Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 18. RIPORT 7 Mire képes egy matematikatanár? Főleg, ha polgármester. Ezt tudhatjuk meg Sandi István R(ügyfakadás) c. kis remekéből (Délmagyarország, október 15.), ami szerint „a polgármester... ügyesen kivárta azt a pillanatot, amikor határozatképtelen a testület" és zárójelben meg is magyarázza: „Bármely matematikatanár képes egy másodperc alatt, egy pillantással megállapítani, hányan lógnak az osztályból, s azt is, hogy a jelenlévők közül ki aktív." Meglehet, de sajnos be kell vallanom, hogy az én esetemben a dolgokról legfeljebb hallomásból értesülő és alkalmi szakfelügyelőnek felcsapó Sandi István - akinek talán elkerülték a figyelmét az ugyancsak a Délmagyarországban megjelent „Elnapoltatok" (október 11.) és „Lelemény" (október 12.) cikkek - ezúttal túlértékelt, mert szavazástól önmagukat megtartóztató fejekbe (utólag kiderült, hogy még csak nem is szocialista fejek) nem láttam bele, pedig a „sandi-trükkhöz" erre lett volna szükség, hiszen tudtommal a termet, de még a helyét sem hagyta el senki a határozatképtelenség bekövetkeztekor. A prózai igazság a következő négy pontban foglalható össze. - valóban tudatában voltam annak, hogy a határozatképtelenséggé válás előtti „Humán Szolgáltató Központ és Pedagógiai Segítő Központ és egyéb feladatok" c. napirendi pont nem egyszerű, ám a közgyűlés az egyszerűsített tárgyalási módot (ami a problémakört jól látó Szociális Bizottság elnökasszonya javasolt) elvetette és a teljes anyagot kívánta tárgyalni, - lehet, hogy az egyszerűsített tárgyalási mód esetén a közgyűlés nem vált volna határozatképtelenné, de a tény a következő: a 32. kérdésről még 26 képviselő szavazott, a 33. kérdésről mindössze 22 és ezzel vált határozatképtelenné a testület anélkül, hogy valaki láthatóan „lógott" volna, - nem lehet állítani. hogy a képviselők fáradtak vagy feledékenyek lettek volna, hiszen arra is ügyeltek - pártállásra való tekintet nélkül hogy a 32. kérdésnél legyen meg a 23 „igen" (26-ból!), tehát az, hogy a következő kérdésnél négy képviselő egyik (igen, nem, tartózkodom) gombot sem tudta megnyomni, a határozatképtelenségjele volt, - a közgyűlés menete során (nem sokkal a határozatképtelenség) előtt magam javasoltam két újabb napirendi pont (az 56-os és az 57-es számot kapottak) felvételét, amit a közgyűlés el is fogadott, de még ekkor sem hangzott el napirendre vételi javaslat (amelyről nem is tudom, milyen címmel lett volna napirendi pont) a Fidesz-MPP frakció részéről. Azt is olvasom (ezt már a Vektor-ügyet taglaló „Ki, mikor mit tud(ott)?" cikkben), hogy „A jelentkezők körét a polgármester úgy határozta meg, mint „számos ajánlkozó". Ezzel szemben egy október 11 -i feljegyzés kettő ilyenről tud. Munz Károly ügyvéd és a budapesti 1000-es ügyvédi iroda ajánlatáról..." Szeretném megnyugtatni az olvasókat (de leginkább az aláírás nélküli cikk szerzőjét), hogy nem romlottam mint matematikatanár, nincs baj a számolási érzékemmel, ezért közreadom, hogy amikor 1995 novemberében aláírtam a Vektorral kötött szerződést, magamhoz kértem az akkor Szeged Város portfólió-kezelésére érvényes ajánlatokat tevő cégek listáját. (Megemlítem, hogy a Munz Károly ügyvéd által említett ajánlat már nem volt köztük, mert az 1995. július 25-én tett ajánlatát 1995. október 24-i dátummal visszavonta.) Számuk 16. Ezt azért intézem el ilyen röviden, mert csak azt szeretném kérni, az esetleg legfeljebb kettőig számolni akaróktól is: fogadják el tőlem, hogy a 16-ra már mondható: „számos ajánlkozó". Szalay István matematikatanár Igazán megtisztelő - bár a honi sajtóban meglehetősen ritka -, hogy egy kétszázezres város polgármestere a külföldi utazásai közben bizonnyal felszaporodó hivatalos teendői mellett egy nyúlfarknyi publicisztikai írást terjedelmes válaszra, mégpedig ,félhivatalos" válaszra érdemesnek ítél. Úgy vélem, nem elegáns dolog négy, nem szocialista fejjel gondolkodó képviselőre hárítani annak ódiumát, hogy sikerült egy hónappal elodázni egy olyan horderejű ügy tárgyalását, melynek során óhatatlanul felmerül a polgármester felelőssége is. Ne feledjük: amenyiben mindössze egy szavazat hiányzik egy testület „döntésképességéhez", a levezető elnöknek - esetünkben Szalay Istvánnak - számos lehetősége van arra, hogy „megmentse a helyzetet", persze csak ha óhajtja is, akkor... (A módszereket kolléganőm „Elnapoltatok" c. írásában már felsorolta.) Ehelyett polgármesterünk lezárta az októberi ülésszakot, s erre újfent csak azt tudom mondani: ügyes. Mint ahogy arra is, amint összemossa a város portfoliókezelésére vonatkozó ajánlatokat csupán egy részterületre, a belterületi földek ellenértékének visszaigénylésére vonatkozókkal. Emlékszem: (ált.) oskolás koromban mindig nyílt titok volt, mikor jön a szakfelügyelő. A matematikatanár kirakatóráin sok piros pont osztatott ki, ám jaj volt annak, aki hibázott, miközben megkísérelte végigjátszani a rá osztott szerepet. A legeslegújabbkori magyar sajtószabadság nyolcadik esztendejében ideje volna megszokni: a szakfelügyelők immár sokkal gyakrabban, s rendszerint előzetes bejelentés nélkül érkeznek. S jelentésüket" nem a tanfelügyelőségnek, hanem a nyilvánosságnak címezik. Sandi István • Hétfőhöz egy hétre várják Tocsik Mártát Felállt a Deutsch-bizottság Tegnap Deutsch Tamás elnökletével zárt ülést tartott a parlamenti ad hoc bizottság. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az Országgyűlés ÁPV Rt.-vizsgálóbizottsága csütörtöki ülésén összeállította a testület előzetes programját. A vizsgálat célja az, hogy tisztázza az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és Tocsik Márta közötti tanácsadói szerződés megkötésének körülményeit, illetve azt, hogyan lett egy jogszabály végrehajtásából szerződéses viszony. A vizsgálóbizottság a szerződés tartalmát is elemzi majd, továbbá foglalkozik a felelősség kérdésével, ideértve Tocsik Márta és az ÁPV Rt. képviselői mellett az önkormányzatokat is. A testület támaszkodni kíván az eddig lefolytatott vizsgálatik eredményeire, így a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága már elvégzett munkájára. A bizottság zárt ülésen tárgyalt azok névsoráról, akiket a tényfeltáró vizsgálat során szeretnének meghallgatni. Az elfogadott program szerint a testület megvizsgálja Tocsik Márta tevékenységét, hogy megállapítsa, miben áll a jogásznő felelőssége. Választ vár egyebek mellett arra a kérdésre, hogy volt-e az ÁPV Rt.-nek pályáztatási kötelezettsége, hogyan ellenőrizték Tocsik Mártát, illetve megalapozott volt-e a megbízási díj számításának alapja. A vizsgálat kiterjed majd arra, hogy az ÁPV Rt. belső döntési mechanizmusa hogyan járult hozzá a Tocsik-ügy kialakulásához. Az alkotmányügyi bizottság a kérdések egy részével már foglalkozott, a meghallgatásokat szerdán befejezte, s várható, hogy a jövő héten nyilvánosságra hozza állásfoglalását. A párhuzamosságok elkerülése érdekében a vizsgálóbizottság tisztázni kívánja viszonyát az alkotmányügyi bizottsággal. A meghallgatásra javasolt személyek jegyzékének összeállításáról a testület zárt ülésen tárgyal. A vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumok jegyzékéről és a szakértők felkéréséről ezután döntenek. Az ÁPV Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság zárt üléséről Deutsch Tamás elnök adott tájékoztatást az újságíróknak. Elmondta: a bizottság döntött arról, hogy első körben kiktől kér tájékoztatást, és kiket hív meghallgatásra. A jövő héten csütörtökön a bizottság tájékoztatást kér az Állami Számvevőszék, az ügyészség, a rendőrség, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Iroda képviselőitől a náluk folyó, folyamatban lévő vizsgálatokról, hogy ezekkel összhangban folytathassa munkáját. Az ezt követő első hétfőn 13 órára várják Tocsik Mártát, az ÁPV Rt. tanácsadóját. Meghallgatják később a leváltott igazgatóság minden tagját, illetve a felügyelőbizottság valamennyi tagját. Meghívják a júniusban kiírt zártkörű tanácsadói pályázaton részt vevő Utilitas Kft. képviselőjét, valamint Horváth Adám ügyvédet, aki végül is nem adott be pályázatot. A bizottság kérdéseket kíván föltenni továbbá Hoóz Tibornak, az ÁPV Rt. jogászának, aki a pályázatról szóló előterjesztést előkészítette. Meghívják Tóth Tamást, aki az ÁPV Rt. titkárságának vezetője volt a pályázat idején. Választ várnak továbbá azoktól az önkormányzatok által alkalmazott tanácsadó cégektől, akik kapcsolatban voltak Tocsik Mártával, illetve az ÁPV Rt.-vei. A bizottság a jövő héten tárgyalja meg ügyrendjét. Ennek függvényében folytatják a későbbiekben hetente két alkalommal üléseiket. Dönteni fognak arról is, hogy ezek az ülések nyilvánosak legyenek-e. • A közvélemény szerint a sikerdíj visszajár A vállalkozók a legtájékozottabbak • Munkatársunktól Hogyan fogadta a szegedi közvélemény a Tocsik- és a Vektor-ügyet? E témakörben kérte fel szerkesztőségünk egy felmérés elkészítésésre a rePRESENT Piac- és Közvéleménykutató Bt.-t. Mai számunkban folytatjuk az elemzés ismertetését. Tegnap a Vektor-ügy szegedi fogadtatását jártuk körül, ezúttal egy kicsit a válaszadókkal foglalkozunk. Az életkor szerinti megoszlást figyelve az a tapasztalat, hogy a 30 év alattiak és a 31-44 közöttiek többet tudnak a privatizációs botrányról kétharmaduk eléggé, vagy felszínesen ismeri a Tocsik-ügyet -, mint a 45 év fölötti korosztály, melynek hat tizede csak hallott valamit a kérdésről. Markánsabb különbségek látszanak a válaszokban, ha iskolai végzettséget veszünk figyelembe; a felsőfokú végzettségűeknek fele tájékozottnak érzi magát a privatizáció körül kipattant Tocsikbotrányban, mlg a középfo: kúnál alacsonyabb iskolaiÁúzonyítvánnyal rendelkezők négytizede tsak hallott valaVISSZA KELLENE KÖVETELNI: Mi legyen a sikerdíjjal? mit az ügyről. Még mindig a végzettségnél maradva, a rePRESENT úgy találta, hogy a diplomások átlagnál kevesebben - 24 százalék a középfokú, illetve alacsonyabb végzettségűek az átlag^ körüli mértékben tartják felháborítónak a kialkudott sikerdíj összegét, a 804 milliót. A foglalkozás szerinti válaszmegoszlásból azt emelték ki az elemzés készítői, hogy az önálló vállalkozók körének nagyon magas hányada, hattizede jól ismeri az ügyet. Körükben, valamint a vezető értelmiségi foglalkozásúaknál nem is volt olyan válaszadó, aki legalább ne hallott volna a botrányról. A szakképzetlenek több mint fele ugyanakkor úgy válaszolt, hogy csak hallott róla. Érdekes, hogy az önálló vállakozók körében az átlagosnál kevesebben hibáztatják Suchman Tamás privatizációs minisztert a Tocsikügyben történtekért, míg ez a réteg az átlagosnál kétszer erőteljesebben hangoztatja a vezető kormánypárt felelősségét. (Tegnapelőtti grafikonunk.) A Vektor kontra önkormányzat ügyében az életkor növekedésésvel párhuzamosan nő azok aránya, akik az ügyet jól ismerik, ezzel együtt a 30 év alattiak körében az átlagnál jóval kevesebben vannak olyanok - a 60 év felettiek tájékozottságától messze elmaradnak -, akik elég sokat tudnak a Vektor-ügyről. A Tocsik-botrányhoz hasonlóan átlagosnál jóval tájékozottabbak a kérdésben a diplomások, az önálló vállalkozók, míg a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzettségűek fele egyátalán nem tudott a Szeged-Vektor-szerződésről a felmérés időpontjában. Érdekes, hogy miközben aránylag kevés szegedi polgár érzi úgy, hogy jól ismeri a Vektor kontra önkormányzat ügyet, a megkérdezettek 58 százaléka szeretné visszakövetelni a cégnek kifizetett sikerdíjat, és csak 5 százalék azok aránya, akik szerint a sikerdíj visszaszerzése nem indokolt. A válaszadók 29 százaléka a kifizetett pénz részbeni visszakövetelésésre voksolt, elismerve ezzel a Vektor munkájának valamekkora hányadát. (Folytatjuk.) forrás • Munkatársunktól Most, hogy áll a bál az ÁPV Rt. és a kormány háza táján, naponta bombázza a sajtó friss információkkal az olvasókat. Az országos lapok versengenek egymással, melyikük tud újat mondani, újabb szenzációs részlettel szolgálni a Tocsik-ügyben, a privatizációs anomáliákról, a kormánypártok közötti nézeteltérésekről. A tegnapi lapszámokból adunk ízelítőt. Kajk-jelzés. Ezzel a címmel közöl jegyzetet az Új . Magyarország. Hiába tagad-> ja a szocialista vezetés a ko*alíciós válságot, Rajk Lász-" ló távozása ékes bizonyítéka létezésének. A szabadde-' mokratáknál sem teljes az összhang. Egyre nő azok tábora, akik ellenzik az szocialistákkal kötött szövetséget. A Tocsik-ügyben viszont vastagon sáros mindkét kormánypárt - így a jegyzetíró. Az SZDSZ nemhogy szembeszegült volna a harácsolással, korrupcióval, amely átszövi a hatalmat, ehelyett minél nagyobbat próbál kihasítani magának belőle. Politikai következmények. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a belügyminisztert is meghallgatta Tocsik-témában. Kuncze Gábor leszögezte: a kormány nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ÁPV Rt. és az önkormányzatok közötti egyezkedést közvetítőkre bízták - tudósít a Népszabadság. Igyekezett megvédeni Suchman Tamást, majd kijelentette: ebben az ügyben az igazi probléma az, hogy az önkormányzatok jogos követeléséből valakik hasznot húztak, és ennek politikai következményei lesznek. Nincs menlevél. A Népszabadság a HVG-ből vette az információt: Tocsik Márta számlájáról átutalás történt az Arány Rt. számlájára, amely cég tulajdonosát szoros üzleti kapcsolatok fűzik az MSZP által delegált Lajtner Tamáshoz és Spanyol Józsefhez, az ÁPV Rt. igazgatótanácsi tagjaihoz. A hírt a párt alefnöke, Kósáné Kovács Magda így kommentálta: ha kiderül, hogy valaki érintett az ügyben, a hovatartozás, a szocialista párttagság senki számára nem jelent menlevelet. Mi jöhet ezek után? A Népszava publicisztikájában a szerző eljátszik a gondolattal, vajon melyik pártra is szavazna, ha most lenne a választás. Érdekes a gondolatmenet végkicsengése: „Kezünkben a választópolgár jámbor olajága, de sok alternatívánk nincs. Még néhány korrupciós vagy egyéb botrány, és megbukik a koalíció. Még néhány torgyáni magánmutatvány, és nem lesz ellenzéki összefogás. A rendszerváltás elitje rosszul sáfárkodik a hatalommal, de utána csak még rosszabb jöhet." DÉLMAQYARORSZÁQ KTT. Hirdetésfelvétel SZEGED, É

STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TöL ESTE 7-IG!