Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-15 / 241. szám

KEDD, 1996. OKT. 15. BELFÖLD 5 Pártokrácia helyett klánokrácia • Ilyet csak Ceausescu csinált... A magyar könyveket szeretik a jugók? Géczi József: - A miniszterelnöknek elfogytak a katonái. (Fotó: Nagy László) Nagy utazás • Munkatársunktól Szeged két vezető tiszt­ségviselője, Szalay István polgármester és Básthy Gá­bor gazdasági alpolgármes­ter több űtra is indul. Básthy Gábor október ló­tól 18-ig a XI. nemzetközi szállításszervezési szakkon­ferencián vesz részt, ahol többek között logisztikai kérdésekről is szó lesz. Sza­lay István ma, kedden Sza­badkára látogat a közgyűlés frakcióvezetőivel. 17-18-án Kassán, a 26. Fábri-napokon képviseli Szegedet, majd 19­e és 30-a között Kínába uta­zik. Kérdés, a város vezetői­nek lesz-e utazás közben kedvük és idejük tanulmá­nyozni a várost érintő, időn­ként botrányos ügyeket. Pe­dig van miről gondolkozni, ugyanis november 7-én köz­gyűlés lesz. - Nem lehet szó nél­kül hagyni az ilyen ese­teket, mitöbb, hango­san „álljr-t kell kiálta­ni, mégpedig azért, mert a XXI. század kü­szöbén nem engedhet­jük meg, hogy a szom­szédos országok ható­ságai bevezessék az ilyen gyakorlatot ­mondotta tegnapi sajtó­tájékoztatóján Balogh László, az MDF szegedi frakcióvezetője. A sajtó képviselőivel va­ló találkozóra azért került sor, mert az elmúlt héten a szegedi önkormányzat, a magyar Kisebbségi Iroda és a Magyarok Világszövetsé­gének szegedi tagozata ál­tal felajánlott 41 könyvet a horgosi határátkelőhely ju­goszláv oldalán - elkoboz­ták. Balogh László részlete­sen beszámolt az esetről és elmondta, hogy a főleg szép­irodalmi könyvekből álló csomagot Adára, a Szarvas Gábor nyelvművelő napok rendezvényére küldték. E könyveket kellett vol­na átadni azoknak a közép­iskolás diákoknak, akik az említett rendezvény kap­csán szervezett szavalóver­senyen helyezést értek el. A Tisza-parti városban im­már 25 éve rendszeresen megtartják a jeles délvidéki nyelv- és irodalomtörtész emlékére ezt az összejöve­telt, amelyen az ottani, a magyarországi és a kisebb­ségben élő magyar nyelvé­szek számolnak be anya­nyelvünk időszerű „problé­máiról" és az ezzel kapcso­latos teendőkről. Erre az alkalomra szer­vezik az általános- és kö­zépiskolák tanulói számára a szavalóversenyek díjki­osztását is. • Munkatársunktól A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közúti Szakcsoportja soron követ­kező előadásának témája a város- és közlekedésfej­lesztés számítógépes mo­dellezése. Az általános rendezési tervek felülvizsgálatakor fölhasználható számítógé­pes rendszerekről beszél­nek a Közlekedéstudomá­nyi Intézet Rt.-tői meghí­vott előadók: dr. Makula László tagozatvezető-he­lyettes és Albert Gábor tu­dományos főmunkatárs. A szakmai napot a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. pince­klubjában tartják (Szeged, Juhász Gyula utca 9.) októ­ber 16-án, szerdán, 13.30 órai kezdettel. Az előadók • DM-információ A szegedi szennyvíztisz­tító üzem építéséről tartanak lakossági fórumot ma, ked­den délután 5 órától a Kle­belsbergtelepi Általános Is­kolában. A megbeszélésre meghív­ták a szegedi polgármesteri hivatal műszaki irodája, az A múlt héten, október 9­én az említett könyvcsoma­got Surányi Rudolf, Ada város polgármestere vette át Szegeden. A horgosi ha­tárátkelőhelyen a szerb vá­mosok „kipakoltatták" és hosszú huzavona után úgy­nevezett „Lemondási nyi­latkozattal" elvették tőle a könyveket! Az indoklás szerint az árura vámot kel­lett volna fizetni. Érdekes módon: az eredeti okmá­nyon, melyet volt alkal­munk látni, nem szerepel semmilyen összeg, mind­össze az, hogy az adai pol­gármester a könyveket a Szerb Köztársaságnk ado­mányozza... A felettébb furcsa eset kapcsán Balogh László ki­jelentette, hogy dr. Szalay István szegedi polgármester a közgyűlés frakcióvezetői­nek társaságában ma Sza­badkára látogat, s ő min­denképpen szóvá teszi az esetet, s találkozót kér a ha­tár menti települések szerb vámparancsnokai is. Ezen­kívül a történtekről tájékoz­tatják a Magyar Ország­gyűlés Külügyi Bizottságát. Az ügy kapcsán Balogh emlékeztetett, hogy Szeged és a magyar városok, fal­vak többsége - a balkáni térséget sújtó háborús idő­szakban - nagyszabású hu­manitárius segélyt továbbí­tott a Délvidékre (is). A se­gélyt nemcsak magyarok­nak, hanem szerbeknek, s minden ott élő nép képvise­lőinek szánták. Akkor nem fordítottak vissza egyetlen szállít­mányt sem. Erre csak egy­szer volt példa: a Ceauses­cu-diktatúra idején, mondta a frakcióvezető, amikor magyar könyveket vittek ajándékba az erdélyi isko­lákba... K. F. a Hódmezővásárhelyen már fölhasznált számítógépes módszer tapasztalatait is elemzik. Dr. Rigó Mihály, a KTE Csongrád megyei társelnö­ke (a fórum egyik szerve­zője) szerkesztőségünkhöz elküldött meghívójában emlékeztetett arra, hogy a szegedi belvárosi forgalmi rend tervváltozatait ugyan­csak számítógépes modell­kísérletek után kívánja el­készíteni a közlekedéstudo­mányi egyesület. Hódmezővásárhelyen már rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal e téren, s a szerdai előadás iránt érdek­lődő szakemberek megis­merkedhetnek a számítógé­pes város-, illetve közleke­désfejlesztési módszer elő­nyeivel és eredményeivel. Országos Vízügyi Beruhá­zási Rt., valamint az Alsó­Tisza Vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség munka­társait. A fórumra minden érdeklődőt várnak az ese­mény szervezői: dr. Géczi József országgyűlési képvi­selő és Papp Zoltán önkor­mányzati képviselő. Géczi József, mint Szeged egyik MSZP-s országgyűlési képvise­lője, s mint a városért aggódó politikus is vé­gig követte a privatizá­ciós botrányokat. Helyi és országos ügyekre egyaránt van rálátása, és befolyása is, ezért az első kérdés logikusnak tűnt. • Nincs lelkiismeretfur­dalása? - De van. Mégpedig azért, mert a közgyűlést eb­be az irányba befolyásoltam, holott volt ellenpélda arra, hogy a Vektor és Tocsik nél­kül is lehet eredményt elér­ni. A közgyűlésért a várost kormányzó politikusok felel­nek, Hiba volt, hogy a kép­viselőket nem vonták be eb­be az ügybe, s az is hiányos­ság, hogy nincs kialakult együttműködés a helyi és az országos politika között. • Mekkora veszteséget jelent ez a mostani bot­rány a kormánynak? - A magyar politikai élet erkölcsi mélypontjára jutot­tunk, s a feladat az, hogy a többpártrendszer tekintélyét szerezzük vissza. Szomorú, de igaz: országosan a pár­Zoltánfi Zoltán, a Si­emens tulajdonú gyár igazgatója meglehető­sen szűkszavúan és szi­gorúan a tényekre tá­maszkodva kommen­tálta a történteket. - A szeptemberi hétszáz­millió forintos teljesítéssel, s a Siemens most záruló gazdasági évének 4,5 milli­árd forintot meghaladó ár­bevételével eddigi legjobb évét zárta a kábelgyár. Amikor 1993 végén a Sie­mens osztrák leányvállala­ta, az OEKW megvásárolta az MKM részvényeinek többségét, a szegedi kábel­gyár ötszáz dolgozója 2,3 milliárd forint értékű veze­téket és kábelt gyártott. • Mi történt a privatizá­ció után ? - A Siemens-tulajdonba kerülés óta, a technikai és szervezeti fejlesztések kö­vetkeztében - csökkenő lét­szám mellett - egyre többet termeltünk. Évente egy-egy milliárddal növekedett az árbevétel. A legutolsó gaz­tokrácia helyett a klánokrá­cia működik. • Meddig még? - Vélhetően lesz még a mostanihoz hasonló eszkalá­ció, de nyilván vonalat fog­nak húzni, ha túl sokan ke­verednek ezekbe az ügyek­dasági év 4,5 milliárdját az 1993-as létszám kétharma­dával produkáltuk. Annak ellenére, hogy a telefonká­bel-piacon 1995 közepétől jelentős visszaesés kezdő­dött. • Ha a tendencia ma­rad, akkor van oka ag­godalomra a szegedi gyárnak. Ön ezt hogyan látja? - A jövő valóban nem megnyugtató, a hazai tele­fonkábel iránti kereslet erős és váratlanul korai vissza­esése megnehezíti helyze­tünket. Tovább árnyalja a képet, hogy a Siemens kis­teleki és balassagyarmati kábelgyárában éppen azo­kat a termékeket fejlesztik nagyon aktívan, amelyek jól kiegészítették a szegedi gyár csökkenő telefonká­bel-igény miatt kiesett be­vételeit. • Ez így elég diplomati­kus, de mi lesz hosszabb távon a szegedi gyárral? - A gyár jövőjének meg­határozásán a Siemens szak­értői jelenleg is dolgoznak. be. Ami engem illet, most úgy érzem magam a pártom­ban, mint Tölgyessy Péter érezte magát az SZDSZ-ben. Hozzáteszem, ezeket a dol­gokat elmondtam a frakció­ban is, s nem örültek nekem túlságosan. Abban bízom, hárommilliárd forint árbe­vétel az ebben a hónapban kezdődő gazdasági évben is biztosított. A termelésnöve­lés lehetőségeit, a körülmé­nyekhez alkalmazkodó szervezeti-működési for­mákat keresi a vezetés. • Körülbelül ennyi a Sie­mens-menedzser érthetően mértéktaró kommentárja, ám nem árt elgondolkodni néhány apróságon. A Sie­mens valóban nem csak pi­acot vett Magyarországon, hiszen erőteljesen fejleszti balassagyarmati és kistele­ki gyárát. Ezek azonban kisvárosok, ahol könnyeb­ben előfordul, hogy a fog­lalkoztatásban vállalt súly­lyal egyenesen arányosan emelkedik a polgárok, vá­rosatyák ingerküszöbe, ami a környzetvédelmi szem­pontokat és egyéb kapcso­lódó, ipari ártalmakat ille­ti. Továbbá a nem is olyan régi, zöldmezős beruházás­ban épült városszéli üze­hogy mindez gyökeresen megváltozik az uniós kont­rollal, illetve az ezzel is összefüggő nemzetközi nyo­mással. Úgy látom, a mi­niszterelnöknek elfogytak a katonái. A. L. mek továbbfejleszthetők, el­lentétben a szegedi, város­ba beszorult, sok évtizedes gyárral, s minden bi­zonnyal érzékenyebb orrú, fülü stb. állampolgárokkal. Szegeden is voltak több százmilliós fejlesztések az elmúlt években, ám híreink szerint a Siemens Európa­koncepciójában a gyár a fejlesztendő, stagnáló és visszafejlesztendő kategóri­ákból csak a középső osz­tályzatot kapta. Innen pe­dig bármelyik irányban el lehet mozdulni. A gyár arra a réz telefonkábelre állt rá, ami fölött a vártnál sokkal gyorsabban járt el az idő ­a Déltáv is modernebb technológiával fejleszt már —, ráadásul Zoltánfi úr a Dunakábel születésénél bá­báskodva saját, pontosab­ban a szegedi gyár konku­renciáját hozta létre. A vi­lág legmodernebb réztele­fonkábel-gyárát, amely még akkor is termelhet, ha a szegedi már régen nem lesz gazdaságos. Kovács András Nyilt napok a közép­iskolákban • Munkatársunktól Idén is elkezdődik a sze­gedi középiskolák nyílt na­pok című sorozata, melynek keretében a 7. és 8. osztályos tanulók és szüleik tájékozód­hatnak az oktatás tartalmá­val, az induló osztályokkal, a jelentkezéssel és az esetle­ges felvételivel kapcsolat­ban. A nyílt napok e heti rendje: Október 15-én 15 órától: Körösi József Köz­gazdasági és Külkereskedel­mi Szakközépiskola (Stefá­nia 14.), valamint 17 órától: Deák Ferenc Gimnázium, 4 évfolyamos gimnáziumi ok­tatás (József A. sgt. 118­120.). Október 16-án, 15 órától: Karolina Gimnázium (iskolanővérek gimnáziu­ma), a 4 és 6 évfolyamos képzésre (Szentháromság u. 74.). Október 17-én, 15 órá­tól: Vedres István Építőipari Szakközépiskola (Horváth M. u. 2.). Félmillió, gazra • Munkatársunktól A szegedi közgyűlés tanács­adó testületeként működő városüzemeltetési és környe­zetvédelmi bizottság tegnapi ülésén tárgyaltak a város közterületeinek állapotáról is. Az elgazosodott zöldfelü­letek lekaszálására a Szegedi Környezetgazdálkodási Köz­hasznú Társaság adott ár­ajánlatot: 2 millió forintért vállalná a gyommal borított területek rendbehozatalát. A környezetvédelmi bi­zottság, saját pénzalapjából 500 ezer forintot szavazott meg a város „gaztalanftásá­ra" - a hiányzó másfélmillió forintról a városi közgyűlés november 7-i ülésén dönte­nek majd. Bankbaj • Munkatársunktól Múlt héten beszámoltunk arról a 219 milliós csalás­ról, melyet a Tartalékgaz­dálkodási Közhasznú Tár­saság sérelmére követtek el. Leírtuk, hogy a gyanúsított ezt az összeget az MNB szegedi. Vár utcai fiókjában vette fel. A Nemzeti Bank kérésére azonban pontosí­tunk: az MNB előseör egy másik banknak teljesített szabályszerű kifizetést, majd ezen másik pénzinté­zet adta át az összeget a gyanúsítottnak. A szennyvíztisztítóról Távfűtés. Szőcs Mihály, a Szetáv főmérnöke a követke­zőkről tájékoztatta lapunkat: az épületek hőmennyiségfo­gyasztását mérő órákat a Szetáv szereli föl (külön ké­rés nélkül). A költségmeg­osztó rendszerek fölszerelé­sét - valamint a rendszer mű­ködésével kapcsolatos szol­gáltatások elvégzését - min­den lakó egyetértése esetén a lakóközösség megrendelésé­re, a Szetávtól független vál­lalkozások végzik. Talált tárca. A textilgyár környékén pénztárcát találtak - akinek hiányzik, a 311­765-ös telefonszámon érdek­lődjön. Feszty-körkép. Egy olva­sónk (névvel, telefonszám­mal mutatkozott be) vasár­nap délután szerette volna megnézni a Feszty-körképet, ám amikor telefonon érdek­lődött, megtudta, hogy aznap liaamreÉi »»»»» Ai .Iv.n.l. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat, ezen a heten ügye­letes újságíró munkatársunkkal, Nyilas Péterrel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as te­lefonszámon. Felhívjuk figyelmü­ket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tár­csázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink ol­csó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. már fölösleges Ópusztaszer­re utaznia, mert „minden jegy elkelt." Kedden este 6 órára lehetett volna fölirat­kozni a látogatási listára, ezt viszont hívónk nem kérte, mondván: ő akkor nem ér rá. Olvasónk nem az elő­jegyzési rendszert kifogásol­ta, hanem a telefonos tájé­koztatással volt elégedetlen. - Az emlékpark illetékesétől megtudtuk, hogy a körkép igen nagy látogatottságnak örvend, ezért valóban csak előzetes bejelentkezés után lehet jegyhez jutni. Az elő­jegyzést számítógép segítsé­gével végzik: egy csoport legföljebb száz főből állhat, s félóránként követik egy­mást a csoportok. Aki tehát látni szeremé a Feszty-körké­pet, időben jelentkezzék. Szemetes a temető. „A Belvárosi temető Bajai út fe­lőli, régi bejáratánál (a kerí­tésen belül) sok a szemét, nagy a gaz, s a bozótban még csavargók is bújkálnak" ­mondta egy hölgyolvasónk, aki nevének és telefonszámá­nak elhallgatását kérte. - Já­róit Jenő, a Belvárosi temető gondnokságának vezetője el­mondta, hogy halottak napja előtt sokan kimennek a teme­tőbe. rendbehozni a sírokat ­viszont a szemetet gyakran félredobálják, ahelyett, hogy a konténerekbe vinnék. A gondnokság hat munkatársa nem győzi a húszhektáros te­rület rendbentartását akkor, ha maguk a temetőlátogatók nem vigyáznak a tisztaságra. A gondnoknál mások még nem panaszkodtak a bokrok közt bujkáló csavargókra. Vé r osf e \ I esztés - számítógépen • Siemens besorolása szerint stagnáló Mi lesz veled, kábelgyár?

Next

/
Thumbnails
Contents