Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

Horn felháborodott A kormányfő tisztázni óhajtja a „Ttxsik-ügy" részleteit. (3. oldal) Bubori az elnök Vége a Csongrád megyei bírók perpatvarának? (8. oldal) Göncz Stockholmban Hivatalos delegáció, nem hivatalos történelem... (2. oldal) Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve [ozma József (MSZP), a harmadik alpolgármester? (5. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ O Szegedi gyufagyár: napi kétmillió doboz Feltették a Koronát Helmut Kohl elérzékenyült „A magyarok jó emberek • Bonn (MTI) Helmut Kohl német kancellár saját bevallá­sa szerint teljesen elér­zékenyült, amikor 1989. augusztus 25-én Né­meth Miklós akkori ma­gyar miniszterelnök ar­ról tájékoztatta, hogy engedélyezik a keletné­met menekültek Nyu­gatra távozását. A kancellár Bonnban be­mutatott visszaemlékezései­ben számol be a magyar ve­zetőkkel lezajlott, titokban előkészített találkozóról. A „Németország egységét akartam" című könyvben 1989. nyarától 1990. őszéig idézi fel az egyesülés szem­pontjából sorsdöntő ese­ményeket, tárgyalásokat. „Könny szökött a szemembe, amikor Németh Miklós kö­zölte, hogy a keletnémet me­nekültek visszatoloncolása az NDK-ba szóba sem jöhet és Magyarország megnyitja a határt előttük" - fogal­maz visszaemlékezésében Kohl. Elmondja, hogy több ízben megkérdezte a magyar vezetőket - Németh mellett Horn Gyula külügyminiszter és Horváth István akkori bonni nagykövet vett részt a találkozón -, hogy a magyar kormány milyen ellenszol­gáltatást kér. A magyar miniszterelnök azzal válaszolt, hogy „orszá­ga nem árulja az embere­ket". Kohl hosszasan méltat­ja a budapesti kormánynak a keletnémetek kiengedésére vonatkozó döntését és rámu­tat, hogy „Magyarország akkor másként is dönthetett volna, s bizonyára nem volt könnyű erre az elhatározás­ra jutni". A kancellár feltételezése szerint a magyar kormányfő és a külügyminiszter nem teljesen saját szakállára cse­lekedett és biztos volt Moszkva áldásában. Abból következtet erre, hogy ami­kor később Mihail Gorba­csovnak beszámolt a magyar vezetőkkel folytatott megbe­szélésről, s megkérdezte, hogy támogatja-e a magyar szándékot, a szovjet vezető előbb hallgatott, majd mind­össze annyit mondott: „A magyarok jó emberek". Melinda, Anton, és az Esterházy-vagyon • Kismarton (MTI) Történelmi jelentőségű ünnepi esemény Színhelye volt a kismartoni Esterházy­kastély empire terme: Ester­házy Melinda, az 1989-ben Zürichben elhunyt galántai Esterházy Pál özvegye és egyedüli örököse a „Kismar­toni Kastély Herceg Ester­házy magánalapftvány"-t át­adta unokaöccsének, Anton Esterházy hercegnek, s ezzel a hercegi család 300 éves korszaka ért véget. Az eddig egy kézben összpontosult családi tulajdon három ma­gánalapítványhoz került. Esterházy Melinda her­cegnő hangsúlyozta: fő célja az volt, hogy korszerű struk­túrákat találjon a vagyon számára és egészséges, élet­képes gazdasági egységek ta­laján őrizze meg, anélkül, hogy szétaprózódna. „Ami 300 éven keresztül, háborús és válságos korszakokon át megmaradt, azt nem szabad szétverni" - idézte szavait az APA osztrák hírügynök­ség. Döntésénél, mint a her­cegnő elmondta, segítségére volt az osztrák Nemzeti Ta­nácsnak a magánalapítvá­nyokról szóló 1993-as hatá­rozata. A már 1994-ben és 1995-ben alapított magánala­pítványok (a Burg Forch­tenstein, illetve a Lockenha­us) gazdasági és igazgatási szempontból kiválóan mű­ködnek - hangsúlyozta. Es­terházy Melinda azzal egyi­dőben, hogy az alapítványt átadta az Esterházy család új fejének, Anton hercegnek, búcsút vett munkatársaitól is. Megteltek a gyufásdobozok. Két éve hívják a magyar gyufát Koronának, (fotó: Gyenes Kálmán) e Munkatársunktól A szegedi gyufagyár há­rom évvel ezelőtt került kap­csolatba azzal a svéd céggel, amely a privatizáció során teljes egészében megvette őt. A Swedich Match tulajdonlá­sa óta jelentős műszaki fej­lesztéseken esett át a gyár, a termék, a szegedi gyufa már­kanevet kapott, a termelés felfutott. Jelenleg napi 2 mil­lió doboz gyufát képesek gyártani. A magánosítási sikernek sokan Szegeden is áldozatul estek; a tulajdonosok lét­számcsökkentésre kénysze­rültek. A jelenlegi felívelő szakaszban azonban megint lehetőség nyílik munkaerő­felvételre. S mivel a Sweditfh Match piaci részesedése az európai piacokon 50 százalé­kos, egy ideig attól sem kell tartania a gyufagyárnak, hogy munka nélkül marad az ott dolgozó 300 ember. Az idei, vadonatúj exportra készülő termék az úgynevezett vihar­gyufa, amelynek lakkozott szála meggyullad esőben, szélben, hóviharban egyaránt. (Cikkünk a 6. oldalon.) Nagydíjas a szegedi Budalakk SZERDA, 1996. OKT. 2., 86/300. ÁRA: 29 FT MTV Rt. alakult • Budapest (MTI) A Magyar Televízió Köz­alapítvány Kuratóriuma ked­den egyhangú döntéssel el­fogadta az alapító okiratot és mintegy 20 milliárd forintos alaptőkével megalapította az MTV Részvénytársaságot. Az elnökség nevében Ko­vács András elnök (rta alá a szerződést Peták Istvánnal az rt. elnöki tisztségének be­töltéséről, aki az intézmény vagyonát a testülettől átvet­te. A felügyelőbizottság két tagjának a kuratórium Lad­vánszky György jogászt és Tóth László mérnököt vá­lasztotta meg - jelentette be az újságíróknak Grezsa Fe­renc, a kuratórium szóvivő­je. A vonzó külső a fes (Fotó: Kar • Munkatársunktól Ma már csak olyan festé­kekkel lehet megmaradni a piacon, amelyek kellően jó minőségűek ahhoz, hogy megfeleljenek az ipari fo­gyasztóknak, ugyanakkor alkalmazásuk elég egyszerű a „csináld magad" barká­ékpiacon is előnyös, i ok Csaba) csoláshoz. Ilyen termék a Budalakk Titán Festékgyár­tó Kft. Repol garázs-padló­festéke, mely kiérdemelte az idei BNV Nagydíját. (A Bereczk Imrével, a kft. tulajdonos-ügyvezetőjé­vel készült beszélgetésünk az 5. oldalon olvasható.) • Hatszázan a gyermek zenei világnapon A jövő koncertlátogatói Utánozás - a gyermekek szokása. (Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól A zene és a báb jegyesei, a budapesti Figurina Báb­színház tegnap a zene világ­napján háromszor lépett színpadra a Százszorszép Gyermekházban. Az angol barokk zeneszerző, Henry Purcell „Óda Szent Cecíliá­hoz" című műve alapján ké­szült „A Nap és a Hold el­rablása" ctmű meséjüket több mint hatszáz szegedi ál­talános iskolás látta. Száz Krisztinától, az önkormány­zat közoktatási és közműve­lődési irodájának munkatár­sától megtudtuk: e jeles na­pon a Százszorszéppel kö­zösen már tavaly is megszer­vezték a gyermek zenei vi­lágnapot. Mint mondta, gon­dolni kell a jövő hangver­senyközönségére, a zene iránt fogékony gyermekekre. Eredetileg csak két előadást terveztek a rendezők, de a nagy érdeklődésre való te­kintettel egy harmadikat is beiktattak.

Next

/
Thumbnails
Contents