Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-18 / 244. szám

ivynö>f !2dlÜYBeéMiO xA syffrtft* íödévnémottfe 2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. OKT. 18. A télhold mosolya A törökök támogatják Magyarország fölvételét a NATO-ba. Ez a kijelentés az Észak-Atlanti Szö­vetség egyik legerősebb hadseregét magáénak tudó or­szág vezető politikusainak szájából hangzott el, Göncz Árpád magyar köztársasági elnök törökországi látoga­tása alkalmából. A félholdas lobogókkal érkező seregek erejét egy időben egészen közelről volt alkalmuk érezni a ma­gyaroknak -, de azt a százötven évet most nem taná­csos emlegetni, hiszen már régóta a barátkozás kor­szakát éljük. Annyira megszerettük a törököket, hogy az Antall-fíoross-kormány idején Szigetváron még szobrot is emeltünk a Zrínyiéket kardélre hányó ost­romlóknak. Persze ezt megint csak ünneprontás lenne mostanában túl hangosan emlegetni. Törökország tehát azt szeretné, ha a magyarok fö­lött is ott lengedezne az atlanti szövetség négy égtáj fe­lé mutató jelvénnyel díszített zászlaja. A nagy katonai hagyományokkal rendelkező ország, amely Európa és Ázsia határán, mintegy előretolt helyőrségként képvi­seli a NATO-t, számottevő haderejét éppen földrajzi fekvésének köszönheti: a világhatalmi babérokra törő Szovjetunió közelsége indokolta a hadsereg ütőképes­ségének erősítését. És nemcsak a törökök szorgalmazzák hazánk bel­épését a szövetségbe: az USA volt NATO-nagykövete, Harland Cleveland szerint most Cseh-, Lengyel-, és Magyarország a legesélyesebbek a várólistán. Ha ezek az országok is NA TO-tagok lennének, a szövetség erős közép-európai bástyát építene ki, megerősítve az Olasz-, Görög-, és Törökországból álló déli szövetségi vonalat. G öncz Árpád Ankarában a két nagy zeneszerző, Bartók Béla és Adnan Saygun szobrának fölava­tásakor a török és magyar nép kézfogásáról beszélt. Lehetséges, hogy előhb-utóhb a katonai gyakorlóru­hás vitézek is parolázhatnak egymással, s akkor nem csak a zenészek, de a hadseregek is együtt muzsikál­hatnak majd. Persze azt meg kell hagyni, hogy a Cantata profana azért szebben szól, mint egy T-72-es „koncert", vala­mely török-magyar hadgyakorlaton. C^ ­• A Bartók járta úton Göncz Árpád Törökországban • Ankara (MTI) A törökországi ma­gyar államfői látogatás fénypontja volt, hogy Göncz Árpád csütörtö­kön Ankarában felavat­ta Bartók Béla és Adnan Saygun szobrát. A ki­emelkedően fontos ün­nepséget az ország ve­zető zenei intézményé­ben, a Hacettepe Egye­tem Konzervatóriuma előtti téren, a főváros forgalmas Degaule su­gárútjának járdájáról jól belátható téren tar­tották. Bartók Béla mellszobra a török, Adnan Saygun szobra a magyar nemzeti zászlóval betakarva várta a leleple­zést. A szobrok Sait Rüstem szobrászművész alkotásai. Amikor a magyar köztár­sasági elnök Ismail Kahra­man török kulturális minisz­ter kíséretében megjelent, a 80 tagú török állami kórus elénekelte Bartók két szlo­vák népdalát és Saygun Atatürk-indulóját. Ekkor Mehmed özei, a török kul­turális minisztérium szép­művészeti főosztályának ve­zetője köszöntötte Göncz Árpádot. Emlékeztetett arra, hogy Bartók a Török Köz­társaság megalapítójának, Musztafa Kemal Atatürknek a megkeresésére 1936-ban járt népdalgyűjtő körúton Törökországban, s akkor az őt segítő Saygunnal, a mo­dern török zene egyik úttö­rőjével közös munkát vé­geztek. A konzervatórium levéltárában értékes feljegy­zéseket őriznek a két zene­szerzőtől. Özei egyúttal átnyújtott Göncz Árpádnak és felesé­gének egy fényképalbumot, amely páratlan felvételeket tartalmaz Bartók 1936-os, egyben utolsó népdalgyűjtő körűtjárói, Anatólia jelentős részére kitejedő utazásáról, Saygunnal közös élményei­ről. Özei végül meghívta a megjelenteket, hogy jöjje­nek el a hangversenyre, amelyet a Török Állami Szimfonikus Zenekar Anka­rában és a következő nap Iz­mirben ad Bartók és Saygun műveiből. Göncz Árpád mély meg­hatottsággal mondott köszö­netet azért, hogy a török ze­netanítás eme fellegvára előtti téren a mai naptól An­kara lakói láthatják Bartók Béla mellszobrát, annak a Saygunnak a szobrával együtt, akinek magyar fele­sége a török zeneköltő 1991-ben bekövetkezett ha­láláig hűségesen kitartott mellette, s akinek Bartókkal való barátsága a magyar ze­neszerző haláláig tartott. - Engedjék meg - mond­ta az elnök -, hogy ezt az eseményt úgy fogjam fel, hogy az ünnepségen szemé­lyemben Magyarország van jelen, s a szoboravatás Tö­rökország és Magyarország kézfogását jelképezi. Szava­it Dávid Géza, az ELTE tö­rök tanszékének vezetője tolmácsolta. • Guatemala-Costa Rica: több mint száz halott Futballmeccs helyett elnöki gyász A mentőalakulatok tagjai mindhiába keresik az élet jeleit a kiterített fiatalokon. A meccs még el sem kezdődött... (MTI Telefotó) • Guatemalaváros (MTI) Legalább 100 futballszur­koló vesztette életét szerda este Guatemalavárosban, amikor a Guatemala-Costa Rica világbajnoki selejtező mérkőzésre érkezők bedön­tötték a Matfco Flores Nem­zeti Stadion egyik kapuját, és a bezúduló tömeg agyon­taposta az elől haladókat. Al­varo Arzu guatemalai állam­fő nemzeti tragédiának mi­nősítette a tömegszerencsét­lenséget. Arzu egyébként Costa Ri­ca-i kollégájával, Jósé Ma­ria Figueresszel együtt nézte volna meg a közép-európai idő szerint hajnali négy óra­kor kezdődő, de a tragédia miatt természetesen elma­radt válogatott mérkőzést. A szerencsétlenség idején még egyik elnök sem tartózkodott a stadionban. A mérkőzésre 45 ezer né» ző váltott jegyet. Egyes állt­tások szerint túl sok jegyet adtak el, s a rendezők nem tudták kordában tartani a tömeget. A Costa Rica-i tévé - amely egyenes adásban közvetítette volna a két or­szág válogatottjának össze­csapását - már több mint százra becsüli a halottak szá­mát. Az áldozatok között nők és gyermekek is vannak. Alvaro Arzu guatelamai államfő a tömegszerencsét­lenség miatt háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a közép-amerikai országban. • Moszkva (MTI) Heves elutasításra talált csütörtökön a dumában Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter, aki hasztalan pró­bálta meggyőzni az orosz honatyákat, hogy ratifikálják a két ország atomfegyvereit harmadoló START-2 szer­ződést. Perry a duma védelmi és külügyi bizottságának zárt ajtók mögötti meghallgatá­sán azzal érvelt, hogy az atomfegyverek leszerelésé­vel csökken egy nukleáris Perry nem tudta meggyőzni a dumát katasztrófa veszélye. A START-2 ratifikálása to­vább közelíti Moszkvát és Washingtont, amely szerint Oroszország nem jelent fe­nyegetést az Egyesült Álla­mokra. Perry érvelésének másik fontos eleme volt, hogy a két ország dollármil­liárdokat takaríthat meg az atomfegyverek csökkentésé­vel. Mint mondta, megyőző­dése szerint az orosz nép úr­rá lesz a jelenlegi politikai nehézségeken. Az orosz honatyák azon­ban kevéssé hallgattak Perryre. Vlagyimir Lukin, a duma külügyi bizottságának elnöke szerint a NATO ter­vezett bővítésével egy erős katonai szervezet közeledik Oroszország határaihoz, és Moszkvának nincs más vá­lasztása, mint megfelelő szinten tartani nukleáris el­rettentő képességét. Vlagyi­mir Zsirinovszkij, a szélső­jobb vezére nyíltan kimond­ta, hogy a START-2 ellen szavaznak. Egyben azzal vá­dolta Washingtont és szem­élyesen Perryt, hogy felbom­lasztják Oroszországot. A meghallgatás hangula­tát jelezte az is, hogy Borisz Gromov, a leszerelési albi­zottság vezetője bojkottálta a rendezvényt. Jelcin leváltotta Lebegyet • Moszkva (MTI) Jelcin felrótta Lebegy­nek, hogy választási kampányba kezdett. ­Mindenki a választások­ra készül, noha csak 2000-ben lesznek azok. Tűrhetetlen ez a helyzet - fakadt ki Jelcin és éle­sen bírálta Lebegyet azért is, mert megosztja a vezetést. Meglehetősen indulato­san hangon kelt ki a politi­kus ellen, amiért az lépéseit nem hangolta össze vele. Neheztelt amiatt is, hogy volt testőrfönökét, Alek­szandr Korzsakovot Lebegy Tulában utódaként mutatta be, mint parlamenti képvise­lőjelöltet. Mindezt nem tűr­heti tovább és kénytelen fel­menteni a nemzetbiztonsági tanács titkári és elnöki ta­nácsadói beosztásából Lebe­gyet és aláírta vonatkozó rendeletét. Jelcin lépését előre vetí­tette, hogy Viktor Cserno­mirgyin kormányfő az erő­szakszerveket felügyelő mi­nisztériumok, illetve a tit­kosszolgálatok vezetőivel ta­nácskozott reggel a vádak elhangzása után. A megbe­szélés után Csernomirgyin azt mondta, hogy erőszakos hatalomátvétel nem fenyeget ugyan, de Kulikov egy sor állítása igaz, mindenek előtt az állítólag Lebegy által ja­vasolt, neki engedelmeskedő 50 ezres Orosz Légióra vo­natkozóan. A kormányfő nyugalomra intette a fegyve­Eröszakos hatalomátvételre készült? (MTI Telefotó) res erőket és biztonsági in­tézkedéseket foganatosított az „ország legveszélyesebb pontjain", illetve tájékoztat­ta Jelcint az ügyről. Anatolij Kulikov belügy­miniszter szerdán azzal vá­dolta meg Lebegyet, hogy erőszakos úton akar hata­lomra jutni, miután „mániá­kus hatalomvágy fűti". A nyugalmazott tábornok saj­tóértekezletén kategorikusan cáfolta Kulikov vádjait és közölte, hogy bepereli a mi­nisztert. Csütörtökön szem­élyes találkozót kért Jelcin­től, de az elnök ehelyett alá­írta a leváltásáról szóló ren­deletet. Lebegy leváltása után az Eho Moszkvi rádió­adónak adott első nyilatko­zatában elmondta, hogy nem kíván távozni a politikából és törvényes úton kíván ha­talomra jutni. Figyelmezte­tett egyben a csecsenföldi háború kiújulásának ve­szélyére. Jelezte, hogy nem ragaszkodik posztjához és senkinek sem könyörgött, il­letve ezután sem fog. Lebegy és Kulikov az ál­lóvíznek amúgy sem nevez­hető orosz belpolitikát fel­kavaró viszályát meglehetős egyhangúsággal ítélték el az orosz politikai erők. Genna­gyij Szeleznyov dumaelnök a Jelcin környezetében zajló hatalmi harc újabb fejezeté­nek nevezte a vádaskodást. Az elnök beteg, miközben egyesek máris azon vesze­kednek, hogy ki lesz a kö­vetkező. - Ez teljes képte­lenség - mondta és úgy vél­te, hogy Lebegynek és Kuli­kovnak egyaránt le kellett volna mondania. A liberális Jabloko köve­telte, hogy szüntessék be a politikai játszmát az erő­szakszervek körül, mivel az élezi a politikai válságot a hatalmi szerveken belül. A kommunista Gennagyij Zju­ganov arra figyelmeztetett, hogy a szembenállás polgár­háborúhoz vezethet és az 199l-es és 93-as zavargá­sokhoz hasonló események felé taszítják az országot. A 46 éves nyugalmazott tábornok Lebegy részt vett az afgán háborúban. A Dnyeszter-menti válság ide­jén a szemben álló feleket szétválasztva vált neve szé­lesebb körben ismertté. Pa­vel Gracsov volt védelmi miniszterrel való összekü­lönbözése és leváltása után lépett politikai pályára. Előbb tavaly decemberben dumaképviselővé válaszot­ták, majd a nyári elnökvá­lasztás harmadik helyezett­jeként Jelcin szövetséget kötött vele a kommunista Zjuganov ellenében és a nemzetbiztonsági tanács tit­kárának nevezte ki. A hatalmi igényeit nyíl­tan hangoztató a politikus­nak sikerült megállítani a csecsen háborút, ami miatt számos támadás érte a veze­tés egyes tagjai részéről. Ténykedésének száz napja során állandó konfliktusban állt a többi vezetővel. A ka­rizmatikus Lebegy jelenleg Oroszország legnépszerűbb politikusa és egy esetleges előrehozott elnökválasztás favoritjaként mostani me­nesztése alighanem tovább növelné esélyeit. fi . ' • hírek A hadúr öt érája • Mazar-e-Sarif (MTI) Afganisztáni béketárgya­lások megkezdésében állapo­dott meg a kabuli tálib kor­mányzat küldötteivel Rasid Dosztum üzbég hadúr. Erről az északnyugati országrész­ben uralkodó Dosztum főha­diszállásán, Mazar-e-Sariftól nyugatra szerdán tartott, csaknem ötórás tárgyalások nyomán született egyezség a tálibok külügyminiszterével. A legismertebb szlovák • Pozsony (MTI) Huszonnégy évi tagság után elhagyta a Szlovák Nemzeti Színház operatársu­latát Peter Dvorsky, a világ­hírű szlovák operaénekes, akit hazájában hosszú évek óta minden idők legismer­tebb szlovákjaként emleget­tek. A nagy megbecsülésnek örvendő Dvorsky lépését az­zal indokolta, hogy így kíván tiltakozni a jelenlegi szlovák kormánypolitika és a kultu­rális tárca intézkedései ellen. „Nem vagyok rebellis és igen sajnálom, de egyszer csak azt kezdtem érezni, hogy nem vagyok szabad" ­mondta a világ minden híres operaszínpadán fellépő teno­rista. Egyezkedés • Taba (MTI) Az egyiptomi Taba üdülő­helyen szerdán késő este is­mét tárgyalóasztalhoz ültek az izraeli és a palesztin fél képviselői, hogy a hebroni csapatkivonás kérdéseiről egyezkedjenek. Dennis Ross amerikai különmegbízott igyekszik közvetíteni a felek között a még mindig komoly nézeteltérések áthidalása ér­dekében. Zajedno • Belgrád (MTI) Az öt szerbiai ellenzéki pártot tömörítő Zajedno (Együtt) pártkoalíció annak ellenére is növelte népszerű­ségét, hogy szeptember vé­gén, egészségügyi okokra hi­vatkozva visszalépett Dra­goszlav Avramovics, az el­lenzéki pártok közös listave­zetője. A november 3-ra ki­tűzött jugoszláviai parlamen­ti, helyhatósági és tartomá­nyi választások előtt két hét­tel a Vreme című független hetilapban közzétett közvéle­mény-kutatás szerint az „Együtt" koalíció a szavaza­tok 31,1 százalékára számít­hat, míg a hatalom lévő Szerbiai Szocialista Pártot (SPS) is magába foglaló bal­oldali blokk csak 22,2 száza­lékos támogatást remélhet. „Háború"? • Nimes (MTI) Valóságos háború kezdő­dött a korzikai nacionalista szervezetek és a francia álla­mi szervek között: legalábbis erre utal, hogy csütörtökre virradó éjszaka két pokolgép is robbant a dél-franciaorszá­gi Nimes városában, miköz­ben ismeretlen tettesek me­rényletet követtek el egy ajacciói szórakozóhely ellen, s csütörtök reggel pokolgé­pet robbantottak a sziget má­sik nagyvárosában, Bastiá­ban is, a heLyi bíróság épüle­ténél. A merényletekben sen­ki sem sérült meg, de az anyagi károk jelentősek.

Next

/
Thumbnails
Contents