanti csatlakozás, eurorégiós együttműködés, sőt, már olyat is olvastam valahol, hogy europiaci értékesítés... Valószínűleg nem tűnik korszakalkotónak a megjegyzésem: tartalmat kellene már adni ezeknek a kifejezéseknek. Hogy miért mondom ezt? Azért, mert a magyar polgárok alig 40 százaléka (!) hallott ezekről, s mindössze 10-15 százaléka ismeri jelentésüket és tartalmukat. Nehogy azt gondoljuk, hogy a csatlakozni kívánó országokban másként van. Nem. De ez nyilván nem vigasztal bennünket. A

zt hiszem, inkább arról kellene beszélni, s ezt jó néhány komoly szakértőnk állandóan ismétli, hogy mit is jelent nekünk az az annyira áhított Európa! Tudnillik, ha állandóan csak a csatlakozás előnyéről beszélünk, akkor a közvéleményben egy idő elteltével megcsontosodik a „Kánaán-elképzelés", s azt gondolja majd a böcsületes magyar, hogy csak alá kell írni a belépési szerződést és kis országunk is földi paradicsommá válik! Jó lesz a földre szállni. Tudniillik, a közelmúltban e sorok írójának mesélte az osztrák külügyminisztérium egyik tisztségviselője, hogy szerinte rosszul készttették fel a sógorokat a csatlakozásra: csupa jót mondtak az EU-ról. Az eredmény: 67 százalék igen voks. Azóta már „csak" 47 százalék támogatja az Uniót. A többi szidja. A vén Európa a tárgyilagosságot is elvárja tőlünk. Göncz és Pataki Schamschulát kizárták • Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója kizárta a képviselőcsoportból és a pártból Schamschula György frakcióvezető-helyettest. Az egykori MDF-es honatyának - aki csak nemrég lépett be az FKGP-be azért kellett távoznia, mert az Antall-kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztereként 1,4 milliárd forintos sikerdíj kifizetésére adott engedélyt a GSM-tender ügyében. Ezt Homoki János kisgazda képviselő mondta el a sajtó képviselőinek. A honatya rámutatott arra, hogy a kisgazda eszmeiséggel összeegyeztethetetlen a sikerdíjak osztogatása. Ez egyaránt vonatkozik a jelenlegi és az előző kormány tagjaira. Schamschula kizárására azért csak most került sor, mert a kisgazdák a napokban - az újságok híradásaiból értesültek a sikerdíjról. Homoki János a frakcióülésen történtekről elmondta azt is, hogy a képviselőcsoport egyhangúlag döntött Schamschula György kizárásáról. A volt miniszter tudomásul vette a kisgazda honatyák döntését. T. G. M. elhagyta... • Budapest (MTI) Nem kívánta értékelni Dornbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának elnöke Tamás Gáspár Miklósnak azt a bejelentését, miszerint az SZDSZ egykori alapító tagja lemond OT-tagságáról és - bár SZDSZ-tag marad — hosszabb időre teljesen vissza akar vonulni a magyar politikai közélettől. • Budapest, Szolnok (MTI) Kétnapos, hivatalos látogatásra hétfőn hazánkba érkezett a NATO európai erőinek főparancsnoka. George Joulwan tábornokot Végh Ferenc altábornagy, a honvédség vezérkari főnöke hívta meg. A vendég - az előzetes tervek szerint - találkozik Göncz Árpád államfővel, Horn Gyula miniszterelnökkel, Keleti György honvédelmi és Kovács László külügyminiszterrel. A NATOfőparancsnok megbeszélést folytat az Országgyűlés Honyédelmi Bizottságnak tagjaival is. A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó George Joulwan tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka hétfőn délután megtekintette Szolnokon a Magyar Honvédség 88. Két okból kifolyólag tartotta fontosnak a tegnapi szegedi látogatást dr. Pataki István, a Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára: a megye vezetőivel együtt lakossági fórumon tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy mi vár(hat) ránk az Európai Unióh'oz való csatlakozásunk esetén, másodsorban pedig tájékozódott azokról a kérdésekről, amelyek a lakosságot foglalkoztatják. A helyettes államtitkár a sajtó képviselőivel való találkozón elmondta, hogy a csatlakozás előtti időszakban rendkívül fontos a pontos és hiteles tájékoztatás. Magyarán a lakosság felkészítése, a csatlakozással kapcsolatos előnyök és hátrányok ismertetése. Beszélt arról, hogy az emberek egyre tájékozottabbak, önállóan is fel tudják mérni a csatlakozással járó Gyorsreagálású Zászlóalját. Útjára elkísérte Végh Ferenc altábornagy, a honvédség parancsnoka. A helikopteren érkezett magas rangú katonai vezetőket a szolnoki katonai egységek parancsnokai fogadták. Keresztúri László előnyöket és hátrányokat. Az már most bizonyos, mondotta a Külügyminisztérium tisztségviselője, hogy lesznek olyanok, akik jól járnak és olyanok, akiknek kevesebb haszna származik abból, hogy csatlakozunk az Unióhoz. Az első kategóriába tartoznak azok, akik több idegen nyelvet beszélnek, több szakmának a „tudorai", vagy magasabb iskolai végzettségűek. A vesztesek? Ennek az ellenkezői, vagyis azok, akik nem rendelkeznek az említettekkel. Dr. Pataki István szerint igen fontos láncszeme az euroatlanti csatlakozásnak a kisebb közösségek felkészítése és felkészülése. Az úgynevezett eurorégiós körzetek létalezredes, egységparancsnok tájékoztatójában a gyorsreagálású zászlóalj többek között elmondta: a városban állomásozó más egységekkel együtt abban az esetben vár rájuk tennivaló, ha az országot váratlanul külső támadás rehozása megkönnyíti majd az integrációs folyamatokat. Ehhez fűzte hozzá Ratkai Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, hogy környezetünkben már „élő példa" is van e téren, hiszen a magyarországi dél-alföldi megyék, a romániai Arad és Temes megye, valamint a Jugoszláviához tartozó Vajdaság a közelmúltban több közös tanácskozást tartott a régiós együttműködésről, s ennek már néhány gyakorlati, kézzelfogható eredménye is van. Lapunk munkatársa azt kérdezte a helyettes államtitkártól, hogy a fennálló bizalmatlanság e régióban mennyire hátráltatja a gyorsabb és szorosabb integráciéri, vagy békeidőben kataszrófa elhárítását, illetve humanitárius feladatot kell megoldani. A szóbelit gyakorlati bemutató követte, amikor a katonák imitált helyzetekben adtak ízelítőt tudásukból és felkészültségükből. ót? Arra utaltunk, hogy például a tavaszi eurorégiós konferencián, amelyet éppen Szegeden tartottak, a Vajdasági Végrehajtó Tanács (a kormány) elnöke olyan formai kifogásokat emelt az együttműködési megállapodás tervezetében, hogy Újvidéket ne magyarul, hanem szerbül (Novi Sad-ként) írják a magyar dokumentumokban is! Pataki helyettes államtitkár szerint e bizalmatlanságok kétségkívül adottak még, ám éppen ezekben a régiókban lehet majd a legjobb eredményt elérni, mert a felek előbbutóbb belátják, hogy csak szoros együttműködés révén haladhatnak előre. Az európai csatlakozás záloga ugyanis a fejlődés. A közeledésnek már most vannak jelei, s ezzel egyidejűleg a bizalmatlanság légköre is enyhül, a következő lépés pedig a konkrét együttműködés rögzítése és megvalósítása. K. F. • Budapest (MTI) „New York állam - más amerikai államokhoz hasonlóan - önálló irodát nyithatna Budapesten, amely elősegíthetné a közvetlen kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítését" javasolta Göncz Árpád azon a megbeszélésen, amikor fogadta Pataki Györgyöt, New York állam kormányzóját a Parlamentben. A kormányzó válaszában jelezte, hogy a kérdést megvizsgálják, és döntésüket a pénzügyi helyzet ismeretében hozzák meg, figyelembe veszik New York állam és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását, valamint a befektetéseket • Uniós csatlakozás Nehézségek is lesznek! • Rita és Zsuzsa kutya orra nem tévedett Fordulat a Farkas Helga ügyben? Ha tavaly augusztus 3-án a szokott óvatossággal nyitják ki a zsilipeket a Pankotai Állami Gazdaság öntözöcsatornáján, Juhász Benedek neve még ma is körözési listán szerepel. A szokott óvatosság azonban elmaradt, s a nagy erővel zúduló víz a csatorna medrében ásott sírjából egy férfi oszlásnak indult tetemét mosta ki, hozta felszínre. A nyomozást a Csongrád megyei rendőrség emberölési ügyben rendelte el, de akkor nemhogy a gyilkossággal gyanúsíthatok személyére, de az áldozat kilétére sem derült fény. Mára viszont e nyomozás kapcsán közelebb kerültünk az 1991. június 27-én eltűnt Farkas Helga ügyének felderítéséhez is. A fordulat dr. Kovács Lajos kitartásának köszönhető. Kovács Lajos még életvédelmi alosztályvezetőként nyomozott Farkas Helga eltűnésének ügyében, ma már az ORFK bűnüldözési osztályának vezetője. Nem tudott belenyugodni a kudarcba. Több ízben szabadságot vett ki, hogy nyugodtabban elemezhesse a formálisan már megszüntetett nyomozás adatait. Egyebek között feltérképezte Farkas Helga teljes ismeretségi körét, s mindazokat, akik kapcsolatba hozhatók vele. így került a Helga elrablásával gyanúsíthatok körébe Juhász Benedek. A nyomozó jól emlékezett arra, hogy a lány piros 323-as Mazdáját, amelyben Helga utoljára ült, gazdátlanul találták meg az algyői Tisza-hfdhoz vezető szervizúton. A kocsiban akkor több ember szagmintáját rögzítették. Az aprólékos nyomozás során ezek közül egy kivételével mindenkit azonosítottak. Az illetők el is ismerték, hogy ültek a kocsiban. Juhász Benedek szagát a vezetőülésben rögzítették, de ez a férfi kétségbe vonta a htres Rita és Zsuzsa szimatkutyák felismerő képességét. Tagadása gyanússá tette. Baráti körének felderítése során megállapították, hogy Juhász szoros barátságban van többek között Csapó Józseffel, s mindketten ismerik Farkas Helgát és a húgát is. Juhász Benedeket annak idején tanúként ki is hallgatták, de nem sok eredménnyel. Helga eltűnése után telefonon többször jelentkezett Farkaséknál egy férfihang, amelynek tulajdonosa váltságdíjat követelt a lány szabadon bocsátása fejében. Hívását rögzítették, több tanúval próbálták felismertetni, még a Danubius Rádióban is bejátszották. Csapó hangját egyik hozzátartozója fel is ismerte, de erről szóló vallomását később visszavonta. Magyarán: Helga elrablásával kapcsolatban Juhász és Csapó a rendőrség látókörébe kerültek, de az alapos gyanú megállapításához nem volt elég bizonyíték. Csapó a mai napig nem járul hozzá semmilyen poligráfos vizsgálathoz. Akkoriban persze mások is voltak a gyanúsíthatók körében. Az apa, Farkas Imre is magánnyomozást folytatott. Valóságos vagyont ígért a nyomravezetőnek, s ezért temérdek bejelentést kapott. Rengeteg szélhámos jelentkezett, itthon és külöldön jelöltek meg helyszíneket, neveztek meg embereket. Ajánlkoztak halottlátók, parafenoménok még Oroszországból is. Uri Geller közreműködését Farkas a felesége óhajára kérte. Farkas kapcsolatba került egy Hudák Lajos nevű, debreceni származású férfival is, aki állította, hogy Helgát látta az egyik nyugat-európai város presszójában. Farkas a testőreivel és Hudákkal együtt Németországba sietett, ahol kiderült, hogy az úgynevezett nyomravezető hazudik, egyszerűen pénzt akart Farkastól kicsikarni. Úgy hírlik, hogy az apa testőrei ezután nem bántak túl kíméletesen Hudákkal. Hudák Lajos jelenleg kissé nehezen érhető el: egy francia börtönben tölti jogerőssé vált szabadságvesztés büntetését egy kelet-franciaországi gazdálkodó meggyilkolása miatt. A nyomozás tehát nem jutott előbbre, amíg dr. Kovács Lajos rendőr alezredes révén Juhász Benedek neve nem került újra a rendőrségi aktába, de ezúttal nem mint tanú, hanem mint gyanúsított. Juhász Benedek 26 éves gádorosi lakos, akinek neve az elrabolt Farkas Helga ügyében egykor már felmerült, 1995. március 30-án ismét hallatott magáról, amikor két társával: Béléi Józseffel (őt tanúként hallgatták ki a Magda Marinko perben) és Molnár Attiával együtt elrabolta S. Mihály kecskeméti vállalkozót. Egy városszéli benzinkúthoz csalták, majd megrohanták, és saját autójával egy tanyára vitték. Akkor a vállalkozó szabadon bocsátásáért 15 millió forintot követeltek. Ezt S. Mihály saját mobiltelefonján közölte családjával. Az események akkor vettek váratlan fordulatot, amikor a sógor a megadott helyre vitte a pénzt. S. Mihályt elrablói egy pillanatra őrizetlenül hagyták, s ő beugorva sógora kocsijába, vele és a pénzzel együtt elmenekült. Juhász Benedek tehetetlen dühében többször a menekülők után lőtt, de nem talált. Azzal tisztában volt, hogy nagy bajba kerültek. Neki ugyan sikerült eltűnni, de kilétére fény derült. Országos körözését kiadták, fényképe a lapokban és a tv-ben is megjelent. Béléi és Molnár hamarosan rács mögé jutottak, s emberrablásért, valamint más bűncselekményekért 10 illetve 11 év szabadságvesztésre ítélték őket. Juhász Benedek ügyét a bíróság elkülönítette és elfogásáig felfüggesztette. A gádorosi fiatalemberről sok információ jutott a rendőrség birtokába, de ezek valódiságát akkor nehezen lehetett ellenőrizni. Volt olyan bejelentés, hogy a fővárosban, illetve annak közelében látták. Mások szerint külföldre szökött. Volt, aki emlékezett arra is, hogy Juhász Benedek neve felmerült a Farkas Helga ügyben is. Az ismeretlen holttest és Juhász Benedek neve jó ideig nem találkozott. A szakértői vélemény ugyanis arról szólt, hogy 1995 februárjában vagy márciusában áshatták el a férfit. Márpedig Juhász március 30-án lövöldözött, így neve eleinte szóba sem jöhetett az azonosításnál. Később derítették ki a nyomozók, hogy a szakvélemény elsietett. A holttest több mérhető adata ugyanis illett Juhász Benedekre. Azt is tudták, hogy Juhász gyermekkora óta ismerte ezt a környéket. Az orvosi vizsgálat korábban megállapította, hogy a halált lőfegyver okozta. Újabb hosszadalmas vizsgálat után kétségtelenné vált, hogy a föld Juhász Benedeket vetette ki ideiglenes sírjából, és ezzel kérdések egész sora keletkezett, melyek megválaszolása nemcsak Juhász Benedek, hanem Farkas Helga sorsát is megvilágíthatja. Miért kellett meghalnia Juhász Benedeknek, s miért éppen ezen a helyen? Valaki félt, hogy ha rendőrkézre kerül, kitálal? De miről? Béleinek és Molnárnak erre sem oka, sem lehetősége nem lehetett már, hiszen gyorsan elfogták őket. Lehetett-e összefüggés Juhász halála és aközött, hogy Farkas Imre, Helga édesapja egy interjúban kimondta: Juhász Benedeket és a ma is börtönben ülő Csapó Józsefet gyanúsítja lánya elrablásával? A rendőrség további kérdései a következők: hol tartózkodott Juhász Benedek 1995. március 30-a után? Látta-e őt valaki is annak a tanyavilágnak a környékén, amelynek közelében holttestét megtalálták? Ki tud felvilágosítást adni Juhász Benedek barátairól, nőkapcsolatairól? Kikben bízhatott meg, akiktől baj esetén menedéket remélhetett? Ki tud olyan személyekről, akik veszélyben érezték volna magukat, ha Juhász Benedek a törvény elé kerül? Ki tudja, hogy 1991 ősze és 1995. március 30-a között járt-e Juhász Benedek külföldön? Ha igen, hol? Találkozhatott-e annakidején Hudák Lajossal, ismeri-e Csapó Józsefet? Ha igen, mikor beszélhetett vele? Ki tudna új adatot szolgáltatni Farkas Helga elrablásával, sorsának későbbi alakulásával kapcsolaban? Ki tud Juhász Benedek más, esetleg életellenes bűncseleményéről, bűntársairól? Végül van egy kérdés, melyre a tudomány válaszolhat: műszeres vizsgálattal össze lehetne vetni Csapó József és a suttogó bejelentő hangját. Ha az azonosítás sikerül, akkor kimondható: Farkas Helga egyik elrablója már ismert. Az ORFK bűnügyi főigazgatója október 21-én úgy döntött, hogy annak, aki akár Juhász Benedek, akár Farkas Helga ügyében újabb nyomra vezet, vagy bizonyítékot szolgáltat - személyének titokban tartása mellett 1 millió forintos jutalmat ad. Németh Gyula