Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

PÉNTEK, 1996. OKT. 18. RIPORT 7 Mire képes egy matematikatanár? Főleg, ha polgármester. Ezt tudhatjuk meg Sandi István R(ügyfakadás) c. kis remekéből (Délma­gyarország, október 15.), ami szerint „a polgármes­ter... ügyesen kivárta azt a pillanatot, amikor határo­zatképtelen a testület" és zárójelben meg is magya­rázza: „Bármely matemati­katanár képes egy másod­perc alatt, egy pillantással megállapítani, hányan lóg­nak az osztályból, s azt is, hogy a jelenlévők közül ki aktív." Meglehet, de saj­nos be kell vallanom, hogy az én esetemben a dolgok­ról legfeljebb hallomásból értesülő és alkalmi szak­felügyelőnek felcsapó Sandi István - akinek talán elkerülték a figyelmét az ugyancsak a Délmagyaror­szágban megjelent „Elna­poltatok" (október 11.) és „Lelemény" (október 12.) cikkek - ezúttal túlérté­kelt, mert szavazástól ön­magukat megtartóztató fe­jekbe (utólag kiderült, hogy még csak nem is szo­cialista fejek) nem láttam bele, pedig a „sandi-trükk­höz" erre lett volna szük­ség, hiszen tudtommal a termet, de még a helyét sem hagyta el senki a hatá­rozatképtelenség bekövet­keztekor. A prózai igazság a kö­vetkező négy pontban fog­lalható össze. - valóban tudatában voltam annak, hogy a hatá­rozatképtelenséggé válás előtti „Humán Szolgáltató Központ és Pedagógiai Se­gítő Központ és egyéb fel­adatok" c. napirendi pont nem egyszerű, ám a köz­gyűlés az egyszerűsített tárgyalási módot (ami a problémakört jól látó Szo­ciális Bizottság elnök­asszonya javasolt) elvetet­te és a teljes anyagot kí­vánta tárgyalni, - lehet, hogy az egysze­rűsített tárgyalási mód ese­tén a közgyűlés nem vált volna határozatképtelenné, de a tény a következő: a 32. kérdésről még 26 kép­viselő szavazott, a 33. kér­désről mindössze 22 és ez­zel vált határozatképtelen­né a testület anélkül, hogy valaki láthatóan „lógott" volna, - nem lehet állítani. hogy a képviselők fáradtak vagy feledékenyek lettek volna, hiszen arra is ügyel­tek - pártállásra való te­kintet nélkül hogy a 32. kérdésnél legyen meg a 23 „igen" (26-ból!), tehát az, hogy a következő kérdés­nél négy képviselő egyik (igen, nem, tartózkodom) gombot sem tudta meg­nyomni, a határozatképte­lenségjele volt, - a közgyűlés menete során (nem sokkal a hatá­rozatképtelenség) előtt magam javasoltam két újabb napirendi pont (az 56-os és az 57-es számot kapottak) felvételét, amit a közgyűlés el is fogadott, de még ekkor sem hang­zott el napirendre vételi ja­vaslat (amelyről nem is tu­dom, milyen címmel lett volna napirendi pont) a Fi­desz-MPP frakció részéről. Azt is olvasom (ezt már a Vektor-ügyet taglaló „Ki, mikor mit tud(ott)?" cikkben), hogy „A jelent­kezők körét a polgármester úgy határozta meg, mint „számos ajánlkozó". Ezzel szemben egy október 11 -i feljegyzés kettő ilyenről tud. Munz Károly ügyvéd és a budapesti 1000-es ügyvédi iroda ajánlatá­ról..." Szeretném meg­nyugtatni az olvasókat (de leginkább az aláírás nélkü­li cikk szerzőjét), hogy nem romlottam mint mate­matikatanár, nincs baj a számolási érzékemmel, ezért közreadom, hogy amikor 1995 novemberé­ben aláírtam a Vektorral kötött szerződést, magam­hoz kértem az akkor Sze­ged Város portfólió-keze­lésére érvényes ajánlatokat tevő cégek listáját. (Meg­említem, hogy a Munz Ká­roly ügyvéd által említett ajánlat már nem volt köz­tük, mert az 1995. július 25-én tett ajánlatát 1995. október 24-i dátummal visszavonta.) Számuk 16. Ezt azért intézem el ilyen röviden, mert csak azt sze­retném kérni, az esetleg legfeljebb kettőig számol­ni akaróktól is: fogadják el tőlem, hogy a 16-ra már mondható: „számos ajánl­kozó". Szalay István matematikatanár Igazán megtisztelő - bár a honi sajtóban meglehetősen ritka -, hogy egy kétszázezres város polgármestere a kül­földi utazásai közben bizonnyal felszaporodó hivatalos te­endői mellett egy nyúlfarknyi publicisztikai írást terjedel­mes válaszra, mégpedig ,félhivatalos" válaszra érdemes­nek ítél. Úgy vélem, nem elegáns dolog négy, nem szocialista fejjel gondolkodó képviselőre hárítani annak ódiumát, hogy sikerült egy hónappal elodázni egy olyan horderejű ügy tárgyalását, melynek során óhatatlanul felmerül a polgármester felelőssége is. Ne feledjük: amenyiben mindössze egy szavazat hiányzik egy testület „döntéské­pességéhez", a levezető elnöknek - esetünkben Szalay Ist­vánnak - számos lehetősége van arra, hogy „megmentse a helyzetet", persze csak ha óhajtja is, akkor... (A módszere­ket kolléganőm „Elnapoltatok" c. írásában már felsorol­ta.) Ehelyett polgármesterünk lezárta az októberi üléssza­kot, s erre újfent csak azt tudom mondani: ügyes. Mint ahogy arra is, amint összemossa a város portfoliókezelésé­re vonatkozó ajánlatokat csupán egy részterületre, a belte­rületi földek ellenértékének visszaigénylésére vonatko­zókkal. Emlékszem: (ált.) oskolás koromban mindig nyílt titok volt, mikor jön a szakfelügyelő. A matematikatanár kira­katóráin sok piros pont osztatott ki, ám jaj volt annak, aki hibázott, miközben megkísérelte végigjátszani a rá osztott szerepet. A legeslegújabbkori magyar sajtószabadság nyolcadik esztendejében ideje volna megszokni: a szakfel­ügyelők immár sokkal gyakrabban, s rendszerint előzetes bejelentés nélkül érkeznek. S jelentésüket" nem a tanfel­ügyelőségnek, hanem a nyilvánosságnak címezik. Sandi István • Hétfőhöz egy hétre várják Tocsik Mártát Felállt a Deutsch-bizottság Tegnap Deutsch Tamás elnökletével zárt ülést tartott a parlamenti ad hoc bizottság. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Az Országgyűlés ÁPV Rt.-vizsgálóbizottsága csütörtöki ülésén össze­állította a testület előze­tes programját. A vizs­gálat célja az, hogy tisz­tázza az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. és Tocsik Márta kö­zötti tanácsadói szerző­dés megkötésének kö­rülményeit, illetve azt, hogyan lett egy jogsza­bály végrehajtásából szerződéses viszony. A vizsgálóbizottság a szerződés tartalmát is elemzi majd, továbbá foglalkozik a felelősség kérdésével, ideért­ve Tocsik Márta és az ÁPV Rt. képviselői mellett az ön­kormányzatokat is. A testü­let támaszkodni kíván az ed­dig lefolytatott vizsgálatik eredményeire, így a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda, az Országgyűlés alkotmány­ügyi bizottsága, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága már el­végzett munkájára. A bizott­ság zárt ülésen tárgyalt azok névsoráról, akiket a tényfel­táró vizsgálat során szeretné­nek meghallgatni. Az elfogadott program szerint a testület megvizsgál­ja Tocsik Márta tevékenysé­gét, hogy megállapítsa, mi­ben áll a jogásznő felelőssé­ge. Választ vár egyebek mel­lett arra a kérdésre, hogy volt-e az ÁPV Rt.-nek pá­lyáztatási kötelezettsége, ho­gyan ellenőrizték Tocsik Mártát, illetve megalapozott volt-e a megbízási díj számí­tásának alapja. A vizsgálat kiterjed majd arra, hogy az ÁPV Rt. belső döntési me­chanizmusa hogyan járult hozzá a Tocsik-ügy kialaku­lásához. Az alkotmányügyi bizott­ság a kérdések egy részével már foglalkozott, a meghall­gatásokat szerdán befejezte, s várható, hogy a jövő héten nyilvánosságra hozza állás­foglalását. A párhuzamossá­gok elkerülése érdekében a vizsgálóbizottság tisztázni kívánja viszonyát az alkot­mányügyi bizottsággal. A meghallgatásra javasolt sze­mélyek jegyzékének össze­állításáról a testület zárt ülé­sen tárgyal. A vizsgálat lefolytatásá­hoz szükséges dokumentu­mok jegyzékéről és a szakér­tők felkéréséről ezután dön­tenek. Az ÁPV Rt. korrupció­gyanús ügyeit vizsgáló bi­zottság zárt üléséről Deutsch Tamás elnök adott tájékozta­tást az újságíróknak. El­mondta: a bizottság döntött arról, hogy első körben kik­től kér tájékoztatást, és kiket hív meghallgatásra. A jövő héten csütörtökön a bizott­ság tájékoztatást kér az Álla­mi Számvevőszék, az ügyészség, a rendőrség, va­lamint a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda képviselőitől a náluk folyó, folyamatban lé­vő vizsgálatokról, hogy ezekkel összhangban folytat­hassa munkáját. Az ezt kö­vető első hétfőn 13 órára várják Tocsik Mártát, az ÁPV Rt. tanácsadóját. Meg­hallgatják később a leváltott igazgatóság minden tagját, illetve a felügyelőbizottság valamennyi tagját. Meghív­ják a júniusban kiírt zártkörű tanácsadói pályázaton részt vevő Utilitas Kft. képviselő­jét, valamint Horváth Adám ügyvédet, aki végül is nem adott be pályázatot. A bizott­ság kérdéseket kíván fölten­ni továbbá Hoóz Tibornak, az ÁPV Rt. jogászának, aki a pályázatról szóló előter­jesztést előkészítette. Meg­hívják Tóth Tamást, aki az ÁPV Rt. titkárságának veze­tője volt a pályázat idején. Választ várnak továbbá azoktól az önkormányzatok által alkalmazott tanácsadó cégektől, akik kapcsolatban voltak Tocsik Mártával, il­letve az ÁPV Rt.-vei. A bi­zottság a jövő héten tárgyal­ja meg ügyrendjét. Ennek függvényében folytatják a későbbiekben hetente két al­kalommal üléseiket. Dönteni fognak arról is, hogy ezek az ülések nyilvánosak legye­nek-e. • A közvélemény szerint a sikerdíj visszajár A vállalkozók a legtájékozottabbak • Munkatársunktól Hogyan fogadta a sze­gedi közvélemény a To­csik- és a Vektor-ügyet? E témakörben kérte fel szerkesztőségünk egy felmérés elkészítésésre a rePRESENT Piac- és Köz­véleménykutató Bt.-t. Mai számunkban folytat­juk az elemzés ismerteté­sét. Tegnap a Vektor-ügy szegedi fogadtatását jár­tuk körül, ezúttal egy ki­csit a válaszadókkal fog­lalkozunk. Az életkor szerinti meg­oszlást figyelve az a tapaszta­lat, hogy a 30 év alattiak és a 31-44 közöttiek többet tud­nak a privatizációs botrány­ról kétharmaduk eléggé, vagy felszínesen ismeri a To­csik-ügyet -, mint a 45 év fö­lötti korosztály, melynek hat tizede csak hallott valamit a kérdésről. Markánsabb különbségek látszanak a válaszokban, ha iskolai végzettséget veszünk figyelembe; a felsőfokú vég­zettségűeknek fele tájéko­zottnak érzi magát a privati­záció körül kipattant Tocsik­botrányban, mlg a középfo: kúnál alacsonyabb iskolaiÁú­zonyítvánnyal rendelkezők négytizede tsak hallott vala­VISSZA KELLENE KÖVETELNI: Mi legyen a sikerdíjjal? mit az ügyről. Még mindig a végzettségnél maradva, a rePRESENT úgy találta, hogy a diplomások átlagnál kevesebben - 24 százalék a középfokú, illetve alacso­nyabb végzettségűek az átlag^ körüli mértékben tartják fel­háborítónak a kialkudott si­kerdíj összegét, a 804 milliót. A foglalkozás szerinti vá­laszmegoszlásból azt emelték ki az elemzés készítői, hogy az önálló vállalkozók köré­nek nagyon magas hányada, hattizede jól ismeri az ügyet. Körükben, valamint a vezető értelmiségi foglalkozásúak­nál nem is volt olyan válasz­adó, aki legalább ne hallott volna a botrányról. A szak­képzetlenek több mint fele ugyanakkor úgy válaszolt, hogy csak hallott róla. Érdekes, hogy az önálló vállakozók körében az átla­gosnál kevesebben hibáztat­ják Suchman Tamás privati­zációs minisztert a Tocsik­ügyben történtekért, míg ez a réteg az átlagosnál kétszer erőteljesebben hangoztatja a vezető kormánypárt felelős­ségét. (Tegnapelőtti grafiko­nunk.) A Vektor kontra ön­kormányzat ügyében az élet­kor növekedésésvel párhuza­mosan nő azok aránya, akik az ügyet jól ismerik, ezzel együtt a 30 év alattiak köré­ben az átlagnál jóval keve­sebben vannak olyanok - a 60 év felettiek tájékozottsá­gától messze elmaradnak -, akik elég sokat tudnak a Vektor-ügyről. A Tocsik-botrányhoz ha­sonlóan átlagosnál jóval tájé­kozottabbak a kérdésben a diplomások, az önálló vállal­kozók, míg a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzett­ségűek fele egyátalán nem tudott a Szeged-Vektor-szer­ződésről a felmérés időpont­jában. Érdekes, hogy miközben aránylag kevés szegedi pol­gár érzi úgy, hogy jól ismeri a Vektor kontra önkormány­zat ügyet, a megkérdezettek 58 százaléka szeretné vissza­követelni a cégnek kifizetett sikerdíjat, és csak 5 százalék azok aránya, akik szerint a si­kerdíj visszaszerzése nem in­dokolt. A válaszadók 29 szá­zaléka a kifizetett pénz rész­beni visszakövetelésésre vok­solt, elismerve ezzel a Vektor munkájának valamekkora há­nyadát. (Folytatjuk.) forrás • Munkatársunktól Most, hogy áll a bál az ÁPV Rt. és a kor­mány háza táján, na­ponta bombázza a sajtó friss információkkal az olvasókat. Az országos lapok versengenek egy­mással, melyikük tud újat mondani, újabb szenzációs részlettel szolgálni a Tocsik-ügy­ben, a privatizációs anomáliákról, a kor­mánypártok közötti né­zeteltérésekről. A teg­napi lapszámokból adunk ízelítőt. Kajk-jelzés. Ezzel a cím­mel közöl jegyzetet az Új . Magyarország. Hiába tagad-> ja a szocialista vezetés a ko*­alíciós válságot, Rajk Lász-" ló távozása ékes bizonyítéka létezésének. A szabadde-' mokratáknál sem teljes az összhang. Egyre nő azok tá­bora, akik ellenzik az szocia­listákkal kötött szövetséget. A Tocsik-ügyben viszont vastagon sáros mindkét kor­mánypárt - így a jegyzetíró. Az SZDSZ nemhogy szem­beszegült volna a harácso­lással, korrupcióval, amely átszövi a hatalmat, ehelyett minél nagyobbat próbál ki­hasítani magának belőle. Politikai következmé­nyek. Az Országgyűlés al­kotmányügyi bizottsága a belügyminisztert is meg­hallgatta Tocsik-témában. Kuncze Gábor leszögezte: a kormány nem kapott tájé­koztatást arról, hogy az ÁPV Rt. és az önkormány­zatok közötti egyezkedést közvetítőkre bízták - tudósít a Népszabadság. Igyekezett megvédeni Suchman Ta­mást, majd kijelentette: eb­ben az ügyben az igazi probléma az, hogy az ön­kormányzatok jogos követe­léséből valakik hasznot húz­tak, és ennek politikai kö­vetkezményei lesznek. Nincs menlevél. A Nép­szabadság a HVG-ből vette az információt: Tocsik Már­ta számlájáról átutalás tör­tént az Arány Rt. számlájá­ra, amely cég tulajdonosát szoros üzleti kapcsolatok fűzik az MSZP által dele­gált Lajtner Tamáshoz és Spanyol Józsefhez, az ÁPV Rt. igazgatótanácsi tagjai­hoz. A hírt a párt alefnöke, Kósáné Kovács Magda így kommentálta: ha kiderül, hogy valaki érintett az ügy­ben, a hovatartozás, a szocia­lista párttagság senki számára nem jelent menle­velet. Mi jöhet ezek után? A Népszava publicisztikájában a szerző eljátszik a gondo­lattal, vajon melyik pártra is szavazna, ha most lenne a választás. Érdekes a gondo­latmenet végkicsengése: „Kezünkben a választópol­gár jámbor olajága, de sok alternatívánk nincs. Még néhány korrupciós vagy egyéb botrány, és megbukik a koalíció. Még néhány tor­gyáni magánmutatvány, és nem lesz ellenzéki összefo­gás. A rendszerváltás elitje rosszul sáfárkodik a hata­lommal, de utána csak még rosszabb jöhet." DÉLMAQYARORSZÁQ KTT. Hirdetésfelvétel SZEGED, É STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ REGGEL 7-TöL ESTE 7-IG!

Next

/
Thumbnails
Contents